A tárcavezető emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság egy éves átmeneti időszakot javasolt az új agrártámogatási szabályok alkalmazására átállás előtt, amely nyilvánvalóan nem lett volna elegendő felkészülési idő sem a gazdálkodóknak, sem a támogatási rendszert működtető intézményrendszernek. Ez pedig óriási gondot okozott volna mind az európai, mind a magyar mezőgazdaság számára.

Nagy eredmény, hogy a tagállamok egységes kiállásának köszönhetően sikerült jobb belátásra bírni az Európai Bizottságot, így két év áll rendelkezésre a 2023-ban induló új Közös Agrárpolitikára való felkészülésre.

    Emellett fontos eredmény, hogy a koronavírus okozta válsághelyzet hatásainak mezőgazdasági ágazatban történő kezelésére Magyarország számára az Európai Helyreállítási Alapban rendelkezésre álló több mint 107 milliárd forintnyi plusz forrás felhasználása már 2021-ben megkezdődhet – tette hozzá a miniszter.  
    Az elmúlt bő egy év tárgyalásainak eredményeképp elfogadott rendelet garantálja mind a közvetlen támogatások, mind pedig a vidékfejlesztési támogatások  jelenlegi szabályok szerinti, kiszámítható módon történő továbbvitelét, de már az új uniós költségvetés terhére.

Kiemelt siker, hogy a tanácsi álláspontba magyar kezdeményezésre bekerült az elsősorban állattartó ágazatok számára segítséget nyújtó, magyar költségvetésből finanszírozott átmeneti nemzeti támogatások továbbvitelének lehetősége.

Az Európai Bizottság meg akarta szüntetni ezt a támogatási formát, azonban a Visegrádi Négyek közös fellépésének köszönhetően sikerült elérni, hogy e támogatási forma a jelenlegi szinten legyen folytatható a 2021-es és 2022-es évben is. Ennek következtében továbbra is lehetőség lesz nemzeti forrásból támogatni a húsmarha, az anyatehén, az anyajuh, a tejelő szarvasmarha vagy éppen a dohány ágazatot – emlékeztetett az agrárminiszter.

The post Győzött a józan ész, két év átmeneti időszak következik a Közös Agrárpolitikában appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Bulgária, Csehország, Észtország, Litvánia, Lettország, Románia, Magyarország és Lengyelország agrárminiszterei február 24-én közös nyilatkozatban álltak ki a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetésének szinten tartása mellett.

Az Európai Bizottság KAP költségvetésre vonatkozó javaslatán mindenképpen emelni szükséges, mert az akkor sem lenne elegendő, ha nem növekednének a gazdákkal szemben támasztott környezet- és klímavédelmi követelmények. Nem kérhetünk többet a gazdáktól többletforrások nélkül, úgy pedig végképp nem, hogy közben csökkennek a források – mondta Nagy István agrárminiszter a varsói miniszteri találkozót követően.

A Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos részvételével megtartott rendezvényen a miniszterek egyetértettek abban, hogy a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia az Unió környezet- és klímavédelmi célkitűzéseinek megvalósulásához. Egyértelmű, hogy a mezőgazdaság hozzájárulását is növelni kell, azonban meg kell találni a helyes egyensúlyt az agrárium és más ágazatok vállalásai között.

A Zöld Megállapodásban foglaltakat úgy kell megvalósítani, hogy ne a szegényebb országok, ne  a magyar gazdák, hanem a nagy szennyező vállalatok fizessék meg a klímavédelem árát, és a klímavédelem ne eredményezze az európai mezőgazdaság versenyképességének romlását, a gazdák adminisztratív terheinek növekedését és legfőképpen ne vezessen az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez – hangsúlyozta Nagy István tárcavezető.

The post A kelet-európai és a Balti országok kiállnak a Közös Agrárpolitikára fordítható források megtartása mellett appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az agrártárca elkezdte a 2021 és 2027 közötti időszak támogatási rendszerét tartalmazó stratégiai terv kidolgozását, amely 2027-ig tartalmazza majd a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében Magyarországra érkező valamennyi európai uniós forrás felhasználásának keretrendszerét, irányait és jogcímeit.

    A politikus a rendezvényen megjelent mintegy 400 agrárvállalkozó előtt alapvető fontosságúnak nevezte a magyar mezőgazdaság szempontjából, hogy

• a rendelkezésre álló források a legnagyobb biztonsággal,
• tervezhetően és a legkisebb pénzügyi kockázat mellett jussanak el a termelőkhöz,
• segítsék a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének fenntartását,
• erősítsék versenyképességét,
• járuljanak hozzá a nagyobb hozzáadott értékű ágazatok kiemelt fejlesztéséhez
• és nyújtsanak segítséget a generációváltás feltételeinek megteremtéséhez.     

Nagy István kiemelte, hogy a jelenlegi jogszabályi javaslat alapján az Európai Bizottság jóváhagyási jogot gyakorol a magyar KAP Stratégiai Terv esetében, amely – tekintettel a jóváhagyási jog gyakorlásának szubjektivitására és jogi keretrendszerének hiányára – kockázatokat hordozhat a magyar mezőgazdaság fejlesztésére irányuló tervek szempontjából.     

Láthatólag új hangsúlyt kap, és az Európai Bizottság Zöld Megállapodás nevű programja révén eddig nem látott fontosságú lesz a különböző európai politikákban a klímaváltozással szembeni küzdelem, amely érinteni fogja az agráriumot is – tette hozzá.     

A miniszter szerint a gazdaság finanszírozásában a piaci bevételek és a támogatások mellett a harmadik legfontosabb lábat a hitelfinanszírozás jelenti. Emlékeztetett: dinamikusan emelkedett 2019-ben is a mezőgazdaság hitelállománya, amely jelzi az ágazat tovább javuló banki megítélését.
    

• 2019. harmadik negyedévében a mezőgazdaság hitelállománya meghaladta a 746 milliárd forintot, amely éves viszonylatban 12 százalékos növekedés.
• Ezen belül a beruházási hitelállomány 415 milliárd forint volt, amely 2018 azonos időszakához képest 15 százalékkal nőtt. Ez is érdemben járult hozzá a versenyképességet növelő beruházások finanszírozásához – közölte.     

Elmondta, hogy a fejlesztések fokozása érdekében indították el 2019 szeptemberében a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar beruházási hiteleihez kapcsolódó új kamattámogatási programot, amellyel 100 milliárd forint összegű beruházási hitelhez nyújtanak 80 százalékos kamattámogatást.     

Kitért arra is, hogy a fejlődéshez és a fejlesztésekhez megfelelő, ösztönző jellegű szabályozási környezet szükséges.

Ezért alkották meg az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, valamint terveik szerint az Országgyűlés a tavasszal fogadja el annak a birtokrendezési csomagnak a törvényi szabályozását, amely egyebek között felgyorsítja az osztatlan közös tulajdonú termőföldek megszüntetését, egy speciális kártalanítási eljárással lezárja a részaránykiadás folyamatát.     

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy tavaly, a korábbi évekhez hasonlóan eredményes évet zárt a magyar agrárium, 2020 azonban a gazdaság más szereplői mellett a mezőgazdaság számára is tartogat új kihívásokat. Ezek között említette a klímaváltozást, amely súlyos veszteségeket okozott és okoz a mezőgazdaságnak.     

Nehezíti a hagyományos agrártermelést a közös agrárpolitika reformja, valamint az, hogy várhatóan az uniós agrárbüdzsé Magyarországra jutó része is csökkenni fog.     

Emellett egyre sürgetőbbé válik a hazai agrárgazdaságban a generációváltás, valamint a digitalizáció, amely ugyan a kihívások megoldásának is lehet eszköze, ám egyben jelentős feladat – tette hozzá.     

A rendezvényen a hitelintézet Agráriumért OTP-díjjal tüntetett ki öt mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozót, értékteremtő munkájuknak, illetve kiemelkedő szakmai teljesítményüknek elismeréseként.
    A díjat növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszeripar, kertészet és nemzetközi tevékenység kategóriákban osztották ki a 2012-ben – Csányi Sándor által – alapított, akadémikusok és szakmai szervezetek képviselőiből álló Agrárkollégium döntése alapján.
    Díjban részesült Szitó Imre, a Szarvasi Agrár Zrt. vezérigazgatója, Kovács Lajos, a nádudvari Nagisz Zrt. elnök-vezérigazgatója, Tóth Tamás, a Sümegtej vezetője, Csikai Miklós, a szentesi Árpád Csoport elnök-vezérigazgatója és Bárány László, a  Baromfi Coop alapítója.

The post Az agrártárca stratégiai tervet dolgoz ki a KAP felhasználására appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A magyar tárcavezető a találkozón kiemelte:

bizakodásra ad okot, hogy egy tapasztalt, a mezőgazdaságot jól ismerő politikus vezetheti a mezőgazdasági portfóliót a következő 5 évben és kiemelte, meggyőződése, hogy lengyelként jól meg fogja érteni a kelet-európai, így a magyar gazdák helyzetét és problémáit.

A tárgyaláson  a felek között egyetértés mutatkozott a tekintetben is, hogy a Közös Agrárpolitika új szabályairól felelősségteljes döntés csak a költségvetés ismeretében hozható, ezért csak a Többéves Pénzügyi Keret elfogadása után zárhatók le a KAP tárgyalások.

A lengyel agrárbiztos hangsúlyozta, hogy a költségvetési tárgyalások során mindent megtesz majd a KAP források védelme érdekében.

Nagy István a találkozó során reményét fejezte ki annak kapcsán,  hogy az új Bizottság nyitott lesz a Közös Agrárpolitikára vonatkozó, még Phil Hogan által megtett javaslatok módosítására. Emellett könnyebbséget fog jelenteni a tárgyalások hajrájában, hogy egy, a kelet-európai régió mezőgazdaságát jól ismerő biztossal kell majd megegyezni, aki tisztában van a termeléshez kötött támogatások, az átmeneti nemzeti támogatás, a kisgazda támogatási rendszer, vagy éppen az öntözési beruházások fontosságával.

..

The post Az új lengyel agrárbiztos nyitott lesz a magyar gazdák problémáira appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy eredmény, hogy a Visegrádi Négyek és más közép-kelet-európai országok mellett olyan régi tagállamok is támogatták a magyar kezdeményezést, mint például Németország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Belgium, Dánia, vagy Görögország

– hangsúlyozta a magyar delegációt vezető Dr. Nagy István agrárminiszter.

Az európai méhészek által előállított minőségi termékek nem képesek felvenni az árversenyt az olcsó importtal. Hiába emelkedik uniós szinten a méhcsaládok száma, ha közben csökken az ágazat jövedelmezősége. Ha ehhez hozzávesszük az Ázsiából egyre nagyobb volumenben beérkező olcsó műméz mennyiségét, akkor az oly mértékben csökkenti az ágazat jövedelemtermelő képességét, hogy ezek a hatások együttesen a méhészeti tevékenység felhagyását eredményezhetik. Ebből pedig az következhet, hogy a fiatalok nem fognak belépni az ágazatba, ami összeomlással fenyegeti a szektort.

A méhészeti ágazat nem csak egy mezőgazdasági ágazat a sok közül, hiszen az európai élelmiszergyártás nagyban függ a beporzástól, ezért a méhészeti válság elmélyülésének megakadályozása összeurópai érdek.

A helyzet kezelése érdekében Magyarország egy több elemből álló uniós intézkedéscsomagra tett javaslatot. Ennek keretében meg kell emelni a méhészeti programok költségkeretét, illetve lehetővé kell tenni a Közös Agrárpolitika más intézkedéseiről történő forrásátcsoportosítást.

• Emellett lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a méhészek a támogatást olyan a termelés szempontjából fontos tevékenységekre fordíthassák, mint az állománypótlás, a kaptárok megújítása, valamint a műlép vagy méhtakarmány vásárlás.

Végül a harmadik országokból beáramló silány minőségű méz miatt minél előbb újra kell szabályozni a méhészeti termékek eredetjelölésére és nyomon követésére vonatkozó szabályokat – mondta a magyar tárcavezető.

..

Forrás: AM Sajtó

..

The post Tizenhárom uniós tagállam támogatta a méhészeti ágazat megerősítésére vonatkozó magyar javaslatokat Brüsszelben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

..

Forrás: AM Sajtó

..

The post Mezőgazdasági és Halászati Tanács Nyilvános ülése Brüsszelben – videó appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Már tárgyalja a parlament az állattenyésztési törvényt, amely egy korszerű, európai követelményeknek megfelelő jogszabály lesz

Nagy István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Tájékoztató agrárfórum és fajtabemutató című rendezvényén elmondta: bízik abban, hogy a jogszabály augusztus 1-jétől életbe léphet.
Hozzátette:

utoljára 26 évvel ezelőtt volt új állattenyésztési törvénye Magyarországnak. A mostani törvény igyekszik megfelelő rangra emelni az állattenyésztést, továbbá célja a Magyarország „jövőjének zálogát” is jelentő genetikai örökség megtartása, továbbvitele.

    Újdonság a törvényben az európai uniós elvárásnak megfelelően, hogy több tenyésztő szervezete is lehet egy fajtának, az agrárminiszter szavai szerint ez a „civil élet támogatását” jelenti. Kiemelte: a fajtaleírásnak azonosnak kell lenni, ezt ellenőrzik is.

    Nagy István szólt arról is, hogy

egyeztetéseken van a különböző minisztériumokban az osztatlan közös földtulajdon megszüntetéséről szóló törvény. Hozzátette: a jogszabály 4,6 millió embert és 2,6 millió hektár területet érint. 

    Az Agrárminisztérium tervei szerint a – 2019. július 1-jével létrejövő – Nemzeti Földügyi Központ (NFK) az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárásokban résztvevő hatóságok és közreműködők feladatainak koordinálja majd, és folyamatos nyomon követi a program megvalósítását. A kormánydöntés alapján megszűnő Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. feladatait látja majd el az NFK a fenti időponttól – tájékoztatott a tárcavezető. Hangsúlyozta:

a jogalkotói szándék, hogy az osztatlan közös tulajdonnal érintett földek minél nagyobb arányban a magyar gazdák tulajdonába kerüljenek.

   Nagy István kitért arra is, hogy a kormány öntözésfejlesztési intézkedései azt célozzák, hogy az öntözést akadályozó tényezők jelentősen csökkenjenek 2020-ig, valamint az öntözhető területek 100 ezer hektárral növekedjenek 2024-ig.
    Emlékeztetett, hogy

2020-tól 2030-ig évente 17 milliárd forint, azaz összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít a kormány az öntözéshez kapcsolódó művek fejlesztésére.

Felidézte, hogy az idei évtől meghosszabbították az öntözési idényt március 1-től október 31-ig.

A Vidékfejlesztési programban támogatják az öntözési közösségek létrehozását, hogy a gazdák önkéntes alapon társulhassanak.

Digitális jólét program (djp) keretében elkészült Magyarország Digitális agrárstratégiája (das), amely 2019-2022-ig fogalmazza meg az agrárgazdaság digitalizációjához szükséges lépéseket.

   Nagy István az uniós közös agrárpolitika (KAP) tárgyalásáról elmondta:

egyelőre a reform egyik eleme sem tekinthető véglegesnek, elfogadottnak, a tárgyalások folyamatban vannak. Sem az európai unió Tanácsa, sem az Európai Parlament nem alakította ki hivatalos álláspontját.

 A KAP alapvető intézkedései vélhetően nem változnának lényegesen – ugyanúgy lesz alaptámogatás, fiatal gazda támogatás, termeléshez kötött kifizetések, stb. – ugyanakkor az igénybevételükhöz szükséges adminisztratív terhek várhatóan növekedni fognak – jelezte a miniszter.

    A magyar célok között említette, hogy biztosítani kell a jelenlegi kap jól működő elemeinek továbbvitelével a közvetlen támogatások folytonosságát. Továbbá biztosítani kell a vidékfejlesztési forrásból finanszírozott beruházási támogatások megfelelő szintjét. Az agrárminiszter alapvető fontosságúnak nevezte a jelenlegivel megegyező költségvetés biztosítását.

..

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post Parlament előtt az új állattenyésztési törvény appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter a Mezőgazdasági és Halászati Tanács május 14-i ülésén, Brüsszelben fejtette ki álláspontját:

Három dologra van szükség ahhoz, hogy az új Közös Agrárpolitika (KAP) az európai polgárok és az európai gazdák igényeit szolgálja: a források szinten tartására, megfelelő keretszabályokra és egyszerű feltételekre.

Részletesebben:

• kellően ambiciózus költségvetésre,
• helyes szakpolitikai döntésekre
• és gyakorlatban végrehajtható, egyszerű szabályokra.

A magyar gazdák jövedelembiztonságának és versenyképességének
megőrzéséhez elengedhetetlen a KAP források jelenlegi szinten történő megtartása. A folyamatban lévő KAP reform egyik fő kérdése az lesz, hogy milyen intézkedéseken keresztül tudjuk a lehető legegyszerűbben eljuttatni ezeket a forrásokat a magyar gazdákhoz.

.

Az Agrárminisztérium a tárgyalások során mindent megtesz annak érdekében, hogy az olyan intézkedések, mint a SAPS rendszer keretében nyújtott területalapú kifizetések, vagy a nagy munkaerő igényű ágazatok támogatását lehetővé tevő termeléshez kötötten adható támogatások 2020 után is a magyar gazdák rendelkezésére álljanak.

Ezen támogatásformák megőrzése, kiegészülve az agrárberuházásokat ösztönző vidékfejlesztési támogatásokkal nagyban hozzájárulhat a magyar agrárium további fejlődéséhez – emelte ki a tárcavezető.

Legalább ilyen fontos, hogy a lehető legegyszerűbben jussanak el a gazdákhoz az uniós források. Jelenleg még sok a kérdőjel az Európai Bizottság által javasolt új támogatáselosztási modellel kapcsolatban és a tagállamok többsége szerint további tárgyalások szükségesek ahhoz, hogy a gyakorlatban könnyen végrehajtható szabályozás kerüljön elfogadásra.

Magyarország olyan új KAP elfogadásában érdekelt, amelyen keresztül a magyar gazdák pénzügyi kockázatok nélkül, egyszerűen kaphatják meg az őket megillető támogatásokat

– hangsúlyozta Nagy István.

..

Forrás: AM

Fotó: archiv

—

The post A források szinten tartására, megfelelő keretszabályokra és egyszerű feltételekre van szükség az új uniós agrárpolitikában appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter március 5-i sajtótájékoztatón, Budapesten.

Teljes mellszélességgel támogatja az agrártárca a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által indított aláírásgyűjtést az uniós agrárforrások szintjének megőrzéséért – ennek érdekében egy országjárás is kezdődik,

   A miniszter kiemelte

az Európai Bizottság 2020 után számottevően csökkentené a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetését. A szűkebb forrásokkal többek között meggátolnák az ágazat fejlődését, nehéz helyzetbe kerülne a vidéken élők megélhetése is. Ez teljesen elfogadhatatlan, mivel nemcsak az ágazat, hanem az egész ország jövőjét hátrányos érintené.     

Nagy István szerint a KAP mérséklése azért sem megoldás, mert a magyar gazdálkodók jövedelmi helyzete már most sem kielégítő, az Európai Unió (EU) ráadásul egyre komolyabb elvárásokat támaszt a környezeti fenntarthatóság javítása, illetve a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében.

„Ha ez nem lenne elég: a brüsszeli bürokraták az agráriumból elvont összegeket a migránsok letelepedésének elősegítése, illetve a bevándorlók okozta válsághelyzetek kezelésére kívánják felhasználni” – jegyezte meg.     

Kifejtette, hogy az új, 2020 utáni KAP tervezésekor ismét felmerült a migráció kérdése. A tavaly májusban megjelent uniós költségvetés-tervezet kilátásba helyezte a terület külön büdzséből történő támogatását, a KAP költségvetésének csökkentése mellett. Ezáltal a KAP-ból elvont támogatásokkal a migránsok letelepedését és vidéki közösségekbe való integrációját segítenék elő. Amennyiben ezek az intézkedések megvalósulnak, illetve az új költségvetés-tervezetet is elfogadják, a magyar gazdák jelentős európai uniós forrásoktól eshetnek el.     

A miniszter reméli, hogy egy bevándorlásellenes többségű parlament dönthet majd a vidék jövőjéről.     

Arra buzdít minden magyar állampolgárt, hogy akár online, a www.peticioamagyargazdakert.hu oldalon, akár a falugazdászoknál vagy a megyei igazgatóságokon elérhető íveken, támogassák aláírásukkal a kezdeményezést – tette hozzá.     

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta,

Magyarországon közel 500 ezer gazda tevékenykedik, az agrárium magyar családok megélhetését biztosítja. Álláspontja szerint az Európai Bizottságnak agráriumra fordítható fejlesztési forrásokkal kapcsolatos terve felháborító, szakmaiatlan és elfogadhatatlan.    

Üdvözölve a Magosz és a NAK által indított civil kezdeményezést elmondta, hogy az aláírásgyűjtés nemcsak a hazai gazdákról és földről szól, hanem minden magyarról. A petíciót bárki aláírhatja, aki szerint rossz irány az, amit a brüsszeli bürokrácia kitalált, miszerint az agrárfejlesztésekre fordítható pénz nagy részét át kívánják csoportosítani a migráció kezelésére, támogatására. Az európai parlamenti választásnak az is tétje, hogy védjék meg a magyar gazdákat.     

Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, hogy a petíciót hétfő estig több mint tízezren írták alá. A KAP teljes költségvetésének mintegy 20-25 százalékát akarják elvonni, a területalapú támogatásokra vetítve ez 15-20 ezer forintos hektáronkénti támogatáscsökkenést jelenthet. 

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post Petíció a magyar gazdákért appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter március 1-jén a Borjog és Bormarketing konferencián, Budapesten elmondta:

Nemcsak kulturális, hanem komoly gazdasági és társadalmi érdek is a szőlő-bor ágazat fejlesztése, amelyben Magyarországon jelenleg több mint 40 ezer gazdálkodó végez értékteremtő munkát

A miniszter megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a további fejlődés feltételeinek megteremtéséhez jogszabályok mellett anyagi forrásokkal is hozzájárulnak: az agrárkormányzat továbbra is jelentős összegekkel támogatja a szőlőtelepítést és a pincészetek korszerűsítését.     

Az elkészült Digitális Agrárstratégiában az agrártárca törekszik a szőlő- és borágazat elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszerének kialakítására, valamint az elektronikus nyilvántartás biztosítására is – tette hozzá.

A tárcavezető fontos célnak nevezte a 2016-ban elfogadott szőlő-bor ágazati stratégia végrehajtását, valamint a 2020 utáni új Közös Agrárpolitika (KAP) reformja során a magyar érdekek határozott védelmét.     Megjegyezte

a KAP-tárgyalások során sikerrel fogták össze a szőlő- és bortermelő tagállamokat az Európai Bizottság anakronisztikus javaslatainak megakadályozására. Így továbbra is tiltott marad a borkészítés a hibrid direkttermő fajták terméséből. A közösségi márkák, a földrajzi árujelzők jó pozícionálását a bor eredetvédelmi keretszabályok megújításával és az országos bormarketing irányvonalához igazításával kívánják elősegíteni. Mindezek mellett fontos célkitűzés a bürokratikus terhek csökkentése.

Kis Miklós Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára bejelentette

megkezdődött a Nemzeti minőségrendszerhez történő csatlakozás támogatása című pályázat előkészítése, amely átalány jellegű promóciós támogatást biztosít majd a borászoknak.   

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szaktárca az élelmiszeripar és a borászat számára nyitott egy 50 milliárd forint keretösszegű pályázatot, amely a mezőgazdasági termékek feldolgozására irányuló beruházások sikeres megvalósítását szolgálja.

A korábban megjelent vidékfejlesztési pályázatok keretében az irányító hatóság már közel 150 milliárd forint támogatás megítéléséről döntött az agrár- és élelmiszeripari szereplők részére. A Vidékfejlesztési program új élelmiszeripari pályázatára 2019. január 2-ától nyújthatók be a támogatási kérelmek – tette hozzá.

Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkára szerint

a digitális megoldásokat a szőlő-bor ágazat szolgálatába is kell állítani, mivel azok jelentősen hozzájárulhatnának a szektor értéknöveléséhez.

Ezt segíti majd az ePincekönyv projekt, amelynek célja a szőlő és bor ágazat elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszerének kialakítása és az elektronikus pincekönyv-vezetési lehetőség biztosítása.

Ennek keretében sor kerül az ágazat teljes adminisztrációs rendszerének áttekintésére. Ebben kiemelt partnere az Agrárminisztériumnak a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa – sorolta.

Forrás: MTI

Fotó : Pelsőczy Csaba

The post Több szempontból fontos a szőlő-bor ágazat fejlesztése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.