Agrárminisztérium élelmiszergazdaság környezet- és természetvédelem méhpusztulás sertéspestis

„Add már Uram az esőt!” – Az extrém hőség hatásai a növényekre és az állatokra

Nagy István miniszter cáfolta, hogy elpusztult volna a magyar méhállomány fele – interjú Nagy István agrárminiszterrel.

A videó hamarosan indul….

 

Tények: Hogyan hat a mezőgazdaságra a hőség?

Ugyanúgy, ahogy ránk, emberekre. Szenvednek a növények, szenvednek az állatok és szenved a gazda is, aki kinn dolgozik ilyenkor a földeken. És ez látszik sajnos az eredményeken is – a kora kalászosokkal nagy baj nem volt, 7-8%-os csökkenést realizáltunk, de az nyugodtan elmondható, ami egy agrárminiszter számára a legfontosabb mondat, hogy az ország kenyere biztosított 

Közel 5 millió tonna búzánk termett, e mellett 1 millió tonna repce és kb. 1 millió tonna árpa is. Tehát a tavaszi gabonatermések rendben vannak. 

Amivel nagy gondunk van és amivel most nagyon szenved, azok a késő őszi növényeink: a kukorica és a napraforgó.

Nagyon várjuk az esőt, ami a hétvégére meg is érkezhet. Ha nem jéggel és viharral érkezik, akkor nem lesz nagy baj. Nagyon szurkolunk, hogy ez így történjen!

 

Tények: Mi van, ha nem érkezik meg az eső?

Akkor nagy a baj, hiszen a burgonyával ugyanilyen gondjaink vannak, ezen felül a zöldségek és gyümölcsök szenvednek leginkább, ezek érzékelik a legjobban ezt az extrém meleget. 

 

Tények: Mi a helyzet a szőlőinkkel?

A szőlők egy darabig szeretik a kánikulát, de a jelenlegi hőmérsékleti állapotot már nem. Az érési fázis ott is előbbre esik, és sajnos a gombák is jobban támadnak ebben a melegben. Ha kirepednek a szemek, máris sokkal intenzívebb növény-egészségügyi védekezésekre van szükség. Egyenlőre nincsenek veszélyben a szőlőink, de itt is reménykedünk abban, hogy az időjárás konszolidálódik, mert ez a szélsőség semminek sem tesz jót.

 

Tények: Mikor kezdődik idén a szüret?

Remélem, hogy csak egy-két héttel előbbi időponttal kell számolnunk, hiszen az irsai olivér már egészen érési állapotban van. Ennél a szőlőfajtánál már egy-két héten belül kezdeni kell a szüretet és minden ezzel párhuzamosan jön előrébb, attól függően, hogy a következő napok időjárása hogyan alakul. 

Tények: a szőlősgazdák szerint kimagasló lesz az évjárat…

Igen, ez valóban így van, hiszen nagyon jól alakul a napsütéses órák száma, de ez a rendkívüli extra hőség ez már nem jó. azt reméljük, hogy mindaz a csapadék,  ami megérkezik, az biztonsággal jön. És ha ez így fog érkezni, akkor valóban a 2018-as évet egy exkluzív esztendőnek tudjuk elkönyvelni. 

 

Tények: Térjünk át az állattenyésztésre. Hetek óta aggódnak a gazdák a sertéspestis miatt. Magyarországon egyenlőre csak vaddisznókon mutatták ki a kórt. Mit tehetnek a gazdák?

Legfontosabb célunk, hogy a vadsertés állományban is csökkentsük a sertéspestist. Többféle irányban dolgozunk e téren. A minisztérium fő szándéka az, hogy megóvjuk a házi sertéseinket. Ezért

  • állat-egészségügyi ellenőrzéseket, 
  • szaktanácsadásokat tartunk,
  • sorra ellenőrizzük a nagy telepeinket,
  • és hívjuk fel a figyelmet arra, hogy létkérdés mindenki számára, hogy megőrizzük a házisertésben való mentességünket, hiszen az egész sertés-ágazatunkat veszélyezteti.

Az exportunk attól függ, hogy a házisertésben kimutatható lesz-e vagy sem. Itt tényleg nagyon igaz, az „egy mindenkiért, mindenki egyért” gondolat. A veszélyeztetett terület most a határ mentén élő háztáji sertésállomány. Ott kell nagyon felhívnunk a gazdák figyelmét arra, hogy lehet, hogy neki csak 2-3 vagy 5 sertése van otthon, de az egész magyar sertés-ágazatot be tudja dönteni. hogyha nem gondosan jár el.

A határ mentén élő, háztáji sertésállománnyal rendelkező gazdákat arra kérjük, hogy állatait: Ne engedje szabadon! Tartsa zárt körülmények között, tartsa karámban, hogy ne tudjon találkozni vadsertéssel! 

És természetesen be kell tartani mindazokat az állat-egészségügyi követelményeket, hogy ne hozzunk külföldről ellenőrizetlen körülmények között élelmiszert. Ne dobjuk a maradékot a sertések elé, mert ezek nagy veszélyforrások!

 

Tények: Lehetett olvasni olyan híreket is, hogy a magyar méhcsaládok fele kipusztult. Ez igaz?

Abszolút nem igaz! És nagyon köszönöm a lehetőséget, hogy ezt az információt nyilvánosan helyre tudjuk tenni! Szó nincs kipusztulásról, ez egy nagy tévedés! 

Arról van szó, hogy komoly baj van, ezt el is kell ismerni. Európa szerte problémát okoz a méhcsaládok elnéptelenedése. Mi is ezt tapasztaljuk. Jelenleg 14 megyéből érkezett bejelentés, hogy a napraforgó virágzása alatt történt a legtöbb kijáró méh vesztése. Ritkul, gyérül a termelő család nagysága, elvesznek a méhek. 

Ennek a komplex, átfogó vizsgálata történik most. Arra kérjük a méhészeket, hogy ha ilyet érzékelnek, akkor jelentsék a kormányhivatalok és a Nébih szakemberei számára!

Hosszú ideig munkát fog adni ez a feladat számunkra, hogy megvizsgáljuk azokat a komplex körülményeket, hogy milyen

  • az egyes méhcsaládok egészségügyi állapota
  • a növények egészségügyi helyzete 
  • a talaj állapota
  • a környező vizek minősége

Mivel a nektárból nem mutatható ki semmilyen mérgező anyag, ezért fontos a teljes, mindenre kiterjedő vizsgálat, ami a méhpusztulást mégis előidézi 

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a magyar méhállomány fele elpusztult volna. Arról van szó, hogy 14 megyéből érkezett bejelentés a kijáró méhek gyérüléséről. 

 

Megosztom: