Az agrárminiszter kiemelte,

Magyarország számára az élelmiszergazdaság a nemzetgazdaság egyik meghatározó stratégiai ágazata.

A koronavírus-járvány és háború világosan megmutatta, hogy mennyire fontos az élelmiszertermelés biztonsága. Évszázados tapasztalatunk, hogy a magyar agrárium csak akkor tudja megőrizni és javítani a versenyképességét, ha folyamatosan fejleszti a növénytermesztés számára kiváló alapanyagot biztosító genetikai alapokat is. Hozzátette, a növénynemesítés az egyik legfontosabb befektetés, amelynek eredménye hosszú távon is biztosíthatja gyermekeink számára is az egészséges zöldségeket és gyümölcsöket. Szerencsére van mire alapoznunk, hiszen hazánkban több mint 140 éves a vetőmag-minősítés intézményrendszere, a magyar kutatók, növénynemesítők kivételes szakmai tudással rendelkeznek – fejtette ki a tárcavezető.

Nagy István szerint a terület fontosságát jól mutatják a számok is: Magyarországon több mint 900 intézmény és vállalkozás foglalkozik vetőmag nemesítéssel és előállítással. Szakembereink évente százezer hektár feletti területen dolgoznak azért, hogy több mint 500 millió dollár értékű minőségi vetőmagot állítsanak elő. „A másfél évszázados magyar növénynemesítés eredményei azonban nemcsak büszkeségre adnak okot, de folyamatos feladatot is jelentenek számunkra. Legfőbb célunk, hogy a kutatás, a fejlesztés és az innováció a növénynemesítés területén is tovább folytatódjon.  A genetikai változatosság védelme a hazai mezőgazdaság jövője szempontjából elengedhetetlen, mert ez jelenti az alapját az új, a változó körülményekhez alkalmazkodni képes fajták nemesítésének” – hívta fel a figyelmet a miniszter.

Nagy István példaértékűnek nevezte a Magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és a kirgiz Vetőmag Szövetség közötti megállapodást.

Kifejtette, a magyar vetőmag jó választás, mert hazánk elkötelezett a génmódosítással szemben és a nemesítés mellett. Minden egyes vetőmag mögött óriási kutatómunka és tapasztalat áll. A mai megállapodás egy kapu Kirgizisztán és hazánk között, amin még sok jó eredménnyel be tudunk majd lépni – tette hozzá a tárcavezető.

The post A magyar vetőmag-előállítás és termesztés a hazai agrárium csúcsteljesítménye appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István kiemelte: ez az esemény is azt bizonyítja, hogy a magyar kormány keleti nyitás politikája nagyon sikeres.
    A vetőmag ágazatot egy innovatív területnek nevezte, szavai szerint a folyamatos megújulás erősíti a magyar agrárium versenyképességét és biztosítja a jövedelmezőségét is. Nemzetközi szinten is egyre nagyobb az igény magyar agártermékekre – tette hozzá.

A közép-ázsiai ország termelői egyre jobban igénylik a jó minőségű, a helyi szélsőséges klimatikus viszonyokhoz jól alkalmazkodó, termésstabil búzafajtákat és kukoricahibrideket – mondta a miniszter. A magyarországi vetőmag export jól illeszkedik a keleti nyitás programjába és támogatja Kazahsztán mezőgazdaságának fejlődését – állapította meg.
    Nagy István elmondta:

Magyarország számára kiemelt prioritás a keleti nyitás és a Kazahsztánnal való stratégiai partnerség kiépítése, amelynek szilárd bázist adnak a két ország közötti szoros politikai és kulturális kapcsolatok.

    Magyarország számára a mező- és élelmiszergazdaság stratégiai ágazat, a nemzetgazdaság motorja.

Az ország kiváló ökológiai adottságokkal rendelkezik a korszerű mezőgazdasági termelés kialakításához, a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer előállításához, ugyanakkor a világ élelmiszertermelésével szemben jelentkező kihívásokra tekintettel a magyar mezőgazdaság számára kulcskérdés a termelés hatékonyságának a növelése – fogalmazott Nagy István.

    Hangsúlyozta:

a kialakult sikeres együttműködésnek és jó gyakorlatoknak köszönhetően a magyar termékek, technológiák és szaktudás hosszú távon jelen lehet a kazah piacon, mint ahogyan a partnerek is megtalálják számításukat a magyar piacon.

    Nagy István kitért arra is, hogy a keleti nyitás mellett a déli nyitás is sikeres tud lenni.
    

Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója az eseményen elmondta: cégcsoportjuk a kazahsztáni Almatiban nyitott a L.A.C. Holding Zrt.-vel együttműködve egy önálló raktárt, ahová ezeket a kukorica vetőmagokat elhelyezik. Ezek a magok rendkívül adaptívak és nagyon jól alkalmazkodnak az ott még kezdeti stádiumban lévő „agrárrobbanáshoz”, az agrártechnológia fejlesztéséhez.

    Miskucza Péter, a L.A.C. Holding Zrt. agrárigazgatója elmondta: a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. négyezer hektáron dolgozik, ennek egyharmadán vetőmagtermesztéssel, hibrid kukoricát pedig csaknem ezer hektáron termelnek.
    

Az eseményen részt vett Abdrasov Zsanibek, a Kazah Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is.
    Az Agrárminisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Magyarország Kazahsztánnal folytatott agrár-külkereskedelmi forgalmában az export az elmúlt négy teljes évben 4,2 és 11,2 millió euró között, az import 100 és 500 ezer euró között mozgott. 2020-ban a kivitel 86 százalékkal (5,2 millió euróra), a behozatal pedig 67 százalékkal nőtt (100 ezer euróra) 2019-hez képest.

The post A magyar vetőmag-előállítás és -termesztés a hazai agrárium csúcsteljesítménye appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István a magyar mezőgazdaság „koronaékszerének” nevezte a vetőmag-előállítást, vetőmagtermesztést. Hozzátette:

Magyarország vetőmagágazata évente csaknem 190 milliárd forint értékű árut állít elő, amelynek fele exportra kerül. A miniszter azt mondta, hogy csak a folyamatos megújulás képes erősíteni a versenyképességet és biztosítani a jövedelmezőséget.

    Rendkívül fontos ezért, hogy a nagy nemzetközi cégcsoportok, így a Syngenta is, Magyarországra hozták a kutatás-fejlesztési tevékenységük egy részét, ami a termelésen túl az ország tudományos előrehaladását is segíti – közölte.

    Gaël Hili, a Syngenta európai vetőmagüzletágának igazgatója elmondta: a mintegy 1,5 milliárd forintból felépített, modern eszközökkel felszerelt kutatóállomás fő profilja a kukoricanemesítés, valamint az ahhoz kapcsolódó vetőmag előállítása és tesztelése lesz.
    A világ 90 országában tevékenykedő vállalatuk az elmúlt években több stratégiai beruházást hajtott végre Magyarországon, ezek közül az egyik legjelentősebb a három fázisban – mintegy 13,5 milliárd forintból – elkészült mezőtúri vetőmagüzem – tette hozzá.

    Herczeg Zsolt, Mezőtúr polgármestere (Fidesz-KDNP) köszöntőjében kiemelte: a vállalat a város legnagyobb adófizetőjeként és egyik legnagyobb foglalkoztatójaként sportéletükben is kiemelkedő szerepet vállal, támogatása több mint 500 fiatal kézilabdázó, vízilabdázó és labdarúgó versenyszerű sportolását segíti.

    A vállalat MTI-hez eljuttatott sajtóközleménye szerint Magyarországon már több általa nemesített hibridet vetnek a köztermesztésben, és számos fajtájuk regisztrációja várható Franciaországban, Olaszországban, Szerbiában, Ukrajnában és Oroszországban.
    2017-től az ukrán nemesítési program szaporítási munkáit is magyar szakemberek végzik. A mezőtúri állomásról történik a román, szerb, horvát és bolgár szántóföldi teljesítménykísérletek koordinációja is, a bázis fontos központja a napraforgó-termékfejlesztésnek is. A több mint 130 ezer parcellás – ez 150 hektár kísérleti területnek felel meg – magyar kísérleti hálózat az egyik legnagyobb Európában.
    A Syngenta munkavállalóinak száma meghaladja a 28 ezret. A vállalat csaknem 530 embert foglalkoztat Magyarországon. A cég tájékoztatása szerint a Syngenta Magyarország Kft. értékesítésének nettó árbevétele 56,5 milliárd forint volt 2019-ben.

The post Átadták a Syngenta kukorica és napraforgó vetőmag-kutatóbázisát Mezőtúron appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István az üzem alapkő letétele előtt tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott:

„a vetőmag a magyar mezőgazdaság csúcsterméke, olyan termék, melyben benne van minden hagyományunk, tapasztalatunk, tudásunk, melyre méltán lehetünk büszkék”

    A Gabonakutató Nonprofit Kft. – amelynek fő tevékenysége ma is a minőségi vetőmag-előállítás – világszerte elismert, komoly tudományos potenciállal rendelkezik. Egy cégen belül valósul meg a kutatás, az innováció, a kereskedelem és az erre épülő marketingtevékenység – mondta a miniszter, hozzátéve: a Gabonakutatónak tőkeerős világcégekkel kell felvennie a versenyt.

Nagy István kifejtette, a szegedi cég stratégiai szerepet tölt be a magyar gazdák GMO-mentes vetőmag-ellátásában, és jelentős exportteljesítményt nyújt.

• Versenyképességének növeléséhez elengedhetetlenné vált pénzügyi megerősítése, ezért döntött a kormány a cég tőkéjének emeléséről, 460 millió forinttal.

• A tőkeemelés lehetővé teszi 300 millió forintból egy új vetőmagüzem kialakítását Kiszomboron. Ennek köszönhetően a Gabonakutató korábban tudja feldolgozni a vetőmagot, ami komoly versenyelőnyt jelenthet az exportpiacokon.

• A beruházás nagyobb mennyiségű és magasabb minőségi követelményeknek megfelelő megrendelés teljesítését teszi lehetővé, megerősíti a vállalkozás szerepét a hazai vetőmag-előállításban – tette hozzá a miniszter.

    Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója kifejtette, a vetőmag-előállítás a csúcstechnológiát jelenti a mezőgazdaságban. Magyarország aktív részese a világpiacnak, az ötödik legnagyobb vetőmagexportőr. Az évente 180-200 milliárd forint összértékű magyar vetőmag-előállítás gerincét a kukorica, a napraforgó és a repce adja.

Hozzátette: az alacsony fajlagos érték miatt a kalászos-vetőmagot döntően belpiacon értékesítik.
    A cég tájékoztatása szerint a Gabonakutató csaknem 1900 hektáron évente 8500-9000 tonna vetőmagot állít elő Kiszomboron és Táplánszentkereszten. A termelt vetőmagból mintegy 5 ezer tonna kalászos, 2 ezer tonna szója, 700-800 tonna hibridkukorica, 150-200 tonna cirok, 100-150 tonna pedig repce.

The post Vetőmagüzemet épít a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter április 23-án Budaörsön, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttgyűlésén mondta:

Magyarország vetőmag ágazata évente 180-190 milliárd forint értékű árut állít elő, ennek fele közvetlen exportra kerül, emellett az elmúlt évek piaci bővülése azt mutatja, hogy a vetőmag feldolgozó- és tárolókapacitás bővítésének van jövője

   
A miniszter előadásában kifejtette, hogy a magyar agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságát a minőségi vetőmagok és szaporítóanyagok biztosítják. Ez fontos nemzeti élelmezés- és élelmiszerbiztonsági stratégiai kérdés is egyben. Az országban előállított vetőmag minősége nagymértékben befolyásolja a betakarításra kerülő termés minőségét és mennyiségét.

Kiemelte, hogy a magyar vetőmag világszerte elismert. Magyarországon jelenleg körülbelül 100 ezer hektáron dolgoznak azért a szakemberek, hogy ez a jövőben is így maradjon.

Nagy István szólt arról is, hogy a vetőmagszakma kezdeményezésére az agrártárca a vetőmag előállításának jogszabályi rendelkezéseit módosította.

Az új rendelkezés a vetőmag-előállításban rugalmasságot biztosít az ágazati szereplőknek, de nem veszélyezteti a jogszabályokban foglalt szigorú előírások magas minőségi és szakmai követelményeinek betartását. Korábban teljes egészében a hatóság végezte a vetőmag minősítését, az előállítás folyamatát, a jogszabály módosítással megteremtődik annak a lehetősége, hogy a vetőmag előállító szigorú feltételek teljesítését követően végezhesse ezt a tevékenységet.

A miniszter szerint a következő évek kérdése, hogy a magyar vetőmag-előállítók és -forgalmazók hogyan tudnak előre lépni a globalizált piacon, együttműködve, közös piacépítéssel és -szerzéssel. A kutatás-fejlesztés, a termelés és a gazdasági tervezés területén is fejlesztésekre van szükség, mivel ezt igénylik a nemzetközi követelmények, a globális kihívások, az időjárási hatások, az ipar, valamint a fogyasztói igények változásai is.

A fenntartható mezőgazdasági termeléshez innovációra van szükség, hogy a globális kihívások és a klímaváltozás hatásait csökkenteni lehessen, és ez kiemelten igaz a vetőmag termelésben is.

    A vetőmagszektor legfontosabb jövőbeni feladatai közé sorolta

• a vetőmag-kereskedelem harmonizálását,
• a növényegészségügyi kockázatok csökkentését,
• a kórokozók és kártevők világméretű elterjedésének kezelését a védekezési módszerek fejlesztésével,
• valamint az ellenőrző rendszerek összehangolását.

.

Kiemelt feladat a vetőmag hamisítók elleni hatékony fellépés, melyet Magyarországon a hatóságok rendszeresen tervezett, illetve bejelentések alapján eseti ellenőrzések végrehajtásával végeznek – jegyezte meg. 

    Nagy István kitért arra is, hogy az agrárágazatok jelentős támogatások mellett működtek az elmúlt évtizedekben és jelenleg is ez a helyzet. Ugyanakkor el kell érni azt, hogy a mezőgazdasági ágazatok támogatások nélkül is versenyképesen működjenek. Ez jelenleg évjárattól és növényfajtól függően nem minden esetben teljesül. A támogatásoktól való függés megszüntetése elsősorban a hektáronkénti bevételek jelentős növelésével érhető el. A tárcavezető szerint ennek két lehetséges módja a hektáronkénti hozam növelése vagy az értékesítési ár növelése. 

.

Forrás: MTI

Fotó: Krasznai Nehrebeczky Mária

—

The post Nagy István: a vetőmagágazat évente 180-190 milliárd forint értéket állít elő appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.