A miniszter rámutatott, hogy ezekben a bizonytalan időkben, az elhúzódó orosz-ukrán háború, az elhibázott brüsszeli szankciók és a történelmi léptékű aszály ellenére a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület azon dolgozik, hogy a szójával kapcsolatos tudást a gyakorlatba is átültesse. A középtávú és a hosszú távú kilátásokat tekintve is megvan a fejlődési potenciál az ágazatban, megvan hozzá a megfelelő tudás, valamint a szándék és a lehetőség is, fűzte hozzá a miniszter. Kiemelte, a versenyképesség folyamatos erősítéséhez nélkülözhetetlen az ágazat modernizálása és hosszú távon fenntarthatóvá tétele, amire az eddigi együttműködések erősítésével és kiterjesztésével jó esély van.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy a szójatermesztőket továbbra is támogatja az agrárkormányzat. Különösen fontos számukra, hogy megmaradnak a termeléshez kötött támogatások. A fehérjenövények termelői számára rendelkezésre álló, a közvetlen támogatási keret 2 százalékát kitevő összegből az eddiginél nagyobb mértékben részesülnek a szemes fehérjenövények. Ennek következtében várhatóan 13 millió euróról 15,9 millió euróra emelkedik az éves keret. A szemes fehérjenövények esetében a tervezett fajlagos érték 2023-tól hektáronként 237 euró, minimumértéke hektáronként 163 euró, maximumértéke pedig hektáronként 302 euró. A támogatások forintban kifejezett értékét a jövőben is évről évre a mértékrendelet rögzíti majd – emlékeztetett a miniszter.

The post Megvan a fejlődési potenciál a szójaágazatban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Magyarországon megtermelt szójamennyiség belföldi megőrzését és az ágazat kifehérítését szolgálná egy hazai feldolgozóüzem, ezért annak létesítése stratégiai cél.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a Magyarországon megtermelt szója kiváló minőségű, mégis külföldre kell szállítani feldolgozás céljából, mert az országban nincs ilyen üzem.

A miniszter azt ígérte, a kormányzat saját eszközeivel segíteni fogja egy hazai üzem megépítését és munkába állítását, mert annak segítségével egyebek mellett növekedhet a megtermelt szója mennyisége. Az üzem hozzájárul a GMO-mentes magyar szója hazai felhasználásának fokozásához és az ágazat kifehérítését is szolgálja.    

Emlékeztetett:

az Európai Unió a fehérjetartalmú takarmánynövényekből hiánnyal küzd, igényei kétharmadát csak importból tudja fedezni. A genetikailag módosított növényi fehérjeimport kiszorítását is szolgálja tehát a növényi-fehérje termelés fejlesztése.    

Megerősítette:

a kormány célja, hogy a alaptörvénynek megfelelően csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek legyenek a magyar boltok polcain, a családok asztalán.

Ennek pedig alapfeltétele, mondta, hogy az élelmiszer-előállítás a lehető legnagyobb mértékben génmódosítástól mentes alapanyagokra épüljön – beleértve a takarmányozást is.    

Mivel a takarmányok jelentős hányadát kitevő szójából az ország önellátottsága 15-20 százalékos, jelentős importra szorul Magyarország is. A kormány célkitűzése ezért,

• az ellátás biztonságának növelése,
• a génmódosított szója felhasználásának csökkentése,
• a takarmányok alternatív fehérjeforrásokkal való kiegészítése
• és megtermelt GMO-mentes szója belföldi értékesítésének és termőterületének növelése.    

Nagy István bejelentette:

annak érdekében, hogy a mintegy 60 ezer hektáron szóját termelő 3500 gazdálkodó a jövőben élni tudjon a haszonnövény valamennyi értékesítési lehetőségével, kezdeményezték az Európai Bizottságnál a magyar szója kedvező üvegházhatású gázkibocsátási értékeinek elfogadását.

A Magyarországon megtermelt szója nem rendelkezik még fenntarthatósági tanúsítvánnyal, ezért a biodízel üzemek még nem tudnak igénybe venni uniós támogatásokat az üzemanyaggyártási tevékenységükhöz.

    Mint mondta, a nagyobb profittermelő képesség mellett a tanúsítvánnyal növelni lehet az energiafüggetlenséget.    

A miniszter kitért arra, hogy a jelenlegi tervezet szerint az Európai Unióban 2021 után is fennmarad a termeléshez kötött támogatási forma az ágazatban, ugyanakkor a keretek még nem véglegesek. Azt mondta,

a kormány azért fog küzdeni, hogy a következő időszakban a fehérjenövények termesztéshez kötött támogatása se arányaiban, se összegszerűen ne változzon.    

A szója fajtabemutatónak a fehérjenövény egyik legnagyobb hazai termelője a mohácsi Margitta-sziget 92 Kft. adott otthont. A cég mintegy 800 hektáron – nagyobb részben – szójavetőmagot állít elő, közel száz embernek ad munkát; 2018-ban 4 milliárd forintos árbevételt és 400 millió forintos adózott eredményt ért el.    

Magyarországon mintegy 60 ezer hektáron termelnek szóját, jelentős részét Baranyában. A fehérjenövény idei megyei vetésterülete meghaladja a 17 ezer hektárt. A szójabab túlnyomó részét takarmányként hasznosítják, kisebb részét pedig az élelmiszeripar dolgozza fel. Országosan a szója hektáronkénti átlagos terméshozama 2,5 és 3 tonna között mozog.

…

Forrás: MTI

Fotó: Fekete István

…

The post Stratégiai cél egy hazai szójafeldolgozó-üzem létesítése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Fotó : Kovács Zoltán

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

A fordított áfa bevezetését kezdeményezi az agrártárca a szója esetében

Az Agrárminisztérium (AM) – a gabonafélékhez hasonlóan – a fordított áfa bevezetését kezdeményezi a szójára vonatkozóan a Magyarországon megtermett GMO-mentes szója hazai felhasználásának elősegítése érdekében – mondta Nagy István agrárminiszter egy szakmai rendezvényen Homorúdon a szaktárca közleménye szerint.

    A GMO-mentes takarmányozás megteremtésével a magyar élelmiszeripar versenyképesebbé válhat, akár piacvezető pozícióba is kerülhet, és piacvédő szereppel is bírhat. A tárca hosszú távú célja, hogy – különböző megoldásokat ötvözve – megszüntesse a GMO-szója-behozatalt, és az importfüggőséget hazai termesztésű takarmánynövényekkel váltsa ki. Ennek alapfeltétele, hogy megmaradjon az állattenyésztési ágazat versenyképessége

    A fordított adózás azt jelenti, hogy az adót a termék vásárlója fizeti meg az állam részére, azaz a számlát az általános forgalmi adó felszámítása nélkül állítják ki és az adót majd a vevőnek kell befizetnie az adóhatóságnak. 
    

Az AM hangsúlyozza: történelmi jelentőségű diplomáciai siker, hogy magyar kezdeményezésre 14 uniós ország agrárminisztere írta alá 2017-ben az „Európai Szója Nyilatkozatot”. A megállapodás nagy előrelépés a GMO-mentes, fenntartható mezőgazdasági termelés felé, hosszú távon pedig rendkívül kedvező társadalmi, egészségügyi, valamint környezeti előnyökkel jár.
    

Az Európai Unió agrártámogatási rendszerének köszönhetően 2015-től a szója termőterülete 77 ezer hektárra nőtt Magyarországon. Ez az ötéves átlaghoz képest 89 százalékos növekedést jelent, és mintegy 150 ezer tonna termést eredményezett. Az Agrárminisztérium stratégiai célja a 100 ezer hektáros termőterület elérése stabil, hektáronként 2,5-3 tonnás hozammal. Ezzel ki lehet váltani a Dél-Amerikából származó GMO-s szójaimport felét – írják. 
   

 A magyar agrárgazdaság jövője a természeti értékeket nagy becsben tartó, fenntartható mezőgazdasági termelésben rejlik, amely jó minőségű, egészséges, biztonságos élelmiszereket állít elő a magyar családok és az exportpiacok számára

– hangsúlyozta közleményében a tárca.
    

Az AM a termelési kedvet elősegítő támogatási rendszer mellett új megoldásokat is keres a GMO-szója kiváltására. Így ösztönzi az alternatív fehérjenövények, az ipari melléktermékek, az új összetételű fehérjetakarmányok alkalmazását a takarmányreceptúrákban és takarmányozási technikákban, elősegíti a megfelelő termesztés- és feldolgozási technológiák kifejlesztését, továbbá támogatja a hazai GMO-mentes szójanemesítési programokat – ismerteti a tárca.

forrás. mti

The post Nagy István miniszter a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület rendezvényén – képgaléria appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.