The post Újabb szarvasmarhatelepen igazolták a ragadós száj- és körömfájás vírust appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kifejtette, egyre több területen jelenik meg a madárinfluenza hazánkban. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) mindent megtesz a vírus terjedésének meggátolása érdekében. Az agrártárca továbbra is arra kéri a baromfitartókat, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat. A kialakult helyzetben a hatósági intézkedések célja a járvány megállítása, ez a hazai baromfiágazat érdeke, és ebben kérjük minden érintett együttműködését. Az együttes gyors és hatékony fellépéssel van esély a veszteségek minimalizálására, a korlátozások mielőbbi feloldására – tette hozzá.

Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy Nébih munkatársai a legtöbb kitörést Bács-Kiskun vármegyében regisztrálták, ahol az esetek száma meghaladja a 120-at, a fertőzéssel érintett állatok száma pedig több mint 1,6 millió. Az állategészségügyi hatóság egész Bács-Kiskun vármegye területére, valamint Csongrád-Csanád vármegye jelentős részére is kiterjesztette a védő-és megfigyelési körzeteket. Csongrád-Csanád vármegye korlátozással nem érintett területein pedig megtiltotta valamennyi hasznosítású vízibaromfi állomány betelepítését. További intézkedés, hogy Magyarország teljes területén tilos a baromfi és más, fogságban tartott madarak vásárokba történő bevitele, valamint díszmadár- és galambkiállítások tartása – hangsúlyozta a miniszter.

A hatályos előírásokról és az aktuális madárinfluenza-járványhelyzetről a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

(AM Sajtóiroda)

The post Folyamatos a védekezés a madárinfluenzával szemben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István, a 10. Kiskunhalasi Burgonya Napok elnevezésű rendezvényen, annak fővédnökeként azt mondta: a burgonya gyakorlatilag a harmadik legnépszerűbb és legalapvetőbb élelmiszer szerte a világon. „Nem lehet Magyarországot annak a sérülékenységnek kitenni, hogy nem leszünk önellátók burgonyából” – hangoztatta. Hozzátette: megváltoztak a fogyasztói szokások illetve az éghajlati viszony. Ez a két külső ok, ami miatt Magyarország jelenleg nem önellátó burgonyából, és ezen változtatni kell – mondta.

A változáshoz a kormányzat minden segítséget megad – emelte ki. 

Itt az ideje megteremteni minden feltételét annak, hogy a magyar emberek az év minden napján magyar burgonyát tudjanak vásárolni – hangoztatta. Ehhez kell egyrészt, hogy jó fajta álljon rendelkezésre, ezért kormányzati szinten támogatni kell a hazai burgonya nemesítést. Másrészt lehetővé kell tenni, hogy a kiskereskedelmi hálózatban mindig és mindenkor rendelkezésre álljon a szükséges mennyiség – közölte. 

Kitért arra, hogy a világ 159 országában termesztenek burgonyát összesen csaknem 18 millió hektár területen. Több mint ötezer fajtával nemcsak a globális élelmiszer ellátásban tölt be kulcsszerepet a burgonya, hanem az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is megfelelő segítséget nyújt. A világ tíz legnagyobb burgonyatermelő országából hét, a tíz legnagyobb fogyasztó országából pedig öt az európai kontinensen található. Magyarországon az elmúlt években átlagosan 8-12 ezer hektáron évente 190-300 ezer tonna burgonya termett – számolt be. 

Kiemelte: a kertészeti ágazat működése prioritás az agrártárca számára.

A versenyképes hazai burgonyatermesztés szempontjából a Közös Agrárpolitika (KAP) rendszere komoly lehetőséget biztosított az elmúlt években a gazdasági szereplők számára elsősorban a piacképes árualap létrehozása érdekében szükséges technológiai fejlesztések támogatása révén. A Vidékfejlesztési Program (VP) keretében megteremtették a burgonyatermesztéséhez kapcsolódó valamennyi technológiai elem fejlesztésének támogathatóságát – mondta. 

2021-2022-ben tízezernél több mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozás számára 1200 milliárd forintot meghaladó összegben hagytak jóvá fejlesztési támogatást. A Vidékfejlesztési Program közvetlenül a kertészeti ágazatot érintő beruházási felhívásai körében több mint 6900 nyertes pályázat révén 184 milliárd forintot meghaladó támogatási összegről született már döntés – ismertette. A Kap Stratégiai Terv részeként idén meghirdetett beruházási pályázatok ugyanezeket – a Vidékfejlesztési Programban megismert – fejlesztési célokat segítik és támogatják mindazon termelőknél, akik piaci potenciált látnak a burgonyatermesztésben. 

A kertészetek továbbra is számíthatnak gépek, eszközök beszerzésének, zöldségtárolók építésének támogatására. Külön beavatkozás szolgálja a mezőgazdasági – benne a kertészeti – üzemek energia-önellátásának növelését és az energiafüggőség csökkentését. Nagy István szólt arról, hogy idén júniusban megjelent a kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó és a poszt- harveszt fejlesztések támogatására egy 50 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívás, amelyhez szeptember 24-től már benyújthatók a támogatási kérelmek. Az elnyerhető támogatás összege ötmilliárd forint is lehet. 

Újdonság, hogy a támogatott projekteket a korábbi huszonnégy hónap helyett ma már harminchat hónap alatt is meg lehet valósítani – közölte. A miniszter kitért arra is, hogy megjelentek a mezőgazdasági termékek értéknövelését 200 milliárd forintos keretösszeggel segítő pályázati felhívások, amelyek a burgonya feldolgozását szolgáló beruházásokhoz adnak segítséget. A támogatás mértéke az összes elszámolható költség 50 százaléka lehet, megújuló energia hasznosítására irányuló technológiák alkalmazása esetén pedig akár a költségek 70 százalékáig is kiterjedhet. 

Fiatal gazda igénylő és a gazdaságátadás esetén 15 százalékkal, ökológiai gazdálkodást folytató kedvezményezettnél és kollektív beruházásnál pedig egy 10 százalékkal növelt támogatás-intenzitás érhető el. A komplex beruházások esetében jelenleg is beadhatók a kérelmek – mondta. Szólt arról is, hogy ismét elérhető lesz a kertészeti gépbeszerzéseket támogató pályázat, amely a költséghatékony termeléshez szükséges gépek, eszközök beszerzését fogja támogatni. Támogatási kérelmek benyújtása a tervek szerint a jövő évben indulhat el – közölte.

(MTI)

The post Magyarországnak önellátóvá kell válnia burgonyából appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István azt mondta, egy nép ezeréves szabadságvágyát, az önrendelkezés és a függetlenség iránti elköteleződését, hűségét istenhez, hazához, családhoz nem tudják eltiporni, mert ragaszkodunk értékeinkhez és kitartunk mellettük. A tárcavezető szavai szerint „saját bőrünkön tapasztaltuk meg, hogy ez biztosítja túlélésünket”, hogy azok maradhassunk akik vagyunk: „magyarok, ma ugyanúgy, mint ötven, száz vagy ezer esztendeje”. A miniszter Kovács Bélát (1908-1959), a Nagy Imre-kormány volt földművelésügyi, majd államminiszterét a huszadik század legjelentősebb magyar parasztpolitikusának nevezte, aki tudta, hogy a parasztság, a vidék a magyar nemzet alapja.

Nagy István hozzátette: a vidéket a középpontba helyező politikára ma is szükség van, minden, ami erőt ad, vidékről jön. Kovács Béla olyan Magyarországért dolgozott, amelyben a paraszti-kispolgári demokrácia valósul meg, ahol a parasztság politikai kiszolgáltatottsága megszűnik. Ez a szellemiség jellemezte miniszteri munkáját is a földművelésügyi tárca élén Tildy Zoltán, majd Nagy Ferenc koalíciós koalíciós kormányában, általa – ahogy Nagy Ferenc egykori kormányfő fogalmazott -, „a magyar paraszt lépett be a magyar történelembe” – mondta az agrárminiszter. Kovács Bélát már a magyar parasztság jogaiért vívott csatája is méltóvá tenné az utókor emlékezetére, sorsa azonban másként íródott: neve, személyisége a kommunista diktatúra magyarországi mementója lett – emlékeztetett Nagy István, majd felidézte, hogy 1947. február 25-én a szovjet megszálló hatóságok letartóztatták Kovács Bélát, letartóztatásának napja 2000 óta a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja. „Idestova negyed évszázada fejet hajtunk az áldozatok előtt, fejet hajtunk Kovács Béla és sok százezer honfitársunk emléke előtt, akik nem akartak mást, csak szabad és tiszta emberi életet” – mondta Nagy István.

A szoboravatón Szólláth Tibor (Fidesz-KDNP), Hajdúnánás polgármestere és Kelemen Sándor, a Magyar Parasztszövetség hajdú-bihari alelnöke emlékezett meg a kommunizmus helyi áldozatairól, majd a szobor alkotójának közreműködésével leleplezték, majd megkoszorúzták Kovács Béla mellszobrát, és a helyi áldozatok emléktábláját.

(MTI)

The post A magyar múltat, a magyar nemzetet nem lehet eltörölni appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének kérdésére, hogy ma mindenki az árvízről beszél, de 2024 nyara az aszályról, a hőségriadókról, az újabb és újabb hőségrekordokról szólt, és lehet-e tudni, mekkora károkat okozott az idei szárazság, Nagy István kijelentette, hogy az idei aszály nem volt a 2022-es, történelmi léptékűhöz fogható. Akkor az extrém szárazság 1,2 millió hektárt érintett, ebben az évben a gazdák 390 ezer hektárról, azon belül 160 ezer hektárnyi dél-alföldi területről jelentettek aszálykárt – mondta el. Erre a problémára mindenképpen megoldást kell találni, de nincs egyetlen jó megoldás, nagyon sok összetett megoldást kell egyszerre alkalmazni – fűzte hozzá. Szerinte a károk mérséklésére sok lépést tettek 2022, illetve a kormányzásuk kezdete óta, ezek közül a szemléletváltás a legfontosabb.

Az árvízi időszakban látható, kellenek a gátak, ugyanakkor a vizet meg is kell őrizni, tudni kell gazdálkodni vele, a törvényi háttér megteremtésének eredményeként az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály kimondja, hogy az öntözés közérdek – mutatott rá. Kitért arra, hogy sikerült földeríteni 447 sík- és dombvidéki tározó lehetséges helyét, megteremtették nyolc olyan ideiglenes víztározó kisajátításának és végleges tározókká nyilvánításának lehetőségét, amelybe ötmillió köbméter vizet tudnak betárazni. Az agrárminiszter megjegyezte ugyanakkor, hogy az Európai Unió az ivóvízbázis védelmére hivatkozva nem támogatta Magyarország kérését egy öntözésfejlesztési program megvalósítására, ezért azt ökológiai vízpótlásrendszer kiépítése címen a Környezet és Energia Operatív Programba építve nemzeti forrásból valósítják meg.

Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy az öntözés feltételeit nemcsak az ivóvízbázis rovására lehet megteremteni, hanem vízvisszatartással, a felszíni vizek elvezetésével, a talajvíz és a csatornákban tárolt víz felhasználásával is. A volt köztársasági elnök ismertetése szerint Magyarországon földrajzi, vízrajzi és költségvetési okokból a megművelt területek 7-10 százaléka tehető öntözhetővé, az összes terület öntözése illúzió.

Nagy István jelezte, hogy Európa 40 százalékát érintette idén az aszály, amely olyan mértékű, hogy fejlettebb, magasabb technológiai szintű országokban is gondot okoz. A probléma enyhíthető, de teljes mértékben nem oldható meg, csak mérsékelni lehet, és arra kell törekedni, hogy ez mindig a helyi sajátosságoknak megfelelően történjen – jelentette ki az agrárminiszter. Kifejtette, van, ahol a fokgazdálkodás, máshol a csatorna tisztítása, bővítése, a zsilip javítása vagy az árasztás, esetleg a legmodernebb csepegtetős öntözés kiépítése a legcélravezetőbb. El kell dönteni azt is, hogy homokos, száraz helyen érdemes-e kukoricát vetni, ha igen, milyen hibridet, vagy biztonságosabb lenne-e lecserélni azt cirokra, őszi vetésű gabonára – vezette fel.

Hozzáfűzte, emellett változtatni lehet a technológián, a talajművelésen is. Nagy István szavai szerint változnia kell a gazdák szemléletének. „Ha azt elfogadom, hogy változni kell, mert minden változik körülöttem, akkor már a siker útján járunk” – mondta. Áder János hangsúlyozta, hogy a kulcsszó az alkalmazkodás, mert az aszályos évek ismétlődni fognak, és az azzal járó problémával nem 10-15 évenként, hanem kétévente, négyévente, vagy gyakrabban kell szembesülni. Az agrárminiszter úgy vélte, a gazdák nyitottak, tudják, változtatni kell, amit az is bizonyít, hogy a szántóföldek 82 százalékán igénybe vették az agroökológiai alap támogatását. Ez olyan pluszforrásokat juttat talajforgatás nélküli, valamint vízmegőrző, vízmegtartó technológiára, amelynek révén nagyobb lesz a termésbiztonság, biztosabb a megélhetés.

Áder János a beszélgetésben vágyálomnak nevezte, hogy sikerül két Celsius-fok alatt tartani az átlaghőmérséklet-növekedést a Kárpát-medencében. Azt kérdezte az agrárminisztertől, mi segíthet a zöldség- és gyümölcságazaton. Nagy István kritikusnak nevezte a helyzetet. Kifejtette, hogy két véglet van: a kiöregedett ültetvény régi technológiával és védelem nélkül, valamint a legkorszerűbb, öntözött, jég és fagy elleni védelemmel ellátott intenzív ültetvény, utóbbiak létrehozását támogatják, mert ez adja a termelés biztonságát. Ha az elöregedett ültetvények tulajdonosait, illetve az idős gazdák utódait nem tudják rávenni arra, hogy vállalják a beruházásokat, pályázzanak, kötelezzék el magukat a gyümölcstermesztés mellett, akkor ők vesztesen fognak kikerülni az éghajlatváltozás elleni küzdelemből – hangoztatta.

Áder János az árvízről is kérdezte az országgyűlési képviselőként, korábban Mosonmagyaróvár polgármestereként is dolgozó, a napokban a térségben a védekezésbe is bekapcsolódó Nagy Istvánt. A tárcavezető kiemelte az árhullám tetőzésére, annak idejére vonatkozó előrejelzések pontosságát, a szervezettséget és fegyelmet, valamint a 2013 óta megvalósult árvízvédelmi beruházásokat, amelyeknek köszönhetően a Lajta mentén élők a korábbinál nagyobb biztonságban vannak. Áder János megjegyezte, hogy Magyarországon 4200 kilométer gátat kell karbantartani, jelenleg 500 kilométeren van árvízi védekezés, és nemcsak a Duna, hanem a Tisza mentén is komoly fejlesztések történtek.

Nagy István szólt az európai agrárszabályozásról is. Hangsúlyozta, hogy meg kell találni a fenntarthatóság és a versenyképesség közötti egyensúlyt, ellenkező esetben mind az élelmiszer-biztonság, mind az élelmiszer-ellátás veszélybe kerül.

(MTI)

The post Ha változik a környezet, a gazdáknak is változniuk kell appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy szeptember elejére az aszálykárra bejelentett területek nagysága elérte a 390 ezer hektárt. A kukoricatermést 235 ezer hektáron, a napraforgót 125 ezer hektáron érinti az aszály. A dél-alföldi 160 ezer hektáros bejelentés pedig jól mutatja a régió különös sérülékenységét, ahogyan ezt 2022-ben is megtapasztaltuk. Az elmúlt években tudatosan erősítették a természeti károk utólagos enyhítésének eszközeit. Állami, termelői és uniós forrásból 35 milliárd forintos szintig töltötték fel a kárenyhítési alapot, a gazdák pedig idén 715 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást, melyhez díjtámogatás kapcsolódik – ismertette a miniszter.

Kiemelte, hogy a víz kulcskérdés a mezőgazdaság számára. A Vidékfejlesztési Program hamarosan megjelenő pályázataiban támogatni fogják a víztakarékos öntözési technológiák bevezetését, az öntözőrendszerek optimalizálását, valamint a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak fejlesztését és rekonstrukcióját. A programban eddig több mint 1200 öntözési projektet támogattak, összesen 177 milliárdos forint összegben – ismertette a miniszter. A régi rendszerek szinte teljes rekonstrukciója és a 32 ezer hektáron megvalósult, vagy épülő fejlesztés minden érintett termelő és öntözési közösség számára óriási előrelépést jelent – mondta.

Nagy István emlékeztetett arra, hogy az elmúlt öt évben az Országfásítási Program keretében 184 millió facsemetét ültettek el, ez jelentősen hozzájárul talajaink termőképességének megőrzéséhez. A miniszter felhívta a gazdálkodók figyelmét, hogy hamarosan olyan pályázatok jelennek meg, melyek mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők kialakítását teszik lehetővé úgy, hogy a fával beültetett területek az agrártámogatási rendszer részei maradnak.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora köszöntőjében elmondta, az év végéig kidolgoznak egy aszálystratégiát, mely útmutatót jelenthet a gazdálkodók és a döntéshozók számára. A 37. Bábolnai Gazdanapokon közel 220 kiállító 20 ezer négyzetméteren várja a látogatókat. A szakiskolai napon a középfokú mezőgazdasági képzésben tanulókat szólítják meg a rendezők, 26 iskolából ezer diákot várnak. A megnyitón miniszteri különdíjat vehetett át a KITE Zrt, a magyar mezőgazdaság legnagyobb integrátoraként. A gazdanapok rendezője a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok, a kiállítást a Magyar Mezőgazdaság Kft. szervezi.

(AM/MTI)

The post Hagyomány és megújulás, megkezdődtek a Bábolnai Gazdanapok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István szerint az agráriumban a borásztársadalom az, amely az elmúlt évtizedekben megmutatta, hogy jó helyzetfelismeréssel és abból fakadó stratégiával, az alkalmazkodás képességével nyertessé válhat.

Az agrárminiszter szerint a fiatalokat meg kell nyerni a kulturált borfogyasztásnak. Mint mondta, el kell fogadni, hogy nem csak bort érdemes termelni vagy értékesíteni, hanem olyan termékeket is, mint a must, a murci, pezsgő, habzóbor, ízesített borok, bor alapú koktélok, de nem szabad elutasítani olyan megoldásokat sem, mint az alkoholmentes bor – hívta fel a figyelmet.

A tárcavezető kiemelte: a magyar borászat versenyképességének erősítéséhez fejlesztésekre, innovációra van szükség. „Az Agrárminisztérium továbbra is kiemelt partnerként, szövetségesként tekint az ágazat képviselőire és támogatásokkal segíti, hogy a szőlő- és a borágazat a jövőben is zászlóshajóként vezesse az agráriumot” – mondta Nagy István.

A minisztérium a KAP Stratégiai Terv forrásai révén, a 2027-ig tartó pénzügyi időszakban megközelítőleg 112 millió eurót fordít az ágazat támogatására. Ebből több mint 71 millió euró jut a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatására, további 28 millió euró a borászati beruházásokra. E két területre vonatkozó pályázatok már elérhetőek – mondta Nagy István.
A miniszter felhívta a figyelmet a tárca innovációs pályázatára, amely várhatóan az idei év utolsó negyedévében jelenik meg és környezetkímélő csomagolóeszközök, valamint új borászati vagy boralapú termékek megjelenésére használható majd fel.

Az ősszel megjelenő pályázatok révén a magyar bor népszerűsítésére, bel- és külpiaci jelenlétének erősítésére mintegy 6 millió euró áll rendelkezésre 2027-ig – tette hozzá.

A miniszter kitért arra is, hogy a bor területén Magyarország legfontosabb exportpartnere Németország, az alacsony import pedig azt mutatja, hogy az itthon elfogyasztott bor több mint 90 százaléka hazai.

Rókusfalvy Pál, a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a szakmaközi szervezet, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) az elmúlt években egyre nagyobb színvonalon végzi a munkáját. Cél, hogy visszataláljanak a fiatalokhoz, és a borversenyeken is egyre nagyobb szerepet kapjon a fiatal generáció – tette hozzá.

Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese ismertette, hogy a pénzintézet jelentős szerepet játszik az agrárium finanszírozásában, 25 százalékos piaci részesedésük van, és a borászat ágazatában a nagyjából 35 milliárdnyi hitelállománynak több mint a felét az MBH finanszírozta. Mint mondta, 2027-ig mintegy 2600 milliárd forint kerül be az agrárágazatba, amely meghatározza a jövő fejlődési irányát.

A szervezők képviseletében a HNT elnöke közölte, hogy az idei versenyen az ország mind a 22 borvidéke bemutatkozik, 230 pincészet nevezett 897 bormintával. Frittmann János hozzátette: az idei évben 74 borbíráló vett részt az értékelésben, köztük borászok, nemzetközi borszakírók, borszakértők és kutatási területekről érkező szakértők. Ebben az évben 140 borászat kapott díjat, köztük két nagy aranyérem, 163 aranyérem, 117 ezüstérem és 11 kategóriagyőztes született, valamint a legeredményesebb borászat díjat a VinArt-Koch Borászat vehette át.

(MTI)

The post A magyar borászok ott vannak a nemzetközi szakmai élvonalban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető azt mondta, ezekkel az új elemekkel tovább gazdagodott és erősödött a magyar nemzet. A hungarikum mozgalom minden szintjén törekszünk nemzetünk szövetének és nemzeti identitásunk megerősítésére. A ma meghozott döntések értelmében bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe a kocsi, egy magyar eredetű közlekedési megoldás, amely már 500 évvel ezelőtt növelte a közúti közlekedés kényelmét és gyorsaságát. Hungarikum lett a szaloncukor, amely a karácsony elmaradhatatlan része, és a XIX. századi megjelenése óta a hazai cukrász- és édesipar fontos terméke. A hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom világszerte ismert, kizárólag magyar földeken termesztett paradicsomból készül.

A Magyar Értéktárba felvett új elemek közé tartozik a pápai sonka, amely a pápai húsipar híres terméke, amely mára világhírnévre tett szert. A Magyar Értéktár bővül a déli harangszóval is, amely a nándorfehérvári diadal emlékére elrendelt mindennapi harangszó.

Nagy István hangsúlyozta, a hungarikum mozgalom túlmutat az értékőrzésen, nemzetpolitikai jelentőséggel bír. A nemzeti értékeink feltárása, megismertetése és megőrzése erősíti nemzetünk ellenállóképességét és önbecsülését. A hungarikumok és a Magyar Értéktár új elemei tovább gazdagítják a magyarságról korábban kialakult képet itthon és a nagyvilágban egyaránt, hozzájárulva értéktudatunk és önbecsülésünk, vagyis identitásunk további erősödéséhez – tette hozzá a miniszter.

A Hungarikum Bizottság döntésével 92-re emelkedett a Hungarikum Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktárban pedig 154 kiemelkedő nemzeti értéket tartunk számon.

AM Sajtóiroda

The post Hungarikum lett a kocsi, a szaloncukor és a hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, komoly kihívásokkal kellett megküzdenie a magyar agráriumnak, a történelmi aszály után a háború negatív hatásai és az elhibázott brüsszeli szankciók is sújtották hazánkat. A negatív helyzeteket azonban esélyként kell kihasználni – tette hozzá. Hangsúlyozta, a magyar kormány szorosabbra fonta a kapcsolatát a magyar gazdatársadalommal, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar ugyanis stratégiai ágazat. A kormány ezért úgy döntött, az uniós jog adta maximális mértékben, 80 százalékban biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós fejlesztési forrás mellé. Így háromszor több pénzt jut az agrárium fejlesztésére, mint a megelőző uniós finanszírozási időszakban – fejtette ki a miniszter.

Nagy István arról is beszélt, az ország gerincét a vidék adja, ezért mindent meg kell tenni annak megerősítése érdekében. A kormánynál középpontban van a vidéki életforma, a hagyományok megőrzése. Ezekért dolgozunk minden nap – fűzte hozzá a miniszter. A tárcavezető kitért arra is, hogy az intézkedések előterében a rövid ellátási lánc megerősítése és a helyi termékek támogatása, valamint az önellátás további megerősítése áll. Az agrárium versenyképességét és az agráriumból élők helyzetét tovább kell erősíteni – húzta alá az agrártárca vezetője.

Fotó: Fekete István

The post Az élelmiszer önellátás stratégiai kérdés appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy Abda Község Önkormányzata több mint 56 millió forint összegű támogatást nyert a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága támogatásával „Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális – és eszköz fejlesztése” című felhívásnak köszönhetően. Nemzetgazdasági szempontból fontos cél, hogy a magyar emberek elsősorban a hazai előállítású termékeket válasszák – hangsúlyozta a miniszter. Különösen így van ez az élelmiszerek esetében, melyek előállítása munkát ad az élelmiszerláncban dolgozók számára – tette hozzá.

Nagy István felidézte, a kormány több mint egy évtizeddel ezelőtt bevezette a termelői piac fogalmát és támogatta az ilyen létesítmények kialakítását, azzal a céllal, hogy élénkítse a helyi gazdaságok működését. Mára csaknem megháromszorozódott a termelői piacok száma 2012 őszéhez képest több, mint 320 termelői piac működik az országban.  Ezeknek a kereskedelmi tereknek köszönhetően a vidéki térségekben élők biztonságos, jó minőségű élelmiszerhez jutnak, a helyi termelők számára pedig könnyebbé válik az értékesítés.

A piacok számának emelkedésével egyenes arányban nőtt a regisztrált kistermelők száma is: míg 2010-ben megközelítőleg 5000, 2022-ben már 22 470 kistermelő szerepel a nyilvántartásban.

Szabó Zsolt, Abda polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy az Abda Agóra valódi, helyi igényekhez igazodik, piac és közösségi színtér is egyben, Abda község új társadalmi és kereskedelmi központja.

Forrás: Am Sajtóiroda

Fotó: Bánhegyi istván

The post Átadták az abdai vásárteret appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.