Kiemelte, hogy a halfogyasztás növekedésének gazdasági szerepe is van, piacot biztosít a magyar haltermelőknek. Hozzátette: az agrártárca azon dolgozik, hogy az egy főre jutó éves halfogyasztás tovább növekedjen, és minél nagyobb arányban kerüljenek az asztalra magyar halak, mert jelenleg a hazai halfogyasztás 81 százalékát importból származó termékek teszik ki. Nagy István kitért arra, hogy becslések szerint a hazai haltermelők a karácsonyi időszakban értékesítik a teljes éves étkezési halmennyiség mintegy 40 százalékát, nagyobb haltermelők akár éves forgalmuk 60-70 százalékát is.

Az agártárca vezetője rámutatott arra, hogy a hazai halakat vásárlók hozzájárulnak az akvakultúra-ágazat megmaradásához, amely az ország számos területén fontos szerepet tölt be a vidéki népesség foglalkoztatásában. A frissen piacra kerülő hazai halak fogyasztása környezetvédelmi szempontból is felelősebb döntés, mint a több ezer kilométerről fagyasztva idehozott tengeri halak vásárlása – tette hozzá. Kiemelte, hogy a magyar kormány a koronavírus-járvány idején jelentős erőfeszítéseket tett a bajba jutott ágazatok, közük a haltermelők megsegítésére: a Gazdaságvédelmi Akciótervben több mint 500 millió forinttal támogatták a munkahelyek megtartását a halgazdálkodási ágazatban. Nagy István szólt arról is, hogy az elmúlt években az ágazat jelentős figyelmet fordított a halhús minőségére. Ennek elismerése, hogy tavaly két magyar haltermék, a Szilvásváradi pisztráng és az Akasztói szikiponty után az idén további két termék, a Balatoni hal és a Szegedi tükörponty is megkapta az európiai földrajziárujelző-oltalmat.

Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke az idei hazai haltermelést közepesnek nevezte főleg a kedvezőtlen időjárási körülmény miatt. Hangsúlyozta, hogy ennek ellenére lesz elég hazai hal karácsonykor. Elmondta, hogy Magyarországon a legnagyobb mennyiségben termelt halfaj a pont, amelyből tavaly mintegy 12 ezer tonnát halásztak le a 26 ezer hektáron gazdálkodó tógazdasági termelők, a második legnépszerűbb pedig az afrikai harcsa, amelyből 4 ezer tonnát termeltek. Karácsonykor a ponty, az afrikai harcsa a legnépszerűbb a hazai fogyasztók körében, ezt követi a szürkeharcsa, a süllő, a busa. A haltermelés értékesítésének növelésére tavaly a szervezet elindította a HalPéntek nevet viselő kampányt, annak érdekében, hogy legalább hetente egyszer fogyasszanak halat a családok. A www.halpentek.hu weboldalon létrehoztak egy karácsonyi halbolt keresőt, ahol többek között a termelői halárusító pontokat tüntették fel.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője kiemelte, a 2017-ben indult Kapj rá! halfogyasztást ösztönző kampányuk elősegítette, hogy az akkor fejenként 5,7 kilogramm éves átlagos hazai halfogyasztás 4 év alatt 6,5 kilogramm fölé emelkedjen. Az AMC ügyvezetője elmondta, a magyar lakosság halfogyasztása a karácsonyi időszakra koncentrálódik, de érdemes egész évben halat fogyasztani kedvező egészségügyi hatása miatt is, hiszen csökkenti a szívroham kockázatát, sokat segíthet a stressz leküzdésében, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.

The post Folyamatosan növekszik a halfogyasztás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A miniszter hangsúlyozta, az agrártárca kiemelten foglalkozik a Balaton élővilágának megóvásával. 

    A feladat ellátására május elsejétől kinevezett miniszteri biztos Szári Zsoltnak, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy tartsa a kapcsolatot, erősítse a kommunikációt a Balaton élővilágának megőrzésén dolgozó intézményekkel, a térség önkormányzataival és civil szervezeteivel – tette hozzá.
    Nagy István a miniszteri biztos további fontos feladati közt említette,

• a Balaton és a Kis-Balaton vízgyűjtő területein lévő szennyezőforrások beazonosítását,
• a tómeder rekultivációjával összefüggő állami feladatok meghatározását,
• valamint a balatoni halak népszerűsítését.

    Szári Zsolt beszámolt a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, valamint a halgazdálkodási társaság közös kutatásának eredményéről, amelyben a horgász-etetőanyagok hatását vizsgálták a Balaton vízminőségére. Erre azért is volt szükség, mert egyes feltételezések szerint a horgászok etető-anyagainak szerepe lehetett a 2019-es balatoni algavirágzásban – idézte fel.
    Ismertette:

a kutatás részeként a horgászszokásokat vizsgáló kérdőíveket 2079-en töltötték ki. Az ezek alapján megfogalmazott becslések szerint a szabadidős és versenyhorgászatok éves etetőanyag bevitele a Balatonba 2083 tonnányi. A tóba ez által juttatott foszformennyiség 8,4 tonnára tehető.

    Szári Zsolt rámutatott: ez mindössze 5,1 százaléka a befolyókból Balatonba érkező foszforterhelésnek, a vízügy 2017-2019-es években mért átlagértékeihez viszonyítva. Ha figyelembe vesszük a halfogások és haltetemek által a tóból eltávolított, valamint a haltelepítésekkel bekerülő foszformennyiséget is, akkor megállapítható, hogy a horgászat becsült hozzájárulása a Balaton algásodásért felelős foszfor terheléséhez csekély, 2,9 százalékra tehető – emelte ki a miniszteri biztos a halgazdálkodási társaság honlapján elérhető tanulmány legfontosabb megállapítását.
    Hangsúlyozta, változhatnak a trendek a Balatonnál, tovább nőhet a horgászok száma, a haltelepítések mennyisége, vagy népszerűsödhet a „fogd ki és dobd vissza” horgászat, ami miatt célszerű háromévenként megismételni a kutatást.
    Az MTI kérdésére válaszolva elmondta, ha a jövőben számottevően romlana a halgazdálkodásnak a tó foszformérlegére gyakorolt hatása, többféle intézkedést is be tudnak vezeti, köztük az etetőanyag mennyiségének és összetételének szabályozását, de ez jelenleg nem indokolt.

The post A horgász etetőanyagok nem befolyásolják érdemben a Balaton vízminőségét appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A magyar hal egészséges és kiváló minőségű – hangsúlyozta Nagy István, arra buzdítva mindenkit, hogy az idei karácsonyi vacsorához magyar halat vásároljon, ezzel egyaránt támogatva saját egészségét, a fenntarthatóságot, valamint a hazai termelőket és munkavállalókat.
    Szólt arról is, hogy

Magyarország kormánya a koronavírus-járvány idején jelentős erőfeszítéseket tett a bajba jutott hazai haltermelők megsegítésére, ezt szolgálta a 800 millió forint értékű állami haltelepítés, továbbá a gazdaságvédelmi akcióterv keretében több mint 500 millió forintos támogatás, amely a munkahelymegtartást segítette a halgazdálkodási ágazatban.

    Nagy István kiemelte: idén sincs gond a kínálattal, a vásárlók a haltermékek széles választékát megtalálhatják a piacokon, a vásárcsarnokokban és az üzletekben.
    A hazai termelés és halfogyasztás vezető hala továbbra is a ponty, a második helyen áll az afrikai harcsa, de ezt a képet nagyszámú importhal, valamint belföldön termelt fajok is színesíthetik – tette hozzá.
    Kifejtette: az Agrárminisztériumban azon dolgoznak, hogy a jelenlegi egy főre jutó éves átlag halfogyasztás tovább emelkedjen, és minél nagyobb arányban kerüljenek az asztalra magyar halak. Ez a törekvés a tárcavezető szerint több szempontból is fontos, egyrészt

„a hazai halak fogyasztásával támogatjuk a hazai termelőket, hozzájárulunk a hazai akvakultúra-ágazat megmaradásához, amely az ország számos területén fontos szerepet játszik a vidéki népesség foglalkoztatásában.”

    Emellett a frissen piacra kerülő hazai halak fogyasztása környezetvédelmi szempontból is felelősebb döntés a több ezer kilométerről fagyasztva az országba utaztatott tengeri halak vásárlásával szemben – fűzte hozzá.
    Kitért arra is, hogy az Országgyűlés által kedden megszavazott ágazati törvény aktuális módosítása is segíti, hogy a haltermelés fejlesztésén keresztül a halfogyasztás mértéke érdemben is emelkedjen.

Az idén két magyar haltermék kapott európai földrajziárujelző-oltalmat: a Szilvásváradi pisztráng és az Akasztói szikiponty.

A Balatoni hal és a Szegedi tükörponty egyelőre az átmeneti nemzeti oltalmat szerezte meg, uniós elismerésük folyamatban van – emlékeztetett a miniszter.

    Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AM) ügyvezetője ismertette, hogy a Kapj rá! halfogyasztást ösztönző kampány célkitűzése volt, hogy az egy személyre jutó éves 5,7 kilogrammos átlagos halfogyasztás 20 százalékkal emelkedjen, ez már négy év alatt több mint 18 százalékkal, 6,7 kilogramm fölé emelkedett. Az édesvízi halfogyasztást népszerűsítő kampány hatékonysági vizsgálata is megmutatta, hogy egyre többen választják az édesvízi halfajokat, amelyben segítséget nyújtanak a konyhatechnológiákat bemutató kisfilmek és a receptek is.

    Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke szerint az idei haltermelés közepesnek mondható, ugyanakkor bőven lesz hazai hal karácsonyra. A halak nem drágultak idén karácsonyra, hiszen a tavalyihoz hasonlóan az élő ponty kilogrammonként 900-1300 forintba, a pontyszelet 2100-2200 forintba, míg az afrikai harcsafilé 3000-3200 forintba kerül átlagosan.

The post Az éves halfogyasztás meghatározó része karácsonyhoz köthető appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

• A miniszter a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény elfogadása kapcsán arra emlékeztetett, hogy a jogszabály módosítása széles társadalmi elfogadottságon nyugszik. A változás biztosítja a horgásztársadalom biztonságos és nyugodt körülmények között történő működését.

A törvény arra is garanciát jelent, hogy az érintettek teljesíthetik rekreációs igényüket, valamint a halgazdálkodási elvárásokat, amelyek az ökológiai sokszínűség fenntartásához és a természet megóvásához szükségesek.

• A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása kapcsán a tárcavezető kiemelte, hogy az új szabályozás célja az ellenőrizhetőség és a kontrolálhatóság. A jelenlegi rendszer miatt mintegy százezer illegális kút létesült hazánkban, amelyek nagyrészt nincsenek nyilvántartva és nehezen lehetett az ellenőrzésüket is megvalósítani. Közös célunk a felelős vízgazdálkodás megvalósítása. A kutak láthatóvá, a belőlük kinyert víz pedig mérhetővé válik a monitoring rendszernek köszönhetően. Hozzátette: Magyarország öntözési stratégiája a felszíni vizek felhasználására irányul. Hazánkba kevesebb víz érkezik be, mint amennyit kibocsát, tehát van egy olyan erkölcsi alapunk, amire építkezni kell. Nagy István szerint

az új törvény biztosítja azt is, hogy a termelők jó teljesítménye és a környezet védelme is biztosított legyen.

• A szőlészetre és borászatra vonatkozó új jogszabálytervezettel összefüggésben a tárcavezető az ágazat versenyképességére hívta fel a figyelmet. Az előírások ugyanis a tisztességes versenyt erősítik, a visszaélések lehetőségét pedig szűkítik. Az adminisztráció egyszerűsítésével és az online pincekönyv bevezetésével naprakész információkhoz lehet majd hozzájutni, valamint a hatósági bizonyítványok is átláthatóbbá válnak – sorolta Nagy István. Kifejtette:

a törvény az egész magyar borágazatot lefedi, éppen ezért a tokaji eredetvédelemmel kapcsolatban is csak olyan elvárások fogalmazódhatnak meg, amelyek az érintett borászok közös álláspontját tükrözik.

Fontos célunk, hogy az ágazat szereplői sikeresek legyenek és minél több tételt tudjanak értékesíteni a határainkon belül és kívül egyaránt, mert így lehet nemzetközi szinten is sikeres a magyar bor – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

The post A felelős gazdálkodást segítik az agráriumot érintő törvénymódosítások appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Szilvásváradi pisztránggal együtt 61-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma – beleértve a mezőgazdasági termékeket, élelmiszereket, borokat és szeszes italokat – amelyek földrajzi árujelzője az Európai Unióban oltalmat élvez.

„Büszkeséggel tölt el, hogy az uniós oltalomban részesített magyar termékek köre egyre bővül. Ezek a kiváló minőségű termékeink az egész Európai Unióban és a harmadik országokban is öregbítik hazánk hírnevét. Úgy gondolom, hogy az egész magyar akvakultúra ágazat számára nagyon komoly elismerés, hogy a Szilvásváradi pisztráng első magyar édesvízi halként felkerült a földrajzi jelzések közé. Reményeim szerint ez a lista hamarosan újabb magyar termékekkel bővül”– mondta az agrárminiszter.

A Szilvásváradi pisztráng elnevezés az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként 2018-ban átmeneti nemzeti oltalmat kapott. A Program célkitűzése az agrárgazdasághoz kötődő földrajzi árujelzők számának növelése, valamint az, hogy a termelői közösségek éljenek az oltalom nyújtotta lehetőségekkel, és élvezzék azok előnyeit. Az oltalom alatt álló földrajzi nevek azt jelzik, hogy a termék egy adott helyről vagy régióból származik, és különleges minőségét, hírnevét vagy egyéb jellemzőjét földrajzi eredetének köszönheti. Az oltalom emellett védelmet biztosít a megtévesztő piaci visszaélésekkel szemben is, mivel az oltalom alatt álló termékek előállítása kizárólag a termékleírásban meghatározott módon és megadott földrajzi területen történhet. Az oltalmat a termék csomagolásán feltüntetett uniós szimbólum is jelzi.

„A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági potenciált jelent, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét. A Földrajzi Árujelzők Programjának keretében további 23 magyar termék földrajzi árujelzőjének uniós elismerése van folyamatban: ezek elsősorban mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, valamint regionális pálinkák” – mondta  Nagy István.

A Szilvásváradi pisztrángot a Bükki Nemzeti Park területén elhelyezkedő Szalajka-völgyben kialakított pisztrángtenyésztő medencékben szaporítják és nevelik, amelyek vizét a közvetlen közelben eredő, hideg vizű karsztforrások biztosítják. A tenyészmedencék alacsony hőmérsékletű vizének köszönhetően a pisztrángok étvágya kisebb, lassabban növekszenek, ettől lesz a pisztránghús az átlagosnál keményebb, tömörebb és zsírszegényebb. Az Egererdő Zrt. által kezelt állami erdőkben fakadó források által biztosított folyamatos friss vízutánpótlás pedig megakadályozza az iszap mellékíz kialakulását. A Szilvásváradi pisztráng húsának sajátos minőségi jellemzői a természeti adottságoknak és a több generáció által összegyűjtött pisztrángnevelési tapasztalatoknak köszönhetők.

The post A Szilvásváradi pisztránggal bővült a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek köre appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) által koordinált haltelepítés a hazai haltermelés és a halgazdálkodás történetének eddigi legnagyobb logisztikai feladata.

A döntés nemcsak a közvetlenül érintett mintegy 1500 dolgozó munkahelyének megtartását segíti, de a koronavírus világjárvány elmúltával gyorsan és hatékonyan szolgálja majd a szabadidős sporthorgászat, a világelső horgász versenysport és a horgászturizmus újraindítását, valamint a halfogyasztás élénkítését. 

Az intézkedés emellett a horgászatban érintett szervezetek és gazdasági társaságok több mint 2500 munkahelyének megóvását is szolgálja.

Az Agrárminisztérium a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) kezdeményezésére az új típusú koronavírus okozta külpiaci és belföldi értékesítési nehézségek miatt intervenciós felvásárlást végez, amely a haltermelőknél felhalmozódott harmadik nyaras korosztályú ponty készleteit érinti. A felvásárlás támogatási keretösszege bruttó 800.000.000 Ft, amelyet az Agrártárca a Pénzügyminisztérium egyetértésével határozott meg.

• Az Agrárminisztérium az intervenció szervezésével, végrehajtásával, és ellenőrzésével a MOHOSZ Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központját bízta meg, amely közfeladat-ellátása keretében térítésmentesen látja el a feladatot.
• A felhalmozódott halkészletek kihelyezése nem tűr halasztást, ezért az érintett szervezetek rekord gyorsasággal fejezték be az előkészítési munkákat, a NÉBIH pedig soron kívül elvégezte a halegészségügyi kockázati felmérést, illetve az esetleges importhal kiszűrését.

A MOHOSZ és a MA-HAL az Agrárminisztérium jóváhagyásával meghatározta az elosztási elveket.

Kedvezményezettek azok a tagszövetségek, és tagegyesületek (valamint a Tisza-tó speciális jogállású halgazdálkodási hasznosítója), ahol 5 hektárnál nagyobb vízterületű állami, vagy többségi állami tulajdonú vízterületet hasznosítanak horgászati célra haszonbérlői, vagy alhaszonbérlői jogviszony keretében, és ahol a vízterület tartósan alkalmas a ponty élettereként.

A kiemelt horgászsport versenypályaként működő, évi több versenynek otthont adó vízterületek a szakszövetségi javaslat alapján központi többlethalasítási támogatást kaptak.

A MOHOSZ külön gondoskodik a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. által hasznosított vízterületek rendkívüli telepítési hozzájárulásáról. A példaértékű, zárt termelési-kihelyezési gyakorlatot követő balatoni szervezet többlettámogatását a 2020. őszi és 2021-es halasítási támogatási pályázatai segítségével oldja meg a horgász szakmai szövetség, figyelembe véve a balatoni horgászok érdekeit is. A szintén jelentős horgászturisztikai vonzerővel bíró Tisza-tó, Velencei-tó, valamint a Ráckevei (Soroksári) Dunaág esetében az eddigihez képest jelentősen emelkedett a támogatott telepítési halmennyiség.

A legtöbb állami vízen a telepítés mértéke akár a korábbi időszak teljes éves kihelyezését is meghaladja, és az állami forrásból végrehajtandó rendkívüli haltelepítés értéke az állami halvagyont növeli.

A mostani telepítés a magyar haltermelés és a halgazdálkodás történetének eddigi legnagyobb logisztikai feladata.

A munkában 29 haltermelő, és mintegy 80 szállító jármű vesz részt. Az összesen mintegy 1200 tonna ponty telepítése a következő hetekben több mint 350 horgászvízen, és 400-nál is több telepítési ponton valósul meg. A koordinált telepítések a mai napon elkezdődtek, a program várhatóan május közepén ér véget.

The post Országos, rendkívüli haltelepítés kezdődik appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte, hogy a hal rendkívül értékes megújuló természeti erőforrásunk, míg a horgászat a fenntartható gazdálkodás időtálló, történelmi korokon átívelő jó példája, amelyhez az agrártárca a legideálisabb feltételeket kívánja megteremteni a harmadik évezred kezdetén is.

Hozzátette: hazánkban 2016. január 1-jétől lehetővé vált, hogy a vízterületek halgazdálkodási jogát kijelölés útján adja  haszonbérbe az állam a Magyar Országos Horgász Szövetségnek (MOHOSZ). Nagy István szerint a MOHOSZ mára tartósan Magyarország egyik legnagyobb hálózatos felépítésű civil szervezetévé vált.

A tárcavezető elmondta: a kormány célja, hogy a magyar családok asztalán minél gyakrabban legyen egészséges és ízletes magyar hal.

Hozzátette: az egy főre jutó hazai halfogyasztás 2013 óta több mint 30 százalékkal növekedett, 5,1 kilogrammról 6,7 kilogrammra. A növekedés főként az agrártárca halgazdálkodással és horgászattal kapcsolatos intézkedéseinek, a halfogyasztást népszerűsítő kampányainak köszönhető, illetve annak, hogy 2018. január 1-jétől a hal és haltermékek ÁFÁ-ja 27 százalékról 5 százalékra csökkent.

A gála keretében harmadjára díjazták az év horgászsportolóit és kiválóságait.

The post Sikeresek a halgazdálkodási ágazatban bekövetkezett változtatások appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A cél, hogy szorosabbra fűzzék a két ország közötti együttműködést, a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a vidékfejlesztés, a halászat és az akvakultúra területén.

Nagy István kiemelte, hogy a megállapodás lehetővé teszi a közös munkát egyes konkrét programok kidolgozásában, illetve különböző műszaki és tudományos projektek megvalósításában. A dokumentum továbbá megteremti a koordinált együttműködés alapjait az információcsere, a képzés és a bevált gyakorlatok terén.

Nagy István és Víctor Villalobos egyetértettek abban, hogy Magyarország és Mexikó között a kétoldalú kapcsolatok tovább erősödhetnek

• az akvakultúra terén zajló közös akciókkal,
• az éghajlatváltozás fenntartható növénytermesztési rendszerekre gyakorolt hatásainak kezelésével,
• a haszonnövények genetikai nemesítésével,
• illetve a technikai ismeretek és szakértők cseréjével.

A magyar agrárminiszter emellett a kölcsönös szakértői egyeztetéseknek, az együttműködési témák azonosításának, valamint az üzleti látogatások ösztönzésének szükségességét is hangsúlyozta a mezőgazdasági termékek kereskedelmi promóciója érdekében.

The post Tovább erősödnek a magyar-mexikói agrárkapcsolatok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István azt mondta, a kormány és a tárca számára fontos, hogy a családok egészségesen táplálkozzanak, a magyar halak nagyon finomak, és örvendetes, hogy az elmúlt tíz évben nőtt a halfogyasztás.

Az egy főre jutó halfogyasztás elérte a 6,73 kilogrammot. Az a cél, hogy ez a mennyiség 2023-ra egy kilogrammal növekedjen – tette hozzá a miniszter megjegyezve, hogy ennek érdekében számos intézkedést tettek.

Nagy István megemlítette, hogy a fogyasztási célú hal, halfilé, halhús áfáját 27-ről 5 százalékra mérsékelték, beleértve a tiszai halászléhez nélkülözhetetlen ikra, haltej és halmáj forgalmi adóját is. Bevezették a Minőségi Magyar Hal védjegyet, hogy a termékkínálaton belül könnyen meg lehessen különböztetni a magyar termelésű minőségi halakat, hazai haltermékeket – fűzte hozzá.

A miniszter kitért arra, hogy a haltermelés további növelése érdekében folyamatosan zajlik a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek státuszának vizsgálata, használatuk rendezése. Megjegyezte: a Magyar Halászati Operatív Program keretében 16 milliárd forintot fordítanak a halászati ágazat fejlesztésére. Hozzátette: a halfogyasztást ösztönző intézkedések mellett a horgászat is kiemelt figyelmet kap az agrártárca munkájában.

A nyilvántartott horgászlétszám több mint 150 ezerrel bővült az elmúlt időszakban, és 2019 végére elérte az 560 ezer főt. Törvénymódosítás révén a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) számos állami feladat ellátását átvállalta, a közfeladatok ellátásához az biztosít forrást, hogy a halgazdálkodás fő állami bevételét jelentő díjak 2019 óta közvetlenül a MOHOSZ bevételét képezik – ismertette Nagy István.

A csárdaavatón a miniszter a magyar csárdákat egy „emberléptékű világ élhető örökségének”, a különleges találkozások helyszínének nevezte. Reményét fejezte ki, hogy a felújított tiszacsegei halászcsárda tovább erősíti a természeti és kulturális értékekben gazdag település turisztikai vonzerejét, a helyi gazdaságot.

Nagy Sándor, a halászcsárda tulajdonosa elmondta: a csárdát és a panziót teljeskörűen felújították. A Kisfaludy szálláshely-fejlesztési konstrukció keretében 31 millió forint támogatást nyertek el, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) pályázatán pedig 14,5 millió forint támogatáshoz jutottak.

Banki hitel és saját forrás felhasználásával összesen 110 millió forintos beruházással korszerűsítették a csárdát és a panziót – tette hozzá a tulajdonos. Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy a csegei halászcsárda és Tisza-part a környékbeli önkormányzatok közösségépítő programjainak is jeles helyszíne.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke a turizmust a magyar gazdaság meghatározó ágazatának nevezte. Meggyőződése szerint a felújított tiszacsegei halászcsárda a térség gasztronómiai centruma lesz.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke azt mondta, minden olyan pályázati forrás jól hasznosul, amelyik mellé a vállalkozó is komoly anyagi forrást tesz. A szálláshelyek korszerűsítése valós piaci igényeket elégít ki, Tiszacsege turisztikai vonzerejének növeléséhez pedig további lehetőséget jelent a vízi sportok fejlesztése, a későbbiekben pedig egy csónak- és kishajókikötő létesítése – jegyezte meg Pajna Zoltán.

Forrá: MTI

The post Nőtt a halfogyasztás Magyarországon appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Megerősítik a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tevékenységét további 1300 hektár tógazdasággal, ennek köszönhetően a társaság halgazdálkodási feladatait magasabb szinten, hatékonyabban tudja ellátni

Nagy István hozzátette,

a társaság elsődleges feladata a haltelepítéshez szükséges jó minőségű és kellő mennyiségű egészséges halállomány biztosítása, felnevelése és kihelyezése a Balatonba.

Ezen feladat ellátása érdekében döntött úgy az Agrárminisztérium, hogy a jelenleg haszonkölcsönben lévő tógazdaságok a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vagyonkezelésébe kerülnek.

Az 1300 hektárnyi terület a Buzsákon, Balatonlelle-Irmapusztán, Fonyódon, Varászlón és Mórichelyen található tógazdaságokból tevődik össze.
    Nagy István méltatta a Balaton hasznosításában fontos horgászat szerepét. Felidézte, hogy 2015 óta megszűnt a kereskedelmi célú halászat a tónál, mindez azonban a miniszter szerint a horgászturizmus fellendülése miatt gazdasági szempontból kedvező eredménnyel járt.

Évente 60-70 ezer horgász vált jegyet a Balatonra, a horgászjegyek vásárlása pedig fontos bevételt jelent a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. számára.

Az Agrárminisztérium folyamatosan azon dolgozik, hogy a „Balaton a jövőben is a pihenni vágyók, a horgászok, a külföldi turisták kedvelt úti célja legyen” – fogalmazott a tárcavezető.

    Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója elmondta,

a társaság bővítése a tógazdaságokkal nagy segítséget jelent, ezáltal ugyanis már önerőből tudják megoldani a balatoni telepítési igényeket, ami mennyiségben 300-400 tonna halat jelent.

    A vezérigazgató szólt arról is, a társaság arra törekszik, hogy a piacon széles körben elérhetővé váljon a jó minőségű balatoni hal, mint oltalom alatt álló, földrajzi jelzésű termék. Ennek érdekében kapcsolatokat építettek ki balatoni vendéglátó egységekkel, továbbá együttműködnek a Balatonlellén működő Halker Kft.-vel, amely vállalta a balatoni halak – ponty, süllő, keszeg – feldolgozását.

    Szári Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy a társaság számára korábban komoly problémát jelentett a telepítéshez szükséges mennyiségű hal megvásárlása, ami közbeszerzéshez volt kötve.

A most kapott 1300 hektár területű tógazdaságban termelt halak segítségével a társaság a balatoni telepítések ellátása mellett már a szabad piacra is ki tud majd lépni.

    Közölte, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. árbevétele tavaly meghaladta az 1 milliárd forintot, ezen belül közel 800 millió forint bevétel a horgászjegyek értékesítéséből származott.

..

Forrás: MTI

Fotó: Fekete István

..

The post Megerősítik a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-t appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.