A magyar hal egészséges és kiváló minőségű – hangsúlyozta Nagy István, arra buzdítva mindenkit, hogy az idei karácsonyi vacsorához magyar halat vásároljon, ezzel egyaránt támogatva saját egészségét, a fenntarthatóságot, valamint a hazai termelőket és munkavállalókat.
    Szólt arról is, hogy

Magyarország kormánya a koronavírus-járvány idején jelentős erőfeszítéseket tett a bajba jutott hazai haltermelők megsegítésére, ezt szolgálta a 800 millió forint értékű állami haltelepítés, továbbá a gazdaságvédelmi akcióterv keretében több mint 500 millió forintos támogatás, amely a munkahelymegtartást segítette a halgazdálkodási ágazatban.

    Nagy István kiemelte: idén sincs gond a kínálattal, a vásárlók a haltermékek széles választékát megtalálhatják a piacokon, a vásárcsarnokokban és az üzletekben.
    A hazai termelés és halfogyasztás vezető hala továbbra is a ponty, a második helyen áll az afrikai harcsa, de ezt a képet nagyszámú importhal, valamint belföldön termelt fajok is színesíthetik – tette hozzá.
    Kifejtette: az Agrárminisztériumban azon dolgoznak, hogy a jelenlegi egy főre jutó éves átlag halfogyasztás tovább emelkedjen, és minél nagyobb arányban kerüljenek az asztalra magyar halak. Ez a törekvés a tárcavezető szerint több szempontból is fontos, egyrészt

„a hazai halak fogyasztásával támogatjuk a hazai termelőket, hozzájárulunk a hazai akvakultúra-ágazat megmaradásához, amely az ország számos területén fontos szerepet játszik a vidéki népesség foglalkoztatásában.”

    Emellett a frissen piacra kerülő hazai halak fogyasztása környezetvédelmi szempontból is felelősebb döntés a több ezer kilométerről fagyasztva az országba utaztatott tengeri halak vásárlásával szemben – fűzte hozzá.
    Kitért arra is, hogy az Országgyűlés által kedden megszavazott ágazati törvény aktuális módosítása is segíti, hogy a haltermelés fejlesztésén keresztül a halfogyasztás mértéke érdemben is emelkedjen.

Az idén két magyar haltermék kapott európai földrajziárujelző-oltalmat: a Szilvásváradi pisztráng és az Akasztói szikiponty.

A Balatoni hal és a Szegedi tükörponty egyelőre az átmeneti nemzeti oltalmat szerezte meg, uniós elismerésük folyamatban van – emlékeztetett a miniszter.

    Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AM) ügyvezetője ismertette, hogy a Kapj rá! halfogyasztást ösztönző kampány célkitűzése volt, hogy az egy személyre jutó éves 5,7 kilogrammos átlagos halfogyasztás 20 százalékkal emelkedjen, ez már négy év alatt több mint 18 százalékkal, 6,7 kilogramm fölé emelkedett. Az édesvízi halfogyasztást népszerűsítő kampány hatékonysági vizsgálata is megmutatta, hogy egyre többen választják az édesvízi halfajokat, amelyben segítséget nyújtanak a konyhatechnológiákat bemutató kisfilmek és a receptek is.

    Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke szerint az idei haltermelés közepesnek mondható, ugyanakkor bőven lesz hazai hal karácsonyra. A halak nem drágultak idén karácsonyra, hiszen a tavalyihoz hasonlóan az élő ponty kilogrammonként 900-1300 forintba, a pontyszelet 2100-2200 forintba, míg az afrikai harcsafilé 3000-3200 forintba kerül átlagosan.

The post Az éves halfogyasztás meghatározó része karácsonyhoz köthető appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Szilvásváradi pisztránggal együtt 61-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma – beleértve a mezőgazdasági termékeket, élelmiszereket, borokat és szeszes italokat – amelyek földrajzi árujelzője az Európai Unióban oltalmat élvez.

„Büszkeséggel tölt el, hogy az uniós oltalomban részesített magyar termékek köre egyre bővül. Ezek a kiváló minőségű termékeink az egész Európai Unióban és a harmadik országokban is öregbítik hazánk hírnevét. Úgy gondolom, hogy az egész magyar akvakultúra ágazat számára nagyon komoly elismerés, hogy a Szilvásváradi pisztráng első magyar édesvízi halként felkerült a földrajzi jelzések közé. Reményeim szerint ez a lista hamarosan újabb magyar termékekkel bővül”– mondta az agrárminiszter.

A Szilvásváradi pisztráng elnevezés az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként 2018-ban átmeneti nemzeti oltalmat kapott. A Program célkitűzése az agrárgazdasághoz kötődő földrajzi árujelzők számának növelése, valamint az, hogy a termelői közösségek éljenek az oltalom nyújtotta lehetőségekkel, és élvezzék azok előnyeit. Az oltalom alatt álló földrajzi nevek azt jelzik, hogy a termék egy adott helyről vagy régióból származik, és különleges minőségét, hírnevét vagy egyéb jellemzőjét földrajzi eredetének köszönheti. Az oltalom emellett védelmet biztosít a megtévesztő piaci visszaélésekkel szemben is, mivel az oltalom alatt álló termékek előállítása kizárólag a termékleírásban meghatározott módon és megadott földrajzi területen történhet. Az oltalmat a termék csomagolásán feltüntetett uniós szimbólum is jelzi.

„A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági potenciált jelent, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét. A Földrajzi Árujelzők Programjának keretében további 23 magyar termék földrajzi árujelzőjének uniós elismerése van folyamatban: ezek elsősorban mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, valamint regionális pálinkák” – mondta  Nagy István.

A Szilvásváradi pisztrángot a Bükki Nemzeti Park területén elhelyezkedő Szalajka-völgyben kialakított pisztrángtenyésztő medencékben szaporítják és nevelik, amelyek vizét a közvetlen közelben eredő, hideg vizű karsztforrások biztosítják. A tenyészmedencék alacsony hőmérsékletű vizének köszönhetően a pisztrángok étvágya kisebb, lassabban növekszenek, ettől lesz a pisztránghús az átlagosnál keményebb, tömörebb és zsírszegényebb. Az Egererdő Zrt. által kezelt állami erdőkben fakadó források által biztosított folyamatos friss vízutánpótlás pedig megakadályozza az iszap mellékíz kialakulását. A Szilvásváradi pisztráng húsának sajátos minőségi jellemzői a természeti adottságoknak és a több generáció által összegyűjtött pisztrángnevelési tapasztalatoknak köszönhetők.

The post A Szilvásváradi pisztránggal bővült a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek köre appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A cél, hogy szorosabbra fűzzék a két ország közötti együttműködést, a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a vidékfejlesztés, a halászat és az akvakultúra területén.

Nagy István kiemelte, hogy a megállapodás lehetővé teszi a közös munkát egyes konkrét programok kidolgozásában, illetve különböző műszaki és tudományos projektek megvalósításában. A dokumentum továbbá megteremti a koordinált együttműködés alapjait az információcsere, a képzés és a bevált gyakorlatok terén.

Nagy István és Víctor Villalobos egyetértettek abban, hogy Magyarország és Mexikó között a kétoldalú kapcsolatok tovább erősödhetnek

• az akvakultúra terén zajló közös akciókkal,
• az éghajlatváltozás fenntartható növénytermesztési rendszerekre gyakorolt hatásainak kezelésével,
• a haszonnövények genetikai nemesítésével,
• illetve a technikai ismeretek és szakértők cseréjével.

A magyar agrárminiszter emellett a kölcsönös szakértői egyeztetéseknek, az együttműködési témák azonosításának, valamint az üzleti látogatások ösztönzésének szükségességét is hangsúlyozta a mezőgazdasági termékek kereskedelmi promóciója érdekében.

The post Tovább erősödnek a magyar-mexikói agrárkapcsolatok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István azt mondta, a kormány és a tárca számára fontos, hogy a családok egészségesen táplálkozzanak, a magyar halak nagyon finomak, és örvendetes, hogy az elmúlt tíz évben nőtt a halfogyasztás.

Az egy főre jutó halfogyasztás elérte a 6,73 kilogrammot. Az a cél, hogy ez a mennyiség 2023-ra egy kilogrammal növekedjen – tette hozzá a miniszter megjegyezve, hogy ennek érdekében számos intézkedést tettek.

Nagy István megemlítette, hogy a fogyasztási célú hal, halfilé, halhús áfáját 27-ről 5 százalékra mérsékelték, beleértve a tiszai halászléhez nélkülözhetetlen ikra, haltej és halmáj forgalmi adóját is. Bevezették a Minőségi Magyar Hal védjegyet, hogy a termékkínálaton belül könnyen meg lehessen különböztetni a magyar termelésű minőségi halakat, hazai haltermékeket – fűzte hozzá.

A miniszter kitért arra, hogy a haltermelés további növelése érdekében folyamatosan zajlik a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek státuszának vizsgálata, használatuk rendezése. Megjegyezte: a Magyar Halászati Operatív Program keretében 16 milliárd forintot fordítanak a halászati ágazat fejlesztésére. Hozzátette: a halfogyasztást ösztönző intézkedések mellett a horgászat is kiemelt figyelmet kap az agrártárca munkájában.

A nyilvántartott horgászlétszám több mint 150 ezerrel bővült az elmúlt időszakban, és 2019 végére elérte az 560 ezer főt. Törvénymódosítás révén a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) számos állami feladat ellátását átvállalta, a közfeladatok ellátásához az biztosít forrást, hogy a halgazdálkodás fő állami bevételét jelentő díjak 2019 óta közvetlenül a MOHOSZ bevételét képezik – ismertette Nagy István.

A csárdaavatón a miniszter a magyar csárdákat egy „emberléptékű világ élhető örökségének”, a különleges találkozások helyszínének nevezte. Reményét fejezte ki, hogy a felújított tiszacsegei halászcsárda tovább erősíti a természeti és kulturális értékekben gazdag település turisztikai vonzerejét, a helyi gazdaságot.

Nagy Sándor, a halászcsárda tulajdonosa elmondta: a csárdát és a panziót teljeskörűen felújították. A Kisfaludy szálláshely-fejlesztési konstrukció keretében 31 millió forint támogatást nyertek el, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) pályázatán pedig 14,5 millió forint támogatáshoz jutottak.

Banki hitel és saját forrás felhasználásával összesen 110 millió forintos beruházással korszerűsítették a csárdát és a panziót – tette hozzá a tulajdonos. Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy a csegei halászcsárda és Tisza-part a környékbeli önkormányzatok közösségépítő programjainak is jeles helyszíne.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke a turizmust a magyar gazdaság meghatározó ágazatának nevezte. Meggyőződése szerint a felújított tiszacsegei halászcsárda a térség gasztronómiai centruma lesz.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke azt mondta, minden olyan pályázati forrás jól hasznosul, amelyik mellé a vállalkozó is komoly anyagi forrást tesz. A szálláshelyek korszerűsítése valós piaci igényeket elégít ki, Tiszacsege turisztikai vonzerejének növeléséhez pedig további lehetőséget jelent a vízi sportok fejlesztése, a későbbiekben pedig egy csónak- és kishajókikötő létesítése – jegyezte meg Pajna Zoltán.

Forrá: MTI

The post Nőtt a halfogyasztás Magyarországon appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Elfogadták  a miniszterek az uniós halászati támogatások 2020 utáni elosztására vonatkozó szabályokat. A magyar érdekeknek megfelelő, az akvakultúra ágazat igényeit szem előtt tartó megállapodás született, amely garancia lehet az ágazat további fejlődésére.

Egyetértés volt a miniszterek között abban, hogy a 2020 utáni időszakban jóval nagyobb figyelmet kell fordítani az akvakultúra fejlesztésére, beleértve a Magyarország számára kiemelten fontos halastavi gazdálkodást és intenzív haltermelést.

Jól mutatja a szemléletváltást, hogy az Európai Tengerügyi és Halászati Alap új nevében most először magyar javaslatra jelenhet majd meg az akvakultúra szó, amely így  Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra Alapra módosult.

A halászati termékek iránt folyamatosan növekednek az igények, így a halakat tavakban és intenzív rendszerekben kell tenyészteni, csak így állítható meg a tengereken a túlhalászat. A fenntartható haltermelő beruházások ösztönzése pedig óriási lendületet adhat az európai akvakultúra ágazatnak – hangsúlyozta a magyar tárcavezető.

A tárgyalások eredményeképpen sikerült elérni, hogy az új szabályozás figyelembe  veszi azokat a javaslatokat, amelyek a Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) végrehajtását egyszerűsíteni fogják. A jelenlegi kötött és szigorú szabályokat lényegesen egyszerűbb és rugalmas rendelkezések válthatják fel, amelynek köszönhetően gyorsulhat az elbírálás és a kifizetés, valamint egyszerűsödhet a kedvezményezettek által elkészítendő éves jelentés.

Magyar szempontból fontos eredmény, hogy sikerült elérnünk a támogatási intenzitás jelenlegi 50-ről 60%-ra történő emelését, amely hatalmasat lendíthet a beruházások megvalósításán

– mondta Nagy István.

A korábbinál rugalmasabban használhatják majd fel a támogatásokat a tagállamok, maximálisan figyelembe véve az ágazati igényeket.

Lehetőség lesz a fiatal halászok és haltenyésztők támogatására, valamint a feldolgozóipar megerősítésére.

• A termelői csoportok szintén kaphatnak támogatást,

• illetve megmaradnak a kutatást és fejlesztést ösztönző,

• valamint a halfogyasztást népszerűsítő programok is.

Nagy eredmény, hogy lehetőség lesz a tógazdaságok ökológiai szolgáltatásainak elismerésére a termelőknek fizetendő kompenzációs támogatáson keresztül – tájékoztatott az agrárminiszter.

A tárgyalások a tanácsi álláspont kialakítása után idén ősszel folytatódnak a társjogalkotó Európai Parlamenttel, lezárásuk  jövő év első hónapjaiban várható.

..

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: archiv

—

The post Hatalmas lehetőség előtt áll a magyar akvakultúra ágazat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.