A tárcavezető rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült, mint a koronavírus járvány, a háború, az elhibázott brüsszeli szankciók és a történelmi léptékű aszály. Ugyanakkor az elmúlt időszak ráirányította a társadalom figyelmét az élelmiszer-előállítás fontosságára, az agrárium jelentőségére. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az ágazatban együtt vannak a termelők, a feldolgozók, a felvásárlók és a kiskereskedelmi szektor képviselői. A következő időszak legnagyobb feladata, hogy megteremtsenek egy olyan termelői együttműködést, ami meg tudja határozni a piacot, ez a biztonságos jövőkép záloga, és ez a konferencia fő üzenete, szögezte le. Hozzátette, fontos, hogy az érintettek kialakítsanak egy ágazati stratégiát, hiszen a források rendelkezésre állnak.

A tárcavezető a geotermikus energia kapcsán kifejtette, hogy az válasz lehet az energiaválságra, éppen ezért a klímaterv a megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzését, az energiatermelésből vállalt részarány jelentős növelését, geotermikus termelési projektek helyszíneinek állami kutatási programban történő feltárását tűzte ki célul. Az öntözésfejlesztés, a vízmegtartás pedig a klímaválságra jelenthet megoldást. Az öntözésfejlesztést támogató kérelmek beadására június 30-áig van lehetőség, húzta alá.

Szintén kardinális kérdés a növényvédőszer-használat csökkentésére vonatkozó bizottsági javaslat uniós szintű tárgyalásainak kimenetele, hangsúlyozta Nagy István. Az agrártárca álláspontja, hogy érdemi vita akkor folytatható, ha a Bizottság előzetes kalkulációt készít arról, mennyivel csökkenne az Európai Unió mezőgazdasági termelése, ennek következtében pedig mennyivel emelkednének az élelmiszerárak és mennyivel nőne az importkitettség. Meg kell találni az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok közötti egyensúlyt. A cél, hogy minden, az Európai Unióban forgalomba kerülő termékre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, csak így lehet biztonságban az európai fogyasztó, szögezte le a tárcavezető.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy most minden gazdálkodónak az új, 2023-2027-es Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv agrártámogatási rendszerre való felkészülésre érdemes koncentrálnia. A környezeti szempontból szigorúbb feltételek, a kis- és közepes gazdaságok újraelosztó támogatása és az agrár-ökológiai program indulása komoly feladat mind a gazdálkodónak, mind a kormányzatnak egyaránt. A zöldség-gyümölcs esetében az átlagosnál is nagyobb jelentősége van a környezettudatos termesztésnek. Örömteli, hogy a kertészek is éltek az agrár-környezetgazdálkodási támogatás és az ökológiai gazdálkodás támogatásának lehetőségével, amely 2025-ig stabil segítséget jelent. A miniszter azt üzente a gazdáknak, hogy legyenek tudatosak, készüljenek fel a változásokra és legyenek nyertesei az új rendszernek. 

Forrás: Am Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

The post A zöldség-, gyümölcstermesztés élen jár a legmodernebb technológiák használatában appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter rámutatott, az állattenyésztést és az agráriumot sokféle kihívás éri. A magyar gazdák a saját bőrükön tapasztalják, hogy milyen mértékben drágítják a termelést a rendkívül magas inputárak, és az orosz-ukrán konfliktus következményeivel is számolniuk kell. A támogatásokra, és azok hatékony felhasználására éppen ezért égetően nagy szükség van. A KAP Stratégiai Terv jóváhagyásának köszönhetően a 2023-2027 közötti időszakban is biztosítottak a magyar gazdák agrártámogatásai, és folytatódhat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar teljes és átfogó megújítása – hangsúlyozta a tárcavezető.

Hozzátette, a magyar mezőgazdaság kiemelkedő eredménye, hogy a kihívások ellenére az elmúlt két évben is biztosította a lakosság jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel való ellátását, miközben emelkedett a kibocsátás és az agrárexport.

Nagy István kifejtette, a mezőgazdaságban minden dolgos kézre szükség van, és lényeges, hogy a legkisebb gazdaságoktól a legnagyobbakig mindenki tudjon fejlődni. A magyar kormány és az agrártárca ezt az alapvetést az összes pályázati kiírásnál szem előtt tartja. A miniszter rámutatott, az Agro-Ferr Kft. beruházása remek példa arra, hogyan lesz az álmokból valóság, hogyan érkezik meg a magyar mezőgazdaság a XXI. századba. A következő időszakban is úgy kell a rendelkezésre álló forrásokat felhasználni, hogy azokból a magyar vidék megújulhasson, és képes legyen az ott élőket eltartani. Végtelenül fontos, hogy a gazdaságok, a legkisebbektől a legnagyobbakig, a fiak az apák után megépíthessék a legkorszerűbb telepeket –  húzta alá a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, a családi gazdaság 560 férőhelyes istállójának átadása azt az üzenetet hordozza magában, hogy a hagyományaink folytonosságát biztosítva, az új technológiákat alkalmazva az ágazat jövője is erős garanciát kap.

The post A magyar mezőgazdaság megérkezett a XXI. századba Kisdombegyházán appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hozzátette, az idei évet sújtó rendkívüli nehézségek ellenére az őszi munkák biztonságban elvégezhetők. Ez annak köszönhető, hogy a gazdák helyzete az elmúlt években megerősödött, illetve idén rendkívüli, pénzügyi likviditást segítő kormányzati intézkedésekkel támogatták a termelőket.

Nagy István kifejtette, november első hetében már minden őszi vetésű szántóföldi növény munkálatai 90% felett jártak. Az idei 1,63 millió hektáros őszi vetésterület 8%-kal nagyobb, mint a 2021. évi adat, az elmúlt öt év átlagánál pedig 3,3%-kal magasabb, ami biztató a jövő évi terméskilátások szempontjából. Az egyes növényfajok között jelentősebb átrendeződés is megfigyelhető, a repce területének visszaesése mellett az őszi árpa, a rozs és az őszi búza területe látványosan nőtt. Az őszi búza 1 millió hektáros területe csaknem 13%-kal nagyobb a tavalyinál és az öt éves átlagot is meghaladja 4%-kal. Az őszi árpa területe is jelentős, 20% feletti növekedést mutat a korábbi évekhez képest, idén 332 ezer hektárt vetettek be vele. Az őszi vetésekkel párhuzamosan a tavaszi vetéseket előkészítő őszi talajmunkák is zajlanak, november első hetére mintegy 40%-os készültséget értek el, ami ugyancsak a következő évi jó kilátásokat erősíti – mutatott rá a miniszter.

Az elmúlt hetek időjárása kedvezett az őszi vetéseknek,  az elvetett repce, árpa és búzatáblák megfelelően fejlődnek. Az őszi vetésű növények az optimálisan elkészíthető magágynak, az őszi enyhe időnek és a megérkező csapadéknak köszönhetően bíztatóan indultak meg, várhatóan kellőképpen meg fognak erősödni, és optimális kondíciót érnek el az átteleléshez – tette hozzá Nagy István.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Kedvező eredményekkel befejezésükhöz közelednek az őszi szántóföldi vetési munkálatok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A mezőgazdaság biológiai sokfélesége mára ugyanolyan veszélyeztetett helyzetbe került, mint a vadon élő élővilág. Azonban az agrobiodiverzitás megőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő társadalma megfelelő válaszokat tudjon adni a klímaváltozásra és az élelmiszerválságok kihívásaira. Magyarország világviszonylatban szerencsés helyzetben van, hiszen a Kárpát-medencében kialakult állat- és növényfajtáink jelentős részét sikerült megőrizni.

A hazai génmegőrzési intézmények fejlesztése és programjaik támogatása érdekében Magyarország Kormánya külön stratégiát fogadott el, több mint 12 milliárd forint támogatással. A 2019-ben indult Génmegőrzési Stratégia keretében számos fejlesztés történt többek között a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ tápiószelei intézetében, amely gyűjteményét a világ egyik legnagyobb génbankjaként tartják számon. Az itt tárolt mintegy 135.000 génbanki minta és a bennük őrzött tulajdonságok a kulcs az egyre fokozódó szárazsággal és különféle betegségekkel szembeni ellenállóság kialakítására. Ezen felül a gödöllői haszonállatok génmegőrzésével foglalkozó intézetben megújult a haszonállatok folyamatosan bővülő, 11.200 génbanki tételt őrző DNS bankja, ahol Magyarországon egyedülálló módon megtalálhatóak az összes hazai őshonos baromfifaj -és fajta szaporítóanyagai, valamint juh, szarvasmarha, ló, nyúl és a magyar kutyafajták génbanki tételei is.

A Génmegőrzési Stratégia olyan mintaprogramok megvalósítását tűzte ki célul, mint a kárpáti borzderes szarvasmarha, a magyar hidegvérű ló muraközi típusa, illetve a magyar parlagi szamár megmentése és megőrzése. A növényi génmegőrzés területén indult célzott programok magukban foglalják a gazdálkodók bevonásával történő szántóföldi és zöldségnövények fenntartását, a szőlő és gyümölcstermő növények megőrzését és vizsgálatát, illetve a 10 éves múltra visszatekintő Gyümölcsész megállapodás kiterjesztését is.

A Génmegőrzési Stratégia megvalósítása óriási előrelépés nemzeti kincseink megőrzésében, amely kiemelt érdekünk, hiszen ezáltal tudjuk csökkenteni a külföldi szaporítóanyagok iránti kiszolgáltatottságunkat és megteremteni a magyar mezőgazdaság függetlenségét.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: archiv

The post Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít hazánk biológiai sokféleségének megőrzésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter rámutatott, hogy ezekben a bizonytalan időkben, az elhúzódó orosz-ukrán háború, az elhibázott brüsszeli szankciók és a történelmi léptékű aszály ellenére a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület azon dolgozik, hogy a szójával kapcsolatos tudást a gyakorlatba is átültesse. A középtávú és a hosszú távú kilátásokat tekintve is megvan a fejlődési potenciál az ágazatban, megvan hozzá a megfelelő tudás, valamint a szándék és a lehetőség is, fűzte hozzá a miniszter. Kiemelte, a versenyképesség folyamatos erősítéséhez nélkülözhetetlen az ágazat modernizálása és hosszú távon fenntarthatóvá tétele, amire az eddigi együttműködések erősítésével és kiterjesztésével jó esély van.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy a szójatermesztőket továbbra is támogatja az agrárkormányzat. Különösen fontos számukra, hogy megmaradnak a termeléshez kötött támogatások. A fehérjenövények termelői számára rendelkezésre álló, a közvetlen támogatási keret 2 százalékát kitevő összegből az eddiginél nagyobb mértékben részesülnek a szemes fehérjenövények. Ennek következtében várhatóan 13 millió euróról 15,9 millió euróra emelkedik az éves keret. A szemes fehérjenövények esetében a tervezett fajlagos érték 2023-tól hektáronként 237 euró, minimumértéke hektáronként 163 euró, maximumértéke pedig hektáronként 302 euró. A támogatások forintban kifejezett értékét a jövőben is évről évre a mértékrendelet rögzíti majd – emlékeztetett a miniszter.

The post Megvan a fejlődési potenciál a szójaágazatban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte, az idén korábban kezdődött a kalászosok betakarítása, a nagy hőség miatt gyorsabban érik ugyanis a gabona. A növénytermesztés idei terméskilátásait komoly mértékben rontja az aszály, amely leginkább az alföldi területeket sújtja. Az agrárkár-enyhítési rendszerbe június 27-ig a termelők országosan csaknem 230 ezer hektár mezőgazdasági területre jelentettek aszálykárt. A bejelentések alapján a legsúlyosabb és legkiterjedtebb aszálykárok Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében vannak – tette hozzá.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy az extrém meleg következtében tovább bővül a tűzgyújtási tilalommal érintett területek száma hazánkban. A kritikusan száraz talajviszonyok és a kánikula miatt, a csapadékszegény időjárásra való tekintettel a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal június 24-től kiterjesztette a tűzgyújtási tilalmat, ami így Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre vonatkozik. A korlátozás miatt így tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében – húzta alá Nagy István.

Kifejtette, a mezőgazdasági termelőknek a nyári betakarítási munkák megkezdése előtt fel kell készülniük a tűzvédelemre a munkagépek kapcsán, a betakarítás helyén és a telephelyeken. A miniszter szerint a gazdáknak figyelniük kell a mezőgazdasági gépek műszaki állapotának átvizsgálására, különös tekintettel az akkumulátorokra és a kipufogórendszerekre. Emellett kiemelte, fontos a tűzoltókészülékek ellenőrzése, a védőszántásokkal történő tűzvédelmi sávok kialakítása, a dohányzásra kijelölt helyek kijelölése, valamint az erre vonatkozó szabályok betartása. A tárcavezető kitért még a kalászos termények előírás szerinti szállítására, elhelyezésére és tárolására is. De ezeken túlmenően a megfelelő hulladékkezelés kialakítása, a tűzvédelmi szabályzat elkészítése, a dolgozók tűz- és balesetvédelmi oktatása, illetve a villamos és villámvédelmi berendezések ellenőrzése is lényeges – sorolta Nagy István.

Hangsúlyozta, a nyári aratási munkálatok megkezdésével az autósok is több mezőgazdasági munkagéppel találkozhatnak a közlekedésben. A gyorsforgalmú utakon ideális esetben nem láthatók ilyen speciális járművek, azonban a vidéki, különösen a kisebb falvak közötti alsóbbrendű utakon előfordulásuk gyakori. A tárcavezető aláhúzta, a mezőgazdasági munkagépek vezetőinek óriási felelőssége van, hiszen járműveikkel gyakran a teljes úttestet elfoglalják a közlekedése során. A szemből érkező vagy az előző járművekkel való találkozáskor elsősorban a mezőgazdasági munkagép vezetőjének kell mindent megtennie a saját és a mások biztonsága érdekében. Nagy István a közúton közlekedő sofőröket arra kérte, hogy ezeket a járműveket fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel közelítsék meg, felkészülve az átlagtól eltérő közlekedési manőverekre. A mellettük való elhaladás, előzés is jóval veszélyesebb, nagyobb odafigyelést és türelmet igényel – hívta fel a figyelmet a miniszter.

The post Előbb kezdődött meg a nyári betakarítás a földeken appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az agrárminiszter kiemelte,

Magyarország számára az élelmiszergazdaság a nemzetgazdaság egyik meghatározó stratégiai ágazata.

A koronavírus-járvány és háború világosan megmutatta, hogy mennyire fontos az élelmiszertermelés biztonsága. Évszázados tapasztalatunk, hogy a magyar agrárium csak akkor tudja megőrizni és javítani a versenyképességét, ha folyamatosan fejleszti a növénytermesztés számára kiváló alapanyagot biztosító genetikai alapokat is. Hozzátette, a növénynemesítés az egyik legfontosabb befektetés, amelynek eredménye hosszú távon is biztosíthatja gyermekeink számára is az egészséges zöldségeket és gyümölcsöket. Szerencsére van mire alapoznunk, hiszen hazánkban több mint 140 éves a vetőmag-minősítés intézményrendszere, a magyar kutatók, növénynemesítők kivételes szakmai tudással rendelkeznek – fejtette ki a tárcavezető.

Nagy István szerint a terület fontosságát jól mutatják a számok is: Magyarországon több mint 900 intézmény és vállalkozás foglalkozik vetőmag nemesítéssel és előállítással. Szakembereink évente százezer hektár feletti területen dolgoznak azért, hogy több mint 500 millió dollár értékű minőségi vetőmagot állítsanak elő. „A másfél évszázados magyar növénynemesítés eredményei azonban nemcsak büszkeségre adnak okot, de folyamatos feladatot is jelentenek számunkra. Legfőbb célunk, hogy a kutatás, a fejlesztés és az innováció a növénynemesítés területén is tovább folytatódjon.  A genetikai változatosság védelme a hazai mezőgazdaság jövője szempontjából elengedhetetlen, mert ez jelenti az alapját az új, a változó körülményekhez alkalmazkodni képes fajták nemesítésének” – hívta fel a figyelmet a miniszter.

Nagy István példaértékűnek nevezte a Magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és a kirgiz Vetőmag Szövetség közötti megállapodást.

Kifejtette, a magyar vetőmag jó választás, mert hazánk elkötelezett a génmódosítással szemben és a nemesítés mellett. Minden egyes vetőmag mögött óriási kutatómunka és tapasztalat áll. A mai megállapodás egy kapu Kirgizisztán és hazánk között, amin még sok jó eredménnyel be tudunk majd lépni – tette hozzá a tárcavezető.

The post A magyar vetőmag-előállítás és termesztés a hazai agrárium csúcsteljesítménye appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a vetések, a talajmunkák és a tápanyag-utánpótlás a szokásosnál hűvösebb időjárás ellenére is nagyobb csúszások nélkül elkészültek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2022. május 11-i jelentése szerint az összes lényeges tavaszi vetésű növény – kukorica, napraforgó, szója, tavaszi árpa, zab, cukorrépa, burgonya, borsó – vetése gyakorlatilag befejeződött. A vetések minden növényfajnál 90% felett állnak, tehát napokon belül végezhetnek a gazdák a még fennmaradó területekkel – tette hozzá a tárcavezető.

Hangsúlyozta,

a tavaszi vetésű növényfajok közül a szemes kukorica 1 millió 50 ezer hektáron, a napraforgó csaknem 700 ezer hektáron, a szója pedig 61 ezer hektáron kerülhet a földbe. Ezek a vetésterületek lényegesen magasabbak az elmúlt egy, illetve öt év átlagértékeinél, ami az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult bizonytalan helyzetben megnyugtatást jelenthet a piac számára

– emelte ki Nagy István.

Kifejtette, az őszi vetésű gabonák helyzetéről elmondható, hogy az április végén-május elején lehullott csapadéknak köszönhetően javultak a kilátások, de a  növények megfelelő fejlődése érdekében további esőre lesz szükség a következő hetekben. A tavaly novembertől idén áprilisig uralkodó szárazság hatása az őszi vetésű állományok közül leginkább a repce esetében látható, amelynek idén a szokásosnál alacsonyabb a vetésterülete is.

A tárcavezető hozzátette, a tavaszi munkák jelenlegi tempóját figyelembe véve megállapítható, hogy a termelők időben és megfelelő minőségben be tudták fejezni a tavaszi vetéseket, a logisztikai fennakadások ellenére az állományok tápanyag-utánpótlása is sikeresen megtörtént. A jelenleg elérhető információk alapján a 2022-es termés tekintetében ezidáig nem vetődött fel olyan körülmény, ami az eredményeket lényegesen veszélyeztetné.

The post Végéhez közelednek a tavaszi mezőgazdasági munkák appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter szerint a korábban bevezetett gabona- olajos- és fehérjenövény kiviteli bejelentési kötelezettség sikeresnek minősíthető, az intézkedés elérte célját. Hozzátette, a rendkívüli világpiaci kereslet ellenére sikerült elkerülni a hazai kivitel megugrását, így a belső ellátást sikerült megvédeni. A tárcavezető kifejtette, az orosz-ukrán konfliktus továbbra is komoly bizonytalanságot hordoz a mezőgazdasági termények világpiacán, a hazai árumozgások szoros nyomonkövetése ezért továbbra is szükséges. Nagy István kiemelte, kontrollra van szükség ahhoz, hogy az élelmiszer- és a takarmányipar számára megfelelő mennyiségű termény álljon rendelkezésre. Ennek megfelelően a kormány két hónappal – július közepéig – meghosszabbította az intézkedést. Ha úgy ítéljük meg, hogy a készletet védeni kell, az állam élni fog elővásárlási jogával – hangsúlyozta a tárcavezető. Nagy István leszögezte, a kormány minden lehetséges intézkedést megtesz a biztonságos élelmiszer-ellátás érdekében.

The post A kormány meghosszabbítja a gabonakiviteli intézkedéseket appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei rendkívüli aszályos nyári időjárás, a jelentős terméskiesés és a feszített piaci helyzet ellenére a hazai igények kielégítésére elegendő takarmánykukoricával rendelkezik Magyarország. A kukorica betakarítása még tart, az aszály által leginkább sújtott déli megyékben már végeztek a munkákkal, míg a kedvezőbb helyzetben lévő északi megyékben a következő hetekben várható a betakarítás felfutása. Nagy István kiemelte, a takarmány-felhasználó ágazatok számára fontos információ, hogy az idei aszály súlyos mértékben szinte kizárólag csak Magyarországot – és kisebb mértékben Romániát – érintette. A környező országokban, az Európai Unióban és világszinten is kedvező kukorica terméseredmények várhatók, ezért a kieső termésmennyiség pótlására van lehetőség.

A tárcavezető szerint ugyanakkor a hazai termésből exportra várhatóan a szokásosnál kevesebb áru jut. A kialakult helyzet kezelése és a hazai állattartók takarmányozási igényeinek biztosítása érdekében készek vagyunk bevezetni a takarmányozáshoz szükséges alapvető termények exportjának előzetes kiviteli regisztrációját előíró szabályozást – tette hozzá. Kifejtette, az előkészítő munka alapján a regisztrációs kötelezettség egyik feltétele az EKÁER rendszer mielőbbi bevezetése lehet az érintett termékkörre. Az állattartók támogatási eszközökkel széleskörű segítséget kapnak a kormányzattól, de ez önmagában nem oldja meg a kihívásokat teljeskörűen. Ezért újabb eszközök alkalmazására is szükség van a piaci helyzet normalizálása érdekében – hangsúlyozta a miniszter.

The post Elegendő takarmánykukoricával rendelkezik hazánk appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.