A kiállítást megnyitó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a „legmagasabb szintűnek” nevezte a magyar vadászati kultúrát, amelyet Ázsiából hoztunk és amely az osztrák, cseh és bajor hagyományok örökségével fejlődött az Osztrák-Magyar Monarchiában.
    Mint fogalmazott, az ember antropológiailag egyszerre örököse a naturának és építője a kultúrának. Úgy vélte: a vadászati művészet képes egyetlen ívben megragadni az ember természeti és kulturális voltát.

    Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta:

soha így együtt nem látott anyagot mutatnak be a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből.

    „Festészet, ötvösművészet, fegyverművesség hihetetlen alkotásai láthatók együtt. A tárlat bemutatja, hogy a vadászat nem a természet ellen van, hanem a természet törvényeit követve az egyensúlyt, az összhangot tartja fenn” – jegyezte meg Nagy István.

    Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója elmondta, hogy az öt intézményből származó darabok mellett magánszemélyek és hagyományőrző szervezetek gyűjteményeiből is válogathattak a tárlatra. A végeredményt a kiállítás mellett egy háromszáz oldalas katalógus is mutatja.
    A kurátorok nevében Németh Balázs hozzátette, hogy a kiállítás egy 3D-s digitális lenyomata felkerül az internetre is, gazdag videoanyaggal.

    A Vajdahunyad várában látható vadászfegyver­kiállításhoz mintegy negyven, vadászat ihlette alkotással kapcsolódik a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria. A hazai múzeumokban őrzött, ritkán látható tárgyak és európai merítésű képzőművészeti alkotások bemutatásával, az ember és állat bonyolult kapcsolatának szemléltetésével közelítenek a fenntartható vadászathoz. Teret kapnak a magyarországi vadászat hagyományos módjai, a solymászat, az agarászat, az íjászat és az elöltöltő-fegyveres vadászat.

    Az erdő világát stilizáló installációban helyet kapott Széchenyi István gróf elöltöltő, gyutacsos vadászpuskája, Rudolf főherceg Kirner­puskája és József Ágost főherceg ismétlő Mauser­puskája. Láthatóak lándzsa-­ és nyílhegyek, a 15. századból származó számszeríjak, a 17-19. században készült lőportartók, solymásztáskák. A Művészet és Vadászat című képzőművészeti válogatás az európai vadászat és halászat történetének számos fejezetét, kultúrtörténeti jelentőségét mutatja be.
    Az év végéig látható kiállítás a szeptember 25-én kezdődő „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódó kulturális fesztivál első rendezvénye.

    Kovács Zoltán, a világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy két éve dolgoznak az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás 50. évfordulóján megnyíló rendezvénysorozat előkészítésén, és immár kezd kibontakozni és értelmet nyerni a munka. „A világkiállítás, és ezen belül a kulturális fesztivál minden eleme saját lábán is megáll” – tette hozzá.

    „A cél az volt, hogy mindenki, aki kapcsolódik a vadászat kultúrájához, kivitelezéséhez, szenvedélyéhez vagy a vadvédelemhez, meg tudja mutatni magát. Olyan programkínálattal jelentkezünk, amely segít a természet és a művészet párbeszédében”

– mondta Kovács Zoltán.
    A világkiállítást kísérő kulturális fesztivál programjában klasszikus és világzenei koncertek, filmvetítések, irodalmi estek, színházi előadások, lovasprogramok, valamint képző- és iparművészeti tárlatok is szerepelnek.

    Lőrinczy György, a kulturális fesztivál kurátora a kiállításmegnyitót megelőző sajtótájékoztatón úgy vélte, hogy a művészetrajongókban és a vadászokban, természetvédőkben közös a szenvedély. Hozzátette: a programsorozattal megpróbálják azt az evidenciát megmutatni, hogy a vadászat, halászat, illetve a természet évezredek óta múzsája a művészeteknek.
    A Vajdahunyad várában az Iparművészeti Múzeum Terítéken címmel rendez tárlatot kerámia- és üveggyűjteményének luxusdarabjaiból. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban Széchenyi Zsigmond fotóival lehet találkozni, az intézmény természetfotó-kiállítása az Erzsébet téren lesz, ahol a Trash Art Magyarország 2021 pályaművei is helyet kapnak.
    Az eseménysorozat nyitókoncertje szeptember 26-án lesz a Müpa és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar rendezésében többek között Rameau, Vivaldi, Händel, Haydn, Wagner és Johann Strauss darabjaival, a kortárs zenét Dubrovay László Vadász című szimfóniája és Eötvös Péter A kefelábú pillangók tánca képviseli. Fellép Balázs János zongoraművész és Pusker Júlia hegedűművész is. A zárókoncerten október 13-án a Zeneakadémián Marc-Antoine Charpentier barokk zeneműveit vezényli Vashegyi György együttesei élén.
    A kulturális fesztiválon az Akvárium Klubban világzenei koncertek lesznek, az Urániában a természethez szorosan kapcsolódó író, Fekete István és Kittenberger Kálmán életútját mutatják be. Földes László Hobo Vadászat című lemezének színházi adaptációja a Nemzeti Színházban tekinthető meg, a Vadak ura című musical ősbemutatója október 14-én a RaM Színházban lesz.
    A Magyar Állami Operaház szervezésében az Eiffel Műhelyházban részleteket adnak elő Weber A bűvös vadász című operájából, az Erkel Színházban pedig a Giselle című balettet mutatják be.

The post Megnyílt a Vadászat és vadászfegyverek Magyarországon című kiállítás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 Nagy István szerint

a Hungarikumok Gyűjteménye olyan elemekkel gyarapodott, amelyre a magyarság mindig büszke lehet.

Máriapócs a leglátogatottabb kegyhelye az országnak, évente több mit félmillióan keresik föl, II. János Pál pápa is meglátogatta. A település templomát 2005-ben Erdő Péter budapest-esztergomi érsek nemzeti szentéllyé nyilvánította – tette hozzá.
    A tárcavezető szerint az erdélyi Tordán 1568-ban tartott országgyűlés olyan törvényt hozott, amely az akkori Európában példátlan mértékben biztosította a vallásszabadság jogát, és évszázadokra biztosította a békés felekezeti együttélést.
    A karikás ostor – mint fogalmazott – a magyar népművészet kiemelkedő értékeként, a pásztorművészet jeles hagyatékaként került a Hungarikumok Gyűjteményébe. Kidolgozására a készítőik különös gondot fordítottak, ezért vitathatatlanul helye van a nemzeti értékek között – indokolta a döntést.

Nagy István abban bízik, hogy a hungarikumok nyilvántartása erősíti a nemzeti önazonosságot, és a magyar közösségek összetartását. Az értékmentés a jövő alapja, és a hungarikumpályázat népszerűsége is jelzi, hogy a 21. században ez egyre fontosabb

– hangsúlyozta.
    A Magyar Értéktár bővítését a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos ismertette. V. Németh Zsolt a közölte, hogy a Hungarikum Bizottság döntése alapján egyedi elbírálás nélkül része a Magyar Értéktárnak a Magyar Örökség Díj kitüntetettjeinek lezárt életműve, az uniós oltalom alatt álló, földrajzi árujelzővel rendelkező termékek és az EU által elismert hagyományos különleges termékek. Kiemelkedő nemzeti értékké lett továbbá a magyar citera és citerajáték, a Kárpát-medence hagyományos fejfái, a székelykapuk, a Rákóczi-túrós, a tokaji írótábor, a teqball, a szentkirályi ásványvíz, valamint a Zema porcelánékszer.
    A miniszteri biztos szerint a korábbiakhoz hasonlóan a Magyar Értéktár új elemei is egyedi, vonzó magyarságképet jelenítenek meg. Kiválasztásuk fontos szempontja, hogy ne csak a magyarság múltjára, hanem a jelenére is utaljanak – tette hozzá.

The post Hungarikum lett a máriapócsi kegyhely és búcsú, az 1568-as vallásszabadsági törvény, a karikás ostor appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A tárcavezető ismertette, hogy

három célterületre lehet pályázni:

• az első – 900 millió forintos kerettel – a nemzeti értékek bemutatását és népszerűsítését segíti. A települési, tájegységi, megyei értéktárral rendelkező önkormányzatok, illetve az általuk létrehozott nonprofit gazdasági társaságok, közművelődési intézmények, civil szervezetek, közalapítványok, egyházi jogi személyek, határon túli szervezetek 1 millió és 4 millió forint közötti összegre pályázhatnak. A támogatással nyomtatott és elektronikus kiadványok, honlapok, filmek készítését, bemutató terek kialakítását, rendezvények megvalósítását segíti az agrártárca.

• A  települési, tájegységi értéktárak létrehozásának segítésére 500 ezer és 1,5 millió forint közötti összegben lehet pályázni, erre 15 millió forint a keret.

• A harmadik lehetőség – ugyancsak 15 millió forintos keretösszeggel – a népi kézműves értékek megőrzése mellett arra sarkallja a pályázókat, hogy megjelenítsék a divatban a Kárpát-medence hagyományos öltözet-kultúráját. Az elnyerhető támogatás összege 250 ezer forinttól 500 ezer forintig terjed – tette hozzá. A támogatások intenzitása 100 százalék, és azt előlegként nyújtják.

    Emlékeztetett,  hogy a jelentős érdeklődés miatt tavaly emelte a kormány 230 millió forintról 980 millió forintra a hungarikum pályázat összegét.

    V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos közölte, hogy a pályázatot

a https://palyazat.hungarikum.hu/ elektronikus felületen kedd déltől lehet kitölteni, valamint a mellékleteket ugyanitt feltölteni, de véglegesíteni és beküldeni csak március 1. reggel 8 órától március 30-ig lehet.

    Nagy István szerint az értékfeltárás a Kárpát-medencei nemzetegyesítés eszköze. A közvetlen társadalmi és gazdasági haszonnal járó értékgyűjtésnek köszönhetően immár 76 hungarikum, 181 kiemelkedő nemzeti érték, több mint 1100 települési és tájegységi értéktár, mintegy 10 ezer települési érték, 19 megyei értéktár, csaknem 2000 megyei érték szerepel a nyilvántartásokban, a külhoni nemzetrész értéktárakban pedig több száz érték található.

    A hazai és külhoni értékgyűjtés támogatására eddig kiírt tíz pályázat 1456 anyagországi és határon túli nyertesét mintegy 2,8 milliárd forinttal támogatta az agrártárca a hungarikumok és a nemzeti értékek gyűjtésében, népszerűsítésében, megőrzésében és gondozásában az elmúlt hét év során. A 344 egyedi támogatással együtt a támogatási összeg meghaladta a 4,2 milliárd forintot – fűzte hozzá a miniszter.

The post 930 millió forint jut idén a hungarikum pályázatra appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Gulyás Gergely ismertette:

a kormány döntése alapján 2023-ig meghosszabbítják a NAK által a Vidékfejlesztési programból a tájékoztatási szolgáltatás címen elnyert projektet, a támogatásának mértéke pedig 7,82 milliárd forintról 17,72 milliárd forintra emelkedik.

Ez lehetőséget ad arra, hogy a NAK által nyújtott szolgáltatás folyamatosan fennmaradjon, és  az agrárium szereplői eredményesen tudjanak élni az európai uniós források lehívásának lehetőségével.
    Nagy István agrárminiszter hozzátette, hogy

a 2020 utáni időszak egyik sarokpontja marad a tudás átadásának és megszerzésének támogatása.

A NAK pénzügyi fenntarthatóságához, feladatainak ellátáshoz nélkülözhetetlen az ehhez szükséges anyagi forrás. Ennek érdekében a kormány további 800 millió forintot csoportosított át a NAK számára ahhoz, hogy hatékonyan láthassa el az államtól átvett közfeladatait.

 Nagy István szerint a mostani rendkívüli időszakban, amikor egy világjárvány második hullámával kell szembenézni, hatványozottan fontos, hogy az agrárgazdaság szereplői közös erővel, felelősségteljesen dolgozzanak együtt, és tervezzék a jövőt. Ebben a munkában az agrárkamarára kiemelt partnerként tekint a kormány. Partner egyebek közt abban is, hogy

• a gazdálkodók igényeiknek megfelelő képzésekben részesülhessenek,
• naprakész ismereteik legyenek szakmai, agrárpolitikai, valamint szabályozási kérdésekben.

    „Ezért is fontos számunkra, hogy 2023 végéig meghosszabbítsuk az agrárkamara által megvalósított tájékoztatási szolgáltatást, amelyhez mintegy 9,9 milliárd forintot biztosítunk. Ez teszi lehetővé, hogy gazdálkodóink a következő évek átmeneti időszakában is zökkenőmentesen jussanak információhoz a mintegy 600 falugazdászból és több mint 220 irodából álló falugazdász hálózaton keresztül” – tette hozzá.
    

Az agrártárca vezetője kiemelte:

ezzel a forrással hozzájárulnak a mezőgazdasági termelők, erdőgazdálkodók, élelmiszer-feldolgozók és a vidéki térségekben kis- és középvállalkozásként működő gazdasági szereplők tájékozottságának, felkészültségének javításához, és ezáltal versenyképességük növeléséhez.

    A falugazdász hálózat alapvető szerepet tölt be abban, hogy a gazdálkodók hozzájussanak az uniós támogatásokhoz, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy munkájukat eredményesen végezhessék – mondta Nagy István.
    Az agrárminiszter kitért arra is: büszke arra, hogy az elmúlt héten a tagállamok nagy csatában, kompromisszumos megállapodásra jutottak a Közös agrárpolitika 2023-2027 közötti szabályrendszeréről, reformjáról Luxemburgban.
    

Győrffy Balázs, a NAK elnöke ismertette, hogy a tájékoztatási szolgáltatás projekt során tavaly közel 160 ezer esetben végeztek elektronikus ügyintézést, közel 260 ezer esetben személyes tanácsadást, valamint mintegy 1400 csoportos tájékoztatót tartottak, kiemelten fókuszálva az aktuális szakmai és agrárpolitikai, agrárszabályozási kérdésekre, a hatályos és új jogszabályokra, illetve a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos ismeretekre.
    Kitért arra is, hogy a magasan kvalifikált és az adminisztratív teendőkben is évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek munkájának köszönhetően az idén a koronavírus-járvány okozta helyzetben a magyar gazdáknak az egységes kérelmek száz százalékát sikerült határidőre beadni, ezáltal időben megkezdődhetett az előlegek kifizetése.

The post 9,9 milliárd forint többletforrás jut a NAK tájékoztatási szolgáltatásának támogatására appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter a Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén, május 21-én csütörtökön, Budapesten közölte:

A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, emellett a Magyar Értéktár is hét tétellel bővült.

• A Hungarikum Bizottság idei első ülésének döntése értelmében a jövőben a gyűjteményt gazdagítja a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, amely az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe. A bizottság a mai döntésével a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját, mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket is a hungarikumok közé emelte.

• A hungarikumok közé frissen bekerült, látványos rajzása révén közismert kérészünk, a tiszavirág védett természeti- és tájérték, nem csak hazánkban, de világviszonylatot tekintve is egyedülálló. A tárcavezető a szőregi rózsatőt méltatva elmondta, hogy fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa és sziromlevelei színjátékának intenzitása miatt is egyedülálló minőséget képvisel, méltán ismert és elismert exportcikkünk.

A bizottság a mai döntésével a Magyar Értéktárba vette a hajdúnánási szalmafeldolgozást, mint tradicionális háziipari tevékenységet, az 1568-as vallásszabadság törvényt, a Tavaszi emlékhadjáratot, az újfehértói fürtös meggyet, a beregi keresztszemes hímzést, az aracsi templomromot és az aracsi követ, a kocsi kocsit, illetve a balatonfüredi Anna-bált.

V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos az ülésen a Magyar Értéktár új elemeit méltatva elmondta, hogy a magyar járműkultúra egyik legjelentősebb felfedezése, a „kocsi kocsi”, egy olyan magyar eredetű megoldás, amely már 500 évvel ezelőtt is a közúti közlekedés kényelmét és gyorsaságát növelte. 

Az aracsi templomrom és az aracsi kő kapcsán kiemelte, hogy a XII. században épült templom romos állapotában is fenséges látvány, amely a bácskai magyarság jelképévé és nemzeti zarándokhelyévé vált. V. Németh Zsolt a füredi Anna-bál méltatva hangsúlyozta, hogy a minden évben az Anna naphoz legközelebbi szombaton megtartott Anna-bálok a 19. században az ország legelőkelőbb összejövetelei közé tartoztak, ahol a haza legjelesebb művészei, politikusai, közéleti szereplői is találkoztak és mai napig kultúrtörténeti jelentőségű esemény.

A csütörtöki bővítéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe jelenleg 75 érték, míg a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma 175-re emelkedett.  

The post Újabb tételekkel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A 20. század kutatási eredményeivel a 21. század kihívásaira nem lehet megoldást találni

    Nagy István hangsúlyozta, hogy minden korszaknak megvolt a maga kihívása és azokra mindig a tudomány szolgáltatott megoldást kutatási eredményekkel, és azok gyakorlati alkalmazásával.

Soha akkora szükség a tudományos eredményekre, a kutatásban rejlő lehetőségekre nem volt, mint most, amikor olyan globális kihívásokkal kell szembenézni, mint az éghajlatváltozás. Önmagában senki sem talál válaszokat, ezért széleskörű összefogásra van szükség.

    A tárcavezető kiemelte, hogy a kormány a kihívások leküzdésében maximálisan számít a Mezőgazdasági Intézetre, amely immár hét évtizede segíti a gazdákat és szolgálja a magyar agráriumot.

    Nagy István szerint

a tudományra, a kutatásokra és az innovációra kell építeni Magyarország jövőjét, különösen a mezőgazdaságét, amely sokkal komolyabb kihívások előtt áll, mint a huszadik században, vagy a huszonegyedik század eddigi szakaszában.

Úgy vélte, a klímaváltozás mellett az elöregedő gazdálkodói társadalom, a globálissá váló verseny és az alacsony együttműködési hajlandóság is megoldásokat követel.

    A miniszter rámutatott, hogy a szélsőséges időjárási helyzeteket kezelni képes növények nemesítése előtérbe fog kerülni, ugyanakkor fontossá válik a tápanyag utánpótlás csakúgy, mint a környezetterhelés csökkentése.

A gazdáknak „el kell szakadni apáik örökségétől” és ki kell védeniük a szélsőséges körülményekből fakadó nehézségeket: át kell térni az öntözéses gazdálkodásra és a forgatás nélküli talajművelési módra.

    Nagy István elmondta, hogy a kormány 12,3 milliárd forint forrást biztosít a mezőgazdasági génmegőrző programra, ebből idén már 1,7 milliárd forint rendelkezésre állt.

Két kiemelt génmegőrzési intézet összevonásával létrehozták a Nemzeti Biodiverzitási és Génmegőrzési Központot, valamint felállt a Nemzeti Öntözési Központ, amely az öntözés elterjesztését tűzte ki célul.

    A hetven éves intézetet 1949-ben hozták létre Martonvásáron a Brunszvik-, majd Dreher-birtokon, amely 1953-tól volt az MTA kutatóhálózatának tagja egészen az idei évig, ma már az Eötvös Lóránd kutatási hálózat tagjaként működik. Fő feladatuk a kalászos gabonák és a kukorica komplex kutatása a magyar gazdák mindenkori igényeinek és az aktuális nemzetközi trendeknek megfelelően.

    Veisz Ottó, az intézet főigazgató elmondta, hogy az intézet hírnevét a hibrid kukorica hozta meg: az Mv5-ös volt Európában az első, a világon a második hibrid fajta.

..

Forrás: MTI

Fotó: Fekete István

..

The post Tudomány, kutatás, innováció – 70 éves MTA Mezőgazdasági Intézet appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A nemzeti méhészeti program részeként 2020-tól 25 százalékkal több támogatást kapnak a méhészek. A magyar méhészet kicsi, de stratégiai fontosságú ágazat, amely nélkül nagy ágazatok kerülnének bajba.

    Hangsúlyozta:

a méhek által végzett beporzás nélkül a biológiai sokszínűség kerülne veszélybe. Erre tekintettel a kormány ebben az évben bevezette a beporzási támogatást, amelynek összege méhcsaládonként 500 forint volt. Jövőre ezt a támogatást 1000 forintra emelik.   

A 25 százalékos emelés azt jelenti – mondta -, hogy a méhészek számára elérhető forrás 998,5 millió forintra bővül.

Nagy István beszélt arról, hogy az Európai Unión kívüli országokból, főként Kínából érkező méz gyakran gyengébb minőségű. A magasabb technológiai színvonalon és magasabb élelmiszer-biztonsági feltételek mellett termelő tagállami méhészek nehezen állják az árversenyt, aminek hosszabb távon az lehet a következménye, hogy piaci alapon egyre kevésbé lesz fenntartható a méhészeti tevékenység.

Az agrárminiszter kiemelte:

a méhészet gazdaságosságának csökkenése miatt egyre kevésbé választják a fiatalok a méhészkedést.

Ezzel nem az a legnagyobb probléma, hogy 30 000 tonna méz helyett csak 15 000 tonna termelődik, hanem a méhcsaládok csökkenésével elmaradhat a beporzás, aminek már nemzetgazdasági következménye lehet.

..

Forrás: MTI

Fotó: Fekete István

..

The post Magyar Méhészek XI. Világtalálkozó – a magyar méhészet stratégiai fontosságú ágazat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A hazai agrár- és élelmiszerszektor erősítése, érdekeinek érvényesítése csak egy széleskörű társadalmi összefogás keretében valósulhat meg.

A tárcavezető a dokumentum aláírását követően arra emlékeztetett, hogy a köztestület mintegy 400 ezer taggal rendelkezik, a munkáját pedig elismerés övezi a gazdák és a gazdálkodó szervezetek körében. Kifejtette: az együttműködés elsősorban a kormányzati munka hatékonyságának növelését célozza, hiszen közös ügyünk a magyar agrárium versenyképességének, a hazai élelmiszeripar eredményességének növelése. Céljainknak megfelelően, a megállapodás spektruma az agrárfejlesztéstől, az agrárképzésen és agrárszakképzésen, a hal- és vadgazdálkodáson és az élelmiszeriparon át, a termőföldvédelemig, a természetvédelemig terjed – emelte ki a miniszter.

Nagy István elmondta, jelenleg a magyar mezőgazdaság az Európai Unió egyik leggyorsabban fejlődő agráriuma, mely pozitívumait, például a beruházások számának emelkedését, mindenki tapasztalhatja. A fejlődés fenntartása érdekében, 2020-at követően, egy erős, megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkező Közös Agrárpolitikában hiszünk, mondta a tárcavezető, hozzátéve, bízik benne, hogy a hétfőn megkötött megállapodás hosszú távon biztosítja a magyar agrárium és élelmiszeripar érdekeinek sikeres képviseletét, hazai és nemzetközi szinteken egyaránt. Csak közös erővel járulhatunk hozzá a magyar agrárium és élelmiszeripar eredményességének növeléséhez, a magyar minőségi élelmiszerek mind szélesebb körű megismertetéséhez – sorolta Nagy István.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke hangsúlyozta: a kamara a tavaly tavasszal bemutatott többéves programjavaslatában meghatározott célok elérése érdekében az eddigiekhez hasonlóan szoros együttműködésre törekszik a kormányzattal, különösen az agrártárcával. Hozzátette: a programcsomagban felvázolt feladatok megvalósítása lépésről lépésre halad, de további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy jó válaszokat találjunk az agrárium előtt álló kihívásokra, és tovább tudjuk növelni a hazai agrár- és élelmiszergazdaság versenyképességét. Ehhez biztosít kereteket az Agrárminisztériummal kötött stratégiai partnerségi megállapodás – hívta fel a figyelmet a köztestület elnöke.

..

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Stratégiai megállapodást kötött az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A mezőgazdasági vagyonvédelem közös feladatunk és érdekünk. A mezőri tevékenység hatékonyságának növelése érdekében célszerű a mezőőrök és polgárőrök együttműködését tovább mélyítenünk, ezért az Agrárminisztérium és az Országos Polgárőr Szövetség közös programot indít „Külterületek biztonsága, környezetünk védelme 2019-2020” címmel, amelyre az Agrárminisztérium 40 millió forintot biztosít.

A tárcavezető ismertette, hogy a Belügyminisztérium elvi támogatásával, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság szakmai felügyeletével induló programban az Országos Polgárőr Szövetség 2000 egyesülete és mintegy 63 ezer polgárőre vesz részt, beleértve a Lovas Tagozatot is.

Hozzátette: az Agrárminisztérium által elkülönített keret – összesen mintegy 40 millió forint – fedezi a mezőőri szolgálat ellátásával járó költségeket, továbbá lefedi a külterületek biztonságát, és a termésbiztonságot szolgáló program forrás- és eszközigényét is.

A miniszter tájékoztatott, hogy a polgárőr program célja,

• a jogsértések – a zártkerti, szántóföldi, mezei, erdei lopások – megelőzése,
• a tanyákon és külterületeken élők biztonságának garantálása, a gazdaságok,
• nagy értékű eszközök, üdülők védelme,
• valamint a mezőőri teendők ellátása azokon a településeken, ahol még nem működik szervezett mezőőri szolgálat,
• illetve tevékeny szerepvállalás a környezet- és természetvédelemben.

Nagy István szerint a jövőbeni együttműködés keretében érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a polgárőrök természetvédelmi irányú képzésére is, a táj, az ökológiai rendszerek iránti érzékenység további finomítására.

Hozzátette: a program sikerétől, a polgárőrök és mezőőrök között létrejött együttműködéstől, illetve a közösen felmutatott eredményektől azt várjuk, hogy még tovább növeljék az őrszolgálat és a polgárőrség társadalmi megbecsültségét, valamint ösztönözzék további tagok jelentkezését és újabb őrszolgálatok, polgárőr egyesületek alapítását.

..

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

..

The post Program indul a mezőőri tevékenység hatékonyságának növelésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A dobostorta bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, míg a Magyar Értéktár négy tétellel bővült.

A tárcavezető szerint napjainkban egyre jobban felértékelődik az értékmentés, ezért kiemelten fontos feladat a települési, megyei és nemzeti értékeink számbavétele, megőrzése és továbbörökítése a fiatal generációknak.

Nagy István ismertette, hogy a Hungarikum Bizottság idei második ülésének döntése értelmében a jövőben a gyűjteményt gazdagítja a dobostorta is, amelyet a magyar szakács- és cukrászművészetért sokat tevő, sokoldalú szakember és szakíró, Dobos C. József 134 évvel ezelőtt mutatott be először a nagyközönségnek, és kóstolói között ott volt Erzsébet királyné és I. Ferenc József is.

A miniszter tájékoztatott, hogy a bizottság a mai döntésével a Magyar Értéktárba vette a jellegzetes dunántúli pásztorhangszert, a hosszifuruglát, a regölést, valamint a magyar cifraszűrt és a magyar betyárköltészetet is.

V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos a Magyar Értéktár új elemeit méltatva elmondta:

a regölés, a hozzá kapcsolódó szokás és ének olyan kuriózum Európában, amely csak a Kárpát-medencei magyarságra jellemző, különleges termékenységvarázsló és köszöntő rítus.

A miniszteri biztos elmondta, hogy a hosszifurugla mind játéktechnikájában, hangsorában és morfológiai kiképzésében is egyedülálló sajátosságokat hordoz, a magyar cifraszűr pedig nemcsak egy reprezentatív magyar népi ruhadarab, hanem nemzeti szimbólumunk is, míg a magyar betyárköltészet közel 200 éves múltra tekint vissza és hozzájárult a magyar virtus eszmei tartalmának fennmaradásához.

A hétfői bővítéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe jelenleg 71 érték, míg a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma 167-re emelkedett. 

..

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post A dobostorta bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.