A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy stratégiai ágazattá vált a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Hangsúlyozta, a biztonságos élelmiszer-ellátás nemzetbiztonsági kérdés is. Ezért a jövő szakembereinek a felsőoktatásban megszerzett tudással kell megtalálniuk a 21. század kihívásaira a megfelelő válaszokat.

Ehhez erős agrár-felsőoktatásra, és az ezzel szorosan együttműködő kutatási háttérre van szükség.

Cél, hogy az agrár-felsőoktatás a piaci szereplőkkel szorosan együttműködve, igényeikhez igazodva versenyképes tudással vértezze fel a hallgatókat. Ehhez kiváló lehetőséget teremt a duális képzési forma, mely az agrár-felsőoktatásba jelentkezett hallgatók körében is egyre népszerűbb.

Versenyképes tudás nélkül ugyanis nincs versenyképes agrárium. Jó látni, hogy ezt egyre többen ismerik fel – tette hozzá. 

Azt is örömteli látni, hogy a diákok agrár-felsőoktatásba vetett bizalma folyamatosan növekszik – fűzte hozzá az agrárminiszter.

Nagy István hangsúlyozta, ma Magyarországon a diákok nyolc felsőoktatási intézmény közül választhatnak, ha agrár felsőoktatási tanulmányokat szeretnének folytatni. Így minden olyan diák, aki az agráriumban akar továbbtanulni, megtalálhatja a számára testhezálló szakot és felsőoktatási intézményt. Az agrár felsőoktatás nyitottsága, illetve az itt tanulható alap, mester, és osztatlan képzésekben a hallgatók egyre inkább biztos tudást, egzisztenciális lehetőséget, hosszú távú perspektívát látnak. Ezt a folyamatot jól jelzi, hogy például a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen a felvett hallgatók száma 32%-kal, míg a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karára felvett hallgatók létszáma összesen 36%-kal növekedett.

Kiemelte, az elmúlt évek tapasztalata alapján azt mondhatjuk, jó úton járunk. A megkezdett utat folytatnunk kell, hiszen a cél, hogy a magyar agrárium számára biztosítsuk a középfokú szakképzésen át a felsőoktatásig a megfelelő szakember utánpótlást. Ehhez minden támogatásra szükség van, hiszen közös érdekünk a hosszú távú biztonságos élelmiszer előállítás biztosítása, mely jól képzett szakemberek nélkül nem megvalósítható.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Egyre többen választják az agrár felsőoktatást appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, a kormány és az agrártárca megadja az alapokat a jövő agrárszakemberei számára: modern oktatással, intézményrendszerrel, felújított iskolákkal, szakképzéssel és a 2023-ban elindult új Közös Agrárpolitika magyar Stratégiai Tervében megfogalmazott célkitűzésekkel, forrásokkal. A Déli ASzC Bereczki Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola lassan 120 éve kiváló szakembereket ad a magyar agrárium számára, a célja nem módosult az idők során: az agrárium szeretetét beoltani a diákokba és nézni, ahogyan a rügy duzzadni kezd és éltre kel. Az épület megújulásához a kormány több mint 363 millió forint pályázati támogatást biztosított, tette hozzá.

Nagy István arról is beszélt, hogy az elmúlt években az agrárszakképzés strukturálisan megújult. Az Agrárminisztérium fenntartásában működő agrárszakképzési centrumokban a mezőgazdasági valamint élelmiszeripari cégek, társaságok biztos partnerekre találtak, és a maguk társadalmi környezetének megbecsült, elismert oktatási szereplői lettek. 2019 óta folyamatosan emelkedik a beiratkozó tanulók létszáma, a 2022/23-as tanévre az előző évhez képest 5 százalékkal többen, 4638-an iratkoztak be. Kedvező adat, hogy az előző tanévhez viszonyítva a technikumba jelentkezők száma ismét nőtt, húzta alá.

Forrás: Am Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post A kormány és az agrártárca megadja az alapokat a jövő agrárszakemberei számára appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, a magyar agrárium számára nélkülözhetetlen, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a világra nyitott, innovatív, modern tudással felvértezett szakemberek dolgozzanak, akik stratégiai gondolkodás mentén, jövőorientáltan élnek a lehetőségeikkel, és képesek használni a modern, digitális eszközöket. A MATE küldetése, hogy versenyképes tudással rendelkező szakembereket képezzen mindezen feladatok elvégzéséhez. Az agrár-felsőoktatás az ágazat jövőjének letéteményese – tette hozzá.

Kifejtette, a MATE hallgatóinak két legfőbb célterülete a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, mindkettő kiemelt stratégiai ágazat. Az elmúlt időszakban jelentkező kihívások ellenére ez a két terület biztosította és jelenleg is biztosítja a lakosság jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel való ellátását, valamint az export révén más országok élelmezésében is részt vállal.

Nagy István elmondta, hogy a MATE ősztől 5 Campuson és 3 képzési helyen, mintegy 16 000 hallgatót fogadhat, és bizakodásra ad okot, hogy az idén ide jelentkező csaknem 6000 diákból több mint 3000-en első helyen jelölték meg az intézményt.

A miniszter kiemelte, hogy a 2027-ig tartó európai uniós költségvetési időszakban a gazdaságok fejlesztésére soha nem látott mennyiségű forrás áll rendelkezésre. A magyar kormány maximális mértékben biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az EU-s források mellé, így összesen 4265 milliárd forint jut a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztésére.

The post Nélkülözhetetlen a versenyképes tudással rendelkező agrárszakemberek képzése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy a magyar agrárium társadalmi és szakmai megbecsültsége folyamatosan emelkedik. Jól tükrözi ezt az is, hogy folyamatosan nő az agrárszakképzés iránti igény. Az idei év első felében az 5 agrárszakképzési centrumban tanulók létszáma elérte a csaknem 16 ezer főt, ebből pedig több mint 13 ezer diákot oktatnak agrárszakmákra – tette hozzá. Nagy István bátran ajánlja a fiatalok figyelmébe az agráriumot, hiszen a középszintű intézményekben versenyképes tudásra, elméleti és gyakorlati ismeretekre egyaránt szert lehet tenni. Hozzátette, a nagy értékű modern gépek, a precíziós technológiák és az ebből származó hatalmas adatmennyiség nem használható, ha nincs szaktudás ezek üzemeltetésére. Ezért van szükség a 21. századi ismereteket magabiztosan használó szakemberekre.

Az Agrárminisztérium a második legnagyobb intézményfenntartóként vesz részt a hazai szakképzési rendszerben: itt tanul az agrárszakképzésben résztvevő valamennyi diák csaknem hetven százaléka. A miniszter szerint még nem késő hivatást választani, hiszen a beiratkozási határidő június végén jár majd le. Hangsúlyozta, a minisztérium célja, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok minél többen az agrárszakképzést válasszák, ismereteik pedig olyan naprakészek, korszerűek és modernek legyenek, melyekkel versenyképesek lehetnek az ágazatban. Az eddigi jelentkezési adatok alapján a szakmát és érettségit egyszerre adó technikumot bármilyen más iskolatípust magasan előzve, a felvételizők több mint 42 százaléka választotta – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.

The post Versenyképes tudást nyújt a hazai agrárszakképzés appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István az Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek című program projektzáró rendezvényén arról beszélt, az a cél, hogy a pályaválasztás előtt álló tanulók minél többen az agrárszakképzést válasszák, tudásuk pedig olyan naprakész, korszerű és modern legyen, amellyel versenyképesek lehetnek az ágazatban. Ahhoz, hogy a szakképzésről olyan képet tudjunk felmutatni a gyerekeink számára, amely vonzóvá teszi a szakmát, befektetések szükségesek – jelentette ki a tárcavezető.

A térségi agráriskolák vezetőihez és kancellárjaihoz szólva az agrárminiszter kifejtette: a fejlesztések mellett az a lényeg, hogyan lehet az iskolákra bízott gyerekeket a szakma felé terelni, számukra jövőképet mutatni, mert – szavai szerint – mit sem ér a technológia, ha nincs aki ezeket üzemeltesse. A nagy értékű gépek, a precíziós technológia és az ebből származó rengeteg adat nem használható, ha nincs szaktudás ezeket üzemeltetni, ha nincs értő ember, aki ezeket az adatokat feldolgozza és meghozza a legjobb gazdálkodási vagy művelési döntéseket – mondta Nagy István. Ezért óriási felelősség a szakképzés fejlesztése, hiszen a családi gazdálkodásra építő magyar modell gyakorlatias, jól képzett, középfokú végzettségű szakembereket igényel – tette hozzá.

Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium (AM) helyettes államtitkára előadásában elmondta, a szaktárca az elmúlt két évben 1570 milliárd forintnyi fejlesztésről döntött, a fő stratégiai cél az állattenyésztés, az élelmiszeripar és annak megújulásának támogatása volt. A Vidékfejlesztési Programon keresztül az állattenyésztési ágazatot tekintve több mint 500 milliárd forint fejlesztési igény érkezett be a szaktárcához, ami 2700 családi gazdaság gép- és eszközfejlesztését tette lehetővé, a gyümölcstermesztési beruházásokra, valamint az alapanyag-feldolgozásra pedig 160 milliárd forintos forrás hasznosul. Élelmiszeripari fejlesztésekre 750 milliárdos keretet biztosítanak, az első támogatói döntések már megszülettek – jelezte a helyettes államtitkár.
Az agrárkörnyezet- és ökológiai gazdálkodási fejlesztésekre 1,7 millió hektáron jelentkeztek a gazdák, számukra megháromszorozott forráskeret áll rendelkezésre. A mezőgazdasági kisüzemek támogatására eddig 15 ezer családi gazdaság nyújtott be kérelmet, amire hatalmas, 82 milliárd forintnyi forrásigény érkezett be az AM-hez.

„Nagy terveink vannak az agrárszakképzési centrumokkal és az agrár-felsőoktatási intézményekkel még az idei évben, a közös munkának eredményeként komoly fejlesztésekben tudunk együtt gondolkodni” – mondta a helyettes államtitkár. Emlékeztetett: a 2023-tól megváltozó támogatási rendszerben több mint 2800 milliárd forint az a támogatási összeg, amelyet csak a beruházásokra fordítanak majd a magyar agráriumban. A 2019-ben indult, több mint egymilliárd forint értékű Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek című program során több mint száz képzést indítottak a projektben résztvevő Északi és Alföldi Agrárszakképzési Centrum diákjai számára.

The post Mintegy hárommilliárdos támogatást kapnak az agrárszakképzési centrumok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

  A tárcavezető szerint ezt tükrözi az is, hogy folyamatosan nő az érdeklődés az agrárszakképzés iránt, amely teljes átalakításon és megújuláson ment át: tavaly nyáron öt agrárszakképzési centrumot alakítottak ki, amelyek 58 feladatellátási helyen 55 agrárszakképző iskolát foglalnak magukban.
    Az előző tanévhez képest mintegy tíz százalékkal többen iratkoztak be az agrárcentrumok szakképző intézményeibe – tette hozzá.
    Kiemelte, hogy az Agrárminisztérium (AM) a második legnagyobb intézményfenntartóként vesz részt a hazai szakképzési rendszerben: itt tanul az agrárszakképzésben részt vevő valamennyi diák csaknem hetven százaléka, több mint 12 ezer tanuló, az oktatók és egyéb technikai dolgozók száma pedig meghaladja a 3500-at.
    Nagy István beszélt arról is, hogy a diákok körében a legnépszerűbb a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat, a második legnépszerűbb pedig az élelmiszeripari ágazat. Jelentősen nőtt az iskolákban ugyanakkor a környezetvédelmi és a vízügyi tanulmányokat folytatók száma, emellett egyre nagyobb az érdeklődés a technikus képzések iránt.
    A szakiskolák tanárait, diákjait egyaránt megbecsüli a kormány – szögezte le az agrártárca vezetője, hozzátéve, hogy az oktatók béremelése, a tanulók jelentős ösztöndíjai, az átláthatóbb új struktúra mind segít a magyar gazdaság erősebbé és versenyképesebbé tételében.
    Nagy István hangsúlyozta azt is, hogy a hazai agrárium versenyképességét akkor lehet javítani, ha a hazai mezőgazdaság lépést tart a világban végbemenő technológiai fejlődéssel, amelynek érdekében a tavalyi tanévtől teljes körű megújuláson esett át a szakoktatás.
    Részletezte, hogy az AM fenntartásában működő középfokú agrárszakképzési centrumok erdészeti szakképzést folytató intézményeit három erdészeti szimulátor beszerzésével segítették, amelyek értéke egyenként több mint harmincmillió forint.
    A szimulátorokat az erdészeti oktatási központokként jelölt szakképző intézményekben helyezték el, Mátrafüreden, Szegeden és Sopronban, emellett a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. közreműködésével további nyolc iskola eszközparkja bővült műszeres favizsgálat elvégzésére alkalmas eszközökkel – mondta.
    Nagy István kitért arra is, hogy az idei tanév beiskolázási eredményei az elmúlt évekhez képest kiemelkedően jók voltak, amely a szakképzés presztízsének visszaállítására tett kormányzati törekvéseknek, valamint a szakképzés átalakításának köszönhető.
    Hozzátette, hogy az iskoláik kiszámítható életpályát kínálnak a diákoknak.
    Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy a járvány miatt elmaradt tanulmányi versenyeket az idei tanévben rendezi meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: szeptemberben a Csapó Dániel emlékversenyt, míg a Guba Sándor emlékverseny, a Dél-dunántúli középiskolások szántóversenye, valamint a Dr. Szabó Gusztáv emlékverseny októberben lesz.
    A tanévnyitón a hazai öt agrárszakképzési centrum főigazgatója és a Soproni Egyetem rektora aláírták az Erdészeti Ágazati Tudásközpont alapító okiratát.
    Zambó Péter, az AM erdőkért felelős államtitkára a tudásközpontról azt mondta, hogy annak a feladata az lesz, hogy hidat képezzen a hazai erdészeti közép- és felsőoktatási intézmények, valamint az állami és magán erdőgazdaságok között a gyakorlati és elméleti igények és ismeretek tekintetében.
    Az államtitkár beszélt arról is, hogy az erdészeti szimulátor olyan speciális erdészeti gépek kezelését tanítja meg a diákoknak, amelyekkel a gyakorlati életben találkozhatnak, a favizsgáló pedig a fa szerkezetét vizsgálja anélkül, hogy azt roncsolná.
    Az eszközökkel 21. századi ismereteket sajátíthatnak el a diákok – mondta.
    Farkas Ciprián, Sopron polgármestere (Fidesz-KDNP) köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy Sopron gazdag kulturális és történelmi hagyományokkal bír. Kiemelte, hogy idén ünnepli a város az 1921. évi népszavazás centenáriumi évfordulóját, amikor Sopron és további nyolc környező település a Magyarországhoz való tartozás mellett döntött, amellyel Sopron kiérdemelte a Leghűségesebb város (Civitas fidelissima) kitüntetést.

The post A gazdák társadalmi megbecsültsége ma sokkal nagyobb, mint a járvány előtt appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az agrárminiszter arra emlékeztetett, hogy tavalyi tanévtől kezdődően teljes körű átalakításon és megújuláson esett át az agrárszakképzés. A versenyképesség javítása érdekében ugyanis elengedhetetlen követelmény, hogy lépést tartson a hazai mezőgazdaság a világban végbemenő technológiai fejlődéssel. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ágazat szereplői a legkorszerűbb ismeretek birtokában legyenek – tette hozzá. Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy

a célok elérése érdekében 2020. július 1-jével 5 Agrárszakképzési Centrumot alakítottak ki. Az intézmények fenntartóváltását követően pedig az öt központ összesen 58 feladatellátási helyen 56 agrárszakképző iskolát foglal magába, ahol 2020-ban összesen 17.517 diák tanult.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a minisztérium fenntartásában lévő intézményekben 2019 óta folyamatosan emelkedik a beiratkozó tanulók létszáma.  Kifejtette, egyre nagyobb az érdeklődés a technikus képzések iránt, elsősorban a mezőgazdasági technikusi és a mezőgazdasági gépésztechnikusi ismeretek iránt nagy a kereslet. A 2021/22-es tanévben az augusztusi adatok alapján várhatóan 4326 új tanuló kezdi meg tanulmányait. A diákok körében a legnépszerűbb a mezőgazdasági és erdészeti ágazat. Ezekre a képzésekre a tavalyi évhez viszonyítva 14%-kal több tanulót vettek fel. A környezetvédelem és vízügy vonatkozásában pedig az előző tanévhez viszonyítva 44%-kal többen kezdhetik meg tanulmányaikat most szeptemberben.

Nagy István szerint az oktatási rendszer átalakításának elsődleges célja a munkaerőpiac igényeihez sokkal rugalmasabban alkalmazkodó szakképzési rendszer megteremtése, illetve a diákok versenyképes és gyakorlati tudással történő felvértezése. A speciális szakmai ismereteket ugyanis a duális gyakorlati képzésben az ágazati alaptudással lehet hatékonyan elsajátítani – húzta alá a tárcavezető.

The post Folyamatosan nő az érdeklődés az agrárszakképzés iránt appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 Nagy István az együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírásakor hangsúlyozta, hogy az élelmiszereket minden nap elő kell állítani, a mezőgazdasági termelés nem vonulhat home office-ba.
    A miniszter, aki egyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának tagja is, hozzátette, hogy

a termelési körülmények egyre gyorsabban változnak, megdőlt az a régi tézis, miszerint a mezőgazdaságban megszerezhető tudás apáról fiúra száll.

    A gyorsan fellépő kihívásokra egy-egy generáció már nem képes megtalálni a válaszokat. Csak a legkorszerűbb tudás segíthet – fűzte hozzá az agrártárca vezetője.
    Nagy István elmondta, hogy

új generáció küszöbén áll a mezőgazdaság, ezért is fontos a most aláírt együttműködési megállapodás, mert elősegíti a közép- és felsőfokú agrárképzés elméleti és gyakorlati tudásának javítását, a diákok életpályájának tervezhetőségét. A mezőgazdasághoz ma nélkülözhetetlen a fejlett, digitális technológia

– tette hozzá Nagy István.
    A miniszter kitért arra, hogy soha vissza nem térő lehetőségeket biztosít az agrárszakképzés becsatlakoztatása az agrár-felsőoktatásba. Hozzátette, hogy az aláírt együttműködés azt szolgálja, hogy gyorsan tudjanak válaszolni a kor kihívásaira, a megváltozott környezeti viszonyokra és gyorsan tudjon az ágazat alkalmazkodni a megváltozott fogyasztói szokásokhoz.

    Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöke azt mondta, hogy a víz, az egészségügy és az élelmiszer lesz a jövő jó üzlete, ezért is fontos, hogy jól képzett, felkészült fiatalok kerüljenek az ágazatba. Hozzátette, hogy komoly gyakorlati lehetőséget biztosít az egyetem, mivel több mint 10 000 hektár haszonbérlettel rendelkezik és üzemekkel, műhelyekkel.

The post Versenyképes tudás nélkül nincs versenyképes agrárium appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte, hogy

a kormány ezzel a könnyítéssel is mezőgazdaságban elhelyezkedni kívánókat segíti.

Az aranykalászos gazdatanfolyam az elmúlt évek keresett képzési formája. A gazdaképzést oktató tanfolyamokat az új felnőttképzési törvény továbbra is tartalmazza, igaz, némi módosítással. Az aranykalászos gazdatanfolyamot korábban OKJ képzésként hirdették a képzőhelyek, 2021. január 1-jétől ez a képzés önállóan már nem, csupán egyes szakmához kapcsolódóan, részszakmaként végezhető el. A képzés időtartama nem változott

– részletezte a miniszter.

Könnyítést jelent azonban, hogy ez évtől, tehát 2021-től az aranykalászos gazda szakmai és vizsgakövetelménye szerint a vizsgára bocsátásnak már nem feltétele, hogy a képzésben részt vevő érvényes vezetői engedéllyel rendelkezzen. Vagyis fontos változás az, hogy  idéntől már jogosítvány nélkül is megszerezhető az aranykalászos gazda képesítés – hívta fel a figyelmet Nagy István. Ez az egyszerűsítés azok számára is könnyebbséget jelent, akik földet szeretnének vásárolni. A termőföldvásárlásra vonatkozó jogszabályok ugyanis előzetes feltételként megfelelő szakmai képesítés meglétét írják elő. Ilyen képesítés többek között az aranykalászos gazda, ennek megszerzéséhez pedig a jövőben már nem szükséges, hogy az érintett jogosítvánnyal rendelkezzen – tette hozzá.

További könnyítést jelent a miniszter szerint, hogy a kormány a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló rendelet módosításával lehetővé tette, hogy az új szakmajegyzék szerinti aranykalászos gazda képzettség is elfogadható a termőföld megvásárlásához. Kiemelte:

az aranykalászos gazda részszakma képesítés megszerzéséhez továbbra is az Agrárminisztérium fenntartásában működő agrárszakképzési centrumok iskoláiban és a felnőttképzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező felnőttképző szervezeteknél lehet jelentkezni.

Az érintett felnőttképzőket a Pest Megyei Kormányhivatal tarja nyilván, míg a szakmai képzés tartalmi követelményeiről további információ az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) honlapján(www.ikk.hu) található. A pandémia miatti veszélyhelyzetre tekintettel a kormány lehetővé tette, hogy a korábbi OKJ-s szabályok alapján már az elindult tanfolyamok esetében is megszerezhető legyen az aranykalászos gazda részképzettség jogosítvány hiányában.

The post Kedvezőbbek az aranykalászos gazdaképzés feltételei appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István az ünnepségen emlékeztetett, a Közös Agrárpolitika (KAP) hazai és uniós forrásai révén kiemelkedő összeget, mintegy 7537 milliárd forintot fordíthat a kormány a következő hét évben a magyar vidék megerősítésére, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére.
    

A források által kínált páratlan lehetőséggel akkor tudunk élni, ha újra vonzóvá tesszük az agrárszakmákat, növeljük a képzett mezőgazdasági termelők és az élelmiszeripari szakemberek számát

– fogalmazott az agrárminiszter.
    A tárcavezető hozzátette, ennek jegyében meg kell erősíteni a képzési hálózatot és folyamatosan emelni kell a szakképzés színvonalát, ezek megvalósításával pedig az agrárszakmák megbecsültsége is növekszik.
    Beszédében kifejtette,

a szakképzést a hatékony tudásátadás és a korszerű gyakorlati oktatás jegyében alakította át a kormány, az Agrárminisztérium által fenntartott 56 szakképző intézmény tavaly óta az öt szakképzési centrum felügyelete alatt működik.

A pályaválasztás előtt álló fiatalok figyelmét az agrármodernizáció, a precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció „hívószavaival” szeretnék felhívni a magyar mezőgazdaságban rejlő lehetőségekre – tette hozzá a miniszter.
    A járműátadás azt az üzenetet hordozza a tanulók és leendő diákok számára, hogy a komoly szaktudással rendelkező agrárszakemberekre rendkívüli igény van a munkaerőpiacon, amely számos karrierlehetőséget kínál a pályakezdőknek is – hangsúlyozta Nagy István. Mint mondta,

az agrárszakképzés jó döntés lehet, mert ez biztos jövőt, megélhetést és perspektívát kínál a fiatalok számára.

    Előttük tavaszig még nyitva áll a lehetőség, hogy jelentkezzenek az agrárszakképzési centrumok iskoláiba – jelezte Nagy István.

    A szakképzési intézmények eszközparkjának modernizálása keretében 24 iskola vásárolhatott erőgépeket, személyautókat és kisbuszokat. A nyíregyházi eseményen tíz személyautót, egy mikrobuszt, öt traktort és három pótkocsit vehettek át jelképesen Nagy Istvántól az agrárszakképzési centrumok és iskolák vezetői.

The post A mezőgazdaság az ország legfontosabb bástyája appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.