Az Agrárminisztérium célja a felelős vízgazdálkodás, valamint az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körben történő alkalmazásának elterjesztése annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és javítani tudják mezőgazdasági termelésük hatékonyságát. 

Ezért 2019-ben kidolgoztuk az öntözésfejlesztésről szóló törvényt, 2020-ban pedig a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletet, amelyekkel első lépésként a felszíni vízből történő öntözés elősegítésének jogszabályi alapjait teremtettük meg. Vannak azonban területek, ahol felszíni vízkészlet nem, vagy csak nagyon nagy költség árán elérhető és használható fel, ezeken a területeken csak felszín alatti vízből lehet öntözni.

Nagy István szerint az engedély nélkül létesülő és üzemelő mezőgazdasági célú kutak nagy száma a szabályozásból adódó kötelezettség, és az ahhoz szükséges dokumentumok, valamint az igazgatási és szolgáltatási díjak magas költségére vezethető vissza, amelyek miatt a termelők jelentős része nem folytatja le az engedélyezési eljárást. A becslések alapján hazánkban tízezer és százezer közé tehető az ilyen engedély nélkül üzemelő öntöző kutak száma, amelyek a felszín alatti vízkészletek védelmének szempontjából is kockázatot jelenthetnek. A törvénymódosítás célja, hogy megoldódjon az az évek óta súlyosbodó probléma, amit az engedély nélkül kialakított kutak jelentenek a mezőgazdaságnak és a környezetnek.

A 2021. január 1-én hatályba lépő jogszabály alapján az Agrárminisztérium kútamnesztiát hirdet a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra, ezen létesítmények bejelentése a Nemzeti Földügyi Központhoz 2023. december 31-ig szankciómentes lesz.

A törvénymódosítás emellett lényeges egyszerűsítést hajt végre a mezőgazdasági öntözési célú kutak nyilvántartásba vétele és a vízjogi engedélyezése tekintetében azzal, hogy a jövőben a bonyolult engedélyeztetési eljárás helyett, egy egyszerűsített adatlapon történő bejelentés-kötelessé válik, ha a vízkivétel kizárólag talajvízből történik. A magyar gazdák számára ez az érdemi egyszerűsítés költséget, időt és adminisztrációs terhet is csökkent. Az egyéb, mélyebb kutak létesítése és üzemeltetése azonban továbbra is vízjogi engedélyhez kötött marad.

Nagy István jelezte, hogy az Agrárminisztériumhoz tartozó Nemzeti Földügyi Központ a kutak pontos számának ismeretében és a felhasznált vízmennyiség mérésével egy olyan országos monitoring rendszert tud majd létrehozni, amely valós képet ad majd a hazai felszín alatti vízkészletek igénybevételéről, ezzel is hozzájárulva a még felelősségteljesebb hazai vízgazdálkodáshoz.

The post Cél a felelős vízgazdálkodás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető emlékeztetett: az öntözési beruházásoknál az jelenti a legfőbb akadályt, hogy az öntözővizet el kell juttatni a beruházó termőföldjére. Ehhez a legtöbb esetben más tulajdonában, illetve használatában lévő földrészleten át kell vezetni a szükséges létesítményeket vagy berendezéseket, amihez a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény ezért kimondja, hogy az öntözéshez szükséges víz átvezetése érdekében öntözési szolgalom jön létre az érintett idegen ingatlanon. A szolgalom alapján az öntözni szándékozó mezőgazdasági termelő a vízilétesítményt az idegen ingatlanon elhelyezheti és üzemeltetheti, az ehhez szükséges munkákat elvégezheti, illetve az öntözőberendezést átvezetheti.

Az öntözéses gazdálkodás nagy beruházási igénnyel és jelentős üzemeltetési költségekkel jár együtt, így nagyobb területen jobban megéri a tevékenységet folytatni, mert csökkennek a fajlagos költségek. Mindezeket figyelembe véve a kormányzat a gazdálkodók együttműködését ösztönzi, ezért az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály bevezette az öntözési közösségek kategóriáját.

Az öntözési közösségek alapításához és elismeréséhez kérelmet kell benyújtani az öntözési igazgatási szervként is működő Nemzeti Földügyi Központhoz. Az elismert öntözési közösségek jogosulttá válnak speciális támogatási formák igénybevételére, környezeti körzeti terv készítésére, a vízjogi engedélyezési eljárásban nyújtandó képviseletre, valamint öntözési körzeten belül található harmadlagos művek üzemeltetésére.

Az öntözési közösségek elismerésére vonatkozó kérelmek már benyújthatók elektronikus úton a Nemzeti Földügyi Központhoz.

The post Célegyenesben az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtása appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Ezek közül érdemes kiemelni néhány, a gazdák széles körének munkáját megkönnyítő rendelkezést.

• Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény elfogadásával a minisztérium tervei szerint lehetőség nyílik az öntözésbe vont területek jelentős bővülésére.

Az új szabályozással ugyanis jelentősen egyszerűsödnek az öntözéshez szükséges hatósági eljárások, megszűnnek a bonyolult és bürokratikus szakhatósági eljárások, könnyebbé válik az öntözővíznek a kijuttatás helye szerinti táblához történő elvezetése.

• Az állattenyésztésre vonatkozó joganyag idei évben teljes átalakuláson ment keresztül. Az Európai Unióban elfogadott új jogi szabályozásra figyelemmel a tárca megalkotta az ágazatra vonatkozó alapokat lefektető, az állatgenetikai erőforrások védelmét szolgáló törvény, valamint az állattenyésztéssel kapcsolatos részletes szabályokat megállapító kormány- és miniszteri rendeletet, amelyek mind az ágazat további fejlesztését célozzák meg.

• 2019. július 1-jei hatállyal felállítottuk a Nemzeti Földügyi Központ. Az új szervezet hatáskörébe tartozik az állam tulajdonában álló földekkel kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlás mellett az osztatlan közös tulajdonban álló területek megosztásával összefüggő feladatok ellátása, a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó mezőgazdasági térképészeti tevékenység, az öntözési ügynökségi feladatok, valamint az erdőtervezés központi irányítása.

Az Agrárminisztérium a 2019. évben megjelent, egyes miniszteri rendeletekben bevezetett támogatási programok keretében

• a zöldség- (beleértve a fűszerpaprikát is) és gyümölcsfélékből, valamint gyógy- és fűszernövényből forró levegővel, mesterségesen szárított, illetve aszalt terményt előállítók fűtési költségeinek,

• a baromfi- és sertés ágazatokban alkalmazott szakképzett munkaerő megtartása érdekében a vállalkozásoknál termék-feldolgozási, termékforgalmazási és más kiegészítő tevékenységeket végző foglalkoztatottakkal kapcsolatban felmerült költségek,

• a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen méhészeti tevékenység versenyképesebbé tétele, valamint a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzése érdekében méhcsaládok vásárlása,

• a sokszínű agrártermelési szerkezet megőrzése érdekében haszongalambok vásárlása,

• a húshasznú szarvasmarha- és bivalyágazat termelési hatékonyságának, valamint az állomány genetikai színvonalának növelése érdekében a megfelelő minőségű és genetikai értékű apaállatok tenyésztésbe állításának,

• a viharok által a gazdálkodás folytatását ellehetetlenítő, a mezőgazdasági termelőeszközökben bekövetkezett károk kompenzálásának,

• a hazai és uniós állatjóléti követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokat teljesítő baromfitartók többletköltségeinek,

• a komlótermesztés leginkább tőkeigényes elemének, az ültetvény létesítésének,

• az agrárgazdasági célú fejlesztéseket megvalósító vállalkozások beruházási kedvének ösztönzése céljából a vállalkozások széles köre által igénybe vehető beruházási hitelekhez kapcsolódó kamatnak, valamint

• a méhtartási kedv fenntartása és a méhészeti ágazat versenyképességének növelése, hatékonyabbá tétele érdekében a 2020-2022 közötti időszakra vonatkozó Magyar Méhészeti Nemzeti Programban részletezett intézkedések költségeinek európai uniós, illetve hazai forrásból történő támogatását tette lehetővé.

The post Számos előterjesztéssel könnyítette az Agrárminisztérium 2019-ben is a magyar gazdák munkáját appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény elfogadása után, kedden a miniszter az MTI-nek elmondta, a kormány 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot biztosít arra, hogy emelkedjen az öntözött területek nagysága, bővüljön az öntözésbe bevont gazdálkodók száma, így emelkedjen a mezőgazdasági termelés hatékonysága.
    Nagy István a szerdai műsorban úgy fogalmazott,

az öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén pedig nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat lefolytatni.

A jogszabályváltozásnak köszönhetően az öntözésfejlesztési tervek pontosan meghatározzák a továbbiakban, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre, azokon milyen feltételekkel és technológiával lehetséges a gazdálkodás.

    Tehát ez úgy fog kinézni innentől kezdve, hogy a gazda megérkezik az öntözési központba, ahol benyújtja az igényét az öntözésre, adott helyrajzi számra, mi pedig a számítógépen kikeressük az ennek a helyrajzi számnak megfelelő engedélyt, és a gazda számára biztosítjuk.

    Hozzátette, a törvény elfogadásától 100 hektárnyi terület öntözési engedélyezési eljárása 5 millió forinttal lesz olcsóbb.

The post AM: jelentősen egyszerűsödik a vízjogi engedélyezési eljárás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A magyar gazdaság teljesítményében kiemelkedően fontos a mezőgazdaság. A magyar gazdaság és a magyar mezőgazdaság védelmében döntött a kormány az első gazdaságvédelmi akcióterv keretében az öntözési rendszer fejlesztéséről.

    Kifejtette:

a kormány 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot biztosít arra, hogy emelkedjen az öntözött területek nagysága, bővüljön az öntözésbe bevont gazdálkodók száma, így emelkedjen a mezőgazdasági termelés hatékonysága.

Az öntözéses gazdálkodást támogatja az Országgyűlés által elfogadott új törvény, amelynek egyik legfőbb alapelve, hogy az öntözés közérdek legyen.

    A miniszter hangsúlyozta:

a tárca célja az, hogy az új törvénynek köszönhetően a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az időjárás okozta kihívásokhoz, és tovább javuljon a mezőgazdasági termelés hatékonysága.

A versenyképes mezőgazdaság nélkülözhetetlen alapfeltétele az öntözés, mindemellett az öntözésfejlesztés gazdasági kérdés, másrészt élelmiszer-önrendelkezésünk okán nemzetstratégiai kérdés is.

Emellett idén létrejött a Nemzeti Földügyi Központon belül az agrárium öntözési igazgatási központja, valamint kedvezőbbé váltak a Vidékfejlesztési Program révén elérhető öntözésfejlesztési beruházási pályázatok feltételei is.
    Nagy István elmondta, hogy az elfogadott törvény révén elhárulnak a hazai birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházásokat akadályozó tényezők.

Egyrészt a vízjogi engedéllyel rendelkező termelők az öntözővíz átvezetése érdekében – megfelelő kártalanítás mellett – öntözési szolgalmat alapíthatnak, másrészt átlagosan ötmillió forinttal csökkenhet a 100 hektárnyi termőföld öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége.

Megteremtjük az öntözési közösség alakításának lehetőségét is, mellyel az együttműködésre szeretnénk ösztönözni a mezőgazdasági termelőket.

A szakhatósági közreműködések átalakításával egyszerűbbé és gyorsabbá válhat az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárás is. Az öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén pedig nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat lefolytatni.

    A jogszabályváltozásnak köszönhetően az öntözésfejlesztési tervek pontosan meghatározzák a továbbiakban, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre, azokon milyen feltételekkel és technológiával lehetséges a gazdálkodás. A törvényben meghatározott intézkedésekkel a minisztérium fontos szerepet vállal abban, hogy az öntözéses beruházások megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak.

The post AM: elfogadta az Országgyűlés az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.