Nagy István a tagországok agrárminisztereinek tanácsülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: kétoldalú megbeszélés keretében Horvátország agrárminisztere arról tájékoztatta, hogy országában megjelent az afrikai sertéspestis vírusa a házisertés-állományban is.

A magyar agrárminiszter rámutatott: ez komoly gazdasági fenyegetettség Magyarország számára is, hiszen épp a határ közelében jelent meg a vírus. Mivel a turisztikai főszezon miatt tízezrek érkezenek haza Horvátországból, és behurcolhatják az afrikai sertéspestis vírusát, Magyarország azonnali intézkedéseken dolgozik – mondta. „Magyarország számára létkérdés, hogy megóvja a házisertés-állományát ettől a vírustól, ezért azonnal riadót rendeltem el, és fokozott intézkedések bevezetését a megelőzés céljából” – fogalmazott Nagy István. Hozzátette: olyan hatósági intézkedések meghozatalát készíti elő Magyarország, amelyek csökkentik a fertőzés esélyét és veszélyét.

Elmondása szerint egyebek mellett olyan sáv kialakításán dolgoznak, amelyben nincsenek vaddisznók, nincsenek hordozók, hogy a lehető legkisebbre lehessen csökkenteni annak az esélyét, hogy valamilyen módon a házisertés-állomány is elkapja a vírust.Ennek beláthatatlan gazdasági következményei lennének, úgyhogy az elkövetkező napok, hetek, hónapok egyik legkiemeltebb állategészségügyi feladata az lesz, hogy hogyan tudjuk megóvni a hazai sertésállományunkat ettől a borzalmas vírustól – hangsúlyozta Nagy István.

(MTI)

The post Magyarország megvédi sertésállományát az afrikai sertéspestistől appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát idén Marokkó fővárosában, Rabatban rendezik meg november 28. és december 3. között. Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudást gyűjtik össze az egyes országok felterjesztései alapján.

Az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai közül a lipicai lótenyésztés hagyományát nyolc ország közösen terjesztette az UNESCO elé, köztük Magyarország. Egy adott lófajtát és annak tenyésztési hagyományait felkaroló előterjesztés első alkalommal került a listára. Az értékelő testület elismerését fejezte ki a példaértékű jelölésért, amely a benyújtó államok közötti szoros összefogásról tanúskodik, összhangban a nemzetközi együttműködés elveivel és az Egyezmény kölcsönös megértésének előmozdításával.

Az agrárminiszter hangsúlyozta, büszkék lehetünk a lipicai fajtára, mely a világ egyik legrégebbi kultúr lófajtájaként, magával ragadó küllemével, intelligenciájával, munkakészségével, teljesítményével és ezúttal az UNESCO elismerésével is igazolja helyét a 21. század lovas életében.  Magyarország a benyújtó országok között is kiemelkedik a lipicai lóval gyakorolt fogathajtás nemzetközi eredményeivel – tette hozzá a tárcavezető

Az ülésen Magyarországot Csonka-Takács Eszter a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának igazgatója, Horváth Gabriella, a rabati magyar nagykövetség első beosztott diplomatája, és Cseri Dávid az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója képviselte.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Az UNESCO szellemi kulturális örökség része lett a Lipicai lótenyésztés appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető rámutatott, a galamb- és a nyúlhús kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező, egészséges alapanyag, élelmiszerforrás. A tenyésztés ráadásul – legyen szó akár hazai dísz- és haszongalamb fajtákról, hazai nyúlfajtákról – hozzájárul a genetikai erőforrások és a biológiai sokféleség megőrzéséhez. A Kárpát-medencében kialakult állat- és növényfajtáink jelentős részét sikerült megőrizni, amely nemcsak a múltunk, de a jövőnk miatt is rendkívül fontos – tette hozzá.

Hangsúlyozta, a galambokkal, kisállatokkal való foglalkozás közösségépítő erő. A közös szenvedély, a közös érdeklődés, a közös sikerek és emlékek olyan erős köteléket hoznak létre, amelyben tradíciók, kulturális értékek öröklődnek nemzedékről-nemzedékre. Ez a közösség olyan értékeket hordoz, mint a szolidaritás, a felelősség egymás, a természet és a környezet iránt.

Nagy István arról is beszélt, hogy a galambászat és a nyúltenyésztés gazdasági hasznot is jelent. Az agrártárca támogatást nyújt a haszongalamb vásárlásához, a tenyésztők 2019 óta igényelhetik azt, eddig 117 millió forinttal segítették ezt a tevékenységet. Magyarország kiváló minőségű nyúlhúst állít elő, amely Európa-szerte keresett. A nyúlhús az egyik legegészségesebb húsféle, az egyik legfontosabb fehérjeforrás, amelynek minimális a zsírtartalma, mégis változatosan és ízletesen készíthető el. A belföldi fogyasztása 2 százalékról 10 százalékra nőtt. Mindezek alapján látszik, hogy újra kezdjük felfedezni a galamb és a nyúlhús értékeit, a termékek megjelennek a piacokon, boltokban, éttermek kínálatában is, húzta alá a miniszter.

A tárcavezető köszöntötte a Magyar Galamb és Kisállattenyésztők Országos Szövetséget megalakulásának 140. évfordulója alkalmából, valamint a Gyomai és Endrődi Galamb és Kisállattenyésztő Egyesületeket megalakulásuknak 70. évfordulója alkalmából. Abbéli reményét fejezte ki, hogy a közös munka és a támogatások eredményeképpen újabb és újabb sikereket könyvelhetnek majd el a területen.

AM Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

The post 140 éves a hazai galamb- és kisállattenyésztés szervezeti működése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter elmondta, komoly kihívásokkal néz szembe az ágazat, az egyik legkomolyabb probléma a madárinfluenza, ami idén főleg a víziszárnyas ágazatban okozott jelentős problémákat. Az állategészségügy felértékelődött az agráriumban, éppen ezért kérte fel a tárcavezető Bognár Lajos országos főállatorvost, hogy minden erejét erre a területre irányítsa, tartsa a kapcsolatot a tenyésztőkkel, folyamatosan mérje fel, hol lehet kockázat.

Nagy István rámutatott, hogy a fejlesztések rendkívül fontosak ebben az ágazatban is. Az Agrárminisztérium továbbra is támogatja a baromfitenyésztőket. A libatartással foglalkozók számára a legutóbbi telephely-fejlesztési pályázatokon ez idáig 67 kérelem nyert támogatást több, mint 8,5 milliárd forint értékben. A 2023-tól induló KAP Stratégiai Tervben továbbra is fenntartják az állattenyésztés kiemelt támogatását, így a baromfiágazat támogatását is. A tárcavezető a termelői integrációk létrehozásával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az a lúdágazat kitörési pontja. A termelői integrációk létrehozása az eredményesebb érdekérvényesítés szempontjából is lényeges. Hangsúlyozta, Magyarországon azok az agrárágazatok sikeresek, melyekben 80% fölötti az integráció aránya. Hozzáfűzte, újra kell gondolni, milyen körülmények között, milyen technológiákkal, milyen fajtákkal, milyen hibriddel folytatódjon a munka, mi a fejlesztés iránya és mennyi pénzre van szükség – az agrártárca ebben is segíteni fogja a termelőket és a feldolgozóipart.

Nagy István arról is beszélt, hogy a tenyésztők összefogása és egymás iránti figyelme, illetve munkájának tisztelete végtelenül fontos. A lúdtenyésztésben világszinten is komoly pozíciót tudhat magáénak Magyarország. Minél tovább növelik a presztízsét, annál inkább növelik az értékét is. A cél, hogy az ágazat minden szereplője tudjon lépni egyet előre.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

The post A lúdágazat kitörési pontja a termelői integráció appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy 2018 decemberében hirdették meg a „Szárnyaló gazdaság” Nemzeti Húsgalamb Programot, mely komoly fellendülést jelentett az egész ágazat számára. Emellett további pályázati programokat is kidolgoztak a húsgalamb-termékpálya fejlesztésére, az egységes árualap megerősítése érdekében. Az agrártárca 2019 óta a haszongalamb vásárlásához is nyújt hozzájárulást, évi mintegy 50 millió forint összegben. Az elmúlt három évben több mint 25 ezer húsgalamb vásárlásához csaknem 140 millió forint támogatás odaítélésére került sor. A pályázatot idén is meghirdetik, a kérelmeket 2022. április 1.-8. közötti időszakban lehet majd benyújtani – jelentette be Nagy István. Hozzátette, az elért eredményeket mutatja, hogy nőtt a rendszeres értékesítéshez szükséges árualap és több fővárosi áruházban már kapható húsgalamb, illetve számos étterem étlapján megtalálhatók a szárnyasból készült különleges, ínyenc fogások.

A miniszter kiemelte, a Görbeházi Galamb Tenyészcentrum vágóhídja és feldolgozóüzeme a Vidékfejlesztési Program segítségével valósulhat meg, a beruházás összértéke pedig csaknem félmilliárd forint. A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar agrárium számára minden egyes beruházás értéknövelő és értékteremtő erővel bír. Egyrészt, mert ezzel hozzájárulnak sok ezer magyar család megélhetéséhez, a vidék népességmegtartó erejéhez, illetve a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar további erősödéséhez. Másrészt a fejlesztések és az innovációk révén megőrizhetjük és megújíthatjuk az agráriumhoz kötődő gazdag hagyományainkat, a tapasztalatokra és szakmai tudásra épülő szellemi örökségünket – hangsúlyozta az agrárminiszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Galambvágóhíd és feldolgozóüzem épül Görbeházán appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy

a hazai termelésből származó sertéshús nem csak kiváló minőségű, de a szigorú állategészségügyi és higiéniai hatósági ellenőrzések nyomán garantáltan megbízható is. Az Agrárminisztérium és az áruházláncok  közös célja pedig az, hogy a fogyasztók számára mindenkor jó minőségű és megbízható árut biztosítsanak

– tette hozzá. A miniszter kiemelte, felismerve az ellátási láncok stabilitásának fontosságát, a rövidebb ellátási láncok kedvezőbb környezeti hatását, valamint a fogyasztók, a termelés és az értékesítés közös érdekeit, a kereskedelem egyre inkább  kiveszi a részét a társadalmi felelősségvállalásból. Nagy István szerint a hazai élelmiszer üzletláncok döntése is ebbe a folyamatba illeszkedik és Európában is hasonló példákat láthatunk. Hangsúlyozta, a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is fontos, hogy a hazai termelők megtalálják a számításaikat. A magyar termékek vásárlásával és fogyasztásával közvetlenül is hozzájárulunk a magyar gazdák boldogulásához, a hazai agrárgazdaság stabilitásának megtartásához.

A miniszter arra is emlékeztetett, hogy

a takarmány- és energiaköltségek drasztikus megemelkedése, az afrikai sertéspestis terjedése, valamint a rendkívül alacsony felvásárlási árak történelmi kihívások elé állítják a sertéstartókat. Az agrártárca azonban mindent megtesz a helyzet kezelése érdekében.

Nagy István példaként említette, hogy 4 milliárd forint összegű rendkívüli támogatást biztosítanak a sertéstartók számára, akik – az előzetes kalkulációk alapján – kocánként 20.000 forint egyszeri támogatást kaphatnak. Emellett hazánk az unióban elsőként hozta létre a krízisbiztosítási rendszert, szigorúan ellenőrzi az import malacokat és 100%-os kamat- és költségtámogatást nyújt a sertéstartó gazdák hiteleihez.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a minisztérium a magyar sertéshús értékesítési lehetőségeinek bővítése érdekében is tett komoly lépéseket. Ezért arra ösztönözzük az országban működő összes kiskereskedelemi láncot, hogy törekedjenek rá, hogy a teljes friss sertéshús kínálatukat a hazai termelésből szerezzék be. A fogyasztás növekedése érdekében pedig – ahogy a korábbi években is – az Agrármarketing Centrum valósít meg sertéshús népszerűsítő kampányt, amire idén mintegy 200 millió forintot fordít  – sorolta az agrártárca vezetője.

The post Magyar sertéshúst kínálnak a hazai üzletláncok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A belföldi eredetű kínálat bővítését és a magyar agrárium és a hazai élelmiszer-feldolgozók európai exportlehetőségeinek bővítését célzó bejelentést az eseményen Nagy István agrárminiszter üdvözölte és előremutatónak nevezte. Hozzátette: azt reméli, hogy más élelmiszer-láncok is követik az Aldi példáját.
    Hangsúlyozta:

a magyar agrárpolitikában is központi helyet foglal el a tej és a tojás előállításához kapcsolódó tevékenységek támogatása.

    A tárcavezető örvendetesnek nevezte, hogy az elmúlt években Magyarországon nőtt a tej és a tejtermékek fogyasztása, „a tejhozam vonatkozásában pedig egyenesen az elsők között vagyunk az unióban”. A kormányzat „minden lehetséges eszközzel” támogatja a termelőket, hogy ez így is maradjon – mondta.
    Nagy István erre példaként említette, hogy

áprilistól novemberig 1031 milliárd forint értékben írtak ki új pályázati felhívásokat a Vidékfejlesztési Program keretében, illetve újranyitották a 360 milliárd forint keretösszegű, az állattartó telepek nagyobb léptékű fejlesztésére irányuló felhívást, és meghirdettek egy 30 milliárd keretösszegű felhívást a kisebb fejlesztésekre is. A pályázatok segítségével a marhatartó ágazatban csaknem 40 ezer férőhely létesítése és korszerűsítése valósulhat meg

– ismertette.
    A miniszter szólt arról is, hogy az agrárfejlesztési támogatásokkal segítik a tojástermelést is, aminek köszönhetően Magyarország e tekintetben önellátóvá válhat. Pozitív tendenciaként hivatkozott arra, hogy a belföldi termelés több mint egymilliárd darabra nőtt, a fejenkénti fogyasztás pedig évi 215-ről 243 darabra.

    Pusztai Ádám, az Aldi Magyarország beszerzési igazgatója bejelentette, hogy tovább bővítik a magyar alapanyagokból hazai feldolgozóüzemek által készített termékeik körét. Hozzátette: 65 alapvető tejtermékük magyar gazdáktól érkező tejből, Magyarországon készül, és hamarosan újabb magyar forrásból érkező tejtermékeket vezetnek be. A jövő év elejétől pedig az összes, a cég által értékesített – mintegy 90 millió darab – tojást, köztük a biotojást is magyar forrásból szerzik be – közölte.
    Elmondta, hogy a cég által értékesített évi több mint 40 millió liter tej, 1000 tonna rögös túró, 2800 tonna trappista sajt, mintegy 10 millió darab tejföl, 7 millió darab kefir és 3,5 millió darab natúr joghurt mind magyar forrásból érkezik, ami a hazai agráriumban több ezer embernek biztosít stabil hazai felvevőpiacot és megélhetést.
    Pusztai Ádám bejelentette azt is, hogy cégük tovább kívánja erősíteni a magyar agrárium és a hazai élelmiszer-feldolgozók exportlehetőségeit. Céljuk, hogy az Aldi Magyarországon, illetve az Aldi Észak és Aldi Dél vállalatcsoport 8500 európai üzletén keresztül minél több magyar cég jusson el a 430 milliós lakosságú európai piacra.

    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint az Aldi döntését fontos, jó irányba tett első lépésként kell értékelni, amit ha még több ilyen követ, akkor „pozitív spirálba kerül a magyar mezőgazdaság”.

    Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács elnöke az Aldi döntését méltatva felidézte: a terméktanács és az élelmiszerlánc öt éve fogalmazta meg azt a célt, hogy a hazai tejtermelők és a feldolgozók hazai tej és tejtermékekkel tudják kiszolgálni a magyarországi kiskereskedelmi láncokat. Az ágazat eredményeit ismertetve beszámolt arról, hogy a fejenkénti tejfogyasztás „húsz év után újra átlépte a bűvös 200 kilogrammos határt”, és 16 év után ismét 2 milliárd kilogramm felett van a megtermelt nyerstej mennyisége.

    Szép Imre, a Magyar Tojásszövetség elnöke szintén gratulált az élelmiszerlánc döntéséhez, egyúttal az együttműködés és a párbeszéd folytatását javasolta, hogy a termelők az átlagos önköltséget és minimális hasznot megkapják termékeikért.

    Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője egyebek mellett azt közölte, hogy a Aldi 272 saját márkás terméken található meg a magyar termék védjegy, valamint hogy a védjegyhasználók köre dinamikusan növekszik. Kitért arra is, hogy a pandémia alatt több magyar terméket vásároltak a vevők.

The post Az Aldi jövőben csak magyar beszállítóktól szerzi be az alapvető tejtermékeket és a tojást appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei rendkívüli aszályos nyári időjárás, a jelentős terméskiesés és a feszített piaci helyzet ellenére a hazai igények kielégítésére elegendő takarmánykukoricával rendelkezik Magyarország. A kukorica betakarítása még tart, az aszály által leginkább sújtott déli megyékben már végeztek a munkákkal, míg a kedvezőbb helyzetben lévő északi megyékben a következő hetekben várható a betakarítás felfutása. Nagy István kiemelte, a takarmány-felhasználó ágazatok számára fontos információ, hogy az idei aszály súlyos mértékben szinte kizárólag csak Magyarországot – és kisebb mértékben Romániát – érintette. A környező országokban, az Európai Unióban és világszinten is kedvező kukorica terméseredmények várhatók, ezért a kieső termésmennyiség pótlására van lehetőség.

A tárcavezető szerint ugyanakkor a hazai termésből exportra várhatóan a szokásosnál kevesebb áru jut. A kialakult helyzet kezelése és a hazai állattartók takarmányozási igényeinek biztosítása érdekében készek vagyunk bevezetni a takarmányozáshoz szükséges alapvető termények exportjának előzetes kiviteli regisztrációját előíró szabályozást – tette hozzá. Kifejtette, az előkészítő munka alapján a regisztrációs kötelezettség egyik feltétele az EKÁER rendszer mielőbbi bevezetése lehet az érintett termékkörre. Az állattartók támogatási eszközökkel széleskörű segítséget kapnak a kormányzattól, de ez önmagában nem oldja meg a kihívásokat teljeskörűen. Ezért újabb eszközök alkalmazására is szükség van a piaci helyzet normalizálása érdekében – hangsúlyozta a miniszter.

The post Elegendő takarmánykukoricával rendelkezik hazánk appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A belföldi eredetű kínálat bővítését az agrárminiszter méltatta a rendezvényen. Nagy István kiemelte: bízik abban, hogy az Aldi példáját más áruházláncok is követik, és reméli, hogy egyre több vásárló választ magyar terméket. A vevői tudatosságtól függ a magyar élelmiszeripar jövője, hiszen csak a húsfeldolgozás több mint 21 ezer munkavállalónak ad megélhetést – hangsúlyozta.
    A tárcavezető megköszönte a kiskereskedelmi láncoknak és a termelőknek, hogy az élelmiszerellátást a legnehezebb időkben is biztosították. Hozzátette, hogy az ellátási láncok minden körülmények közötti folyamatossága érdekében nemzetstratégiai kérdéssé vált az élelmiszerfüggőség mérséklése. Magyarország az élelmiszerellátásban jól teljesített, a kormány pedig minden eszközével segíti a belföldi termelőket – jelentette ki Nagy István.
    

A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint az Aldi bejelentése jókor jött, hiszen nehéz helyzetben segíti a gazdákat. A termelési költségek megugrottak a takarmány és az energiahordozók drágulása, valamint a munkabérek emelkedése miatt, ám a kereslet nem bővült, így árat nem emelhettek – tette hozzá Éder Tamás.
    Az érdekképviselet vezetője a belföldi beszerzés bővítését azért is üdvözölte, mert a hosszú ellátási láncok működése bizonytalan, és az élelmiszerhiányt tartósan nem lehet elviselni. A nehézségek átvészeléséhez nyugodtabb időkben is azoktól kell vásárolni, akiktől elvárható a folyamatos ellátás – hangsúlyozta.
   

 A belföldi beszállítókat méltatta az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. országos ügyvezető igazgatója is. Bernhard Haider szerint a magyar partnereknek jelentős szerepük volt abban, hogy soha nem alakult ki áruhiány. Az elmúlt időszak felértékelte a helyi beszerzési forrásokat, de fenntarthatósági szempontok is indokolják a magyar termékek forgalmazását, hiszen sokkal kisebb a környezetterhelésük, mintha más földrészekről kellene ideszállítani – hangsúlyozta. Véleménye szerint mindez a fogyasztóknak is kedvez, hiszen kedvező áron jutnak jó minőségű termékekhez.

    Bernhard Haider megjegyezte, hogy a belföldi kínálat bővítését az áruházlánc fejlesztései tették lehetővé. A biatorbágyi hűtőraktárat 6 milliárd forintból bővítették, az áruházaik hűtési kapacitását 4 milliárd forintból fejlesztették. A 151 magyarországi Aldi-üzlet így mostantól csaknem ötvenféle baromfi-, marha- és sertéshúsárut forgalmazhat belföldi beszerzésből, miután a friss baromfihús-kínálatban már korábban elérték a 100 százalékos magyar beszerzési arányt – tette hozzá.
    Az áruházlánc belföldi vezetője szerint a magyar mezőgazdaság adottságai kiválóak, ezért nagy lehetőségek előtt állhat a külföldi piacokon is. Bejelentette egyúttal, hogy az Aldi hamarosan más termékkörökben is emelni fogja a magyar termékek arányát.

The post Az Aldi bővíti a belföldi eredetű húskínálatot a magyarországi üzleteiben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető sikeresnek nevezte a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete genomikai tenyészértékbecslési programjának első szakaszát. Mint fogalmazott,

a módszer révén nem csupán hatékonyabb és gyorsabb lesz a fajtában a genetikai előrehaladás, hanem lehetőség nyílik a piac igényeihez jobban igazodó termék-előállításra is. A korszerű módszer alkalmazása révén a magyartarka-fajta megőrizheti versenyképességét a világfajtákkal szemben.

Nagy István emlékeztetett: a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete 2020. évben indította el a magyartarka-fajtában a genomikai tenyészértékbecslési programját, a „Magyartarka Genom Projekt”-et, amelynek végrehajtásához az Agrárminisztérium 150 millió forintot biztosított. A támogatásnak köszönhetően kevesebb, mint egy év alatt megvalósult a magyartarka állomány szinte egészének a genotipizálása. A magyartarka ötvözi magában a magas beltartalommal bíró kiváló tej termelését, és a minőségi hústermelést, ezzel stabil és jó minőségű alapanyagot szállít a feldolgozóipar számára. Emellett jelentős genetikai értéket is képvisel, megőrzése és továbbfejlesztése stratégiai fontosságú az egyre inkább globalizálódó tenyésztési folyamatok közepette.

A miniszter elmondta, hogy a program várható pozitív eredményét az Egyesület által már korábban elvégzett előzetes genotipizálási vizsgálatok eredményei is alátámasztják, amely szerint a hazai magyartarka állomány eltérő, és genetikai értelemben változatosabb a más hegyitarka fajtakörbe tartozó állományoknál. Az elemzés lehetőséget nyújt egy hatékony, genotipizálás alapú kettőshasznosítású magyartarka nemesítési program összeállítására, majd megvalósítására is.

Az Egyesület eddig megközelítőleg 11.000 mintát küldött ki a Csehországban található laboratóriumba, ezek feldolgozása folyamatos. Az adatokból több mint 7.000 egyed genomikai tenyészértékét határozták meg. Az Egyesület a tenyészállat-állományában látványos javulást vár a hazai genetikai alapokra kifejlesztett programtól, egyúttal várhatóan növekedni fog a magyartarka-fajta embriókereskedelme is az arab országok magyartarka-fajta iránti érdeklődése miatt.

A teljes program megvalósulása esetén sokkal kevesebb olyan utód jön létre, amelyek a tenyésztés számára feleslegessé válnak. Ezen állatok felnevelésével járó költségek így megtakaríthatók. Továbbá csökkenne az állattenyésztés számlájára írt ammónia-, illetve metán-kibocsátás, ezzel Magyarország mezőgazdaságának „ökológiai lábnyoma” is kisebbé válhat, elősegítve a 2050-re megcélzott karbonsemlegességet – fogalmazott Nagy István.

The post Lezárult a Magyartarka Genom Projekt első szakasza appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.