agrárkonferencia Agrárminiszter Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Egyesület öntözésfejlesztés osztatlan közös földtulajdon Vidékfejlesztési Program

Több, mint négymillió embert érint az osztatlan közös földtulajdon

.

Rövidesen rendeződhet a több mint 4 millió embert érintő osztatlan közös tulajdonú birtokok helyzete, mivel hamarosan a parlament elé kerülhet az erről szóló törvényjavaslat – közölte az agrárminiszter pénteken Hévízen.

    Nagy István a Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Egyesület agrárkonferenciájának zárónapján kifejtette:

több mint 2,5 millió hektár földet és 4,6 millió embert érint az elaprózott birtokok problémája, ami sok esetben a rendkívül csekély tulajdonrész vagy az elérhetetlen tulajdonosok miatt “blokkol mindent”. 

 Az egyeztetéseken már átjutott törvényjavaslat szerint nem lesz kötelező az osztatlan tulajdon kivezetése, csak kérelemre. Az eljárásokat a mostani több mint 2,5 év helyett egy évre tervezik rövidíteni, és kiterjesztik majd az erdőbirtokok rendezésére is.


    Nagy István jelezte:

a magántulajdont tiszteletben tartó szabályozás készül, így értékesítés esetén az elérhetetlen tulajdonosok vagy örökösök esetében elkülönített számlára kerülne a vételár. Meg kell húzni ugyanakkor a mérethatárt, ami alá örökléssel már nem mehet egy birtokméret, ezek esetében a hagyatéki eljárásban meg kellene egyezniük az örökösöknek. 


    A miniszter az öntözésfejlesztést az agrárium egyik legnagyobb kihívásaként jelölte meg, hogy miként tudják a megváltozott időjárási körülmények között is biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségi vizet. Öntözés nélkül nem lehet eredményesen gazdálkodni, ezért fejleszteni kell az elhanyagolt csatornákat, hogy újra működőképesek legyenek – jelentette ki. 

A terv az, hogy a jelenlegi 80 ezer hektáros öntözött terület nagyságát 2024-ig 100 ezer hektárral bővítsük. A csatornák karbantartása továbbra is vízügyi feladat marad, az agrártárca pedig az év első felében létrehozza a Nemzeti Öntözési Központot, hogy a vízjogi engedélyeztetési eljárás során jelenleg szükséges 29-féle engedély és több mint 2,5 éves folyamat jelentősen csökkenjen – ismertette a szakminiszter.


    Nagy István kitért arra, hogy a Vidékfejlesztési programban pályázati lehetőséget is biztosítanának az öntözés elterjesztésére, de törvényi segítség kell ahhoz, hogy egy öntözési területnek nyilvánítható táblán ne lehessen egy-egy tulajdonosnak megakadályozni a fejlesztést. A Belügyminisztérium mindezzel párhuzamosan évente 17 milliárd forintot kap 2030-ig, hogy használhatóvá tegyék az öntözőcsatornákat.


    Kifejtette ugyanakkor

a búza- és kukoricatermesztés helyett – mert ez hosszabb távon már nem lesz elég versenyképes a világban – nagyobb súlyt kellene kapnia Magyarországon a szántóföldi zöldségtermesztésnek, amihez megfelelő tároló- és feldolgozókapacitásra is szükség van.

Példaként említette, hogy éppen most hiánycikknek számít a hazai burgonya a megfelelő tárolókapacitások hiánya miatt.
    A tavalyi támogatások kifizetése kapcsán a politikus arról beszélt, hogy 228,46 milliárd közvetlen és 33 milliárd forint termeléshez kötött támogatást fizettek ki január végéig, de március végére 95 százalékos lesz a kifizetési arány. Arra hívta fel azonban a gazdák és a termelők figyelmét, hogy az európai uniós támogatásokra nem nyereségként, hanem fejlesztési önrészként kellene tekinteni.
    A Vidékfejlesztési program pályázati lehetőségeit sorra véve elmondta: jelenleg 40 milliárd forint pályázati lehetőség van nyitva élelmiszeripari, 10 milliárd borászati, 12 milliárd ökológiai gazdálkodási, illetve 35 milliárd energiahatékonysági beruházásokra. 

 Idén új, kamattámogatásos hitelprogramot is indít a tárca, ami a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit hivatott segíteni, nagyon alacsony kamatozás és legalább 10 év futamidő mellett.


    Az EU-s kifizetések tervezett átalakításával kapcsolatban megjegyezte: elfogadhatatlan a mostani javaslat, hogy a 60 ezer eurónál magasabb kifizetéseket kötelezően csökkenteni kell, de az jó felvetés, hogy a munkabér és a járulékok összege levonható legyen a támogatás összegéből, mert ez fehérítheti a gazdaságot.


    Nagy István komoly kihívásnak nevezte az agrárium munkaerőgondjainak megoldását, hogy miként tudják a fiatalokat rávenni arra, hogy életcéljuk legyen a mezőgazdaság.

A robotizáció és a modern termelési módszerek javíthatnak a gondon – bár mindez pénz kérdése -, ugyanakkor elengedhetetlenül szükség van továbbra is a kétkezi munkára, a középfokú végzettségűekre.


    Az állattenyésztést nevezte Nagy István az egyik legkritikusabb helyzetben lévő ágazatnak, amelynek azonban sikerült stabilizálni a helyzetét.

Tejtermelésben jó a pozíciónk, sőt egyre több tejipari befektető érkezik Magyarországra. A sertéságazatban hiányzik a “hízóalapanyag”, vagyis az elegendő malac, a hungarikum szalámikhoz, kolbászokhoz való húsmennyiség előteremtéséhez ezért a háztáji gazdaságokra lehetne nagyobb mértékben számítani

– mondta előadásában az agrárminiszter.

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

..