A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy hazánk még 2019 novemberében tett javaslatot a méz irányelv módosítására, ami a származásjelölés szigorítására vonatkozott. A magyar kezdeményezésről most a Tanács és az Európai Parlament között is megszületett a megállapodás. A hazánk céljainak és a gazdák érdekeinek megfelelően, így egyértelmű lesz a vásárlók számára, hogy milyen országból származó mézek, milyen arányban találhatók meg az adott termékben. A jövőben minden származási országot fel kell majd tüntetni csökkenő sorrendben a mézkeverékek címkéjén a pontos százalékarányok megjelölésével. Emellett pedig további intézkedési lehetőségek is a nemzeti hatóságok rendelkezésére állnak majd. Ennek értelmében például a 30 grammnál kisebb csomagok esetén a származási országok neve kétbetűs ISO-kóddal is helyettesíthető – tette hozzá. 

Nagy István kifejtette, a szigorításnak köszönhetően a fogyasztók könnyebben megtalálhatják a minőségi magyar mézeket, melyek vásárlásával nem csak a magyar méhészeket, hanem a biológiai sokféleség megőrzését is támogatják.  Másrészt a kötelező, pontos százalékot tartalmazó származásjelölés hatékonyan segítheti a bizonytalan eredetű, kétes minőségű, az unión kívülről érkező mézek elleni fellépést. Az agrártárca elkötelezett a mézhamisítás elleni küzdelemben, és kiemelt figyelmet fordít a méhészeti ágazat támogatására – hangsúlyozta Nagy István.

The post Magyar kezdeményezésre változik a mézjelölés az Európa Unióban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István felidézte, hogy az Európai Bizottság júliusban nyilvánosságra hozta az új génkezelési technikákkal kapcsolatos jogszabály tervezetét és a kapcsolódó hatástanulmányt. A miniszter ismertette: az éghajlatváltozás, a klímaváltozás következménye, hogy új kórokozók, kártevők jelennek meg, amelyek ellen még nincs megfelelő hatóanyag. Az egyik álláspont szerint vegyi anyagokkal, kémiai módszerekkel kell megoldani a védekezést, míg a másik szerint a biológia eszközeivel, géntechnológiával.

Nagy István felhívta a figyelmet a harmadik lehetőségre. Úgy fogalmazott: vissza kell nyúlni a magyar génbanki kincsekhez, elő kell venni azokat a fajtákat, amelyek ilyen kihívások esetén is alkalmasak lehetnek. A miniszter az év nagy eredményének nevezte a 2030-ig szóló 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia megalkotását. A stratégia célja, hogy a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve, valamint a nemzetközi és európai uniós kötelezettségekhez igazodva kezelje a biológiai sokszínűség megőrzése kapcsán felmerülő problémákat. A biológiai sokféleség nagyban hozzájárul az életminőség javításához, az egészség megőrzéséhez, a nemzeti természeti örökség védelméhez, miközben nélkülözhetetlen a természeti erőforrásokon alapuló gazdasági tevékenységekhez is – hangsúlyozta.

A természetvédelmi beruházásokról szólva az agrárminiszter egyebek mellett elmondta: 2010-től 465 projektet valósítottak meg, amelyek összértéke meghaladta a 90 milliárd forintot, és ezek révén több mint 300 ezer hektáron javították az élőhelyek állapotát és biztosították a természetvédelmi kezelés infrastrukturális fejlesztését. Nagy István kiemelte, hogy már benyújtották az Országgyűlésnek azt a javaslatot, amelyben megerősítik a termőföld védelmét. Ennek értelmében az ipari célra kivont termőföldért háromszor többet kell majd fizetni az eddiginél – ismertette. Hozzátette, hogy a beruházókat barnamezős fejlesztések megvalósítására szeretnék ösztönözni.
   

A miniszter kitért arra is, hogy felértékelődött az erdők és a nemzeti parkok szerepe. Elmondta: a koronavírus-járvány alatt az emberek megértették, hogy milyen fontos ezek védelme, a történelmi léptékű aszály pedig ráébresztette az embereket arra, hogy válaszokat kell adni a természet, az éghajlat változásaira, amelyeket zömmel az emberiség okozott. Nagy István emlékeztetett egyebek mellett arra, hogy a kormány döntése alapján a legnagyobb országfásítási programot indították el. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minden természetvédelmi beavatkozás, program akkor sikeres, ha ahhoz résztvevőket, partnereket találnak.

(MTI)

The post appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető emlékeztetett, a magyar kormány számára kiemelt jelentőségű mind a fogyasztók, mind pedig a méhészek védelme.Óriási értékesítési problémát jelent a magyar méhészek számára az EU-n kívüli, harmadik országokból származó, sokszor azonban kétes eredetű méz által okozott tisztességtelen piaci verseny azon az uniós piacon, ahova hagyományosan a méztermelésünk 80%-át exportáljuk – tette hozzá.

Nagy István kifejtette, a mézek jelölését közösségi szinten a mézről szóló tanácsi irányelv szabályozza. Eszerint a címkén jelezni kell azon származási országot, ahol a mézet begyűjtötték. A több országból származó mézkeverék esetében azonban nem kötelező a származási országok feltüntetése, elég azt jelölni, hogy EU-országokból, EU-n kívüli országokból vagy éppen EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék. Ez a jelölési mód az elmúlt évek tapasztalatai alapján a valós származási ország elfedése céljából alkalmazzák, mivel az egyre tudatosabb vásárlók már érzékennyé váltak az élelmiszer származási országának megbízhatóságára. Nem véletlen, hogy Magyarországgal együtt az idei év januárjában már húsz tagállam közösen kérte a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó uniós előírások szigorítását – fejtette ki a miniszter.

Hangsúlyozta, mivel az uniós irányelv felülvizsgálata még jelenleg is zajlik, az Agrárminisztérium – a szükséges európai uniós jóváhagyási eljárás után – úgy módosította a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozását, hogy a mézkeverékek esetén is valamennyi származási országot fel kell tüntetni, a felhasznált mézek tömeg szerinti csökkenő sorrendben. Az új rendelkezések augusztus 11-én lépnek hatályba, ettől az időponttól számítva hat hónapos átmeneti időszak kezdődik, amelynek tartama alatt forgalomba hozhatók és a minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók a korábbi szabályok szerint címkézett mézek. Ezt követően minden hazai forgalomban lévő mézkeverékre a szigorúbb szabályok vonatkoznak – húzta alá a miniszter.

Hozzátette, a most hatályba lépő intézkedéssel érvényesül a fogyasztók tisztességes tájékoztatáshoz való joga, az egyre tudatosabb magyar fogyasztók számára pedig egyértelmű lesz, melyek a megbízható, kiváló minőségű magyar termékek a mézpiacon. Ez növeli a hazai termelésű méz fogyasztását és segíti a magyar méztermelőket. Mint mondta, a magyar méhészet szempontjából központi jelentőségű mézexport pozíciójának visszaállítása, az európai méhészet és méztermelés megtartása érdekében ugyanakkor elengedhetetlen a mézjelölési szabályok uniós szintű szigorítása, ezért az agrártárca az ügyben szövetséges országokkal együtt továbbra is sürgeti az uniós irányelv mielőbbi felülvizsgálatát és módosítását. A fogyasztóknak joga van tudni, hogy az általuk megvásárolni kívánt mézkeverékben kínai, ukrán vagy éppen magyar méz van – hangsúlyozta a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, az uniós mézpiac megtisztításának szorgalmazása mellett az Agrárminisztérium kiemelt segítséget nyújt a méhészet számára a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó támogatási időszakában, valamint a nemzeti támogatási rendszerben egyaránt – fejtette ki Nagy István.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Szigorodnak a hazai mézjelölési szabályok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető emlékeztetett, hazánkban az előzetes becslések szerint idén körülbelül 125 ezer tonna görögdinnye és csaknem 10 ezer tonna sárgadinnye termésre számíthatunk. Hozzátette, idén 1087 termelő 2.821 hektáron termeszt görögdinnyét, ez 14%-kal több, mint az elmúlt évben. Sárgadinnye vonatkozásában 252 fő termeszt 451 hektáron, amely 29%-kal több termőterületet jelent, mint tavaly.

Nagy István kiemelte, idén nem sújtotta fagy a termést, így annak kiváló a minősége. Mennyisége pedig elegendő ahhoz, hogy az áruházláncok ellátottsága biztosítva legyen, vagyis idén is döntő részben magyar dinnyét vásárolhatunk az üzletekben és nem kell áruhiánytól tartani. Ha tudatos vásárlók akarunk lenni, fogyasszunk és vásároljunk hazai szezonális gyümölcsöket, mert az a termőföldtől az asztalig ellenőrzött és biztonságos termék. A hazai termékek választásával nem csak a magyar gazdák és családok megélhetését, hanem az egész nemzetgazdaságot is támogatjuk – fűzte hozzá a miniszter.

A miniszter kitért arra is, a klímaváltozás miatt egészen szeptemberig élvezhetjük a magyar dinnyét, a Lőrinc napi szezonzárás ugyanis már a múlté. A dinnye nemcsak finom, hanem egészséges is. Beltartalmi értéke kiváló, alacsony a kalória- és zsírtartalma, vitaminokkal és ásványi anyagokkal van tele A sárga- és görögdinnye többek között A, C, B6 és E-vitamint, illetve vasat és foszfort tartalmaz. Víztartalma pedig kiválóan hidratál, ami szervezetünk számára is kimondottan előnyös a nagy melegben. Antioxidáns tartalma hozzájárul a szív egészségéhez – részletezte a miniszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Tarol a hazai dinnye appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, a nyári hónapokban 1,8 millió hektáron tartanak az aratási munkálatok, az őszi vetésterületek nagysága ugyanis a jelenlegi gazdálkodási évben átlag feletti. Az aratás kezdetekor a kalászosok és a repce is kedvező állapotban voltak. Ezen növények esetén a termés országos mennyisége és átlaghozama alulmaradt az előzetes várakozásokhoz képest, ugyanakkor jobb a tavalyi történelmi aszályos évnél – fűzte hozzá Nagy István.

Hozzátette, az őszi árpa aratása befejeződött, amely összesen 2 193 710 tonna termést hozott 397 875 hektáron. Az országos termésátlag 5,5t/hektár, ami elmarad a várakozásoktól. Az őszi búza termőterülete jelentősen növekedett idén a tavalyi évhez képest. E növény esetében is a végéhez közelednek a munkálatok, 86%-os készültségnél 5,5 t/ha körüli termésátlag várható. Az őszi káposztarepce betakarítása is a végénél jár. A tavalyi évnél 50 ezer hektárral kevesebb, 189.000 hektár a vetésterülete. Ugyanakkor jó termésátlag ígérkezik, az össztermés 614 000 tonna körül alakulhat – részletezte a miniszter.

Nagy István kitért arra is, a szalma betakarítást és tarlóhántást folyamatosan végzik, ahogy az időjárás engedi. Az esőzések miatt kedvező nedvességállapotba került a talaj felső része így felgyorsult a tarlóhántás, valamint a másodvetési munkák is.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Befejeződött az őszi árpa aratása appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arról beszélt, hogy jelenleg az elsődleges feladatunk a gazdálkodók likviditásának biztosítása, a versenyképesség fenntartása, valamint az ágazat átfogó modernizációja. Mindez azt a célt szolgálja, hogy az ágazat kihasználja a benne lévő lehetőségeket és megőrizze a magas szintű élelmezésbiztonságot. Nagy István kitért arra is, hogy a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklus forrásaihoz Magyarország soha nem látott mértékű, 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást biztosít. Ennek köszönhetően a Közös Agrárpolitika átmeneti éveinek mondott 2021-ben és 2022-ben nagyszabású beruházási programot indított a kormány, amely keretében 1500 milliárd forint forráskerettel hirdetett meg új pályázati felhívásokat, többek között a burgonyatermesztők számára is. Hangsúlyozta, külön is érdemes kiemelni, hogy a „Kertészeti üzemek korszerűsítése” című kiírás alapján a gazdálkodók lehetőséget kaptak zöldség- és burgonyatárolók, valamint a kapcsolódó létesítmények építésére, bővítésére, korszerűsítésére.

Nagy István a Vidékfejlesztési Programmal kapcsolatban arról beszélt, az elmúlt hónapokban újabb 414 mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházás részesült csaknem 181 milliárd forintban. Az agrárium fejlesztésére rendelkezésre álló soha nem látott mértékű forrás a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” programban tehát meghatározott stratégiai irányok mentén, a magyar vidék gazdaságának gerincét adó mezőgazdaság és élelmiszertermelés teljes modernizációjára lehetőséget nyújt – hangsúlyozta a miniszter.

A tárcavezető az idei burgonyatermésről azt mondta, az időjárás eddig kedvezett a növénynek. Jó időben eredményes kelés, kezdeti gyors fejlődés jellemezte. Az időben vetett, illetve a fólia alatt termesztett burgonya betakarítását már megkezdték. A szabadföldön termesztett nagy többség ugyanakkor még virágzási fázisban van. Az előzetes becslések szerint a megszokott terméshozam várható – tette hozzá.

Nagy István kiemelte, az ágazat olyan kiemelt támogatást kapott, amely elősegítette a precíziós gazdálkodási technológiákra történő átállást, a mezőgazdasági vízgazdálkodási beruházásokat és az öntözési közösségeket. Hangsúlyozta, a hazai burgonyatermesztés prototípusává válhat a legmodernebb precíziós gazdálkodási technológiák és innovatív analitikai módszerek alkalmazásával. Az ágazat számára további segítséget jelent a hamarosan megjelenő „Bemutató üzemek támogatása” című felhívás is. Ebben a fajtakísérletet vagy fajtakitermesztést végző kutatóintézetek, állomások fenntartói, tulajdonosai is jogosultak lesznek forrásokra – fejtette ki a miniszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Az élelmezés meghatározó tényezője lett a burgonya appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy csaknem 1,8 millió hektáron zajlik a nyári aratás, az őszi vetésterületek nagysága átlag feletti a mostani gazdálkodási évben. A kalászosok és a repce kedvező állapotban voltak a munkálatok kezdetekor. Ezen kultúrák esetében a termés országos mennyisége és átlaghozama az előzetes várakozásokhoz képest alacsonyabbnak ígérkezik, de természetesen lényegesen jobb a tavalyi, történelmi aszályos esztendőnél – tette hozzá. Hangsúlyozta, az őszi árpa több mint háromnegyedét már betakarították, a jelenlegi hozammal számolva 2,1 millió tonna körüli eredmény várható, szemben a 2022-es 1,4 millió tonnás mennyiséggel. Az őszi búza termőterülete az előző évekhez képest jelentősen növekedett. E növény esetében 5,5 millió tonna körüli termés várható. Az őszi káposztarepce – a tavalyi évnél 50 ezer hektárral kevesebb, 189.000 hektár vetésterület mellett jó termésátlagnak ígérkezik, az össztermés 614 000 tonna körül alakulhat – fejtette ki a tárcavezető.

Nagy István kitért arra is, hogy a tavaszi vetések a teljes, 2,1 millió hektáros összterülettel lényegében megfelelnek a korábbi évek nagyságrendjének. A vetésterületen belül azonban eltolódás jelentkezik, a napraforgó vetések idei 678 ezer hektáros területe emelkedett a korábbi évek átlagához képest, a kukorica idei vetésterületének 746 ezer hektárra történő csökkenése mellett. A változás mögött a piaci folyamatok és a tavalyi aszályos év relatíve alacsony termésátlaga áll.

A nyári betakarítási munkálatok miatt nagyobb számban közlekednek az utakon mezőgazdasági munkagépek, ezért az agrárminiszter türelmet és fokozott figyelmet kér a járművezetőktől. A balesetek elkerülése érdekében a kombájnok, traktorok, szállítójárművek észlelésekor közlekedjünk mindig körültekintően – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Országszerte zajlik az aratás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető emlékeztetett, május hónapban mintegy 650 ellenőrzést végeztek a gabonatermékeket felmérő mintavételezéssel egybekötött gabonatároló-ellenőrzések során a vármegyei kormányhivatalok munkatársai. A vizsgálatok során a tárolókban lévő ukrán gabonatételeket is ellenőrizték a szakemberek. Az eddigi adatok szerint jelenleg több mint 871 600 tonna gabona van az ellenőrzött tárolóhelyeken elhelyezve. A hatóságok a magyar piacra érkező gabona vonatkozásában minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak, és szigorú ellenőrzésnek vetik azt alá – tette hozzá.

Nagy István kiemelte, június elejéig 53 kukoricatétel-minta érkezett be a Nébih laboratóriumába. Köztük volt több ukrán minta is, amelyeknél a hivatal szakemberei ellenőrzik a GMO, a peszticid, a mikotoxin, valamint a radiológiai-szennyezettséget.

Az agrárminiszter kiemelte, a vizsgálatok eredményeiből is az látható, hogy a hazánkon áthaladó ukrán gabona útját szigorú ellenőrzések kísérik. A magyar élelmiszerek pedig a szigorú szabályozásnak és a rendszeres ellenőrzéseknek köszönhetően a világon a legbiztonságosabbak közé tartoznak.

Kifejtette, minden vállalkozásnak közvetlen felelőssége, hogy csak az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használjon fel. Ezen jogszabályi alapfelelősséget is vizsgálja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság. A magyar családok asztalára csak jó minőségű és biztonságos termékek kerülhetnek – hangsúlyozta a miniszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Szigorúan ellenőrzi a magyar hatóság az ukrán gabonát appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető rámutatott, az elmúlt két-három év precedens nélküli terheket rótt a mezőgazdaságra, benne az almatermesztésre: a koronavírus-járvány, a munkaerőhiány, a kedvezőtlen időjárási körülmények, az alapanyagok, a műtrágya, a növényvédőszerek és az energiaforrások drágulása, az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika hatalmas kihívások elé állította a magyar agráriumot, de a kormány mindig a gazdák mellett áll. A miniszter elmondta, ebben a nehéz gazdasági helyzetben rendkívül fontos az együttműködés és a szakmaközi szervezetekhez való csatlakozás. Az összefogásban rejlő lehetőségek maximális kihasználása jelentheti most a vállalkozások továbbélésének lehetőségét. Összefogásban, közösségi fellépéssel teremthetők meg leghatékonyabban a piacra jutás feltételei, és ezáltal a zöldség-gyümölcs fogyasztás növekedése is fokozható, szögezte le.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy az ágazat érdekében a kormány az ország legnagyobb almatermesztő körzetében, az állami tulajdonú Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. újfehértói telephelyén megvalósította a Szabolcsi Alma Centrum beruházást. Ez az állami szerepvállalással épülő modern posztharveszt, logisztikai és szolgáltató komplexum a térségben élő termelők, termelői csoportok terményét gyűjti össze, tárolja, csomagolja, majd egységes minőségben értékesíti a piac igényeinek megfelelően. A nagyságrendileg 10 ezer tonna befogadóképességű tároló és a hozzá kapcsolódó válogató-osztályozó infrastruktúrával, kutatás-fejlesztési és szaktanácsadási háttérrel jelentős piaci befolyás érhető el. Ami az újfehértói almacentrumnál beválik, az az egész ágazat számára példaértékű lehet – húzta alá Nagy István. Ez pedig nem más, mint a kutatás, a szaktanácsadás és a modern posztharveszt technológiák alkalmazásának hármas egysége. Ez, illetve a folyamatos fejlesztés jelentheti az almatermesztés számára a jövőt. A siker kulcsa tehát a termelőkben rejlik – tette hozzá.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post A folyamatos fejlődés jelentheti a magyar alma számára a jövőt appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter a rendezvény megnyitóján a beporzókról szólva kiemelte: az agrárium legkisebb ágazatáról van szó, alig egy százalékát teszi ki az a gazdasági eredmény, amely a méheknek köszönhető. Ha azonban a közvetett hasznot tekintjük, akkor látjuk, hogy az egész mezőgazdaság, az egész élelmiszeriparunk és az egész jövőnk a méhek tevékenységén múlik – mondta. Kiemelte: végtelenül fontos mindaz a munka, amelyet a méhek végeznek. „Ha nem végeznék el, pillanatok alatt minden hatodik élelmiszer eltűnne a boltok polcairól – mondta, hozzátéve: ha ez fokozódna, akkor üresek lennének a polcok.
    

Szinte észre sem vesszük őket, láthatatlanul tevékenykednek, de a munkájuk nélkülözhetetlen – hangsúlyozta. Elmondta: Magyarország kivételezett jó helyzetben van, hiszen 13 méhcsalád esik egy négyzetkilométerre, és a vad beporzók száma is megfelelő. „Ha van a természetnek csodája, akkor az a mézben sűrűsödik össze” – fogalmazott, kiemelve: ha támogatni akarjuk a méhek és a méheket tartók életét, egészségesek szeretnénk lenni, fogyasszunk mézet. A virágporra és a propoliszra is kitérve hangsúlyozta, hogy meg kell tanulnunk a méhekkel együtt élni, és használni mindazon anyagokat, amelyeket termelnek. A méhek munkája és ez mind hozzájárul ahhoz, hogy a bolygó élhetőbb, fenntarthatóbb legyen – tette hozzá.

Bernert Zsolt, a múzeum főigazgatója kiemelte: fontos, hogy lássuk a környezeti problémákat és azt is, hogy ezekre milyen megoldások vannak. „Minden döntésünkkel tehetünk a környezetváltozás ellen” – emelte ki. Bízom benne, hogy sikerül jobbá tennünk a világunkat, meg tudjuk mutatni, hogy milyen módon lehet tenni azért, hogy fenntartható legyen, és jól lehessen élni benne – mondta.
    

A Beporzók Napja (március 10.) rendezvénysorozat 2018-ban szakértők és civil szervezetek által is támogatott kezdeményezésként jött létre. Mára országos eseménnyé nőtte ki magát, melyen többek között múzeumok, könyvtárak, óvodák, iskolák, felsőoktatási intézmények, önkormányzatok és nemzeti parkok is rendeznek eseményeket, amelyek vagy a beporzó rovarok életlehetőségeit javítják, vagy a róluk való ismeretek terjedését, az irántuk érzett empátiát segítik elő.

A Magyar Természettudományi Múzeum a Beporzók napján színes természettudományos ismeretterjesztő előadásokkal, interaktív programokkal, gyermekkoncerttel, kézműves foglalkozásokkal, mesesarokkal, élőállat-bemutatóval és Európa legnagyobb beporzótárlata, a Tehetsz Méh Többet – Zümmögés a múzeumban című kiállítással várja az érdeklődőket.

Forrás: MTI

The post Beporzók napja című program a Magyar Természettudományi Múzeumban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.