– közölte Nagy István agrárminiszter az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős tagjának írt válaszlevelében. Stella Kyriakides korábban a brüsszeli állatjóléti és növényvédelmi előírások magyarországi végrehajtásával kapcsolatban fordult a tárcavezetőhöz.

A miniszter válaszlevelében emlékeztetett, a koronavírus-járvány során a gazdák bebizonyították, hogy az agrárium képes folyamatosan biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Európai Unió lakosságát.

Ez hatalmas értéket jelent mindannyiunknak, amelyet meg kell őriznünk.

Nagy István egyetért azzal, hogy a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Ezt azonban úgy kell megvalósítani, hogy az lehetőséget és ne teljesíthetetlen terhet jelentsen az ágazat szereplőinek. Hozzátette: Magyarország számára kizárólag jól átgondolt, az európai mezőgazdaság számára reálisan teljesíthető feltételeket tartalmazó új szabályok és célok fogadhatók el.

A tárcavezető alapvetőnek tartja, hogy hatástanulmányok kapcsolódjanak a stratégiákhoz. Felelős döntést ugyanis kizárólag olyan vizsgálatok alapján lehet meghozni, amelyek a várható hatásokat megfelelően elemzik. Kifejtette: olyan döntést kell meghozni, amely úgy ösztönözi az európai agrárium fenntarthatóbbá válását, hogy közben annak versenyképességét is megtartja. A miniszter szerint a Zöld Megállapodásban foglaltak végrehajtása nagyban függ majd attól is, hogy mekkora költségvetés áll rendelkezésre a Közös Agrárpolitika számára.

Magyarország álláspontja egyértelmű: nem várhatjuk el azt, hogy az uniós mezőgazdasági termelők egyre több feladatot teljesítsenek úgy, hogy közben csökkennek a támogatásaik. Ambiciózus zöld célokhoz, kellően ambiciózus költségvetés szükséges

– emelte ki a tárcavezető.

Hangsúlyozta: az Európai Bizottság által kitűzött célok az európai agrárium versenyképességét veszélyeztethetik. Egyúttal megnyitják az utat a harmadik országokban jelentős környezeti károk mellett, nem fenntartható módon előállított és éppen ezért alacsonyabb árfekvésű termékek előtt.

Másrészről nincs olyan nemzetközi előírás jelenleg, amely alapján a harmadik országok mezőgazdasági termelői kötelezhetőek lennének akár csak az európait közelítő környezeti- és klímavédelmi követelmények betartására – hívta fel a figyelmet az agrárminiszter.

The post Az Agrárminisztérium elkötelezett a gazdák versenyképességének megvédésében appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter ismertette, a magyar gazdálkodóknak idén több mint 450 milliárd forintot fizetnek majd ki különböző terület- és állatalapú támogatási jogcímeken a tavasszal benyújtandó támogatási kérelmeik után.

A vidékfejlesztési program keretében beérkezett kérelmek folyamatos elbírálásával és a kifizetések további gyorsításával folytatódik a nyertes pályázatok kihirdetése. Még a mostani program keretében új pályázatokat hirdetnek meg idén a termelői csoportok újabb támogatására, az öntözési közösségek együttműködésének és a csemetekertek gépbeszerzésének támogatására.

Emellett – bár a program jelenlegi, mintegy 1400 milliárd forintos kötelezettségvállalása meghaladja a keret 100 százalékát – a maradványösszegek és az esetlegesen visszahulló források figyelemmel kísérésével új pályázatokat is meghirdetnének idén. Nemzeti forrásokból 2020-ban is 100 milliárd forintot fordítanak agrártámogatásokra, kiemelten fókuszálva az állattenyésztésre – tette hozzá a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, hogy idén a többi között támogatják az öntözésfejlesztési beruházásokat, folytatják a vidékfejlesztési programot, és folytatódnak a közös agrárpolitika (KAP) reformjára vonatkozó tárgyalások is.

A jogalkotási feladatok között van

• a családi gazdasági és az őstermelői kategória évtizedes, „ráncfelvarrásra szoruló” szabályozási környezetének rendezése,
• a mezőgazdasági adózás rendszerének megújítása,
• valamint a hazai szőlő-bor ágazat szabályozási környezetének megújítása, egy új bortörvény megalkotása.

Nagy István fontosnak nevezte, hogy a mezőgazdasági termelőknek az időjárás okozta tavalyi veszteségeik után a kárenyhítő juttatást idén március 31-ig kifizessék a kárenyhítési alapból. Előzetes becslések szerint mintegy 15 milliárd forintot folyósíthatnak majd mintegy 7500 gazdálkodónak.

Idén is kedvezményes hitelprogramokkal segítik a mezőgazdasági termelést és az ágazat beruházásait.

Várakozásaik szerint 2020-ban

• teljes egészében lekötik a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar 100 milliárd forint összegű beruházási hitelhez kapcsolódó kamattámogatási programjának forrásait.
• Folytatódik az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahiteleinek támogatása is, így a vállalkozások továbbra is csaknem kamatmentesen jutnak a napi működésüket finanszírozó hitelekhez – jegyezte meg.

A tárcavezető kiemelte, hogy január elsején hatályba lépett az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, amely szerint az öntözés közérdek és ahhoz való hozzájutást igyekeztek egyszerűbbé, átláthatóvá, olcsóbbá és könnyebben elérhetővé tenni.

• A cél, hogy a jelenlegi 87,5 ezer hektáros öntözött terület nagyságát két év alatt 200 ezer hektárra növeljék.

Ennek elérése érdekében

• ösztönöznék az öntözési közösségek, együttműködések kialakulását,
• valamint elérnék, hogy ne lehessen a mozaikos földszerkezetből adódóan megakadályozni az öntözési szándékot.

Nagy István beszélt arról is, hogy a tavaly létrehozott Nemzeti Földügyi Központ idén a törvény által meghatározott módon segíti az öntözéses beruházásokat, készíti az engedélyezést gyorsító dokumentumokat.

Ez a központ kulcsszerepet tölt be az osztatlan közös tulajdon tervezett rendezésében is.

Az agrártárca elkészítette és tervei szerint idén tavasszal az Országgyűlés elfogadja azt a birtokrendezésről szóló törvénycsomagot, amely

• a rendszerváltás óta le nem zárt állami birtokpolitikai ügyek rendezését célozza,
• és jelentős részben az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítására szolgál.

A miniszter az idei év egyik legfontosabb témájának nevezte a generációváltás kérdését.

Ezért olyan szakpolitikai programon dolgoznak, amely megkönnyíti, hogy a gazdaságokat az idősebb generációk átadják a fiatalabbaknak. 2020-ban hangsúlyosan törekszenek arra, hogy a gazdatársadalom figyelmét ráirányítsák a gazdaságátadás és a rendezett öröklés fontosságára, valamint az agráréletpálya népszerűsítésére, ezért kommunikációs kampányt indítanak.

Nagy István szerint az élelmiszergazdaságban nem megoldható a károsanyag-kibocsátás mérséklésére a termelés mértéke csökkentése, ezért az agráriumban kibocsátáscsökkentő technológiák bevezetése jelentheti a megoldást a klímavédelem érdekében.

Magyarország mezőgazdaságában klímapolitikai szempontból a miniszter kiemelt jelentőségűnek tartja például a fejlesztést

• az öntözés,
• a digitalizáció és a precíziós mezőgazdaság,
• az állattartótelepek, a trágyakezelés,
• a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer,
• az agrárkörnyezeti és klímakutatási,
• innovációs és tudásátadási rendszerek területén.

The post Idén folytatódik a vidékfejlesztés és az agrárium megerősítése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Magyar mintafarmokat hoznak létre Afrikában, ahol a magyar fajták és technológiák bemutatása mellett lehetőség nyílik azok tesztelésére is az eltérő éghajlati körülmények között.

Nagy István a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.-ben tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, Afrika számos országában a dinamikusan növekvő népesség és a klímaváltozás következményeivel a mezőgazdaság nehezen tud lépést tartani.

A magyar agrár-, környezetügyi innovációs, tudományos és kutatási potenciál Afrikában is elismert és keresett. Magyarország képes arra, hogy bekapcsolódjon a nemzetközi folyamatokba, és afrikai országokkal mezőgazdaságuk és élelmiszeriparuk fejlesztése érdekében együttműködéseket alakítson ki – közölte a politikus. Ez hozzájárul Magyarország kiemelt nemzetközi céljának megvalósításához, hogy mindenki a szülőföldjén találhassa meg a boldogulást, ezzel csökkentve a migrációt – hangsúlyozta a miniszter.

A klímaváltozás következtében Afrika is szembesül azokkal a problémákkal, melyekre a Kárpát-medencében is keressük a választ: a haszonnövények és -állatok hő- és szárazságtűrő fajtaváltozatainak nemesítése, a talaj fenntartható tápanyag-utánpótlásának biztosítása vagy az öntözés kérdésének hosszú távú megoldása – tudatta Nagy István.  Az agrártárca a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal (NAIK) együttműködve vállalta, hogy bizonyítja: megfelelő fajtaválasztással és az új technológiák alkalmazásával a duplájára növelhető Afrika szub-szaharai térségében az előállított élelmiszer mennyisége – mondta a politikus.

Ezért mintafarmokat hoznak létre, melyek a magyar fajták, technológiák mellett lehetőséget teremtenek azok tesztelésére is az eltérő klimatikus viszonyok között. A farmok helyi bázisként szolgálnak képzési és oktatási projektekben is – közölte a miniszter. Hozzátette: a farmok alapterményeit és a szakmai hátteret a NAIK biztosítja.

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója rámutatott, a magyar fajták a megváltozott körülmények között is versenyképesek tudnak lenni. Nigériában már két szegedi kukorica fajtát sikerült elismertetni. Ez komoly piaci lehetőség, hiszen az országban a kukorica termőterülete a tizenhétszerese a magyarországinak. A kalászosokkal Kelet-Afrikában folynak biztató kísérletek, az erdészet, kertészet, méhészet, halászat területén pedig Észak-Afrikában értek el konkrét eredményeket – tudatta a szakember.

A tervek szerint nyolc afrikai országban alakítanak ki mintafarmhálózatot, ennek első lépéseként Ghánában már hat farm működik, Kenyában pedig most dolgoznak újabbak létrehozásán – közölte a főigazgató. Gyuricza Csaba kifejtette, a mai Kárpát-medencei éghajlat az 1960-as évek Bulgáriájának felel meg, de a klímaváltozás nem nem állt meg, ha a hosszú távú hatásokat akarjuk tanulmányozni, Észak-Afrikába kell menni.

..

Forrás: MTI

Fotó: Fekete István

..

The post Magyar mintafarmokat hoznak létre Afrikában appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter április 11-én Szegváron jelentette ki:

A kertészeti ágazat a magyar mezőgazdaság meghatározó területe, ezen belül is a legjelentősebb a zöldségtermesztés szerepe

   Nagy István a Csongrád megyei községben az Árpád-Agrár Zrt. új palántanevelő üvegházának átadási ünnepségén azt mondta:

A kertészeti ágazat tavalyi több mint 300 milliárd forintos kibocsátása – melyből csaknem 180 milliárd forintot tett ki a friss zöldségek előállítása – a magyar mezőgazdasági produktum 12 százalékát jelentette.
    

Magyarország természeti adottságaiban rendkívül nagy potenciál rejtőzik, a kormány fő célkitűzése a versenyképesség javítása. A 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban kertészeti beruházások támogatásra 120 milliárd forint támogatás odaítéléséről született döntés, ez több mint 5300 nyertes kérelmet jelent.
    Nagy István leszögezte, a pályázati forrásoknak köszönhetően az elmúlt 25 év legkomolyabb fejlesztése mehet végbe az ágazatban.
    A miniszter közölte, a termelők jelenleg is benyújthatják kérelmeiket az öntözésfejlesztési támogatásra, melyre csaknem 50 milliárd forint áll rendelkezésre.

Üveg- és fóliaházak fejlesztésre 22,5 milliárd forint pályázati támogatást folyósít az agrártárca. A mintegy kétszáz beruházás keretében 90 hektár új üvegházat, 20 hektár fóliaborítású, nagy légterű növényházat, 5,1 hektár nagy légterű hideg hajtató fóliasátrat és 35 hektár blokkrendszerű hideg hajtató fóliaházat alakítunk ki

– tudatta a politikus.

    Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, a kormányzat prioritásnak tekinti a kertészeti ágazatot.
   A politikus közölte:

A térség fejlődése szempontjából meghatározó a kertészet, Szentes és környéke különleges adottságokkal rendelkezik: több mint ötven termálkút működik a város 30 kilométeres térségben.

    Csikai Miklós elnök-vezérigazgató kifejtette, a piacon maradás feltétele a fejlesztés, a versenyképesség javítása. A cégcsoport 2011 és 2018 között több mint 18 hektár üvegházat épített, 7,75 milliárd forint beruházással, melyből 1,8 milliárd forintot fedezett pályázati forrás – közölte. Hozzátette: idén és jövőre további 1,6 milliárd fejlesztést terveznek.

Az új palántanevelő 1,232 milliárd forintos beruházással épült, 492 millió forintos támogatással. Az 1,5 hektáros üvegház és 0,7 hektáros fóliablokk külön szabályozható hőmérsékletű egységekből áll, pót-megvilágítási rendszerrel, a növényvédelmet is biztosító öntözőkonzolokkal, a legkorszerűbb árnyékolás- és szellőzéstechnikával ellátott.

    Az Árpád cégcsoport kertészete Magyarország egyik legnagyobb zöldséghajtató vállalkozása. A cég legfontosabb zöldségnövényei a fehér étkezési és hegyes csípős paprikák, a fürtös- és koktélparadicsomok. A vállalkozás 40 hektáros fűtött üvegházához és további 20 hektár fűtött fóliasátrához a hőenergiát húsz termálkút biztosítja.

    Az Árpád-Agrár Zrt.-nél a palántanevelés több mint hét hektáron a legkorszerűbb termesztőberendezésekben zajlik. Több mint ezer partner számára állítanak elő szaporítóanyagot, 2018-ban 23,2 millió palántát neveltek. 

.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post A kertészeti ágazat a magyar mezőgazdaság meghatározó területe appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.