Nagy István agrárminiszter a kampányt beharangozó hétfői budapesti sajtótájékoztatón elmondta, hogy

a hazai hústermelés több mint felét a baromfiágazat adja, közel 2600 baromfitartó gazdaság állítja elő a friss, egészséges baromfihúst és tojást.

Magyarországon a baromfihús a legnépszerűbb állati eredetű fehérjeforrás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyarok csaknem 35,5 kilogramm baromfit esznek évente.

A tojásfogyasztás pedig az utóbbi években folyamatosan nő, az egy főre jutó héjas tojásfogyasztás 2015-ben 133 darab volt, amely 2018-ra 158 darabra emelkedett.
    A fogyasztás ösztönzéséhez elengedhetetlen, hogy a megismertessék a fogyasztókat a jó minőségű, egészséges és kedvező áron elérhető magyar tojással és baromfihússal. Ezért a kampány során törekednek ezen áruk széles felhasználási lehetőségeinek bemutatására – tette hozzá.

Nagy István elmondta, 2021-ben léphet hatályba az a minisztérium által készített jogszabály, amely pontosabb, egyértelműbb információk feltüntetését teszi kötelezővé a tojásoknál. A jelenleg még előzetes egyeztetésen lévő tervezet szerint az ömlesztett tojás esetében nemcsak az országkód magyarázatát, hanem magát a származási ország megnevezését is fel kell tüntetni, a hazai tojások esetében pedig a nemzeti zászlót is meg kell jeleníteni. Jelenleg a dobozos és az ömlesztett tojás esetében a származási országra vonatkozó információk csak közvetetten, a tojáshéjon elhelyezett kód által jelennek meg.
    A miniszter beszélt arról is, hogy milyen problémákat okozott a koronavírus-járvány a baromfi- és a tojáspiacon, példaként említette a vendéglátást, a közétkeztetést, a turizmust ért lezárások hatását. Hozzátette: a madárinfluenza is komoly károkat okozott, ugyanakkor a hazai baromfiágazat ilyen körülmények között is képes volt helytállni, és a lakosság számára biztosítani a folyamatos élelmiszerellátást. Ehhez hozzájárult az is, hogy a hazai kiskereskedelmi láncok egyre nagyobb mennyiségben szerezték be hazai termelőktől a baromfihúst és a tojást.
    

A miniszter szerint középtávon a baromfihús fogyasztás lassú, de folyamatos növekedésével lehet számolni a következő évtizedben.

A Vidékfejlesztési program pályázatinak segítségével támogatják a baromfitartó telepek korszerűsítését és új telepek építését, illetve a járványügyi kockázatokat csökkentő fejlesztéseket. Emellett támogatásokkal segítik a minél magasabb szintű állatjóléti színvonal fenntartását.

    Csorbai Attila, a BTT elnöke az MTI érdeklődésére közölte, hogy a baromfiágazat termelési értéke az elmúlt években átlagosan az élő állat szintjén 250-300 milliárd forintot tett ki, becslések szerint a tenyészalapanyaggal és feldolgozott élelmiszerrel ennek a dupláját is elérheti ez az érték. Ebből az étkezési tojás árbevétele tavaly 23,12 milliárd forint volt.
    Az idén a koronavírus- és madárinfluenza-járvány miatt az ágazat termelése 10,0 százalékkal csökkenhet. Baromfihúsból 700 ezer tonnát állítottak elő tavaly a BTT adatai alapján, étkezési tojásból pedig évente 1,2-1,3 milliárd darabot termelnek.

The post Kampány indul a baromfi és a tojás fogyasztásának ösztönzésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplőinek 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készített elő az agrártárca.

Az agrárminiszter kifejtette: a program célja az élelmiszerellátás biztonságának fenntartása, a termelési kapacitás megerősítése, mintegy 140 ezer munkahely védelme. Az elkülönített keretből az élelmiszeripar nyolc, a baromfi ágazat három milliárd forintot kap – tette hozzá.

Továbbá jut belőle a többi között a dísznövény-, a zöldség-, a borágazat, a méhészet és a lótenyésztés szereplőinek is. Hamarosan egy további 100 milliárd forintos fejlesztési programot indít a tárca, amelyből 50 milliárd forint az állattenyésztési ágazatnak jut majd. Ebben újdonság az, hogy az eddigi maximum 500 millió forintos támogatási keretet 2 milliárd forintra emelik, mert bebizonyosodott hogy egy optimális, az állatjóléti és az ökológiai igényeknek is megfelelő üzem megvalósításához ez a nagyságrend szükséges – mondta Nagy István.

A miniszter örvendetesnek nevezte, hogy az elmúlt években a piaci válságok és járványok ellenére sikerült stabilizálni az állattenyésztést, így a baromfi ágazat helyzetét is. Az újhartyáni Bro-Ker-Bét Kft. most átadott új telepe is egy igazi sikertörténet amely megmutatja a magyar gazdák versenyképességét a nemzetközi piacon. 

A cég stratégiai igazgatója, Temesi István az MTI-nek elmondta, a mostani 2,3 milliárd forintból – ebből 395 millió forint állami támogatással – megvalósult beruházással öt új épületben 14 500 négyzetméternyi területen rendezkedtek be baromfitartásra. Tevékenységük kiterjed a naposcsibe neveléstől a tenyészbaromfi tartáson és a tenyésztojás termelésen át, a keltetésig. Ismertetése szerint a társaság 100 millió forintos alaptőkével három család összefogásával 1989-ben kezdte a működést, broiler csirke előállítására rendezkedtek be. Ma a harmadik-negyedik legnagyobb ilyen jellegű vállalkozásaként évi 40 millió naposcsibét állítanak elő, részben saját keltetőikben részben bérkeltetésként. 

A társaság jegyzett tőkéje 400 millió forint, éves árbevétele 5 milliárd, adózott nyereség tavaly 190 millió forint volt. A tervek szerint a társaság hamarosan egy 600 millió forintos beruházás keretében a keltető kapacitását bővíti majd – mondta. A mostani beruházással a meglévő 132 főt foglalkoztató társaság további 15 munkahelyet létesített.

The post 25 milliárdos válságkezelő támogatásra készül az agrártárca appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István a Pulyka-Java Baromfifeldolgozó Kft.-nél tett üzemlátogatása után beszélt arról, hogy

a rendkívüli helyzetben a baromfiágazatnál az állatjóléti programokban résztvevő 2370 termelőnek a lehető legrövidebb idő alatt fizetik ki a támogatásokat, és az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások esetében is ez a cél.

   Kifejtette: a válságkezelő támogatási programot a következő két hétben hirdetik meg, ebből

• az élelmiszeripar 8 milliárd,
• a baromfiágazat 3 milliárd forinttal részesül.

A beruházási pályázati csomagot a nyár folyamán teszik közzé, 50 milliárd forint értékben a teljes állattenyésztési ágazatot felöleli majd a felhívás, amelynek újdonsága, hogy

• 50 százalékos támogatás mellett 500 millió forintról 2 milliárd forintra emelik a maximálisan elnyerhető összeget.

    Az agrárminiszter kitért arra is, hogy a magyar agrárvállalkozások, gazdálkodók, termelők, élelmiszerforgalmazók a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetben is helytálltak. A magyar családok ellátási zavarok nélkül vészelték át a járványhelyzetet, március 14-én még a karácsonyi forgalmat is megháromszorozta a kiskereskedelemben a vásárlói roham, de ennek ellenére is mindig folyamatos volt az ellátás.

    A Pulyka-Java Baromfifeldolgozó Kft.-ről szólva azt mondta: a megbízható vevőkörrel és biztos piaci háttérrel rendelkező cég életére is kedvezőtlenül hatott a járvány, miközben évi 1 millió pulykát és 4,5 millió csirkét vágott és dolgozott fel a piaci szűkülést megelőzően. A járvány óriási keresletcsökkenést idézett elő a cég fő külföldi piacain, Ausztriában, Romániában, Olaszországában, Horvátországában, Németországban, Szlovéniában és Szlovákiában.
    A közel 100 dolgozónak munkahelyet biztosító családi vállalkozás az egyetlen olyan vágóhíddal rendelkezik az országban, ahol két soron külön dolgozzák fel a pulykát és a csirkét. Tervezett fejlesztéseikkel pedig a továbbfeldolgozott, ízesített, konyhakészre előkészített termékekkel szeretne újabb piacokat nyerni a vállalkozás – részletezte Nagy István.

    Kántor Mária Veronika cégvezető elmondta: a tavalyi év hasonló időszakához képest az idei első négy hónapban mintegy 40 százalékkal, 1 milliárd forinttal csökkent a cég árbevétele.
    Az MTI kérdésére hozzátette: nemrég fejeztek be saját forrásból egy 180 millió forintos beruházást, amelynek keretében az irodaházat és az öltözőket bővítették, továbbá új laboratóriumot és mosodát építettek. A növekvő igényekre válaszul terveik között szerepel új kazán, illetve hűtőautó vásárlása.
    A nyilvános cégadatok szerint a cég a tavalyi évet nettó 6,176 milliárd forintos árbevétel mellett 210 millió forintos adózott eredménnyel zárta.

The post A koronavírus után a legfontosabb dolog a fejlesztés appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Vidékfejlesztési program keretében az eddig odaítélt több mint 150 milliárd forint támogatásból 34 milliárd forint jutott a húsfeldolgozó ágazatnak.

Nagy István a Her-Csi-Hús Kft. baromfifeldolgozó üzemének átadó ünnepségén elmondta, hogy a magyar agráriumnak is a versenyképesség fokozása és a beruházások ösztönzése a legfontosabb célkitűzése, ami a technológia modernizálása nélkül elképzelhetetlen. Hozzátette, hogy az elmúlt években jelentősen nőttek az agrárgazdaság beruházásai, 2018-ban 355 milliárd forintot költöttek fejlesztésre a gazdálkodók, ami 11 százalékkal több, mint 2017-ben.

A fejlesztéseknek köszönhetően 2018-ban 150 milliárd forint volt a baromfihús külkereskedelmi többlete – fűzte hozzá a tárcavezető. Nagy István ismertetése szerint a hazai hústermelés több mint a felét adja a baromfiágazat. A baromfihús-feldolgozás részesedése a teljes élelmiszeriparon belül mind a foglalkoztatás, mind az árbevétel tekintetében 10 százalékos. A baromfihús-feldolgozás árbevétele az elmúlt öt évben közel 20 százalékkal bővült, az adózás előtti nyereség értéke pedig közel a négyszeresére emelkedett a vállalkozásoknál.

 A miniszter tájékoztatott arról, hogy a hernádi székhelyű Her-Csi-Hús Kft. most átadott üzeme a vidékfejlesztési program több mint 300 millió forintos támogatásával épült fel. A beruházással 100 új munkahely jön létre, a vállalkozás így a legnagyobb foglalkoztatók egyike a településen. A Her-Csi-Hús Kft.-t 1991-ben alapították. A cég 6 telephelyen végez baromfifeldolgozást.

Nettó árbevétele tavaly több mint 2 milliárd forinttal nőtt, megközelítette a 11,5 milliárd forintot a nyilvános cégadatok szerint. Exportja viszont az előző évi 2,36 milliárd forintról 45 millió forintra csökkent 2018-ra. A társaság adózás utáni vesztesége 2017-ben 817 millió, 2018-ban 482 millió forint volt.

The post Harmincnégy milliárd forint támogatást kapott eddig a húsfeldolgozó ágazat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A 21. századi magyar és európai élelmiszeripari feldolgozás egyik fontos alapja a felelősségvállalás a vásárlók és a fogyasztók védelmében.

A tárcavezető nyitóelőadásában arról beszélt, hogy 2018-ban az Európai Unió rekordszintű, 15,2 millió tonna baromfihúst termelt, amelynek 75 százalékát hét tagállam biztosította, köztük 3,5 százalékot Magyarország. A növekvő kínálat és a kedvező ár az európai húsfogyasztás fellendüléséhez vezetett, ennek köszönhetően 2010 és 2018 között az éves termelés 25 százalékkal nőtt az unióban. Hozzátette: a baromfihúsból az ország önellátottsági szintje mára már meghaladja a 170 százalékot.

Nagy István emlékeztetett, az Európai Bizottság júliusban megjelent rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unió baromfihús-termelése meghaladhatja a 15,6 millió tonnát 2019-ben, 2020-ra pedig elérheti a 15,8 millió tonnát. A miniszter szerint a 2016-ban és 2017-ben Európában lezajlott madárinfluenza járvány számos tanulsággal szolgált, amelyek jelenleg meghatározzák a hazai védekezési stratégiát is. Eredményességét tükrözi, hogy 2018-19. évben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma már nem mutatott ki madárinfluenza vírust sem a hazai baromfiállományokban, sem vadmadarakban. A humán megbetegedések megelőzése érdekében a szalmonellózis elleni védekezés Magyarországon is kötelező – emlékeztetett a tárcavezető.

Kifejtette, a hús- és baromfiipar Magyarországon élelmiszer-biztonsági szempontból kiemelkedő ágazat. A kormány célja, hogy Magyarországon csak az előírásokat ismerő, betartó, a biztonságos és megfelelő minőségű élelmiszer előállítását alkalmazó vállalkozások működjenek. Nagy István hangsúlyozta, az ágazat jövőjét három tényező befolyásolja: a népesség-növekedésből fakadó mennyiségi igény, a fogyasztók minőségi elvárásai és az egyre fokozódó környezetvédelmi és állatjóléti szempontok.

A miniszter arra kérte az unió felelős vezetőit, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel támogassák a saját országuk piaci szereplőit, a baromfiágazatban jelentős foglalkoztatást biztosító vállalkozásokat. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy kötelességünk megvédeni az európai uniós fogyasztók érdekeit, legyen szó élelmiszerbiztonságról, állatjóléti elvárásokról és az antibiotikumok ellenőrzött felhasználásáról.

..

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Kormányzati cél a magyar baromfi ágazat versenyképességének megőrzése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

a baromfiágazat a rendszerváltás óta folyamatosan fejlődik, döntően magyar maradt a tulajdonosi kör és a belföldi húsfogyasztás több mint felét fedezi.

A hazai baromfiágazat a magyar mezőgazdaság folyamatosan fejlődő, jól szervezett, rugalmasan alkalmazkodó ágazata – fogalmazott a mezőgazdaságért felelős államtitkár. Feldman Zsolt.

Az ágazat a hazai fogyasztók növekvő igényeinek kielégítése mellett export piacait is növelni tudta. Ennek egyik titka a magas fokú integráltság. A baromfihúsok a magyar fogyasztók kedvencei, hiszen a teljes hazai húsfogyasztás több mint felét (52%) fedi le az ágazat. Ezt segítette a baromfitermékek 2017-es áfa mérséklése is

– tette hozzá már Nagy István, agrárminiszter.

 

Feldman Zsolt elmondta még: tavaly a teljes kibocsátás értéke meghaladta a 317 milliárd forintot. Ez egyébként 783 ezer tonna vágóbaromfit és 2, 4 milliárd darab étkezési tojást jelent. Kivitelünk a múlt évben – a madárinfluenza ellenére is – elérte a 470 millió eurós értéket.

A baromfihús exporttermékek

• közel harmadát a csirke-,
• negyedét a kacsa-,
• ötödét a pulyka- és a libahús tette ki.

Jelenleg 170%-os az önellátottsági szintünk baromfihúsból, további jelentős fejlődési potenciál van tehát az ágazatban, amely miatt kiemelten fontos az export-értékesítés fejlesztése. Az elmúlt években az agrárdiplomáciának folyamatosan sikerült újabb és újabb exportpiacokat nyitnia a célországok állategészségügyi hatóságaival elfogadtatott állategészségügyi bizonyítványai révén.

Az Agrárminisztérium mintegy 12 milliárd forintnyi éves állatjóléti támogatással segíti az ágazatot. A fórumon elhangzott még, hogy a baromfiágazat nemzetközi versenyképességét csak a fejlesztésekkel, korszerűsítésekkel lehet fenntartani. Ehhez növelni kell a telepméretet, ezeken nagyon hatékony állategészségügyi óvó rendszabályokat kell alkalmazni, egyúttal csökkenteni kell az ammónia-kibocsátást is. Ennek eléréséhez hatékony programot kell kidolgoznia a szakma képviselőinek.

Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár arról számolt be, hogy az utóbbi terén lesz előrehaladás a közlejövőben, hiszen az uniós vidékfejlesztési forrásokból a baromfis trágyatárolók létesítésére 1,3 milliárd forint értékben pályáznak. A mintegy 30 milliárd forint telephely-korszerűsítési támogatás felhasználásával tovább erősödhet az ágazati szereplők versenyképessége. Ősszel pedig 50 milliárd forintnyi lehetőséget nyit a tárca a feldolgozó kapacitások erősítésére.

A tematikus napon Bognár Lajos országos főállatorvos elmondta, Európa-szerte célként fogalmazódott meg az antimikrobiális szerek köztük az antibiotikumok túlzott használata elleni küzdelem. A nem körültekintő antibiotikum felhasználás a gyógyszerekkel szemben ellenálló baktériumok számát növeli ezzel rontva a gyógykezelések hatékonyságát. Az új Európai Uniós szabályozás értelmében minden tagállamnak, így Magyarországnak is cselekvési tervet kell készítenie a probléma komplex kezelésre, a felelős antibiotikum használat elősegítése és a felhasználás csökkentése érdekében.

forrás: AM Sajtóiroda

Fotó : Pelsőczy Csaba

The post Szakmai nap az Agrárminisztériumban – baromfiágazat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.