A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy stratégiai ágazattá vált a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Hangsúlyozta, a biztonságos élelmiszer-ellátás nemzetbiztonsági kérdés is. Ezért a jövő szakembereinek a felsőoktatásban megszerzett tudással kell megtalálniuk a 21. század kihívásaira a megfelelő válaszokat.

Ehhez erős agrár-felsőoktatásra, és az ezzel szorosan együttműködő kutatási háttérre van szükség.

Cél, hogy az agrár-felsőoktatás a piaci szereplőkkel szorosan együttműködve, igényeikhez igazodva versenyképes tudással vértezze fel a hallgatókat. Ehhez kiváló lehetőséget teremt a duális képzési forma, mely az agrár-felsőoktatásba jelentkezett hallgatók körében is egyre népszerűbb.

Versenyképes tudás nélkül ugyanis nincs versenyképes agrárium. Jó látni, hogy ezt egyre többen ismerik fel – tette hozzá. 

Azt is örömteli látni, hogy a diákok agrár-felsőoktatásba vetett bizalma folyamatosan növekszik – fűzte hozzá az agrárminiszter.

Nagy István hangsúlyozta, ma Magyarországon a diákok nyolc felsőoktatási intézmény közül választhatnak, ha agrár felsőoktatási tanulmányokat szeretnének folytatni. Így minden olyan diák, aki az agráriumban akar továbbtanulni, megtalálhatja a számára testhezálló szakot és felsőoktatási intézményt. Az agrár felsőoktatás nyitottsága, illetve az itt tanulható alap, mester, és osztatlan képzésekben a hallgatók egyre inkább biztos tudást, egzisztenciális lehetőséget, hosszú távú perspektívát látnak. Ezt a folyamatot jól jelzi, hogy például a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen a felvett hallgatók száma 32%-kal, míg a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karára felvett hallgatók létszáma összesen 36%-kal növekedett.

Kiemelte, az elmúlt évek tapasztalata alapján azt mondhatjuk, jó úton járunk. A megkezdett utat folytatnunk kell, hiszen a cél, hogy a magyar agrárium számára biztosítsuk a középfokú szakképzésen át a felsőoktatásig a megfelelő szakember utánpótlást. Ehhez minden támogatásra szükség van, hiszen közös érdekünk a hosszú távú biztonságos élelmiszer előállítás biztosítása, mely jól képzett szakemberek nélkül nem megvalósítható.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Egyre többen választják az agrár felsőoktatást appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte, az agrártudomány ma olyan komplex rendszer, amely nem pusztán a növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet, állategészségügy, növényegészségügy, élelmiszertermelés témakörét öleli fel, hanem olyan tudományterületekkel bővült, mint az agrárinformatika, biotechnológia, genetika, agrobotanika, élelmiszerbiztonság, környezetgazdálkodás. Ugyanakkor fontos a mezőgazdasági termelés generációs megújítása is, a termelők modern, XXI. századi tudással való ellátása is, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a világra nyitott, innovatív, modern tudással felvértezett szakemberek dolgozzanak, hangsúlyozta. A minisztérium tudatosan foglalkozik az agrárium generációs megújulásának ösztönzésével. Egyre több fiatalt vonz az agrárium, ami jól látszik a felvételi adatokból is. Az idei évben több mint 40 százalékkal többen jelentkeztek a MATE képzéseire, tette hozzá. 

Nagy István kitért arra is, hogy mindig több tudással fog bírni az új nemzedék, melynek az a feladata, hogy megtalálja a jó válaszokat az agrárium előtt álló kihívásokra.  Mindannak a tudásnak, amelyet fiatalok a felsőoktatásban magukba szívnak, mindig lesz helye és értéke – szögezte le. Az OTDK kapcsán elmondta, ez a rendezvénysorozat igazi közösségalkotó erő, a hazai tudományos utánpótlás egyik fellegvárra, a fejlődés igazi motorja, amely gazdagabbá tesz mindannyiunkat.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

The post A fiatalok tudásának mindig lesz helye és értéke az agráriumban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, a kormány és az agrártárca megadja az alapokat a jövő agrárszakemberei számára: modern oktatással, intézményrendszerrel, felújított iskolákkal, szakképzéssel és a 2023-ban elindult új Közös Agrárpolitika magyar Stratégiai Tervében megfogalmazott célkitűzésekkel, forrásokkal. A Déli ASzC Bereczki Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola lassan 120 éve kiváló szakembereket ad a magyar agrárium számára, a célja nem módosult az idők során: az agrárium szeretetét beoltani a diákokba és nézni, ahogyan a rügy duzzadni kezd és éltre kel. Az épület megújulásához a kormány több mint 363 millió forint pályázati támogatást biztosított, tette hozzá.

Nagy István arról is beszélt, hogy az elmúlt években az agrárszakképzés strukturálisan megújult. Az Agrárminisztérium fenntartásában működő agrárszakképzési centrumokban a mezőgazdasági valamint élelmiszeripari cégek, társaságok biztos partnerekre találtak, és a maguk társadalmi környezetének megbecsült, elismert oktatási szereplői lettek. 2019 óta folyamatosan emelkedik a beiratkozó tanulók létszáma, a 2022/23-as tanévre az előző évhez képest 5 százalékkal többen, 4638-an iratkoztak be. Kedvező adat, hogy az előző tanévhez viszonyítva a technikumba jelentkezők száma ismét nőtt, húzta alá.

Forrás: Am Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post A kormány és az agrártárca megadja az alapokat a jövő agrárszakemberei számára appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, a magyar agrárium számára nélkülözhetetlen, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a világra nyitott, innovatív, modern tudással felvértezett szakemberek dolgozzanak, akik stratégiai gondolkodás mentén, jövőorientáltan élnek a lehetőségeikkel, és képesek használni a modern, digitális eszközöket. A MATE küldetése, hogy versenyképes tudással rendelkező szakembereket képezzen mindezen feladatok elvégzéséhez. Az agrár-felsőoktatás az ágazat jövőjének letéteményese – tette hozzá.

Kifejtette, a MATE hallgatóinak két legfőbb célterülete a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, mindkettő kiemelt stratégiai ágazat. Az elmúlt időszakban jelentkező kihívások ellenére ez a két terület biztosította és jelenleg is biztosítja a lakosság jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel való ellátását, valamint az export révén más országok élelmezésében is részt vállal.

Nagy István elmondta, hogy a MATE ősztől 5 Campuson és 3 képzési helyen, mintegy 16 000 hallgatót fogadhat, és bizakodásra ad okot, hogy az idén ide jelentkező csaknem 6000 diákból több mint 3000-en első helyen jelölték meg az intézményt.

A miniszter kiemelte, hogy a 2027-ig tartó európai uniós költségvetési időszakban a gazdaságok fejlesztésére soha nem látott mennyiségű forrás áll rendelkezésre. A magyar kormány maximális mértékben biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az EU-s források mellé, így összesen 4265 milliárd forint jut a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztésére.

The post Nélkülözhetetlen a versenyképes tudással rendelkező agrárszakemberek képzése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy a magyar agrárium társadalmi és szakmai megbecsültsége folyamatosan emelkedik. Jól tükrözi ezt az is, hogy folyamatosan nő az agrárszakképzés iránti igény. Az idei év első felében az 5 agrárszakképzési centrumban tanulók létszáma elérte a csaknem 16 ezer főt, ebből pedig több mint 13 ezer diákot oktatnak agrárszakmákra – tette hozzá. Nagy István bátran ajánlja a fiatalok figyelmébe az agráriumot, hiszen a középszintű intézményekben versenyképes tudásra, elméleti és gyakorlati ismeretekre egyaránt szert lehet tenni. Hozzátette, a nagy értékű modern gépek, a precíziós technológiák és az ebből származó hatalmas adatmennyiség nem használható, ha nincs szaktudás ezek üzemeltetésére. Ezért van szükség a 21. századi ismereteket magabiztosan használó szakemberekre.

Az Agrárminisztérium a második legnagyobb intézményfenntartóként vesz részt a hazai szakképzési rendszerben: itt tanul az agrárszakképzésben résztvevő valamennyi diák csaknem hetven százaléka. A miniszter szerint még nem késő hivatást választani, hiszen a beiratkozási határidő június végén jár majd le. Hangsúlyozta, a minisztérium célja, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok minél többen az agrárszakképzést válasszák, ismereteik pedig olyan naprakészek, korszerűek és modernek legyenek, melyekkel versenyképesek lehetnek az ágazatban. Az eddigi jelentkezési adatok alapján a szakmát és érettségit egyszerre adó technikumot bármilyen más iskolatípust magasan előzve, a felvételizők több mint 42 százaléka választotta – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.

The post Versenyképes tudást nyújt a hazai agrárszakképzés appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István az Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek című program projektzáró rendezvényén arról beszélt, az a cél, hogy a pályaválasztás előtt álló tanulók minél többen az agrárszakképzést válasszák, tudásuk pedig olyan naprakész, korszerű és modern legyen, amellyel versenyképesek lehetnek az ágazatban. Ahhoz, hogy a szakképzésről olyan képet tudjunk felmutatni a gyerekeink számára, amely vonzóvá teszi a szakmát, befektetések szükségesek – jelentette ki a tárcavezető.

A térségi agráriskolák vezetőihez és kancellárjaihoz szólva az agrárminiszter kifejtette: a fejlesztések mellett az a lényeg, hogyan lehet az iskolákra bízott gyerekeket a szakma felé terelni, számukra jövőképet mutatni, mert – szavai szerint – mit sem ér a technológia, ha nincs aki ezeket üzemeltesse. A nagy értékű gépek, a precíziós technológia és az ebből származó rengeteg adat nem használható, ha nincs szaktudás ezeket üzemeltetni, ha nincs értő ember, aki ezeket az adatokat feldolgozza és meghozza a legjobb gazdálkodási vagy művelési döntéseket – mondta Nagy István. Ezért óriási felelősség a szakképzés fejlesztése, hiszen a családi gazdálkodásra építő magyar modell gyakorlatias, jól képzett, középfokú végzettségű szakembereket igényel – tette hozzá.

Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium (AM) helyettes államtitkára előadásában elmondta, a szaktárca az elmúlt két évben 1570 milliárd forintnyi fejlesztésről döntött, a fő stratégiai cél az állattenyésztés, az élelmiszeripar és annak megújulásának támogatása volt. A Vidékfejlesztési Programon keresztül az állattenyésztési ágazatot tekintve több mint 500 milliárd forint fejlesztési igény érkezett be a szaktárcához, ami 2700 családi gazdaság gép- és eszközfejlesztését tette lehetővé, a gyümölcstermesztési beruházásokra, valamint az alapanyag-feldolgozásra pedig 160 milliárd forintos forrás hasznosul. Élelmiszeripari fejlesztésekre 750 milliárdos keretet biztosítanak, az első támogatói döntések már megszülettek – jelezte a helyettes államtitkár.
Az agrárkörnyezet- és ökológiai gazdálkodási fejlesztésekre 1,7 millió hektáron jelentkeztek a gazdák, számukra megháromszorozott forráskeret áll rendelkezésre. A mezőgazdasági kisüzemek támogatására eddig 15 ezer családi gazdaság nyújtott be kérelmet, amire hatalmas, 82 milliárd forintnyi forrásigény érkezett be az AM-hez.

„Nagy terveink vannak az agrárszakképzési centrumokkal és az agrár-felsőoktatási intézményekkel még az idei évben, a közös munkának eredményeként komoly fejlesztésekben tudunk együtt gondolkodni” – mondta a helyettes államtitkár. Emlékeztetett: a 2023-tól megváltozó támogatási rendszerben több mint 2800 milliárd forint az a támogatási összeg, amelyet csak a beruházásokra fordítanak majd a magyar agráriumban. A 2019-ben indult, több mint egymilliárd forint értékű Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek című program során több mint száz képzést indítottak a projektben résztvevő Északi és Alföldi Agrárszakképzési Centrum diákjai számára.

The post Mintegy hárommilliárdos támogatást kapnak az agrárszakképzési centrumok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

dr. Nagy István agrárminiszter, térségi országgyűlési képviselő beszédében elmondta:

A digitalizáció, az információs társadalom robbanásszerű térhódításának hatására a vidék fogalma, de még inkább a vidéki életformát meghatározó tényezők tartalma, azok megítélése nagymértékű változáson megy keresztül.

A korábban elmaradottnak tekintett térségek egykor negatívan értékelt tulajdonságai a társadalom megújuló értékrendjében előnyökké válnak. A fogyasztás és a tömegtermelés gazdaságteremtő szerepének visszaszorulása, a túlvárosiasodás és a nagyvárosok egyre mélyülő társadalmi problémáinak felhalmozódása új lehetőséget teremtenek a vidéki térségek feléledésére.

A magyar vidék megérdemli, hogy az ország jövőjéről való gondolkodás fókuszába kerüljön. Mindannyiunk – beleértve az ország teljes lakosságát – érdeke, hogy hosszú távon is egy stabil, kiszámítható és nem utolsó sorban fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődést alapozzunk meg.
Ez viszont elképzelhetetlen a városi és vidéki Magyarország együttműködése nélkül.

Nekünk, a társadalompolitika alakítóinak feladatunk, hogy segítsük az érintett vidéki térségeket alkalmazkodni ezekhez a tendenciákhoz, hogy ne elszenvedői, hanem nyertesei legyenek ennek a folyamatnak.
A magyar Kormány elkötelezett ebben a tekintetben.

 
Célunk, hogy a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében történelmi léptékű fejlesztési lehetőséghez juttassuk a vidéki térségek gazdaságát és közösségeit, kiemelten a kulcsszerepet játszó magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart.

Éppen ezért az agrár digitalizáció ösztönzése az idei évtől új támogatási célként jelent meg, hogy minél szélesebb körben elterjedjen a precíziós gazdálkodás és minél többen használják a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket.
Ma talán minden eddiginél fontosabb, hogy előre tekintsünk, a megkezdett úton haladva az ország jövőjét építsük. A magyar Kormány a békét, a nemzet gyarapodását választja.

Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője az általuk indított településszonda keretében Rajkát jó példának, jó tanulságnak nevezte a többi település előtt. Szakaszhatárnak nevezte a program életében a sikeres pilot zárását, majd megköszönte azokat a segítségeket, melyeket a projekt során pozitívumként kaptak a helyi városvezetőktől. Kiemelte a Széchenyi István Egyetem együttműködését, melyet a modellváltás élharcosának nevezett.

A köszöntőbeszédek után sajtóbeszélgetés keretében tudhattak meg további részleteket az érdeklődők, melynek témái
• a 2021. novemberében a Digitális Falu Program keretén belül számos településen indultak el pilot projektek.
• Mosonmagyaróvár és Rajka esetében ezen projektek részét képezi a Településszonda kutatás, a „Költözzünk Vidékre!” Betelepülési és Beruházási Platform bevezetése,
• illetve drónok alkalmazása a városüzemeltetési feladatok ellátására.

The post Digitális Falu Program bemutatása Rajkán appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy

a mezőgazdaság digitalizációja nem csupán kényelmi vagy hatékonyabb munkaszervezési célokat szolgál, hanem globális szinten egy új versenyhelyzetet is teremt. Céljaink eléréséhez azonban nem elegendő a jelenleg működő digitális vívmányok átvétele.

Szükséges az is, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő technológiai eszközök és a használatukhoz elengedhetetlen kompetenciák. Ezért fontos és előremutató a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara TechLab programja, mely 2019-es alapítása óta több mint 50 agrártechnológiai startup fejlesztésében segédkezett, melyekből számos kézzelfogható, a szektor számára új szolgáltatás, megoldás jött létre – tette hozzá.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy

a kormány jelentős forrásokkal támogatja a mezőgazdaság modernizációját.

Emellett 2019 augusztusában fogadták el Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját, amely az ágazat felkészítésének első mérföldkövének tekinthető. Jelenleg már az élelmiszeriparra vonatkozó hasonló célú stratégia készül. Kifejtette, idén július 26-tól lehetett benyújtani a támogatási kérelmeket a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatására. A kormány által több mint háromszorosára emelt vidékfejlesztési forráskeretnek köszönhetően 100 milliárd forint áll a gazdák rendelkezésre. A kiírás hatalmas érdeklődés mellett zárult november 19-én, ugyanis több mint 2900 pályázat érkezett be, 212 milliárd forint értékben.

Nagy István kitért arra is, hogy a precíziós eszközök, a drónok, a szenzorok és felhő szolgáltatások is csak akkor fognak jól működni, ha a mögöttük lévő gazdák értik a használatukat, és az eszközök így segítik a döntések meghozatalát és azok végrehajtását. Ezért minden olyan kezdeményezés, amely a legújabb technológiáknak a termelésbe való átültetését, a felhasználói oldal számára emészthetőbb, könnyebben integrálhatóbb megoldások kifejlesztését célozza, kiemelt jelentőséggel rendelkezik – hangsúlyozta a tárcavezető.

The post A digitális mezőgazdaság digitálisan felkészült gazdákat kíván appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István szerint a digitális átállásról az agrárium sem maradhat le, és ehhez szükség van korszerű, tudásmegosztó honlapra. A Digitális Agrárakadémia tananyagokat tesz közzé, hírekről és eseményekről tájékoztat, és hamarosan új tartalmakkal is bővül – tette hozzá. A frissítés mellett létrejön többek között a digitális jó megoldások tudásbázisa, és a tananyagok határon túli terjesztéséhez szükséges kiegészítés. A miniszter arra számít, hogy a Digitális Agrárakadémia hozzájárul a mezőgazdaság digitális átalakulásához, amely – mint mondta – nélkülözhetetlen a vidéki élet fenntartásához, és megismerteti a gazdákkal a technológiai fejlesztéseket. A precíziós eszközök, a drónok, a felhőalapú szolgáltatások megkönnyítik a termelők munkáját, de egyúttal a folyamatos tanulást, a naprakész felkészültséget is megkövetelik – hangsúlyozta.     

Nagy István úgy véli, hogy a korszerű ismeretek közvetítése a mezőgazdaság egyik legsürgetőbb kihívását, a nemzedékváltást is segíthet megoldani. Ehhez először is el kell oszlatni a vidéki élethez kapcsolódó előítéleteket, bemutatva az agráriumban rejlő lehetőségeket. A versenyképes, korszerű gazdálkodás életre szóló létbiztonságot, munkalehetőséget jelent számukra – tette hozzá. A miniszter bízik benne, hogy egyre több gazda ismeri föl a digitalizáció előnyeit, Magyarország pedig vezető szerepet tölthet be az új technológiák alkalmazásában.     

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a fejlődésben rejlő lehetőségeket emelte ki. Schanda Tamás szerint javíthatja a versenyképességet a digitalizáció, és a kormány azt szeretné, hogy Magyarország a folyamatoknak ne csupán követője, hanem alakítója legyen. Ehhez a korszerű tudásbázis, a megújított szakképzés és felsőoktatás, a kiterjedt kutatóhálózat, az ösztönző jogszabályi környezet, a támogató gazdaságpolitika mellett korszerű, folyamatosan bővülő tudásbázisra van szükség – indokolta a Digitális Agrárakadémia létrehozását.     Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a közzétett tartalmakat a legkiválóbb szakmai műhelyek fejlesztették. A honlap látogatói megismerhetik többek között a digitális gazdaságokat, a digitális közszolgáltatásokat, és folyamatosan frissülő híreket olvashatnak az oldalon.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorhelyettese a honlapot fenntartó intézmény képviseletében folyamatos képzést és tájékoztatást ígért a Digitális Agrárakadémián keresztül. Mezőszentgyörgyi Dávid a MATE egyik küldetésének nevezte a gyakorlati ismeretek közérthető átadását, amelyben a vállalati együttműködő partnerek is közreműködnek majd. A Digitális Agrárakadémia létrehozásáról a Digitális Jólét Program áprilisi közleménye számolt be. Működési forrásait – mint írták – kormány 2027-ig biztosította. A honlap a digitalisagrarakademia.hu címen érhető el csütörtöktől.

The post Új korszakot nyit a mezőgazdaságban a Digitális Agrárakadémia appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte,

a precíziós mezőgazdasági eszközök és módszerek alkalmazása azt jelenti, hogy az összes rendelkezésünkre álló információt, a hagyományos ökológiai tudást és az évszázados gazdálkodási hagyományokat is elemezni és kezelni tudjuk. A helyspecifikus mezőgazdasági műveléssel csökkenteni lehet a vetési átfedést, valamint mérsékelni lehet az üzemanyag, a műtrágya, a növényvédőszer, illetve a vetőmag mennyiségét is.

Nagy István kitért arra is, hogy nagy lehetőségek, komoly adatvagyon áll már most is a gazdálkodók rendelkezésére, amit hatékonyan kell kamatoztatni.

Kifejtette, a digitális mezőgazdaság infrastrukturális hátterének egyik alappillére az országosan elérhető, nagy pontosságú helymeghatározást biztosító, geodéziai célra alkalmas, valós idejű technológia az RTK módszer. A miniszter emlékeztetett, az idén augusztusban indult szolgáltatás mind a négy, Magyarország felett elérhető műholdas helymeghatározó rendszer jeleit továbbítva működik. Az innováció használata számos alkalmazási területen megkönnyíti az elvégzendő munkát. Különösen igaz ez a mezőgazdaság területén, ahol a centiméter pontos gépi navigáció a megművelni kívánt területen sok idő, energia, emberi erőforrás és költség megtakarítását teszi lehetővé – tette hozzá.

A tárcavezető hangsúlyozta,

nemzetünk jövője szempontjából rendkívül fontos a magyar vidék gazdaságának és erőforrásainak megőrzésén túl annak megújítása is. A célunk éppen ezért egy tudásalapú, innovációra építő, versenyképes és sikeres agrárium megteremtése. Ezt szolgálja a nyáron meghirdetett mezőgazdasági precíziós fejlesztéseket támogató felhívás is, melyre eddig csaknem 2300 darab kérelem érkezett, több mint 173 milliárd forint támogatási igénnyel. A pályázati lehetőség 2021. szeptember 20-ig még nyitva áll az érdeklődők részére

– hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.

The post Az agrárium az egyik leginnovatívabb ágazat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.