Nagy István szerint

a Hungarikumok Gyűjteménye olyan elemekkel gyarapodott, amelyre a magyarság mindig büszke lehet.

Máriapócs a leglátogatottabb kegyhelye az országnak, évente több mit félmillióan keresik föl, II. János Pál pápa is meglátogatta. A település templomát 2005-ben Erdő Péter budapest-esztergomi érsek nemzeti szentéllyé nyilvánította – tette hozzá.
    A tárcavezető szerint az erdélyi Tordán 1568-ban tartott országgyűlés olyan törvényt hozott, amely az akkori Európában példátlan mértékben biztosította a vallásszabadság jogát, és évszázadokra biztosította a békés felekezeti együttélést.
    A karikás ostor – mint fogalmazott – a magyar népművészet kiemelkedő értékeként, a pásztorművészet jeles hagyatékaként került a Hungarikumok Gyűjteményébe. Kidolgozására a készítőik különös gondot fordítottak, ezért vitathatatlanul helye van a nemzeti értékek között – indokolta a döntést.

Nagy István abban bízik, hogy a hungarikumok nyilvántartása erősíti a nemzeti önazonosságot, és a magyar közösségek összetartását. Az értékmentés a jövő alapja, és a hungarikumpályázat népszerűsége is jelzi, hogy a 21. században ez egyre fontosabb

– hangsúlyozta.
    A Magyar Értéktár bővítését a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos ismertette. V. Németh Zsolt a közölte, hogy a Hungarikum Bizottság döntése alapján egyedi elbírálás nélkül része a Magyar Értéktárnak a Magyar Örökség Díj kitüntetettjeinek lezárt életműve, az uniós oltalom alatt álló, földrajzi árujelzővel rendelkező termékek és az EU által elismert hagyományos különleges termékek. Kiemelkedő nemzeti értékké lett továbbá a magyar citera és citerajáték, a Kárpát-medence hagyományos fejfái, a székelykapuk, a Rákóczi-túrós, a tokaji írótábor, a teqball, a szentkirályi ásványvíz, valamint a Zema porcelánékszer.
    A miniszteri biztos szerint a korábbiakhoz hasonlóan a Magyar Értéktár új elemei is egyedi, vonzó magyarságképet jelenítenek meg. Kiválasztásuk fontos szempontja, hogy ne csak a magyarság múltjára, hanem a jelenére is utaljanak – tette hozzá.

The post Hungarikum lett a máriapócsi kegyhely és búcsú, az 1568-as vallásszabadsági törvény, a karikás ostor appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A tárcavezető ismertette, hogy

három célterületre lehet pályázni:

• az első – 900 millió forintos kerettel – a nemzeti értékek bemutatását és népszerűsítését segíti. A települési, tájegységi, megyei értéktárral rendelkező önkormányzatok, illetve az általuk létrehozott nonprofit gazdasági társaságok, közművelődési intézmények, civil szervezetek, közalapítványok, egyházi jogi személyek, határon túli szervezetek 1 millió és 4 millió forint közötti összegre pályázhatnak. A támogatással nyomtatott és elektronikus kiadványok, honlapok, filmek készítését, bemutató terek kialakítását, rendezvények megvalósítását segíti az agrártárca.

• A  települési, tájegységi értéktárak létrehozásának segítésére 500 ezer és 1,5 millió forint közötti összegben lehet pályázni, erre 15 millió forint a keret.

• A harmadik lehetőség – ugyancsak 15 millió forintos keretösszeggel – a népi kézműves értékek megőrzése mellett arra sarkallja a pályázókat, hogy megjelenítsék a divatban a Kárpát-medence hagyományos öltözet-kultúráját. Az elnyerhető támogatás összege 250 ezer forinttól 500 ezer forintig terjed – tette hozzá. A támogatások intenzitása 100 százalék, és azt előlegként nyújtják.

    Emlékeztetett,  hogy a jelentős érdeklődés miatt tavaly emelte a kormány 230 millió forintról 980 millió forintra a hungarikum pályázat összegét.

    V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos közölte, hogy a pályázatot

a https://palyazat.hungarikum.hu/ elektronikus felületen kedd déltől lehet kitölteni, valamint a mellékleteket ugyanitt feltölteni, de véglegesíteni és beküldeni csak március 1. reggel 8 órától március 30-ig lehet.

    Nagy István szerint az értékfeltárás a Kárpát-medencei nemzetegyesítés eszköze. A közvetlen társadalmi és gazdasági haszonnal járó értékgyűjtésnek köszönhetően immár 76 hungarikum, 181 kiemelkedő nemzeti érték, több mint 1100 települési és tájegységi értéktár, mintegy 10 ezer települési érték, 19 megyei értéktár, csaknem 2000 megyei érték szerepel a nyilvántartásokban, a külhoni nemzetrész értéktárakban pedig több száz érték található.

    A hazai és külhoni értékgyűjtés támogatására eddig kiírt tíz pályázat 1456 anyagországi és határon túli nyertesét mintegy 2,8 milliárd forinttal támogatta az agrártárca a hungarikumok és a nemzeti értékek gyűjtésében, népszerűsítésében, megőrzésében és gondozásában az elmúlt hét év során. A 344 egyedi támogatással együtt a támogatási összeg meghaladta a 4,2 milliárd forintot – fűzte hozzá a miniszter.

The post 930 millió forint jut idén a hungarikum pályázatra appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter a Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén, május 21-én csütörtökön, Budapesten közölte:

A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, emellett a Magyar Értéktár is hét tétellel bővült.

• A Hungarikum Bizottság idei első ülésének döntése értelmében a jövőben a gyűjteményt gazdagítja a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, amely az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe. A bizottság a mai döntésével a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját, mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket is a hungarikumok közé emelte.

• A hungarikumok közé frissen bekerült, látványos rajzása révén közismert kérészünk, a tiszavirág védett természeti- és tájérték, nem csak hazánkban, de világviszonylatot tekintve is egyedülálló. A tárcavezető a szőregi rózsatőt méltatva elmondta, hogy fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa és sziromlevelei színjátékának intenzitása miatt is egyedülálló minőséget képvisel, méltán ismert és elismert exportcikkünk.

A bizottság a mai döntésével a Magyar Értéktárba vette a hajdúnánási szalmafeldolgozást, mint tradicionális háziipari tevékenységet, az 1568-as vallásszabadság törvényt, a Tavaszi emlékhadjáratot, az újfehértói fürtös meggyet, a beregi keresztszemes hímzést, az aracsi templomromot és az aracsi követ, a kocsi kocsit, illetve a balatonfüredi Anna-bált.

V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos az ülésen a Magyar Értéktár új elemeit méltatva elmondta, hogy a magyar járműkultúra egyik legjelentősebb felfedezése, a „kocsi kocsi”, egy olyan magyar eredetű megoldás, amely már 500 évvel ezelőtt is a közúti közlekedés kényelmét és gyorsaságát növelte. 

Az aracsi templomrom és az aracsi kő kapcsán kiemelte, hogy a XII. században épült templom romos állapotában is fenséges látvány, amely a bácskai magyarság jelképévé és nemzeti zarándokhelyévé vált. V. Németh Zsolt a füredi Anna-bál méltatva hangsúlyozta, hogy a minden évben az Anna naphoz legközelebbi szombaton megtartott Anna-bálok a 19. században az ország legelőkelőbb összejövetelei közé tartoztak, ahol a haza legjelesebb művészei, politikusai, közéleti szereplői is találkoztak és mai napig kultúrtörténeti jelentőségű esemény.

A csütörtöki bővítéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe jelenleg 75 érték, míg a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma 175-re emelkedett.  

The post Újabb tételekkel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A dobostorta bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, míg a Magyar Értéktár négy tétellel bővült.

A tárcavezető szerint napjainkban egyre jobban felértékelődik az értékmentés, ezért kiemelten fontos feladat a települési, megyei és nemzeti értékeink számbavétele, megőrzése és továbbörökítése a fiatal generációknak.

Nagy István ismertette, hogy a Hungarikum Bizottság idei második ülésének döntése értelmében a jövőben a gyűjteményt gazdagítja a dobostorta is, amelyet a magyar szakács- és cukrászművészetért sokat tevő, sokoldalú szakember és szakíró, Dobos C. József 134 évvel ezelőtt mutatott be először a nagyközönségnek, és kóstolói között ott volt Erzsébet királyné és I. Ferenc József is.

A miniszter tájékoztatott, hogy a bizottság a mai döntésével a Magyar Értéktárba vette a jellegzetes dunántúli pásztorhangszert, a hosszifuruglát, a regölést, valamint a magyar cifraszűrt és a magyar betyárköltészetet is.

V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos a Magyar Értéktár új elemeit méltatva elmondta:

a regölés, a hozzá kapcsolódó szokás és ének olyan kuriózum Európában, amely csak a Kárpát-medencei magyarságra jellemző, különleges termékenységvarázsló és köszöntő rítus.

A miniszteri biztos elmondta, hogy a hosszifurugla mind játéktechnikájában, hangsorában és morfológiai kiképzésében is egyedülálló sajátosságokat hordoz, a magyar cifraszűr pedig nemcsak egy reprezentatív magyar népi ruhadarab, hanem nemzeti szimbólumunk is, míg a magyar betyárköltészet közel 200 éves múltra tekint vissza és hozzájárult a magyar virtus eszmei tartalmának fennmaradásához.

A hétfői bővítéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe jelenleg 71 érték, míg a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma 167-re emelkedett. 

..

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post A dobostorta bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter április 8-án sajtótájékoztatón jelentette be Budapesten:

A Hungarikum Bizottság hétfői döntése értelmében a kőszegi Szőlő jövés ünnepével és a magyarországi kékfestés hagyományával bővült a Magyar Értéktár.

    A miniszter ismertette, hogy a kőszegi szőlő jövés, a szőlő hajtások megörökítésének rítusa már a 16. századtól hagyomány.

Minden évben Szent György napján mutatták be és rajzolták le a hajtásokat, illetve ezen a napon választották meg a hegybírót, a hegymestereket, a városi tisztségviselőket, mindezek dokumentálását, a Szőlő Jövésnek Könyvét 1740 óta vezetik.

A szőlőhajtások Szent-György napi bemutatásának legalább 400, a hajtásoknak a Szőlő Jövésnek Könyvébe történő bejegyzésének csaknem 300 éves szokása a mai napig is élő hagyomány. 2013-ban a szőlővesszők bemutatásának és berajzolásának hagyományát felvették a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe – jegyezte meg. 

 A tárcavezető elmondta, hogy a magyarországi kékfestés közösségét napjainkban még meglévő, családi alapon működő kékfestőműhelyek alkotják. Oktatás hiányában a szakma elméleti és gyakorlati elsajátítása kizárólag e műhelyekben lehetséges. 
    A működő és átmenetileg szünetelő műhelyek sorsa a fiatal generációkon múlik. A kékfestők számos elismerés mellett a szakma megbecsülését is kivívták maguknak. A Népművészet Mestere díjat eddig hárman nyerték el, többen Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosai, emellett tizenöten népi iparművészként is tevékenykednek, tevékenykedtek – tette hozzá. 

    Nagy István elmondta, hogy napjainkban az értékek, értékrendek küzdelme folyik a világban, olyan több száz éves értékek sorsa kérdőjeleződik meg, mint a család, a nemzet vagy a keresztény kultúra. A miniszter szerint fontos a települési, megyei, nemzeti értékek számbavétele, megőrzése és továbbörökítése. 

    V. Németh Zsolt, kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos szerint a döntéssel két, élő hagyományhoz kapcsolódó értéket emeltek be a Magyar Értéktárba.

 

   A hétfői (április 8.) bővítéssel 163-ra emelkedett a Magyar Értéktárban szereplő elemek száma.

.

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post A kőszegi Szőlő jövés ünnepével és a kékfestés hagyományával bővült a Magyar Értéktár appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.