A mezőgazdaság biológiai sokfélesége mára ugyanolyan veszélyeztetett helyzetbe került, mint a vadon élő élővilág. Azonban az agrobiodiverzitás megőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő társadalma megfelelő válaszokat tudjon adni a klímaváltozásra és az élelmiszerválságok kihívásaira. Magyarország világviszonylatban szerencsés helyzetben van, hiszen a Kárpát-medencében kialakult állat- és növényfajtáink jelentős részét sikerült megőrizni.

A hazai génmegőrzési intézmények fejlesztése és programjaik támogatása érdekében Magyarország Kormánya külön stratégiát fogadott el, több mint 12 milliárd forint támogatással. A 2019-ben indult Génmegőrzési Stratégia keretében számos fejlesztés történt többek között a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ tápiószelei intézetében, amely gyűjteményét a világ egyik legnagyobb génbankjaként tartják számon. Az itt tárolt mintegy 135.000 génbanki minta és a bennük őrzött tulajdonságok a kulcs az egyre fokozódó szárazsággal és különféle betegségekkel szembeni ellenállóság kialakítására. Ezen felül a gödöllői haszonállatok génmegőrzésével foglalkozó intézetben megújult a haszonállatok folyamatosan bővülő, 11.200 génbanki tételt őrző DNS bankja, ahol Magyarországon egyedülálló módon megtalálhatóak az összes hazai őshonos baromfifaj -és fajta szaporítóanyagai, valamint juh, szarvasmarha, ló, nyúl és a magyar kutyafajták génbanki tételei is.

A Génmegőrzési Stratégia olyan mintaprogramok megvalósítását tűzte ki célul, mint a kárpáti borzderes szarvasmarha, a magyar hidegvérű ló muraközi típusa, illetve a magyar parlagi szamár megmentése és megőrzése. A növényi génmegőrzés területén indult célzott programok magukban foglalják a gazdálkodók bevonásával történő szántóföldi és zöldségnövények fenntartását, a szőlő és gyümölcstermő növények megőrzését és vizsgálatát, illetve a 10 éves múltra visszatekintő Gyümölcsész megállapodás kiterjesztését is.

A Génmegőrzési Stratégia megvalósítása óriási előrelépés nemzeti kincseink megőrzésében, amely kiemelt érdekünk, hiszen ezáltal tudjuk csökkenteni a külföldi szaporítóanyagok iránti kiszolgáltatottságunkat és megteremteni a magyar mezőgazdaság függetlenségét.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: archiv

The post Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít hazánk biológiai sokféleségének megőrzésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A megbeszélésen a miniszter arra emlékeztetett, hogy a szélsőséges időjárás okozta nehézségek, például az aszály-, a jég- vagy a fagykárok a gazdálkodók egész éves munkáját tehetik tönkre, egyúttal veszélyeztetik a hazai fogyasztók ellátás-biztonságát. Tavaly 18, idén pedig már eddig is 10 fagyos éjszaka volt tavasszal, az elmúlt 5 évben pedig háromszor okozott gondot a hideg időjárás a termelőknek.

Nagy István szerint ezért szükség van olyan új, magyar gyümölcsfajtákra, amelyeket a gazdák biztonságosan tudnak termeszteni, és megfelelnek a hazai vásárlók elvárásainak is. A miniszter óriási értéknek tartja, hogy

hazánk rendelkezik a hatodik legnagyobb génbankkal a világon.

Hangsúlyozta:

a nemesítés, szaporítás és az új fajták elterjesztése hosszú folyamat, ezért szükség van olyan intézkedésekre is, amelyek már rövidtávon is képesek orvosolni az ágazat kihívásait.

A kormány a vidékfejlesztési források jelentős megemelésével lehetővé teszi a gyümölcstermelő gazdálkodók számára, hogy olyan technológiai fejlesztéseket hajtsanak végre, amelyek révén elhárítani, vagy mérsékelni lehet az ültetvényeket fenyegető elemi károkat, illetve az öntözéssel növelhető a termésbiztonság és javítható a termékminőség – emelte ki a tárcavezető.

A miniszter kitért arra is, hogy a magyar nemesítők hosszútávon csak egy életpályamodellen keresztül lehetnek igazán sikeresek és eredményesek, ezért mindent meg kell tenni ennek megvalósítása érdekében.

Az egyeztetésen Farkas Sándor miniszterhelyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy  gazdaságos termelést lehetővé tevő, az időjárás kockázatoknak kevésbé kitett termőhelyi körzeteket kell kijelölni, a gyümölcstermesztés fejlesztését pedig ezeken a területeken kell ösztönözni. Kifejtette: a nemesítés irányait átfogó és hosszú távú stratégia mentén kell kialakítani, hogy a kárpát-medencei gyümölcsfajták fennmaradjanak.

The post Közös cselekvés kell a fagy elleni küzdelemben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nemzetközi szinten is különleges génforrás gyűjteményünk fenntartása és megőrzése nemcsak kötelezettség, hanem nemzetünk érdeke is.

A miniszter emlékeztetett, a génbanknak kiemelt szerepe van abban, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés számára a jövőben is rendelkezésre álljanak azok a genetikai tartalékok, amelyekkel megtalálhatjuk a megfelelő válaszokat a természeti változások okozta kihívásokra.

Hozzátette: az itt tárolt mintegy 130.000 minta számtalan olyan gént őriz, amelyek megoldást jelenthetnek az egyre fokozódó szárazságra és különféle betegségekkel szembeni ellenállóság kialakítására. Éppen ezért az intézet által megőrzött gyűjtemény felbecsülhetetlen értéket képvisel – emelte ki Nagy István.

Kifejtette: az intézmény legnagyobb eredményeit akkor érte el, amikor önállóan működött, ezért is döntött úgy az agrártárca, hogy ismét önálló szervezetet hoz létre a génmegőrzés segítésére. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ, idén június 1-jével jött létre. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a tápiószelei intézmény Európában 8. a világon pedig a 17. legnagyobb génbank.

..

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

..

The post Hatvan éves a tápiószelei génbank appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter március 23-án, a Növényi Diverzitás Központ II. Magbörzéjén bejelentette:

Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot

Nagy István a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárca még 2017-ben dolgozta ki a génmegőrzési stratégiát, amelyet a kormány 2018-ban fogadott el.

A miniszter szerint a kezdeményezés célja az intézmények fejlesztése, a génbanki tevékenységet folytató szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek támogatása, illetve a Kárpát-medencében még fellelhető, ritka genetikai adottságú értékek felkutatása, valamint biztonságba helyezése.

A tárcavezető kiemelte: a génmegőrzési stratégia megvalósítása idén kezdődik meg. A feladatok fejlesztésére és a programok végrehajtására a kormány a következő négy évben 12,3 milliárd forintot biztosít.

Nagy István szerint mindez óriási lehetőséget jelent, hogy egy újabb nagy lépést tegyünk előre a génmegőrzés területén, ehhez azonban egy a mostaninál is hatékonyabb intézményrendszer is szükséges.

Az agrártárca a Növény Diverzitás Központ és a Haszonállat-génmegőrzési Központ összevonásával 2019. június 1-jei hatállyal megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot.

A miniszter hozzátette: az új intézmény egységes szemlélettel és hatékonyabban szolgálja majd a génmegőrzés ügyét. Biztos kezekben tudni génállományunkat, egyet jelent azzal, hogy biztonságban tudhatjuk a jövőnket – húzta alá a tárcavezető.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Kovács Zoltán

…

The post Idén elkezdődik a génmegőrzési stratégia végrehajtása appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.