afrikai sertéspestis elleni védelem élelmiszergazdaság gazdáknak szóló hírek

Afrikai sertéspestis – a legfontosabb feladatok

A következő időszak két legfontosabb állategészségügyi feladata

  • az afrikai sertéspestis (ASP) elterjedésének a lehető leghatékonyabb korlátozása,
  • valamint a házisertés-állományra történő átfertőződés megakadályozása

jelentette ki az agrárminiszter a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) térségi szervezetének továbbképző napján a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón csütörtökön.

A legfontosabb feladat a vírus terjedésének és a házi sertések megfertőződésének megakadályozása

Nagy István előadásában hangsúlyozta,

a szaktárca továbbra is minden lehetséges intézkedést megtesz a betegség miatt jelentkező kereskedelmi veszteségek enyhítésére és az emiatt elvesztett exportpiacok visszanyerésére. Ebben a munkában az állatorvosok megbízható partnerei az ágazatnak, érdemes és lehet is építeni a szolgálataikra.

 

Hongkongba, Új-Zélandra és Kanadába az ASP-vel érintett megyéken kívüli területekről továbbra is lehetséges a magyar sertéshús-termékek exportja, Japánnal pedig előrehaladott tárgyalások folynak a regionalizációról. A vírus magyarországi megjelenésekor az ázsiai országokba és Japánba irányuló magyar sertéshús-kivitel teljesen leállt, a miniszter közlése szerint a szaktárca jelenleg is dolgozik a kínai és japán piac újraindításán.

Még ősszel várható az ASP-vel kapcsolatos japán audit, amelynek kedvező eredménye esetén újraindulhat a távol-keleti országba a magyar sertéshús exportja Magyarország alacsony kockázatú területeiről – közölte Nagy István.

 

Az agrárminiszter előadásában felidézte, az Európai Unióban 2014-ben, Magyarországon idén áprilisban jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis vírusa. A komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok és az állatorvosok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra.

Az állategészségügy kérdése egyre inkább nemzetbiztonsági kérdéssé alakul. Egyelőre beláthatatlan, hová fog alakulni a vírushelyzet. Magyarország az állategészségügyi rendszer szervezettsége, fegyelmezettsége és a felelős állattartói magatartás miatt még meg tudja védeni a házisertés-állományát 

 

Az előadáson elhangzott, az ASP Európában elsősorban Csehországot, Lengyelországot, a Baltikumot, Ukrajnát és Romániát érinti. A legsúlyosabb helyzet Romániában van, a vírus eddig 952 házisertés-állományban jelent meg, 72 vaddisznóból azonosították a betegséget és már több mint 320 ezer házi sertést kellett leölni.

Magyarországon legutóbb a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tarcal község külterületén kilőtt vaddisznóból mutatta ki az afrikai sertéspestis vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.

Forrás: mti

Fotó: Kovács Zoltán