A miniszter hangsúlyozta, az agrártárca kiemelten foglalkozik a Balaton élővilágának megóvásával. 

    A feladat ellátására május elsejétől kinevezett miniszteri biztos Szári Zsoltnak, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy tartsa a kapcsolatot, erősítse a kommunikációt a Balaton élővilágának megőrzésén dolgozó intézményekkel, a térség önkormányzataival és civil szervezeteivel – tette hozzá.
    Nagy István a miniszteri biztos további fontos feladati közt említette,

• a Balaton és a Kis-Balaton vízgyűjtő területein lévő szennyezőforrások beazonosítását,
• a tómeder rekultivációjával összefüggő állami feladatok meghatározását,
• valamint a balatoni halak népszerűsítését.

    Szári Zsolt beszámolt a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, valamint a halgazdálkodási társaság közös kutatásának eredményéről, amelyben a horgász-etetőanyagok hatását vizsgálták a Balaton vízminőségére. Erre azért is volt szükség, mert egyes feltételezések szerint a horgászok etető-anyagainak szerepe lehetett a 2019-es balatoni algavirágzásban – idézte fel.
    Ismertette:

a kutatás részeként a horgászszokásokat vizsgáló kérdőíveket 2079-en töltötték ki. Az ezek alapján megfogalmazott becslések szerint a szabadidős és versenyhorgászatok éves etetőanyag bevitele a Balatonba 2083 tonnányi. A tóba ez által juttatott foszformennyiség 8,4 tonnára tehető.

    Szári Zsolt rámutatott: ez mindössze 5,1 százaléka a befolyókból Balatonba érkező foszforterhelésnek, a vízügy 2017-2019-es években mért átlagértékeihez viszonyítva. Ha figyelembe vesszük a halfogások és haltetemek által a tóból eltávolított, valamint a haltelepítésekkel bekerülő foszformennyiséget is, akkor megállapítható, hogy a horgászat becsült hozzájárulása a Balaton algásodásért felelős foszfor terheléséhez csekély, 2,9 százalékra tehető – emelte ki a miniszteri biztos a halgazdálkodási társaság honlapján elérhető tanulmány legfontosabb megállapítását.
    Hangsúlyozta, változhatnak a trendek a Balatonnál, tovább nőhet a horgászok száma, a haltelepítések mennyisége, vagy népszerűsödhet a „fogd ki és dobd vissza” horgászat, ami miatt célszerű háromévenként megismételni a kutatást.
    Az MTI kérdésére válaszolva elmondta, ha a jövőben számottevően romlana a halgazdálkodásnak a tó foszformérlegére gyakorolt hatása, többféle intézkedést is be tudnak vezeti, köztük az etetőanyag mennyiségének és összetételének szabályozását, de ez jelenleg nem indokolt.

The post A horgász etetőanyagok nem befolyásolják érdemben a Balaton vízminőségét appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Megerősítik a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tevékenységét további 1300 hektár tógazdasággal, ennek köszönhetően a társaság halgazdálkodási feladatait magasabb szinten, hatékonyabban tudja ellátni

Nagy István hozzátette,

a társaság elsődleges feladata a haltelepítéshez szükséges jó minőségű és kellő mennyiségű egészséges halállomány biztosítása, felnevelése és kihelyezése a Balatonba.

Ezen feladat ellátása érdekében döntött úgy az Agrárminisztérium, hogy a jelenleg haszonkölcsönben lévő tógazdaságok a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vagyonkezelésébe kerülnek.

Az 1300 hektárnyi terület a Buzsákon, Balatonlelle-Irmapusztán, Fonyódon, Varászlón és Mórichelyen található tógazdaságokból tevődik össze.
    Nagy István méltatta a Balaton hasznosításában fontos horgászat szerepét. Felidézte, hogy 2015 óta megszűnt a kereskedelmi célú halászat a tónál, mindez azonban a miniszter szerint a horgászturizmus fellendülése miatt gazdasági szempontból kedvező eredménnyel járt.

Évente 60-70 ezer horgász vált jegyet a Balatonra, a horgászjegyek vásárlása pedig fontos bevételt jelent a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. számára.

Az Agrárminisztérium folyamatosan azon dolgozik, hogy a „Balaton a jövőben is a pihenni vágyók, a horgászok, a külföldi turisták kedvelt úti célja legyen” – fogalmazott a tárcavezető.

    Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója elmondta,

a társaság bővítése a tógazdaságokkal nagy segítséget jelent, ezáltal ugyanis már önerőből tudják megoldani a balatoni telepítési igényeket, ami mennyiségben 300-400 tonna halat jelent.

    A vezérigazgató szólt arról is, a társaság arra törekszik, hogy a piacon széles körben elérhetővé váljon a jó minőségű balatoni hal, mint oltalom alatt álló, földrajzi jelzésű termék. Ennek érdekében kapcsolatokat építettek ki balatoni vendéglátó egységekkel, továbbá együttműködnek a Balatonlellén működő Halker Kft.-vel, amely vállalta a balatoni halak – ponty, süllő, keszeg – feldolgozását.

    Szári Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy a társaság számára korábban komoly problémát jelentett a telepítéshez szükséges mennyiségű hal megvásárlása, ami közbeszerzéshez volt kötve.

A most kapott 1300 hektár területű tógazdaságban termelt halak segítségével a társaság a balatoni telepítések ellátása mellett már a szabad piacra is ki tud majd lépni.

    Közölte, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. árbevétele tavaly meghaladta az 1 milliárd forintot, ezen belül közel 800 millió forint bevétel a horgászjegyek értékesítéséből származott.

..

Forrás: MTI

Fotó: Fekete István

..

The post Megerősítik a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-t appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A létesítményt átadó Nagy István agrárminiszter emlékeztetett arra:

a halgazdálkodás szabályozása tette lehetővé, hogy az ország horgászvizeinek túlnyomó többsége horgászkezelésbe kerüljön. A félmilliós horgásztársadalom többsége minden évben horgászik a nagy természetes vizek valamelyikén

– mondta. 

Legjelentősebb különleges rendeltetésű vizünk a 60 ezer hektár területű Balaton, amelynek hasznosítója az agrártárca szakmai felügyelete és tulajdonosi joggyakorlása alatt álló Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Szári Zsolt vezérigazgató emlékeztetett: 5 éve megszűnt a halászat a Balatonon, ezt követően döntöttek a horgászturizmust szolgáló bázis kialakításáról.

A fejlesztés első beruházása volt a házak felépítése az Agrárminisztérium 195 millió forintos támogatásából és közel 130 millió forint önerőből. Ősszel kezdődik a kikötő felújítása, majd az egykori jégvermet alakítják át akváriumházzá

– mondta a vezérigazgató. 

Szári Zsolt az MTI kérdésére válaszolva elmondta, folyamatosan nő a horgászok száma a Balatonon.

Ma már évente közel 80 ezer területi engedélyt értékesítenek, ebből 700 millió forint a bevételük. Horgászturisztikai szempontból a Balaton mára megtelt, nem terhelhető tovább.

    Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke elmondta:

2014-ben 285 ezer, 2019 május végén már 498 ezer állami jegyet vásároltak a horgászok, ami jól mutatja, hogy van létjogosultsága ennek a sportnak, szabadidős tevékenységnek. 

A keszthelyi horgászcentrumhoz hasonló sok „ékszerdobozt” szeretnének látni az országban, amelyek a jövőben hálózatba szerveződhetnének.

    A keszthelyi Akvárium Apartmanházakban 16 darab négyszemélyes lakrészt alakítottak ki, amelyekhez szabadtéri főzési- és sütési lehetőség, valamint egy-egy felszerelt csónak is tartozik.

..

Fotó: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post Első Balatoni Sporthorgász Centrum átadó Keszthelyen appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.