Dr. Nagy István FM államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Magyar gazdáknak szóló hírek a Földművelésügyi Minisztériumból magyar kormány magyar termőföld védelme Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének (MOE) pozitív folyamatok a mezőgazdaságban Választás 2018

Trendszerű pozitív folyamatok a mezőgazdaságban

Nagy Istvánnal, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkárával a többi közt arról beszélgettünk, hogy az elmúlt 8 évben a magyar állattartókat hogyan segítette az agrártárca, és hogy az elkövetkező időszakban várhatók-e olyan intézkedések, melyek a háztáji kisállattartást segítik a mindennapokban.
 

Köztudott, hogy Ön nemcsak az egyetemen adott elő nyúltenyésztés témakörben, hanem szabadidejében szívesen nyulászkodik, galambászkodik, és más különféle kisállatokat is tenyészt portáján, amelyek fontos szerepet játszanak családja élelmiszerellátásában. Így bizonyára tud arról, hogy jogszabályokra hivatkozva különféle költséges igazolásokat, engedélyeket tesznek kötelezővé ahhoz, hogy a gazdák részt vehessenek a kiállításokon, bemutatókon és más hasonló rendezvényeken nem kereskedelmi mennyiségű állataikkal.

Természetesen magam is személyesen találkoztam ezzel az anomáliával, hiszen tagja vagyok például a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségének. Emellett felkerestek nyulász és galambász kistermelők is, akik kérték, hogy orvosoljuk a kialakult helyzetet, amire jellemző, hogy egy-egy nyúl vagy galamb árának akár a többszörösébe is kerülhetnek az állatorvosi bizonyítványok, igazolások. Éppen ezért a kiállításokra és vásárokra vonatkozó jogszabályok teljes körű átvizsgálását tervezzük. Megállapítottuk, hogy a kiállításokra, bemutatókra való szállításra, illetve a rajtuk való részvételre vonatkozóan nincsen a kor követelményeinek megfelelő rendelkezés. Ezért úgy döntöttünk, hogy megalkotunk egy olyan jogi hátteret, amelynek alapján a gazdák a nem kereskedelmi mennyiségű, kedvtelésből tartott állattal az állatokat ellátó állatorvos által kiadott igazolással is részt vehetnek az ilyen rendezvényeken. Ez az igazolás bizonyítja, hogy az állatkiállításokon vagy -bemutatókon való részvételnek nincsen járványügyi akadálya, az állatok egészségesek, és nem jelentenek veszélyt a kiállításon részt vevő többi állatra vagy a látogatókra.

 

Nagy István: a mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében fejlesztenünk kell az élelmiszeriparunkat
 

 

Mindez nagyon jó hatással lehet a magyar kisállattenyésztésre, hiszen nemegyszer azért mennek állataikkal inkább külföldi rendezvényre a magyar gazdák, mert lényegesen egyszerűbben és olcsóbban vehetnek részt rajtuk. Ön szerint gyökeresen megváltozik az eddigi helyzet? Például a nyulászkodó gyerekek újra vihetik akár a zsebpénzükből kiállításra az állataikat?

Meggyőződésem, hogy igen. Feltétlenül célunk az eljárások egyszerűsítése, és hogy a szolgáltatásokat minél hamarabb minél olcsóbban elérhetővé tegyük. Mindezeken túl alapvető érdekünk, hogy a magyar tenyésztőknek mint EU-állampolgároknak azonos feltételeknek kelljen megfelelniük, akár itthon, akár a szomszédos tagországokba kívánják kiállításra vinni az állataikat.

 

Hogyan értékeli a magyar állattenyésztés fejlődését az utóbbi években, és minek köszönhetőek a pozitív változások?

A magyar állattenyésztés kibocsátásának növekedése 2010 és 2017 között az Európai Unió élmezőnyében volt. Az ágazat növekedése folyó áron a harmadik, változatlan áron pedig a tizedik legnagyobb volt az unióban. A nemzeti támogatásokra fordítható összeg a 2010-es 50 milliárd forintról 2017-re 96 milliárdra emelkedett, jelentős részben a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” programnak köszönhetően, amely 2014 és 2020 között évi 30 milliárd forint többletforrást biztosít az agráriumnak.

 

Melyek azok a területek, amelyek támogatására az elmúlt években különösen nagy hangsúlyt fektetett az agrártárca?

A baromfiágazat állatjólléti támogatása 4 milliárd forintról 12 milliárdra emelkedett az elmúlt hét évben. 2016-ban vezettük be az étkezési tojást termelő tyúkállományok, valamint tenyészbaromfi-fajok állatjólléti támogatását, ami további 1,2 milliárd forintot biztosít a baromfitartóknak. A sertéságazat támogatása 6 milliárd forintról 17 milliárdra emelkedett. Ezeknek az intézkedéseknek a következtében a sertés- és a baromfiágazat támogatása 2010 óta a háromszorosára növekedett. Az állatbetegségek megelőzésére és felszámolására fordítható források mértékét is jelentősen megemelte az agrártárca. A 2010-ben még 4,5 milliárd forintos keretösszeggel működtetett konstrukciót 2017-ben már 10,5 milliárd forintos forrással hirdették meg, és a támogatott területek köre kibővült a nyulakra és a vemhes üszőkre vonatkozó állategészségügyi intézkedések finanszírozásával is.

 

A múlt év bizony komoly kihívás elé állította az állattenyésztő gazdákat. A kormány hogyan tudta segíteni őket abban, hogy a tőlük függetlenül kialakult helyzetekben is kiszámíthatóan, gazdaságosan termelhessenek?

A 2017-es év vegyesen alakult az állattenyésztésben. Egyrészt pozitív, hogy a tej- és a sertéságazatban az év nagy részében kedvezőek voltak a termelői árak, valamint bővült a sertés-, a juh- és a csirkehús termelése. Ugyanakkor mérséklődött a marhahústermelés, illetve a madárinfluenza miatt a pulyka-, a kacsa- és a libavágások száma. A takarmányárak tavaly enyhén emelkedtek, de összességében visszafogottan alakultak. Jelentős sikerként értékelhetjük, hogy a kormány mérsékelni tudta a nemzetközi piaci válságok és a madárinfluenza hatásait, valamint hogy sikerült érdemben javítani a termelők helyzetét. Jelentős segítséget nyújt a kiszámítható, jól strukturált támogatási rendszer. A mezőgazdaságban immár trendszerű pozitív folyamatok figyelhetők meg.

A magyar állattenyésztés utóbbi éveinek egyik sikerállata a mangalica, hiszen ez az őshonos fajta egyre kedveltebb, bel- és külföldön egyaránt. A magyar mangalicatermékeket ma már olyan igényes exportpiacokon is keresik, mint Japán. Ön hogyan látja, mi a kimagasló eredmények alapja?

Egyértelmű, hogy a mai 9400-as törzskönyvezett mangalicakoca- létszám, valamint a hazai és a nemzetközi piacokon egyre népszerűbb mangalicatermékek kínálata az agrártárca és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének együttműködésének eredménye. A mangalica mint védett őshonos állatfajta hazánk magas genetikai értéket képviselő, kiemelt jelentőségű mezőgazdasági kulturális értéke, emellett a biológiai sokféleség megőrzője. Legalább ilyen fontos, hogy egyúttal különleges biológiai minőségű, magasabb élvezeti értékű öko-, illetve bioélelmiszerek, márkázott termékek alapanyaga.

 

Ön szerint elképzelhető-e a mangalicáéhoz hasonló sikertörténet más őshonos fajtáink esetében? Azaz különféle baromfi, vagy éppen a magyar óriásnyúl, illetve a belőlük készülő élelmiszerek, termékek értékesítése hosszú távon a mangalicához hasonlóan biztos megélhetést nyújthat-e egy-egy családi vagy ház körüli kisgazdaságnak?

A mangalica esete jó példája annak, hogy a kisgazdaságok is kivehetik részüket őshonos állatfajtáink sikeréből. Ha belegondolunk, hogy ma Magyarországon évente mintegy 60–70 ezer mangalicahízót nevelnek, és ezek mintegy kétharmadát háznál, és csak egyharmadukat vágják le üzemi körülmények között, azaz vágóhidakon, akkor egyértelmű, hogy immár a kisebb gazdaságok is egyenrangú szereplői a magyar mezőgazdaságnak. Ugyanakkor rá kell mutatni arra is, hogy a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének 230 tagjából 200 szinte csak belföldre értékesít. Ez azt jelenti, hogy hatalmas potenciál van még őshonos állataink tenyésztésében a külpiacok szempontjából. Tehát a mangalicatenyésztés sikere példaként szolgálhat más őshonos állatfajták tenyésztőinek arra, hogy miként lehet hosszú távon jövedelmező tevékenységet folytatni egy-egy őshonos magyar állatfajtával.

 

Az utóbbi években a gasztronómia is fejlődésnek indult hazánkban, elég csak betérni egy-egy élelmiszeráruházba, amelyekben a korábban ritkaságszámba menő vad- vagy éppen nyúlhústermékek ma már gyakorta megvásárolhatók.

Ez a bizonyítéka annak, hogy változatosabban és jobb minőségben kívánunk étkezni. Így a következő években egyre nagyobb szerepet kapnak a helyben termelt, természetes alapanyagokból készült egészséges ételek – és erre fel kell készülniük a nyersanyagokat előállító gazdáknak is. Ez szemléletváltásra is serkent, amelynek középpontjában a minőségi termelésnek, a környezettudatosságnak és az élelmiszer-biztonságnak kell állnia. Ez minden termelő számára létfontosságú, beszéljünk akár több száz hektáron gazdálkodó nagygazdáról, akár a háza körül, a saját konyhájára termelő kistenyésztőről.

 

Magyarország mezőgazdasága egyértelműen példaértékű Európában. Milyen további teendőink vannak a közeljövőben, hogy ezen az úton tudjunk továbbhaladni?

A mezőgazdaság hosszú távú és kiegyensúlyozott fejlődése és versenyképességének javítása érdekében fejlesztenünk kell az élelmiszeripart, és ezzel egyidejűleg a feldolgozott termékek arányát is növelnünk kell az agrárexportunkban. Magyarország stratégiai érdeke a GMO-mentesség fenntartása, de legalább ilyen fontos, hogy a szakképzés, így például az agrártudományi felsőoktatás színvonala is megfeleljen a kor követelményeinek, ezért a képzési programok újragondolásának is napirendre kell kerülnie.