Agrárminiszter magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési program

Új üzemek a vajdasági gazdaságfejlesztési program keretében (galériával)

Nagy István agrárminiszter december 21-i
Martonoson, vajdasági látogatásán beszédében hangsúlyozta

Az anyaországi gazdaság azáltal csak erősödhet, ha a külhoni magyar vállalkozások is megjelennek a magyar piaci folyamatokban 


A tárcavezető két magyar határhoz közeli településen, Adorjánon és Martonoson adott át olyan üzemeket, amelyeket a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának keretében bővítettek. 
Adorjáni beszédében a miniszter kiemelte, fontos szempontnak tartja, hogy minél többen találják meg számításukat szülőföldjükön.

Elengedhetetlen tehát, hogy a határon túl élő magyar gazdák gondjaira, problémáira megoldást találjunk.


Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány a 2016-ban indított vajdasági gazdaságfejlesztési programjára hitelek és vissza nem térítendő támogatások formájában eleinte 50 milliárd forintot szánt, később viszont növekedett a keretösszeg, és már meghaladja a 65 milliárd forintot. Örömének adott hangot, hogy a támogatások több mint fele a mezőgazdaságra irányult. 
Hozzátette, hogy elsőként ugyan a Vajdaságban indult el ez a támogatási program, de mára már kiemelt kormányzati szándék annak kiterjesztése minden magyar lakta külhoni régióra.
Az agrárminiszter a másik helyszínen, Martonoson úgy fogalmazott,

a magyar nemzet tagjainak és közösségeiknek kötelességük elkötelezetten ápolniuk és fenntartaniuk, támogatniuk azt a több mint ezer éves kapcsolatot, amely a Kárpát-medencében és szerte a világban minden magyar embert összefűz.


A támogatás azonban közös érdekünk is, mert a magyar nemzet mindig is a vidék erejéből, az e környezetben még megtalálható, és töretlenül gazdagodó nemzeti hagyományainkból, természeti kincseinkből tudott erőt meríteni. Ezek az értékek a magyarság szempontjából nem választhatók el a határok mentén, ezért a határon túli magyar közösségek támogatása nem csak megmaradásunk, hanem gazdaságunk, s ezen belül az agrárium megújulásának záloga. Azáltal, hogy a külhoni gazdák bekapcsolódhatnak az anyaországi kül- és belkereskedelembe, erősödhetnek az anyaországi gazdaságok is


Megfogalmazása szerint a magyar mezőgazdaság sikere azon múlik, lépést tud-e tartani a világban zajló robbanásszerű változásokkal, meg tud-e felelni az új kihívásoknak. Mint mondta:

kulcskérdés a termelés hatékonyságának növelése, a határon túli magyarság gazdasági megerősítése pedig alappillérré vált.


A 2016-2018-as időszakra vonatkozó gazdaságfejlesztési programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél pedig a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt.

FOTOGALÉRIA

Forrás: MTI
Fotó : Pelsőczy Csaba