Az agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy

Európában és Brüsszelben is a magyar gazdák érdekeit képviselik, a termelőknek pedig kiszámítható módon kell megkapniuk az őket megillető agrártámogatásokat 2023 és 2027 között is.

Kifejtette,

egyensúlyt kell teremteni a versenyképességi és a klímavédelmi célok között is, mert teremtett világunkért felelősséggel tartozunk.

A tárcavezető arra kérte a jelenlévőket, hogy csatlakozzanak minél többen a petícióhoz.

Nagy István arra emlékeztetett, hogy történelmi léptékű döntés hozott a kormány, amikor az uniós finanszírozás mellé a nemzeti társfinanszírozás mértékét 17,5 százalékról 80 százalékra emelte. Ennek köszönhetően a gazdák 4265 milliárdnyi beruházási támogatáshoz juthatnak, ami háromszor annyi, mint az előző hét évben. Hangsúlyozta:

a Vidékfejlesztési Programban rendelkezésre álló forrásokból ezekben a hónapokban mintegy 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázatokat.

A miniszter arra biztatta a gazdákat, hogy bátran vegyék igénybe ezeket a lehetőségeket, mert a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar csak a fejlesztések révén lehet hosszú távon is sikeres és eredményes. Hozzátette, mindenkinek a munkájára szükség van ahhoz, hogy a családok asztalaira minden nap friss és egészséges magyar élelmiszerek kerüljenek.

A rendezvényen a miniszter bejelentette azt is, hogy idén július 19. és 22. között hazánk ad otthont a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciának. A rendezvény célja, hogy bemutassa a digitális agrár megoldások kapcsán elért hazai eredményeket, és egyúttal lehetőséget biztosít a legjobb nemzetközi gyakorlatainak megismerésére is – hangsúlyozta a tárcavezető.

The post Petíció indul a magyar vidék erejének kifejezéséért appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Áder János szerint az alkalmazkodás lesz a kulcsszó a következő években, a magyar gazdáknak is alkalmazkodniuk kell például a világ demográfiai változásaihoz, hiszen 2050-ig további kétmilliárddal nő a népesség a világon. Mindez nagy kihívást jelent a mezőgazdaságnak, amelynek egyre rosszabb minőségű talajon, egyre kevesebb vízből kell megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert előállítani.
    Az államfő úgy vélte, alkalmazkodniuk kell a világgazdasági folyamatokhoz, amelyek az elmúlt egy évben 40 százalékos élelmiszerár-emelkedést hoztak, követni kell az Európai Unió szabályozásait, amely 2023-tól célul tűzte ki a növényvédő szerek és a műtrágyák felhasználásának csökkentését, továbbá a biogazdálkodás területének növelését.
    Áder János kiemelte: a gazdáknak alkalmazkodniuk kell a klímaváltozáshoz is, amely a Kárpát-medencébe előbb érkezik és vélhetően súlyosabb lesz, mint Európa más részein. A borászoknak és a növénytermesztésben érintetteknek a fajtanemesítés és a művelési technológiaváltás területén kell válaszokat keresniük – vélekedett.
    A gazdálkodóknak ezen felül alkalmazkodniuk kell a változó fogyasztói igényekhez is, hiszen az elmúlt években mindenhol nőtt az életszínvonal, amely miatt megnőtt a kereslet a jobb minőségű feldolgozott termékek iránt – fejtette ki az államfő.

    Nagy István agrárminiszter történelmi léptékűnek nevezte a kormány azon döntését, miszerint az uniós finanszírozás mellé a nemzeti társfinanszírozás mértékét 17,5 százalékról 80 százalékra emelte. Ennek köszönhetően a gazdák 4265 milliárdnyi beruházási támogatáshoz juthatnak, ami háromszor annyi, mint az előző hét évben.
    Megjegyezte, hogy

az Agrárminisztérium csak az idén 950 milliárd forintnyi pályázati forrás elérését teszi lehetővé, amelyre a legkisebbektől a legnagyobbakig bárki pályázhat.

    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke felidézte, hogy Brüsszelben kudarcba fulladt a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról szóló tárgyalás, mert semmibe vették a tagországok és az agrárszervezetek véleményét, vállalhatatlan, teljesíthetetlen követelményeket akarnak a gazdákra sózni, ezzel korlátlan előnyöket biztosítva az unión kívülről jövő, ellenőrizetlen élelmiszerek számára. A MAGOSZ-szal egyetértésben felszólította az Európai Parlamentet, működjön együtt a tagállamokkal, vegye figyelembe a szakmai érveket a KAP átalakításában és próbálja elfogadni, hogy hosszú távon szükség van a gazdákra.
    Bejelentette: szerdától online petíciót indítottak, hogy nyomást fejtsenek ki az Európai Unióra, amely így talán meghallja a gazdák szavát.

    Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke célnak nevezte, hogy az ötmillió hektárnyi magyar termőföldet mint erőforrást teljes mértékben kihasználják, amihez komoly fejlesztések kellenek. Szerinte hiába vannak ehhez források, és bármilyen új technológiák, ha nincs víz, ezért a vízgazdálkodásra kiemelt figyelmet kell fordítani. 

The post Áder: A magyar gazdáknak alkalmazkodni kell a környezet változásaihoz appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István a dunaharaszti Ficsor Tehenészetben tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy

az új szabályozás szerint három működési forma közül választhatnak a termelők. Maradhatnak őstermelők, alkothatnak őstermelők családi gazdaságát, vagy családi mezőgazdasági társaságot.

    Az új szabályozással a kormány egyszerűsíteni kívánja a mezőgazdasági termelők adózási környezetét és növelni a jelenlegi adómentességi értékhatárokat – fűzte hozzá az agrárminiszter.
    A mezőgazdasági tárca vezetője ismertette, hogy a kisebb őstermelők számára évi 600 ezer forintról, a mindenkori minimálbér felére, közel egymillió forintra emelkedik az a bevételi határ, amelyhez még adóbevallást sem kell készíteni. Hozzátette, hogy adómentessé válik az átalányadózó őstermelő éves minimálbér ötszörösét meg nem haladó bevétele is, ami csaknem 10 millió forint. Az átalányadózás választhatóságának felső határa 8 millió forintról a minimálbér tízszeresére, közel 20 millió forintra növekszik – tette hozzá a miniszter.

    Nagy István beszélt arról, hogy

az őstermelők családi gazdasága keretében tevékenykedő őstermelők adózása a jelenlegi családi gazdaság tagjaihoz hasonlóan történik, tehát az őstermelőknek nyújtott adókedvezmény többszöröződik.

Hozzátette, hogy az adómentességet biztosító átalányadózás csak abban az esetben választható, ha a közösen elért bevétel nem haladja meg a mindenkori minimálbér negyvenszeresét, a megközelítőleg 80 millió forintot.
    Az agrárminiszter elmondta, hogy a családi mezőgazdasági társaságoknál kizárólagos előny, hogy tagjaik számára a termőföld-adásvételeknél és haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőség biztosított.
    Nagy István kitért arra, hogy Magyarországon 290 ezer őstermelőt és 24 ezer családi gazdaságot, 83 ezer taggal érintenek a most életbe lépő változások.

The post Csökkenti a kormány az őstermelők és a családi gazdaságok terheit appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

– közölte Nagy István agrárminiszter az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős tagjának írt válaszlevelében. Stella Kyriakides korábban a brüsszeli állatjóléti és növényvédelmi előírások magyarországi végrehajtásával kapcsolatban fordult a tárcavezetőhöz.

A miniszter válaszlevelében emlékeztetett, a koronavírus-járvány során a gazdák bebizonyították, hogy az agrárium képes folyamatosan biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Európai Unió lakosságát.

Ez hatalmas értéket jelent mindannyiunknak, amelyet meg kell őriznünk.

Nagy István egyetért azzal, hogy a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Ezt azonban úgy kell megvalósítani, hogy az lehetőséget és ne teljesíthetetlen terhet jelentsen az ágazat szereplőinek. Hozzátette: Magyarország számára kizárólag jól átgondolt, az európai mezőgazdaság számára reálisan teljesíthető feltételeket tartalmazó új szabályok és célok fogadhatók el.

A tárcavezető alapvetőnek tartja, hogy hatástanulmányok kapcsolódjanak a stratégiákhoz. Felelős döntést ugyanis kizárólag olyan vizsgálatok alapján lehet meghozni, amelyek a várható hatásokat megfelelően elemzik. Kifejtette: olyan döntést kell meghozni, amely úgy ösztönözi az európai agrárium fenntarthatóbbá válását, hogy közben annak versenyképességét is megtartja. A miniszter szerint a Zöld Megállapodásban foglaltak végrehajtása nagyban függ majd attól is, hogy mekkora költségvetés áll rendelkezésre a Közös Agrárpolitika számára.

Magyarország álláspontja egyértelmű: nem várhatjuk el azt, hogy az uniós mezőgazdasági termelők egyre több feladatot teljesítsenek úgy, hogy közben csökkennek a támogatásaik. Ambiciózus zöld célokhoz, kellően ambiciózus költségvetés szükséges

– emelte ki a tárcavezető.

Hangsúlyozta: az Európai Bizottság által kitűzött célok az európai agrárium versenyképességét veszélyeztethetik. Egyúttal megnyitják az utat a harmadik országokban jelentős környezeti károk mellett, nem fenntartható módon előállított és éppen ezért alacsonyabb árfekvésű termékek előtt.

Másrészről nincs olyan nemzetközi előírás jelenleg, amely alapján a harmadik országok mezőgazdasági termelői kötelezhetőek lennének akár csak az európait közelítő környezeti- és klímavédelmi követelmények betartására – hívta fel a figyelmet az agrárminiszter.

The post Az Agrárminisztérium elkötelezett a gazdák versenyképességének megvédésében appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A tárcavezető hangsúlyozta:

a gazdálkodók és az agrártárca is elkötelezett a fenntartható környezet megteremtése mellett, ugyanakkor az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) részét képező javaslatokban környezet- és klímavédelmi szempontok mögé bújva olyan célszámokat írna elő Brüsszel, amelyek kivitelezhetetlenek.

• Felére csökkentenék például a növényvédőszerek használatát, illetve kötelezően ökológiai termelésbe vonnák 2030-ig az összes mezőgazdasági terület 25 százalékát. Ezek a követelmények nyilvánvalóan teljesíthetetlenek tíz év alatt, alternatív megoldások és módszerek hiányában pedig nem csak az uniós versenyképességet, de akár az élelmezésbiztonságot is veszélyeztethetik.

     Ráadásul semmilyen hatástanulmány sem kapcsolódik a stratégiákhoz.

Felelős döntést ilyen átfogó és komoly kihatással járó stratégiák elkészítésekor kizárólag olyan vizsgálatok alapján lehet meghozni, amelyek a várható hatásokat megfelelően elemzik

– figyelmeztetett a miniszter.

    Nagy István hozzátette, hogy a javasolt intézkedések az élelmiszer- és az alapanyagárak drasztikus emelkedéséhez vezethetnek, és miután a kereskedelmi ellátási lánc piaci alapon működik, ez utat nyithat az EU-n kívülről érkező élelmiszerek még nagyobb mértékű beáramlásának.

•     A javaslat emellett akár azt is eredményezheti, hogy a nyugati országok vállalkozásai még inkább áthelyezik a termelést harmadik országokba, ahol jóval kevesebb feltételnek kell megfelelni. A harmadik országokban készült élelmiszerek előállítása sokkal kevésbé fenntartható módon történik már jelenleg is, tehát jóval nagyobb környezeti kárt okoz, mint amekkora előnyt jelent az, hogy az európai gazdákat irreális zöld szabályok betartására kötelezik. Emellett a növényvédő szerek felhasználására és azok szermaradékaira vonatkozó uniós és harmadik országbeli előírások is eltérőek. Nincs olyan nemzetközi előírás ami alapján a harmadik országok kötelezhetők lehetnének az extra környezeti- és klímavédelmi követelmények betartására.

    Amennyiben mégis sikerülne a Bizottság vágya szerint egyes harmadik országokat hasonló intézkedések bevezetéséről meggyőzni, az időbeni eltérés miatt az uniós termelők akkor is behozhatatlan hátrányba kerülnek, vagy nem is tudnak fennmaradni addig, amikor már nagyjából hasonló versenykörülmények alakulnának ki – hívta fel a figyelmet Nagy István.

    Önmagában komoly veszélyt jelent az, hogy a javaslat a felére csökkentené a  növényvédőszer használatát. Ennek ugyanis jelenleg nincsenek meg a feltételei, hiszen a legtöbb esetben nem áll rendelkezésre alternatíva. A gazdáknak viszont az az érdekük, hogy  – akár más eszközökkel is – fenntartsák a termelés biztonságát. Ez közvetetten azt is eredményezheti, hogy erősebbé válik a GMO-k használata iránti európai mezőgazdasági igényt, amelyet nagyon nem tartana jó iránynak.

•     A tárcavezető arra is kitért, hogy nem tisztázott a most megjelent stratégia Közös Agrárpolitikához fűződő viszonya sem. A KAP reform jogszabályi javaslatai alapján a legtöbb tagállam már megkezdte a támogatási rendszer jövőbeni működtetéséhez szükséges, úgynevezett KAP stratégiai tervek előkészítését. Jogilag sem tűnik vállalhatónak az, hogy az Európai Unió azonnal érvényesítse a most megfogalmazott új követelményeket a KAP tervezésben, hiszen akkor olyan követelményeket kérnének számon a tagállamokon, amelyek csak évek múlva hatályba lépő uniós jogszabályokban jelennek meg. Ezzel jelentősen aláásnák a jogbiztonságot, másik oldalról pedig nem biztosítanának kellő felkészülési időt sem a gazdáknak, sem pedig a tagállamoknak.

    A magyar kormány mindvégig hangsúlyozta, hogy amennyiben az agrárium környezet- és éghajlatvédelmi terheit növeljük, ahhoz további uniós forrásokat kell biztosítani a Közös Agrárpolitika költségvetésében.

A Bizottságnak a Többéves Pénzügyi Keretre vonatkozó, a COVID-19 nyomán felülvizsgált javaslata csak május 27-én jelenik meg, annak elfogadása előtt, anélkül, hogy látnánk a pontos számokat, felelőtlenség ilyen javaslatokat letenni az asztalra – tette hozzá az agrárminiszter.

    Nagy István azt is elmondta: az egész világot és az EU-t még inkább sújtó COVID-19 járvány kellős közepén egyértelmű, hogy a Green Deal részét képező javaslatok bemutatását el kellett volna halasztania a Bizottságnak. A Bizottság a járvány kezelése kapcsán komoly hibákat vétett eddig is, miközben a termelők és az egész élelmiszerlánc bizonyította az elmúlt hónapokban, hogy a mezőgazdaság képes folyamatosan biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Európai Unió lakosságát. Az Európai Bizottság viszont mostani javaslataival úgy köszöni meg ezt az áldozatos munkát, hogy teljesíthetetlen többletteherrel sújtja a gazdákat – fogalmazott az agrárminiszter.

    A tárcavezető megerősítette, hogy a hazai, és az európai mezőgazdasági szakmai szervezetek álláspontja szerint is az európai mezőgazdaság jövőjét veszélyezteti Brüsszel a javaslataival. Példaként említette az egyik spanyol mezőgazdasági szervezetet, amely szerint a javaslatok kidolgozásáért felelős ügyvezető alelnök, Frans Timmermans, a mezőgazdaság számára „persona non grata”.

The post Az európai mezőgazdaság halálos ítélete is lehet… appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Generációváltáshoz érkezett harminc év elmúltával az agrárium, ez számos feladatot ró mind a fiatal gazdászokra, mind a jogalkotókra.

Nagy István elmondta, hogy ezzel előtérbe kerül két fő kérdéskör, az öröklés és a nyugdíj. A gazdálkodóknak nagyon kis százaléka rendelkezik ugyanis végrendelettel, e nélkül azonban az utódok kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Bár a területük megvan, de ha nincs szabályozva az öröklés, akkor a terület feldarabolódhat vagy elveszhet – mutatott rá. Hozzátette, ahhoz is szabályozás szükséges, ha a gazda át szeretné adni a gazdaságát utódjának. Ezen a két területen komoly jogalkotási munka folyik – jelezte.

Kifejtette: a fiatal gazdáknak meg kell ismerniük az integráció, az együttműködés és a szövetkezet fogalmát és tartalmát, mert a jövő gazdálkodásában ezek ismerete, alkalmazása nélkül nem lesznek sikeresek. Az integrációból, az együttműködésből és a szövetkezetből piacot szerezhetnek, megfelelő banki hitelt kaphatnak, és garanciákat is szerezhetnek. Fontos, hogy közösen gondolkodjanak, hogy egymásban ne az ellenfelet, hanem a versenytársat lássák, amely cselekvésre ösztönöz – emelte ki a miniszter.

Az integrációnak Nagy István szerint a szerződések miatt van nagy jelentősége. „Vége annak a lehetőségnek, hogy árnyékban is lehet gazdálkodni, mert a szerződések mindent rögzítenek” – fogalmazott Nagy István. Így mindenki egyformán áll a rajtvonalhoz – szögezte le, hozzátéve, hogy ez szükséges ahhoz, hogy az ágazat tervezhető legyen. A fiatal gazdálkodók tevékenységére hatással lesz a jövőben, hogy a kármentesítés és a biztosítás körében szeretnék létrehozni a negyedik pillérű támogatást – mondta el a tárcavezető. Ez a hitelezésnél és az előre tervezésnél is fontos – fűzte hozzá.

Nagy István tájékoztatott arról, hogy Magyarországon ötmillió hektár termőföld van, amelynek csupán két százalékán, 87,5 ezer hektáron jelentettek be öntözést a gazdák. Meglátása szerint az alacsony arány azzal hozható összefüggésbe, hogy 27 engedély szükséges ahhoz, hogy egy gazda öntözési engedélyt kapjon. Hangsúlyozta, hogy a jövőben egyszerűbb és gyorsabb is lesz az öntözés kérelme, mert törvényben rögzítik, hogy az öntözés közérdek. Már megalakították az öntözés intézményrendszerét, a Nemzeti Öntözési Központ feladata lesz, hogy az engedélyeket megszerezze, nem pedig a gazdáké.

Míg korábban száz hektár öntözési engedély megszerzésének az ára ötmillió forint volt, a következőkben ez a költség nem terheli a gazdákat. A szabályozás módosításától azt remélik, hogy két év alatt kétszázezer hektárra felmegy az öntözött területek nagysága, amellyel az agrárium még versenyképesebbé válhat. Nagy István óriási dolognak nevezte, hogy az idén az exportmennyiség 54,12 százalékát az agrárium adta Magyarországon.

..

Forrás: MTI

Fotó: Kalmár László

..

The post Az agráriumban a generációváltás számos feladattal jár appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Magyar mintafarmokat hoznak létre Afrikában, ahol a magyar fajták és technológiák bemutatása mellett lehetőség nyílik azok tesztelésére is az eltérő éghajlati körülmények között.

Nagy István a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.-ben tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, Afrika számos országában a dinamikusan növekvő népesség és a klímaváltozás következményeivel a mezőgazdaság nehezen tud lépést tartani.

A magyar agrár-, környezetügyi innovációs, tudományos és kutatási potenciál Afrikában is elismert és keresett. Magyarország képes arra, hogy bekapcsolódjon a nemzetközi folyamatokba, és afrikai országokkal mezőgazdaságuk és élelmiszeriparuk fejlesztése érdekében együttműködéseket alakítson ki – közölte a politikus. Ez hozzájárul Magyarország kiemelt nemzetközi céljának megvalósításához, hogy mindenki a szülőföldjén találhassa meg a boldogulást, ezzel csökkentve a migrációt – hangsúlyozta a miniszter.

A klímaváltozás következtében Afrika is szembesül azokkal a problémákkal, melyekre a Kárpát-medencében is keressük a választ: a haszonnövények és -állatok hő- és szárazságtűrő fajtaváltozatainak nemesítése, a talaj fenntartható tápanyag-utánpótlásának biztosítása vagy az öntözés kérdésének hosszú távú megoldása – tudatta Nagy István.  Az agrártárca a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal (NAIK) együttműködve vállalta, hogy bizonyítja: megfelelő fajtaválasztással és az új technológiák alkalmazásával a duplájára növelhető Afrika szub-szaharai térségében az előállított élelmiszer mennyisége – mondta a politikus.

Ezért mintafarmokat hoznak létre, melyek a magyar fajták, technológiák mellett lehetőséget teremtenek azok tesztelésére is az eltérő klimatikus viszonyok között. A farmok helyi bázisként szolgálnak képzési és oktatási projektekben is – közölte a miniszter. Hozzátette: a farmok alapterményeit és a szakmai hátteret a NAIK biztosítja.

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója rámutatott, a magyar fajták a megváltozott körülmények között is versenyképesek tudnak lenni. Nigériában már két szegedi kukorica fajtát sikerült elismertetni. Ez komoly piaci lehetőség, hiszen az országban a kukorica termőterülete a tizenhétszerese a magyarországinak. A kalászosokkal Kelet-Afrikában folynak biztató kísérletek, az erdészet, kertészet, méhészet, halászat területén pedig Észak-Afrikában értek el konkrét eredményeket – tudatta a szakember.

A tervek szerint nyolc afrikai országban alakítanak ki mintafarmhálózatot, ennek első lépéseként Ghánában már hat farm működik, Kenyában pedig most dolgoznak újabbak létrehozásán – közölte a főigazgató. Gyuricza Csaba kifejtette, a mai Kárpát-medencei éghajlat az 1960-as évek Bulgáriájának felel meg, de a klímaváltozás nem nem állt meg, ha a hosszú távú hatásokat akarjuk tanulmányozni, Észak-Afrikába kell menni.

..

Forrás: MTI

Fotó: Fekete István

..

The post Magyar mintafarmokat hoznak létre Afrikában appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az Országgyűlés elé került az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslat, amelynek a gazdák kérésének megfelelően egyik legfőbb alapelve, hogy az öntözés közérdek.

A tárcavezető kiemelte: az új törvénnyel az Agrárminisztérium (AM) célja az öntözéses gazdálkodás elterjesztése annak érdekében, hogy a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az időjárás okozta kihívásokhoz, és tovább javuljon a mezőgazdasági termelés hatékonysága. Az öntözésfejlesztés egyrészt gazdasági, másrészt nemzetstratégiai kérdés is az élelmiszer-önrendelkezésünk miatt.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés elé kedden benyújtott törvényjavaslat révén elhárulhatnak a hazai birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházásokat akadályozó tényezők. Így átlagosan ötmillió forinttal csökkenhet a 100 hektárnyi termőföld öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége, és emellett átlagosan 90-120 nappal mérséklődhet a beruházások előkészítési időtartama.

Nagy István szerint:

Fontos új elemként jelenik meg, hogy a vízjogi engedéllyel rendelkező termelők az öntözővíz átvezetése érdekében – megfelelő kártalanítás mellett – öntözési szolgalmat alapíthatnak. Emellett az agrártárca megteremti az öntözési közösségek alakításának lehetőségét is.

A miniszter kifejtette, hogy a törvényjavaslat egyszerűbbé és gyorsabbá teheti az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárást is a szakhatósági közreműködések átalakításával. Az általuk engedélyezett öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén pedig nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat lefolytatni. A jogszabálynak köszönhetően pontosan meghatározzák, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre, azokon milyen feltételekkel és technológiával lehetséges a gazdálkodás.

Kitért arra is, hogy a kormány évi 17 milliárd forint pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztésekhez 10 éven keresztül. Emellett idén létrejött a Nemzeti Földügyi Központon belül az agrárium öntözési igazgatási központja, valamint kedvezőbbé váltak a Vidékfejlesztési Program révén elérhető öntözésfejlesztési beruházási pályázatok feltételei is.

..

Forrás: MTI

Fotó: Shutterstock

..

The post Az öntözéses gazdálkodást támogatja az agrártárca új törvényjavaslata appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A magyar mezőgazdaság versenyképességének erősítése megoldást kínálhat az ágazatot érintő számos jövőbeli kihívásra, ehhez azonban további intézkedésekre és támogatásokra van szükség.

A tárcavezető kiemelte: a szaktárca ezen elhatározás mentén tevékenykedett az elmúlt egy évben. Nagy István ismertette: a mezőgazdaság teljesítménye tavaly elérte a 2720 milliárd forintot, a mezőgazdasági beruházások növekedési üteme 2019 első fél évében tovább gyorsult, a bővülés elérte a 17 százalékot. A nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének 54 százalékát az agrárium adta, a többlet közel 1,7 milliárd euró volt. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül tavaly 8,3 százalék volt.

A miniszter szerint az ország termelékenységének jó mutatója, hogy Magyarországon 1519 euró az egy hektárra jutó kibocsátás, az új tagállamokban – amelyek Magyarországgal együtt kerültek az unióba – 1380 euró, a régiekben pedig 2593 euró.

Nagy István elmondta, hogy a versenyképesség javítása érdekében a szaktárca kiemelten kezeli az előleg támogatások kiszámítható és zökkenőmentes kifizetését. Magyarország uniós közvetlen agrártámogatási kerete meghaladja az évi 400 milliárd forintot, ezzel évről évre mintegy 170 ezer vidéki család megélhetéséhez, közel 5 millió hektár termőföld megműveléséhez járul hozzá. A támogatási rendszer meglévő elemei jól működnek – húzta alá a tárcavezető. Kiemelte, hogy Brüsszelben jóváhagyták 2025-ig az uniós közvetlen támogatásban nem részesülő sertés- és baromfiágazat állatjóléti támogatásait, és növelték a rájuk fordítható éves keretet is – a sertés esetében ez 10,5 milliárd, a baromfinál 13,2 milliárd forint.

A miniszter beszámolt arról, hogy a mezőgazdasági termelés támogatása érdekében az idén több új támogatási jogcímet indítottak. Példaként említette a fűszerpaprika-termesztés, a méhészet támogatását, a tenyészbika tenyésztésbe állítását, komlóültetvények létesítését, haszongalamb vásárlását, és hozzájárult a tárca a viharkárok kompenzálásához is.

Tájékoztatása szerint eredményesen tárgyalnak a 2020-2027 közötti időszak támogatási rendszerét tartalmazó Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv előkészítéséről. A magyar kormány álláspontja egyértelmű: nem kérhetünk többet a gazdáktól kevesebbért – szögezte le Nagy István. Jelezte: törekednek arra, hogy megőrizzék azokat az uniós forrásokat, amelyek a magyar gazdák versenyképességét segíthetik a jövőben.

Nagy István szerint az ország versenyképességének egyik legfontosabb mutatója a fejlesztések mennyisége. Immár 678 milliárd forintot tesz ki az agrár-hitelállomány, miközben az ágazat csődrátája 1,4 százalék, a legalacsonyabb a nemzetgazdaságon belül. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványon (AGVHA) keresztül évente közel 900 millió forint kezességi díjtámogatást biztosítanak, ezzel kulcsszerepük van a kis- és közepes vállalatok (kkv) hitelhez jutásában. Így 19 ezer ügyletben, 307 milliárd forint összegű hitel felvételét segítették elő.

A miniszter a szaktárca eredményei közé sorolta azt, hogy a Nemzeti Földügyi Központba integrálva július 1-jével létrejött az agrárium saját öntözési igazgatási intézménye. Megkezdték továbbá az ország Digitális Agrárstratégiájának megvalósítását, a hazai agrárkutatási hálózat fejlesztését pedig a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK) az Agrárgazdasági Kutató Intézet integrálásával erősítették meg. Emellett növelték a termelői összefogást, segítik a generációváltást, valamint kidolgozták a magyar méhészeti nemzeti programot.

A Vidékfejlesztési Programról a miniszter elmondta: a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban mintegy 1300 milliárd forintot különítettek el. A 74 meghirdetett felhívásból 64 már le is zárult, amelyek keretösszege közel 1380 milliárd forint. Jelenleg 10 felhívás nyitott, mintegy 192 milliárd forintos keretösszeggel. Eddig közel 270 ezer kérelmet bíráltak el, amelyek közül mintegy 191 ezer kérelmet támogattak – ismertette. Jelezte, hogy új felhívásokat terveznek meghirdetni 2019 utolsó negyedévében is, ilyen lesz a minőségrendszerekhez való csatlakozás és a termelői csoportok támogatása.

Nagy István tájékoztatott arról is, hogy az idén elindult az ország fásítási programja, és a vadgazdálkodási ütemterv is elkészült. Az élelmiszeripar területén az agrártárca kezdeményezésére az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi az élelmiszer-hamisítást elkövető személyekkel szembeni büntetőjogi fellépést. Külön hangsúlyozta a miniszter az afrikai sertéspestis (asp) elleni küzdelmet, amely a továbbiakban is az állategészségügy, egyúttal a sertéságazat fő kihívása lesz.

..

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Az agrárium versenyképességének erősítéséhez további intézkedések szükségesek appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A felek a megbeszélésen az agrárium további területeit és azok fejlesztésének lehetséges irányait is megvizsgálták. A tárgyaláson az éghajlatváltozás országokat érintő hatásairól a vízgazdálkodásról, illetve az oktatási, kutatási területen történő együttműködésről is egyeztetettek. Nagy István elmondta, hogy az elmúlt években dinamikusan bővült külkereskedelmi forgalom Magyarország és a keleti és déli országok között a mezőgazdasági termékek területén. Ennek köszönhetően Vietnámba is jelentősen megnövekedett a magyar export, elsősorban az állati eredetű termékek kivitelének köszönhetően.

Ezt követően a két miniszter részt vett a Master Good Kft. Thanh Hoa tartománybeli baromfifeldolgozó üzemének átadó ünnepségén. Nagy István emlékeztetett arra, hogy tavaly tették le ennek a baromfi tenyésztéssel és keltetéssel foglalkozó magyar-vietnámi vállalatnak az alapkövét. A tárcavezető hozzátette, hogy ez az együttműködés óriási elismerés a magyar vállalatoknak, amelyek a legmodernebb agrártechnológiát, innovációt helyezik előtérbe a működésük során. A 21. századi, piacképes agrárium felépítése elképzelhetetlen a nemzetközi együttműködések nélkül- hangsúlyozta a miniszter.

Kiemelte, hogy a közös együttműködés 12 millió euró értékben jött létre, melynek nagy részét, 60 százalékát magyar gép- és technológiagyártók biztosították. A tervek szerint az első évben 20 millió a későbbiekben pedig 40 millió baromfit nevelnek és dolgoznak fel a csütörtökön átadott üzemben, ami minőségi fordulópontot jelent majd az ország mezőgazdaságában.

..

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: AM

..

The post Vietnámban tárgyalt és baromfifeldolgozó üzemet adott át Nagy István agrárminiszter appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.