Az Országgyűlés elé került az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslat, amelynek a gazdák kérésének megfelelően egyik legfőbb alapelve, hogy az öntözés közérdek.

A tárcavezető kiemelte: az új törvénnyel az Agrárminisztérium (AM) célja az öntözéses gazdálkodás elterjesztése annak érdekében, hogy a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az időjárás okozta kihívásokhoz, és tovább javuljon a mezőgazdasági termelés hatékonysága. Az öntözésfejlesztés egyrészt gazdasági, másrészt nemzetstratégiai kérdés is az élelmiszer-önrendelkezésünk miatt.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés elé kedden benyújtott törvényjavaslat révén elhárulhatnak a hazai birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházásokat akadályozó tényezők. Így átlagosan ötmillió forinttal csökkenhet a 100 hektárnyi termőföld öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége, és emellett átlagosan 90-120 nappal mérséklődhet a beruházások előkészítési időtartama.

Nagy István szerint:

Fontos új elemként jelenik meg, hogy a vízjogi engedéllyel rendelkező termelők az öntözővíz átvezetése érdekében – megfelelő kártalanítás mellett – öntözési szolgalmat alapíthatnak. Emellett az agrártárca megteremti az öntözési közösségek alakításának lehetőségét is.

A miniszter kifejtette, hogy a törvényjavaslat egyszerűbbé és gyorsabbá teheti az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárást is a szakhatósági közreműködések átalakításával. Az általuk engedélyezett öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén pedig nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat lefolytatni. A jogszabálynak köszönhetően pontosan meghatározzák, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre, azokon milyen feltételekkel és technológiával lehetséges a gazdálkodás.

Kitért arra is, hogy a kormány évi 17 milliárd forint pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztésekhez 10 éven keresztül. Emellett idén létrejött a Nemzeti Földügyi Központon belül az agrárium öntözési igazgatási központja, valamint kedvezőbbé váltak a Vidékfejlesztési Program révén elérhető öntözésfejlesztési beruházási pályázatok feltételei is.

..

Forrás: MTI

Fotó: Shutterstock

..

The post Az öntözéses gazdálkodást támogatja az agrártárca új törvényjavaslata appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 A magyar termőföldnek nemcsak a tulajdonjogát kell megtartani, hanem a termőképességét is

 Nagy István szavai szerint

adósai vagyunk a termőföldnek, ugyanis az elmúlt ötven évben 90 százalékkal esett vissza a talajban lévő mikroorganizmusok száma. A szerves tápanyagok pótlását el kell végezni annak érdekében, hogy a termőképesség ne csökkenjen, hanem ismét növekedjen.

Nem véletlen az, hogy Nyugat-Európában 30-40 százalékkal magasabb termésátlagot tudnak elérni egyes termelők, és ez nemcsak az alkalmazott műtrágya mennyiségén múlik, hanem a talaj termőképességének megőrzésén, de a bányászati ipari ásványi anyagok használatán, például a meszezésen is.

    Ki kellene mondanunk azt a fontos gondolatot, hogy a terményen túl szerves anyagot a szántóföldről elvinni tilos! Az, hogy szalma erőművek vannak, hogy bioerőművekbe silókukoricát rakunk, amivel energiát termelünk, nem fenntartható sokáig.

 

Külön probléma, hogy az agráriumban különvált egymástól az állattenyésztés a növénytermesztés. Miközben a növénytermesztőknek szerves trágyára lenne szükségük, az állattenyésztőknek az okoz súlyos gondokat, hogy miként kezeljék, tárolják, vagy dolgozzák fel azt.
    Itt az ideje megszervezni, hogy a két tábor egymásra találjon, éppen ezért elő kell írni, hogy mindenki, aki állattartási kapacitást bővít, rendelkezzen olyan szerződéssel, vagy olyan területtel, ahová a trágyáját ki tudja juttatni.

 Nagy István szólt arról is, hogy Magyarországon komoly kutatások folynak újfajta talajbaktériumok kifejlesztésére, egyfajta „baktériumtrágya” használatáról.

Ma már különböző növénykultúrákhoz különböző talajbaktériumok állnak rendelkezésre, de ezek csak akkor tudják kifejteni a hatásukat, ha a talajba jut elegendő tápanyag, víz és egyéb ásványi anyagok, például mész.    

 A miniszter szólt arról is, kardinális kérdésnek tartja az öntözést, jelentősen növelni kell Magyarországon az öntözéses területek arányát; az öntözésfejlesztéshez a kormányzat 2020-2030 között évente 17 milliárd forint keretet biztosít.
    Ugyanakkor nemcsak kutakból kell öntözni, a felszín feletti vizeket, a csapadékot is hasznosítani kell. Sok helyen megvan a  csatorna nyomvonal, ezek karbantartásával – kotrásával és tisztításával – a mostani 80-85 ezer hektár helyett 220-230 ezer hektárt lehetne öntözni – jegyezte meg.

Forrás: mti

Fotó: Kovács Zoltán

The post A magyar termőföld termőképességét is meg kell tartani appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.