A tárcavezető a Somlói Juhfark Ünnep kapcsán hangsúlyozta, az ilyen események nemcsak a bor népszerűsítéséhez járulnak hozzá, hanem a turizmus, a gasztronómia és a kultúra összefonódását is erősítik.

Nagy István emlékeztetett, a cél az, hogy a magyar borászat technológiai fejlesztésekkel és innovatív megoldásokkal folyamatosan megújuljon, és így képes legyen alkalmazkodni a fogyasztói szokások változásaihoz is. Éppen ezért a magyar borászatok fejlődésének támogatása érdekében az Agrárminisztérium a jelenlegi támogatási időszakban több mint 100 millió euró forrást biztosít, melyet borászati beruházásokra, technológiai fejlesztésekre és innovációra fordítanak. Hozzátette, mindezek mellett a kormány a magyar bor nemzetközi és hazai népszerűsítésére is kiemelt figyelmet fordít. Ennek érdekében a promóciós tevékenységekre és a borvidékek bel- és külpiaci megjelenésének támogatására 6 millió euró áll rendelkezésre – fejtette ki a miniszter.

AM Sajtóiroda

The post Kiemelt cél a hazai borágazat sikere és támogatása appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az európai uniós előírásoknak megfelelően ezen előírások teljesítése érdekében létrehozott kiterjesztett gyártói felelőségi rendszert 2023. július elsejével vezetik be a magyar hulladékgazdálkodásban. A kormányzat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával folytatott konzultáció eredményeképpen arról döntött, hogy az EPR rendszer keretében az ágazat által a hulladék kezeléséért fizetendő díj mértéke a borászati termékek vonatkozásában nem lehet magasabb az eddig is alkalmazott termékdíj mértékénél. A borászoknál a termelési sajátosságok okán jelentős adminisztrációs terhek csökkentése érdekében díjátalányt vezetnek be, amely a borászati termék palackja mellett minden, a palackhoz kapcsolódó csomagolási anyagot magában foglal.  Az EPR rendszerre vonatkozó szabályozás mostani módosításával meghatározták a konkrét díjátalány mértékeket, amelyek 2023. július elsejével visszamenőleg alkalmazandóak. A döntés a borászokon túl arra a mintegy 25 ezer szőlőtermelő gazdálkodóra is hatással van, akiknek bevétele erősen függ a magyar borászok hazai és exportpiacokon történő eredményességétől, piaci pozíciójának alakulásától. Az első negyedéves EPR adatszolgáltatást 2023. október 20-ig kell teljesítenie az érintetteknek.

2024. január elsejével indul el hazánkban a kötelező csomagolóanyag-visszaváltási rendszer. A most megjelent részletszabályok alapján a kötelezően visszaváltási díjas termékek körébe tartozik majd a tej- és tejalapú italtermékek kivételével minden üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos, egy deciliter és három liter közötti űrtartalmú italtermék, így az ebbe a kategóriába tartozó borászati termékek csomagolása is. Az új szabályozás alól mentességet kapnak azok a borászatok, ahol az így kiszerelt termékek mennyisége nem haladja meg éves szinten az 5000 darabot. A szabályozás alá eső termékeket a jogszabályban rögzített módon kell nyilvántartásba venni, illetve forgalmazni. A szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy a már korábban, e jogszabály alkalmazása nélkül legyártott termékeket 2024. június 30. napjáig a kereskedők a polcra tehessék és a készlet kimerüléséig forgalmazhassák.

Az egész európai borpiacot érintő értékesítési nehézségek hazai piaci szereplők általi leküzdése, valamint a minőségi borok értékesítésének növelése érdekében a kormány döntése alapján 2023. november 16-tól az üzleti célú reprezentációra és üzleti ajándéknak megvásárolt oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékek mentesülnek a reprezentációs adó megfizetése alól abban az esetben, ha a terméket közvetlenül az azt megtermelő borászattól vásárolják meg. Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos irányítása mellett a Magyar Bormarketing Ügynökség hamarosan indítja vásárlásösztönző kampányát, élve a rendelet biztosította könnyebbséggel.

(AM Sajtóiroda)

The post Új szabályozás érinti a bortermelőket appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

https://www.facebook.com/nagyistvan.movar/videos/238048709118724/

 Kiemelte: a magyar borpiac szereplőinek óriási hátrányt okozott volna az uniós előírások alapján fizetendő többletteher a palackokra, amelynek fizetése alól Európa nagy bortermelő országaiban – Franciaország, Olaszország, Spanyolország – a gyártók felmentést kaptak. A soproni kihelyezett kormányülésen meghozott döntés biztosítja, hogy ne változzon a magyar borászok piaci pozíciója a külföldi versenyben, ne szenvedjenek hátrányt – húzta alá a miniszter.

Az európai uniós rendszer a kiterjesztett gyártói felelősség keretében fizetendő díjjal azt célozza meg, hogy a termelők minél kevesebb környezetszennyező anyagot használjanak, illetve a visszagyűjtésre ösztönöz – emlékeztetett. Környezeti szempontból ez helyes irány, ugyanakkor a termelést megdrágítja – tette hozzá, megjegyezve, hogy a termékdíjjal a kormány korábban „jól rendezte” a kérdést, most viszont a magyar szabályozást az uniós előírásokhoz kellett igazítani. Kitért arra is, hogy a szőlészetek költségeit az időjárás is növelte az elmúlt időszakban, mert a páradús meleg levegő kedvez a gombák és a korokozók szaporodásának, így növelni kell a vegyszerhasználatot.

Végül Nagy István arra is kitért, hogy korábban Magyarországon csökkentett rezsiárakkal zajlott a termelés, ezért is voltak alacsonyabban az élelmiszerárak, mostanra azonban az energia drágulása oda vezetett, hogy „utolértük a nemzetközi szintet”. A kormány küzd azért, hogy az inflációt leszorítsa, arra számítanak, hogy őszre a fogyasztói árak emelkedése egyszámjegyűvé válik – szögezte le a miniszter.

(MTI)

Fotó: archiv

The post Nem emelkednek a magyar borászok terhei appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy Magyarország brüsszeli előírásra bevezette a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, amelyben a gyártóknak díjat kell fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére. A kormány a borászokkal folytatott konzultáció eredményeképpen úgy döntött, hogy a borpiaci helyzetre tekintettel a korábbi termékdíjjal azonos marad a borosüvegek után fizetendő díjtétel mértéke. Hangsúlyozta, a magyar szőlészet és borászat az agrárium egyik kiemelt ágazata, a bor a magyar nemzeti identitás szerves része, ezért elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a szektor szereplőinek segítsünk. Nagy István kitért arra is, hogy a magyar borászatnak mind erősebb versenyt kell vívnia a fogyasztókért az alkoholos termékek piacán és a külpiacokon is, a nagy, európai bortermelő országokban termelő társaikkal. Ebben a kiélezett küzdelemben történő eredményes helytállás elősegítése érdekében a kormányzat elfogadta azt a szempontot, hogy a környezetvédelmi díjak vonatkozásában se sújtsa őket a versenytársaikénál nagyobb teher. A döntés figyelemmel van a borászokon túl arra a mintegy 25 ezer szőlőtermelő gazdálkodóra is, akiknek bevétele erősen függ a magyar borászok hazai és exportpiacokon történő eredményességétől, piaci pozíciójának alakulásától – fejtette ki.

Nagy István kiemelte, a kiterjesztett gyártói felelősségi uniós rendszer általában arra ösztönzi a gyártókat, hogy kevesebb hulladékot képezzenek, több legyen az újrahasznosított termék és csomagolóanyag, illetve környezetbarát anyagokat használjanak, ennek érdekében pedig a „szennyező fizet” elve alapján kell az érintett vállalkozásoknak emelt díjat fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére.

A miniszter leszögezte, a magyar kormányzat kiemelt ágazatként tekint a szőlő-bor ágazatra. Az elmúlt évtizedben komoly erőforrások felhasználása révén történt meg a hazai ültetvényfelületek megújítása, a borászatok technológiai modernizációja és komoly forrásokat különítettek el a magyar bor promóciójára.  Azzal, hogy a korábbi termékdíjjal azonos marad a borospalackok után a kiterjesztett gyártói felelősség alapján fizetendő összeg, érdemi segítséget kap az ágazat a piaci versenyben történő eredményes helytállásra és a szőlőtermelők megnövekedett művelési költségeit figyelembe vevő méltányos szőlőfelvásárlási árak kialakítására – húzta alá az agrártárca vezetője.

(AM Sajtóiroda)

Fotó: archiv

The post Kedvezőbb hulladékkezelési díjakkal segíti a kormány a szőlő-bor ágazatot appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, a szőlő és a bor emberi civilizációt alakító hatása, kulturális jelentősége, és mint a művészetek mindig újító ihletője több évezredes hagyományban gyökerezik. A bor története az emberiség története, teremtett világunk története, amely számos hagyomány részévé vált, vagy éppen maga teremtett tradíciót. Hozzátette, az Egri Bor Ünnepe az itt élők szorgalmára, kitartó munkájára, szakértelmére hívja fel a figyelmet, amely megajándékoz bennünket híres szőlőivel és kitűnő boraival. Kifejtette, az egri bornak és az Egri Bikavérnek kitüntetett helye van a szívünkben. A mai rendezvénnyel pedig a sok évszázados szőlő- és borkultúrával rendelkező várost és a vidéket ünnepeljük, amelynek históriája, gazdasági és kulturális élete összeforrt a borral – hangsúlyozta.

A miniszter elmondta, a kormány továbbra is kiemelt területként kezeli a szőlő- és borágazatot. Az uniós támogatási források biztosítottak a tavaly elfogadott Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében. Emellett csökkentik a szőlő-bor ágazat adminisztrációs terheit. A Vidékfejlesztési Programból 1,8 milliárd forintot különítettünk el a magyar bor promóciójának támogatására. Továbbá külön nemzeti bormarketing programot indítottak, amelyre történelmi nagyságrendű forrást, évi 3 milliárd forintot biztosítanak – fejtette ki a tárcavezető.

The post A magyar bort és borászokat ünneplik Egerben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, minden csepp borunkban ott van a hazai borászok szíve-lelke, szeretete, szenvedélye, virtusa és leleménye. A technológia mellett ez adja a „pluszt”, a bor szellemét, igazi karakterét.

Nagy István kifejtette, a megoldandó feladatok közé tartozik a munkaerőt kiváltani képes automatizálás, a változó éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodás, valamint a termelést nehezítő aránytalan környezetvédelmi uniós szabályozók kérdése. Mindezek mellett feladat az exportpiacokon történő nagyobb értékű borértékesítés, az ágazati jövedelmezőség javítása, a fogyasztói trendek lekövetése és a fiatalok megszólítása a borfogyasztásban – sorolta a miniszter.

Nagy István emlékeztetett, a Vidékfejlesztési Programból 1,8 milliárd forintot különítettünk el a magyar bor promóciójának támogatására. Emellett pedig kiemelt nagyságú forrást, évi 3 milliárd forintot biztosít a kormány a nemzeti bormarketing programra. Mindkettőt azzal a céllal, hogy segítse a magyar borok népszerűsítését itthon és külföldön egyaránt – fűzte hozzá a tárcavezető.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Termelői együttműködés a bortermelésben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, a magyar borászok az elmúlt 30 évben megmutatták, hogyan kell a változásokhoz alkalmazkodni, illetve sikereket elérni, és azokat eredményes munkával, szorgalommal, kitartással megtartani.

A rendezvényen a miniszter bejelentette, hogy a helyi gazdálkodók és a hegyközség kérésének eleget téve módosítják a borvidék eredetvédelmi rendszerét. A Somló és Nagy-Somló elnevezések helyett már egységesen csak a Somló név marad használatban. Ugyanakkor a magasabb minőségű, ökológiai gazdálkodásból származó borok a Somló Superior elnevezéssel kerülnek a fogyasztókhoz – fejtette ki.

Nagy István elmondta, a magyar borászat sikeréhez elengedhetetlen az együttműködés. Termelőknek, borászoknak, hegyközségeknek, hegybíróknak, döntéshozóknak, kormányzati szereplőknek számos kérdésre közösen kell megoldást találniuk.  Ilyen a munkaerőt kiváltani képes automatizálás, a változó éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodás, a termelést nehezítő aránytalan környezetvédelmi uniós szabályozók kérdése, az exportpiacokon történő nagyobb értékű borértékesítés, a szőlészek és borfelvásárlók viszonyrendszerének, valamint az ágazati jövedelmezőségnek a javítása, a fogyasztási trendek lekövetése és a borfogyasztásban a fiatalok megszólítása – sorolta a miniszter.

Nagy István rámutatott, a Vidékfejlesztési Programból 1,8 milliárd forintot különítettek el a magyar bor promóciójának támogatására. Emellett pedig csökkentették a szőlő-bor ágazati adminisztrációs terheket. Az idei évben, ha szükséges, és ha a gazdálkodók kérik, akkor a kormány a lepárlás kapcsán akár intervenciós intézkedésről is dönt – emelte ki az agrártárca vezetője.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Új eredetvédelmi szabályok jönnek a Nagy-Somlói borvidéken appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte, a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt most még több kihívással kell az agráriumnak megküzdenie. De a kormány és a szaktárca ezekben a nehezebb időkben is prioritásként kezeli a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) állami támogatásának biztosítását. Az Agrárminisztérium továbbra is számít a szervezet és a kötelékébe tartozó mintegy 28 ezer magyar gazda, valamint a hegybírók magas szakmai színvonalú munkájára, megbízhatóságra, többek között az új borjogi szabályozás végrehajtásában. Az egyablakos ügyintézés a HNT által felügyelt informatikai rendszeren keresztül, a hegybírók közreműködésével valósul meg. Ez nagy könnyítés az ágazat szereplőinek, egyben felelősséget követel meg a hegybíróktól, húzta alá a miniszter.  

Nagy István kifejezte abbéli reményét is, hogy a jövőben is folytatódnak a HNT által elindított piacszervezési intézkedések, mint a szakmaközi bormarketing és a biológiai alapok biztosítása. E két program jó példája annak, hogy a szőlészek és a borászok maguk is tenni akarnak piaci helyzetük javítása érdekében, felismerik a problémát, kidolgozzák a stratégiát és az intézkedéseket is végrehajtják, mutatott rá.

A HNT az ülésen új elnökséget választott. A leköszönő elnök, Légli Ottó 2015 óta vezette a szervezetet, helyét Frittmann János vette át. A miniszter gratulált az új elnökség tagjainak, és elmondta, a HNT vezető testülete mindig magas színvonalon látja el a jogszabályok által rá bízott állami feladatokat, képviseli a borvidéki településeken gazdálkodók érdekeit. Konszenzust alakít ki, hogy a hazai szőlész-borász társadalom egységes álláspontját képviselje az Agrárminisztérium, a nemzeti és uniós döntéshozók irányába. Mindennek köszönhetően a magyar borok, borászatok, borászok újra ott vannak Európa élvonalában, hangsúlyozta a tárcavezető.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Prioritásként kezeljük a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa támogatását appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a natúr borok a 2021-ben megjelent új borjogi szabályozással kerültek be a magyar borjogba. A szabályozás meghatározza, milyen feltételek esetén lehet a címkén jelölni a natúrbor, natúr pezsgő, pétnat kifejezéseket. A szigorúnak mondható szabályozás kifejezetten az érintett borászok kérésére, javarészt az ő szakmai kidolgozásukban született meg, hangsúlyozta. Nagy István hozzátette, a Sümeg elnevezés is 2021-ben kapott önálló eredetvédelmet, azaz külön oltalom alatt álló eredetmegjelölés státuszt. Ezzel a sümegi borok és pezsgők jog által védett egységes stílust és minőséget kaptak, aminek köszönhetően kiemelten lehet bemutatni őket a piacon. A Natúr Sümeg borászati rendezvény évről évre hitet tesz az ökológiai szőlőművelés, a természetes borkészítés és a fenntarthatóság mellett, húzta alá.

A magyar borok sikerével kapcsolatban a miniszter megjegyezte, a borász szakma nem egyszer megmutatta, hogy élen jár a szenvedély, az elhivatottság, a szakértelem tekintetében, és abban a képességben, hogy igazodni tud az új kihívásokhoz. A magyar borászok mindig számíthatnak a kormány együttműködésére és segítségére. A kormányzati segítségnyújtás mellett szükség van az ágazati összefogás erősítésére, a minőség folyamatos javítására, a versengés mellett az együttműködésre, eredményes bormarketing-programok végrehajtására is. A közös cselekvés ugyanis hatványozza az erőnket, hangsúlyozta a tárcavezető.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Vermes Tibor

The post A magyar borászok mindig számíthatnak a kormány együttműködésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy legyünk büszkék a helyi értékeinkre, a vásárlók a tömegtermékek helyett ugyanis egyre inkább az olyan különlegességeket keresik, mint a ribizlibor. Ezért az a feladatunk, hogy ezeket az értékeket megőrizzük és másokkal  is megismertessük. A miniszter arra emlékeztetett, hogy a kormány a tavalyi évben hívta életre a Schams Ferenc Tervet, hogy támogassa a Kárpát-medence magyar borászati kultúrájának fejlesztését. A terv megvalósításában résztvevő külhoni civil agrárszervezeteken keresztül elsősorban a borászati kisvállalkozásokat, családi vállalkozásokat segítik, hogy az ő sikereik ösztönző erőként hassanak a szűkebb és tágabb határon túli közösségre. A több, kisebb-nagyobb támogatás Kárpát-medence szerte olyan átfogó hálózatot hoz létre, amelynek eredményeként a történelmi magyar borvidékek ismét a régi fényükben tündökölnek majd – tette hozzá.

Nagy István arról is beszélt, hogy az agráriumnak számos kihívással kellett megküzdeni az elmúlt időszakban. Példaként említette a klímaváltozást, az energiaárak emelkedését, az elhibázott brüsszeli szankciókat, a fogyasztói szokások változását és a gazdasági környezet bizonytalanságát. A miniszter kiemelte, a gazdáknak és az agrárvállalkozásoknak együttműködve kell választ adniuk a nehézségekre. Kifejtette, ebben a munkában élen jár a RibON Natúr Szövetkezet, amely Csík és a távolabbi térségek termelőinek jelent biztos hátteret. Olyan lehetőségeket kínálnak ugyanis a szövetkezeten keresztül, amelyek a kisebb területtel rendelkező gazdák számára is elérhetők. A miniszter hangsúlyozta, az összefogás a sikeres jövő alapja.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post Közös örökségünk a Kárpát-medence borászati kultúrája appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.