A tárcavezető kiemelte, hogy döntés született ennek a pályázati lehetőségnek a meghosszabbításáról is, így az eredetileg április 1-ig tervezett benyújtási határidő módosul, szeptember 3-tól ismét lehetőség nyílik a támogatási kérelmek benyújtására. Így azok a tanyasi lakosok is élhetnek a fejlesztési lehetőséggel, akik eddig nem pályáztak. A tanyafejlesztési program már közel másfél évtizede szerepel a szaktárca támogatási intézkedései között.

Kezdetben teljes mértékben nemzeti forrásból, majd uniós agrártámogatási keretek között, először a Vidékfejlesztési Programmal, most pedig a jelenlegi Közös Agrárpolitika Stratégia által támogatja a tanyák infrastrukturális megújítását és gazdálkodásuk fejlesztését. A korábbi támogatási ciklus során több mint 4 ezer tanya alapinfrastruktúrájának kiépítése valósult meg, összesen több mint 16 milliárd forint értékben – tette hozzá Nagy István.

A mostani felhívásban a támogatható tevékenységek között szerepel az ivóvízellátás, a megbízható villamosenergia-ellátás, és a hatékony egyedi szennyvízkezelés kialakítása, akár 25 millió forint támogatási összegig. Az intézkedés ezzel a vidéki térségek lakosságmegtartó képességének erősítéséhez is hozzájárul. A támogatott kérelmek köre a következő hetekben tovább bővül, mivel azok feldolgozása és a döntéshozatal is folyamatos – tájékoztatott a miniszter.

(AM Sajtóiroda)

The post Milliárdos támogatás jut a tanyák infrastrukturális fejlesztésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a napokban folyósított forrás tenyészkocánként 20 ezer forintot tett ki, így összesen mintegy 1 milliárd forintnyi mezőgazdasági csekély összegű támogatás jutott 495 tenyészkocatartó gazdálkodónak. Ennek a támogatásnak a célja is a magyar sertéságazat gazdasági nehézségeinek enyhítése, különös tekintettel a tenyészkocatartók jövedelemkiesésének mérséklésére. A sertéságazat a 2022-es kedvezőtlen időszakot követően 2025-ben ismét komoly gazdasági kihívásokkal szembesült, amelyek a kereslet általános csökkenéséből, a piaci bizonytalanságból, illetve az állatbetegségek okozta zavarokból adódtak.

A hasonló rendkívüli helyzetek kezelésére nem áll rendelkezésre gyorsan és hatékonyan mozgósítható uniós forrás, a tagországok pedig csak az úgynevezett mezőgazdasági csekély összegű támogatást tudják nyújtani, amelynek uniós szinten meghatározott egyéni termelői kerete gyorsan kimerül. Ezért az Agrárminisztérium az Európai Bizottságnál átmeneti keretemelést kezdeményezett a szektor szereplői számára – hangsúlyozta a miniszter.

A hazai tenyészkoca-állomány megőrzése különösen fontos, mivel hosszú távon biztosítja a hazai sertéshús-előállítás folyamatosságát. A sertéspiaci túlkínálat ellensúlyozása érdekében a kormány korábban már megteremtette annak a lehetőségét is, hogy a sertéstartással, és -tenyésztéssel foglalkozó gazdák hitelmoratóriummal élhessenek. Ezeken túl kamat- és költségmentes forgóeszköz hitel segíti az állattenyésztőket az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram keretében, illetve az Agrár Széchenyi Kártya új alkonstrukciója is elérhető, ami kifejezetten a sertéstartóknak kínál kamatmentes forgóeszközhitelt fizetőképességük javításához. Ezek az intézkedések összességében a hazai sertéságazat stabilitását, a gazdálkodók jövedelembiztonságát és a magyar élelmiszer-ellátás folytonosságát egyszerre szolgálják – emelte ki Nagy István.

(AM Sajtóiroda

The post A tenyészkocatartók támogatásával folytatódik a sertéságazat megerősítése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte, hogy a kormány legutóbbi, ágazatot érintő döntésének köszönhetően ez az újabb kifizetés kiegészíti a tavaly év vége óta összesen mintegy38 milliárd forint értékű célzott támogatást, mellyel ugyancsak az érintett gazdálkodók nehézségeit igyekeztek mérsékelni.

Az elmúlt időszakban mind az uniós, mind pedig a hazai támogatási források a megszokottnál korábban érkeztek meg az érintett gazdálkodókhoz, hiszen az ágazat szereplőivel történt egyeztetés nyomán a kormány figyelemmel kíséri a tejtermelőket sújtó tejpiaci válság alakulását – tette hozzá Nagy István.

A világpiaci folyamatok továbbra sem kedveznek a tejtermelőknek, hiszen a felvásárlási árak alacsonyak maradtak, miközben a termelési költségek emelkednek, az exportlehetőségek pedig szűkülnek. A kormány ezért továbbra is nagy hangsúlyt helyez a hazai tejágazat stabilitásának megőrzésére és a gazdálkodók működési feltételeinek javítására – hangsúlyozta az agrárminiszter.

(AM Sajtóiroda)

The post Több mint kétezer tejtermelő gazdasághoz érkezik újabb támogatás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte, hogy az agrárkárenyhítési rendszer a tavalyi évtől az új agrártámogatási ciklus, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv része, így a termelők által fizetett kárenyhítő hozzájáruláshoz a hazai forrás mellett uniós forrás is tartozik, mely a 2025-ös kárenyhítési év vonatkozásában 9,6 milliárd forintot jelent. A kormány gazdálkodók iránti elkötelezettségét mutatja ugyanakkor, hogy ezen felül az idei évben 18,5 milliárd forint többletforrást biztosít az eredetileg betervezett 7,7 milliárd forinton túl, aminek köszönhetően a kincstár által megállapított kárenyhítő juttatások minden érintett számára teljes körűen kifizetésre kerülhetnek.

Nagy István rávilágított, hogy az agrárkárenyhítés a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyik legfontosabb pillére, ami az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események mellett is eredményesen járul hozzá a hazai mezőgazdasági termelés biztonságához és a gazdálkodók pénzügyi stabilitásának megőrzéséhez. Ez a most folyósított jelentős forrás egyszerre segíti a gazdák fizetőképességének fenntartását és a gazdaságok működőképességének megőrzését.

Kitért arra is, hogy a tavalyi kárenyhítési évben a legsúlyosabb károkat az aszály okozta, amelyre 37,4 milliárd forint kompenzáció jut. A tavaszi fagy szintén jelentős károkat eredményezett, ennek kompenzációja 8,5 milliárd forint, melyből 1,5 milliárd forintot már korábban, előrehozott kifizetésként teljesítettek. A kárenyhítő kifizetéssel érintett területek nagysága országosan meghaladta a 360 ezer hektárt – tette hozzá a miniszter.

(AM Sajtóiroda)

The post Több mint 45 milliárd forint agrárkárenyhítő juttatás érkezik a gazdálkodókhoz appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

A miniszter rámutatott, hogy az élelmiszeripar fejlesztése kulcsfontosságú a magyar agrárium jövője, a vidéki munkahelyek megőrzése és az élelmezésbiztonság szempontjából is. A kormány ezért stratégiai ágazatként tekint a szektorra, és számos támogatási programot indított annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások modern technológiával, hatékonyan és versenyképesen működhessenek. A Nagyvállalati Beruházási Támogatási Programban több mint 78 milliárd forint támogatás jutott az ágazat vállalkozásainak, míg a Beruházás Ösztönzési Célelőirányzat keretében további közel 127 milliárd forint érkezett élelmiszeripari fejlesztésekre.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kihívások idején is számíthatnak az ágazat szereplői a kormányra. Emlékeztetett: a világjárvány gazdasági hatásainak enyhítésére több mint 44 milliárd forint támogatás érkezett a szektorba, míg a 2022-ben bekövetkezett energiaárrobbanás következményeinek mérséklésére az energiahatékonysági fejlesztésekre több mint 50 milliárd forint állt rendelkezésre.

Nagy István megjegyezte, hogy az európai uniós társfinanszírozású programok szintén meghatározó szerepet játszottak az élelmiszeripari ágazat fejlődésében. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban 2014-2025 között 1341 támogatási szerződés született és közel 80 milliárd forint kifizetés valósult meg. A Vidékfejlesztési Programban több mint ezer élelmiszeripari és 668 borászati beruházás kapott támogatást, összesen több mint 300 milliárd forint értékben.

Az agrárminiszter továbbá kiemelte, hogy a jelenlegi Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében 2027-ig közel 500 milliárd forint áll rendelkezésre az élelmiszer- és feldolgozóipari fejlesztések támogatására. Az eddig megjelent pályázatokra kiemelkedő az érdeklődés, a három felhívásra már több mint kétezer kérelem érkezett. A foglalkoztatásélénkítésre pedig már több mint 300 élelmiszeripari vállalkozás jutott közel 600 millió forintos forráshoz. A cél változatlan: erősíteni a hazai feldolgozóipart, növelni a magyar alapanyagokból előállított termékek arányát, és biztosítani, hogy a magyar élelmiszeripar a jövőben is stabil pillére legyen a nemzetgazdaságnak – fogalmazott Nagy István.

The post Több mint ezermilliárd forinttal támogatta a kormány az élelmiszeripari fejlesztéseket appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: MTI

Nagy István kiemelte, a támogatást a termelőknek nem kell külön kérelmezniük, arra azon termelők automatikusan jogosultak, akik a tavalyi kérelmük után is részesültek a nemzeti tejtámogatásban.

Hozzátette, ezen támogatás kiegészíti a tavaly év vége óta kifizetett mintegy 38 milliárd forint célzott tejtámogatást.

Közölte, a termelők a támogatást legkésőbb április első hetében meg is kapják. „A nemzeti kormányra, ahogy eddig, úgy ezután is számíthatnak a gazdálkodók, ebből is látszik” – szögezte le a miniszter. A kormány nem hagyja magukra őket ebben a nehéz helyzetben sem – tette hozzá.

Emlékeztetett: Európában túltermelési válság alakult ki. Ennek több oka is van: egyrészt több tehenet állítottak a termelésbe, másrészről pedig a kínai viszont vám az európai uniós tejtermékekre kiviteli nehézségeket okoz, amit még a háborús helyzet is sújt – sorolta közösségi oldalán megjelent videójában az agrárminiszter.

The post A kormány mintegy 7 milliárd forinttal segíti a tejtermelő gazdákat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter hangsúlyozta, hogy minden korábbinál jobb ütemben haladnak az agrár-vidékfejlesztési kifizetések, hiszen míg 2024-ben 1273 milliárd forint, addig 2025-ben, közel húsz százalékkal több, összesen 1509 milliárd forint kifizetését teljesítette az agrár-közigazgatás szervezetrendszere. Ugyancsak jelentős előrelépés a gazdálkodók fizetőképességének fenntartása szempontjából, hogy a közvetlen agrártámogatások esetében február végéig az egységes kérelmet benyújtó gazdálkodók számára 640 milliárd forintot meghaladó kifizetés történt meg, ami csaknem 28 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakának 139 milliárd forintos kifizetési teljesítményét.

A tárcavezető rávilágított arra is, hogy az immár 5 évvel ezelőtt meghozott kormányzati döntés nyomán az uniós támogatásokhoz nyújtott kimagasló mértékű, 80 százalékos hazai társfinanszírozást nyújtunk a gazdálkodóknak, ami minden eddiginél nagyobb forráskihelyezést tesz lehetővé a vidékfejlesztési felhívásokhoz kapcsolódóan. Ezekből a beruházási forrásokból jut a kis- és közepes gazdálkodóknak és a nagy termelési volumennel rendelkező mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásoknak egyaránt. Ez a garanciája a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésének, mely a hazai ellátás biztonságát szavatolja hosszú távon – tette hozzá Nagy István.

(AM Sajtóiroda)

The post Több mint 1000 milliárd forintnyi fejlesztési forrással erősíti a kormány a hazai agráriumot appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

A tárcavezető hangsúlyozta, a most induló felhívás keretében legfeljebb 10 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető mezőgazdasági beruházások megvalósítására. Ez a pályázat lehetőséget biztosít arra is, hogy azok a termelők, akik a korábbi kiírás során még nem feleltek meg a feltételeknek, vagy támogatási kérelmük elutasításra került, ismét benyújthassák pályázataikat. Erre 2026. június 18-tól nyílik lehetőség. A támogatási lehetőséggel azok az őstermelők, mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók, valamint szociális szövetkezetek élhetnek, amelyeknek üzemmérete megfelel a kiírásban szereplő feltételeknek – tette hozzá.

Kifejtette, a korábbi, hasonló célú pályázatra tavaly összesen 1604 kérelem érkezett be, az eddigi döntések eredményeként pedig már 556 gazdálkodó részesült csaknem 5 milliárd forint összegű támogatásban. Ne feledjük azt sem, hogy az elbírálás folyamatosan zajlik. A program újbóli meghirdetését a nagy érdeklődés, valamint a kisüzemek élelmiszer-önellátásban és környezeti fenntarthatóságban betöltött szerepe indokolta – emelte ki Nagy István.

A miniszter elmondta, a kisüzemek nemcsak a helyi élelmiszer-ellátásban töltenek be fontos szerepet, hanem hozzájárulnak a környezeti fenntarthatósághoz, a helyi tudás és hagyományok megőrzéséhez, illetve a termelők és a fogyasztók közötti bizalom erősítéséhez is. A helyben előállított termékek iránti növekvő vásárlói igény indokolttá teszi a legkisebb üzemmérettel rendelkező termelők támogatását, akik sok esetben önerővel sem rendelkeznek a fejlesztések megvalósításához. Ennek a felhívásnak éppen ezért az a célja, hogy azokat a fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelőket segítse, akik hosszabb távon is életképes gazdálkodást kívánnak folytatni – emelte ki az agrárminiszter.

The post A kormány újabb forrást biztosít a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: MTI

Kifejtette, a 2025-ös esztendő próbára tette a magyar agráriumot, különböző csapások érték, például növény- és állatbetegségekkel, kora tavaszi faggyal, aszállyal kellett megküzdeni.

A gazdák ebben a helyzetben is számíthatnak a kormányra – jelentette ki.

A miniszter közlése szerint március közepén megkezdődik a gazdálkodók kompenzálása az időjárás okozta károk után, a megemelt keretnek köszönhetően minden jóváhagyott kárenyhítési kérelmet kiegyenlítenek, a Magyar Államkincstár pedig március végéig kiutalja a pénzt a kárt szenvedett gazdáknak.

Nagy István előadásában szólt arról, hogy a KAP Stratégiai Terv keretében a gazdaságfejlesztési és beruházási célú támogatások kötelezettségvállalása március végére haladja meg az 1000 milliárd forintot, ez a tőkeinjekció a garancia arra, hogy a magyar mezőgazdaság, a vidék fejlődni fog.

A szaktárca vezetője hangsúlyozta, az agrár- és vidékfejlesztési kifizetések minden korábbi várakozást felülmúltak, összesen 1509 milliárd forint jutott el a gazdákhoz. Ez az összeg azért érhetett célba, mert a támogatási rendszer minden korábbinál hatékonyabban és gyorsabban működött – mondta.

Nagy István kiemelte, a Vidékfejlesztési Programot Magyarország 2025 végén forrásvesztés nélkül zárta, a program összesen csaknem 3000 milliárd forintot mozgatott meg, és országszerte majdnem 400 ezer projekt valósulhatott meg a keretében.

Az agrárminiszter kitért arra, hogy a KAP Stratégiai Tervvel új korszak vette kezdetét. Már elindult az új ciklus, ahol még nagyobb, több mint 3150 milliárd forintos keret áll rendelkezésre az agrár-vidékfejlesztést támogató kettes pillérben. Ennek több mint felét közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják. Jól is halad a megvalósítás, február végére már 65 pályázati felhívást tettek közzé, több mint 1700 milliárd forint értékben. Eddig már 104 ezer kérelem kapott zöld utat.

Elmondása szerint a legnagyobb léptékű fejlesztések a feldolgozóüzemeknél történnek. Eddig több mint 300 nagyberuházás kapott zöld jelzést, összesen 451 milliárd forint értékben, a kisebb és közepes fejlesztést tervező kérelmezők közül pedig több mint 600 üzem fejlődhet, csaknem 40 milliárd forintból. Az állattartó telepek megújítására országszerte több mint 1000 gazdaság nyert el támogatást, összesen mintegy 68 milliárd forintot, a kertészeteknek a modern üvegházak, hűtőházak és a feldolgozó technológiák fejlesztésére már több mint 72 milliárd forint támogatást ítéltek meg.

A hatékonyság növelése érdekében bevezetett intézkedések közül a miniszter kiemelte, hogy bürokratikus terheket vesznek le a gazdálkodók válláról. A beruházáshoz igényelhető 25 százalékos előleget mostantól önerő-igazolás nélkül, azonnal le lehet hívni. Ez a segítség a már folyamatban lévő igénylésekre is érvényes. Az önerőnek persze a végére meg kell lennie – tette hozzá.

Nagy István szerint látni kell a veszélyeket is: az Európai Bizottság uniós szinten több mint 20 százalékkal vágná meg az agrárbüdzsét. Magyarország esetében ez még súlyosabb, mintegy 25 százalékos forráscsökkenést jelentene a 2028-2034 közötti időszakban. Ez a javaslat elfogadhatatlan, hiszen alapjaiban fenyegeti a magyar mezőgazdaságot. Magyarország az elmúlt hét hónapban következetesen nemet mondott ezekre a tervekre, és a jövőben is minden eszközzel megvédi a magyar gazdák érdekeit.

A miniszter elmondta, 2026 az építkezés éve lesz a magyar agráriumban. Sorra indulnak a fejlesztések és beruházások, a rendelkezésre álló források felhasználásával a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar 2030-ra Európa dobogósa lesz. A 15 éve tartó építkezés biztos alapot teremtett a további fejlődéshez.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke a gálán arról beszélt, hogy a háborúk feszültéget hoztak a világgazdaságban, Magyarországot is érzékenyen érinti az energiaellátás biztosítása, várhatóan tartós energiaár-emelkedéssel áll szemben. Továbbra is kihívást jelent a mezőgazdaság számára a különböző járványok megjelenése és az öntözés megoldása. Az OTP Bank elnöke szerint Európa átvészeli a kihívásokat, hiszen növekszik a gazdasága, az inflációt alacsonyan tartja.

Az üzletember kitért arra, hogy a S&P nemzetközi hitelminősítő magasabbra minősítette az OTP Bankot, mint az országot, és ez elismerése a bank tevékenységének. Az OTP külföldön is aktívan van jelen, és a legstabilabb ügyfélkör az agrárium. A bank a klímaváltozáshoz kapcsolódó fejlesztésekhez, beruházásokhoz szívesen nyújt hitelt, csoportszinten 1600 milliárd forint a zöldhitel-állománya.

Az Agráriumért OTP Díjat a bank 2012-ben alapította azzal a céllal, hogy elismerje és a többi vállalkozás számára példaként állítsa a magyar agrár- és élelmiszeripar kiemelkedő szereplőit.

Az Agráriumért OTP Díj 2026. évi elismerését kapta a növénytermesztés kategóriában a TEDEJ Zrt., állattenyésztés kategóriában a FORMULA-GP Kft., élelmiszeripar kategóriában a Balogh Tészta Zrt., kertészet kategóriában a Herbafarm Kft., nemzetközi kategóriában a Kőröstej Kft., leánybanki partner kategóriában az INCOM d.o.o. szlovén családi vállalkozás.

The post Megemelték a kárenyhítési alap keretét appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az évi mintegy 26 milliárd forintos keretösszeggel működő termeléshez kötött támogatás módosításának célja a gazdálkodók költségeinek mérséklése. A kérelmezők ugyanis jellemzően a fordulónapot követően selejtezik az idősebb állatokat. A fordulónap és az állománycsökkentés előrehozatalával a tartási, takarmányozási és egyéb fenntartási költségek így rövidebb időszakra nézve terhelik a gazdálkodókat, ami részben ellensúlyozhatja a felvásárlási árak csökkenéséből eredő veszteségeiket.

Nagy István ismertette, hogy ezt az intézkedést az Európai Unióban és hazánkban egyaránt tapasztalható tejpiaci válság indokolja. Magyarországon 2025. végétől különösen érezhetők a piaci zavar hatásai, amelyek – többek között a ragadós száj- és körömfájás járvány gazdasági utóhatásai következtében – abban nyilvánultak meg, hogy eladatlan készletek halmozódtak fel, valamint egyes esetekben a tejfelvásárlási szerződések megújítása nem történt meg vagy a termelők számára kedvezőtlenebb feltételek mellett jött létre.

Fontos, hogy az ellési és életkori feltételek nem változnak. Ez azt jelenti, hogy a kérelmezett állatoknak az ellésre és a legalább 23 hónapos életkorra vonatkozó feltételeknek március 31-ig meg kell felelniük. A szükséges rendeletmódosítás már meg is jelent a Magyar Közlönyben – tette hozzá a miniszter.

A kormány célja továbbra is a hazai tejtermelők működőképességének megőrzése, a tejágazat stabilizálása, illetve elkötelezett a magyar élelmiszer-ellátás biztonságának fenntartása iránt, ebben a kihívásokkal terhelt európai piaci környezetben is. Mint ismeretes, ennek érdekében felgyorsította az egységes kérelemben igényelhető uniós források végkifizetését, valamint több mint 2,4 milliárd forintos nemzeti támogatást biztosított a tejtermelők részére a közelmúltban. 

(AM Sajtóiroda)

The post Újabb intézkedéssel segíti a kormány a tejhasznú tehéntartókat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.