A tárcavezető kiemelte,

a precíziós mezőgazdasági eszközök és módszerek alkalmazása azt jelenti, hogy az összes rendelkezésünkre álló információt, a hagyományos ökológiai tudást és az évszázados gazdálkodási hagyományokat is elemezni és kezelni tudjuk. A helyspecifikus mezőgazdasági műveléssel csökkenteni lehet a vetési átfedést, valamint mérsékelni lehet az üzemanyag, a műtrágya, a növényvédőszer, illetve a vetőmag mennyiségét is.

Nagy István kitért arra is, hogy nagy lehetőségek, komoly adatvagyon áll már most is a gazdálkodók rendelkezésére, amit hatékonyan kell kamatoztatni.

Kifejtette, a digitális mezőgazdaság infrastrukturális hátterének egyik alappillére az országosan elérhető, nagy pontosságú helymeghatározást biztosító, geodéziai célra alkalmas, valós idejű technológia az RTK módszer. A miniszter emlékeztetett, az idén augusztusban indult szolgáltatás mind a négy, Magyarország felett elérhető műholdas helymeghatározó rendszer jeleit továbbítva működik. Az innováció használata számos alkalmazási területen megkönnyíti az elvégzendő munkát. Különösen igaz ez a mezőgazdaság területén, ahol a centiméter pontos gépi navigáció a megművelni kívánt területen sok idő, energia, emberi erőforrás és költség megtakarítását teszi lehetővé – tette hozzá.

A tárcavezető hangsúlyozta,

nemzetünk jövője szempontjából rendkívül fontos a magyar vidék gazdaságának és erőforrásainak megőrzésén túl annak megújítása is. A célunk éppen ezért egy tudásalapú, innovációra építő, versenyképes és sikeres agrárium megteremtése. Ezt szolgálja a nyáron meghirdetett mezőgazdasági precíziós fejlesztéseket támogató felhívás is, melyre eddig csaknem 2300 darab kérelem érkezett, több mint 173 milliárd forint támogatási igénnyel. A pályázati lehetőség 2021. szeptember 20-ig még nyitva áll az érdeklődők részére

– hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.

The post Az agrárium az egyik leginnovatívabb ágazat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István kiemelte:

a magyar gazda számára a föld jelenti az életet, a jövőt.

    Ez a gondolat motiválta a Mura-program indítását, amelynek legfőbb célkitűzése, hogy a dél-zalai térség 82 településének jövőképet biztosítson, és megteremtse a minőségi vidéki élet feltételeit – tette hozzá.       

A program arra is felhívja a figyelmet, hogy a mezőgazdaság korszakváltáshoz érkezett, a 21. században az agráriumban nem elegendő a hagyományokra épülő korszerű szakmai tudás alkalmazása:

a sikeres mezőgazdaságra alapozó vállalkozások lételeme az ökológiai személetre épülő, a természeti környezet megóvását és fenntarthatóságát biztosító innovatív megoldások, fejlesztések, beruházások megléte és azok mind szélesebb körű alkalmazása

– mondta az agrárminiszter.

Hozzátette: a Mura Nemzeti Programmal, valamint a kormányzat nyújtotta támogatásokkal technikai újításokat lehet megvalósítani.     

A Hivekovics családi gazdaság által létesített Cravo-növényház termésbiztonságot eredményez, a rendszer jól alkalmazkodik az időjárási viszonyokhoz. Fóliaborításának köszönhetően az UV-sugárzás közel 90 százalékát blokkolja, emellett felfogja a hosszúhullámú sugárzás 6 százalékát. A technológiai felszereltsége egyedülálló:

• meteorológiai szenzorok mérik a külső hőmérsékletet, a napsugárzást, az eső és a szél erősségét és irányát, valamint a légnyomást.
• A belső szenzorok a növényház levegőjének hőmérsékletét és relatív páratatalmát, a talaj hőmérsékletét és nedvességtartalmát továbbítják a klímavezérléshez – ismertette az agrárminiszter.     

Kitért arra is, hogy

a fogyasztói igények kiszolgálásához elengedhetetlen az időzített környezetbarát termesztés, a folyamatos szállítás és a szakszerű tárolás.

    A mai kor emberének 21. századi technológiával előállított, megfelelő minőségű termésre van szüksége, ezt pedig csak korszerű technológiával, magas innovációval lehet elérni – emelte ki az agrárminiszter.

    Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára elmondta: ha a gazdák nagyobb hatékonysággal tudják használni a földterületüket, a munkahelyek száma is bővül. A Hivekovics családi gazdaságban az állandó foglalkoztatottak száma 50-60 fő, a szüreti szezonban pedig 150-200 embernek tudnak munkát adni.     

Hivekovics Ákos, a családi gazdaság vezetője elmondta: a Cravo-növényházat 7-8 perc alatt zárttá lehet átalakítani. Egyhektáros területen 42 ezer folyton termő epret nevelnek. Az idei kísérleti év volt, de számításaik szerint a következő években egy növényen 1-1,5 kilogramm eper terem, így egy termesztési időszakban akár 50-60 tonna szamócára is számíthatnak. A családi gazdaság éves árbevétele 1 milliárd forint, az eredmény pedig 250 millió forint volt.

The post A modern technológiát alkalmazó vállalkozások hozzájárulhatnak a vidéki gazdálkodás versenyképességéhez appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István agrárminiszter az eseményen hangsúlyozta, hogy minden nehéz gazdasági helyzetben a beruházás, a tervszerű fejlesztés jelenthet megoldást.

    A miniszter a társaság saját forrásból megépített, 2 ezer négyzetméteres, a növénytermesztéshez használt gépek karbantartására, adminisztratív feladatok elvégzésére szolgáló központját Magyarország egyik legkorszerűbb ilyen létesítményének nevezte. Egyúttal arra hívta fel a mezőgazdaság szereplőinek figyelmét, hogy „nem lehet, nem szabad megállni, haladni kell előre”.

Az agrárium is belépett a digitalizáció korába, olyan új fejlesztések, tudományterületek jelennek meg itt is, amelyek egészen más gondolkodásmódot, hozzáállást igényelnek

– mondta a miniszter. Úgy vélte, a siker kulcsa a nyitottság a világ újdonságaira, továbbá az, hogy azokat az érintettek képesek legyenek, akarják és szeressék is használni.
    Nagy István szólt arról, hogy a növénytermesztési központ, valamint a 3,1 milliárd forintos beruházás eredményeként Terebezdpusztán épült, nyers kukorica feldolgozására is alkalmas takarmánykeverő üzem jelentősen növeli a Claessens csoport versenyképességét, jövedelmezőségét, hozzájárul a foglalkoztatás élénkítéséhez, az életszínvonal, valamint a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez, a korszerű technológiának köszönhetően pedig a magyarországi állattartás ökológiai lábnyomának csökkentéséhez.

    A tárcavezető kitért arra is, hogy

a vidékfejlesztési programban új pályázati lehetőség nyílt állattartó telepek fejlesztésére. Az 50 milliárd forintos keretösszegből olyan, nagy hozzáadott értékű beruházásokat támogatnak, amelyek fokozzák az állattenyésztés versenyképességét, mérséklik a koronavírus-járvány negatív hatásait. A támogatási kérelmek benyújtására október 1-jétől van lehetőség

– fűzte hozzá.
    Szászfalvi László, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője azt mondta: a Claessens cégcsoportra egyaránt jellemző a tradíciók tiszteletben tartása és a modernizáció melletti elkötelezettség. „A tulajdonosok felismerték, hogy ebben a térségben van hagyományokon alapuló jövő, és ezért a jövőért tenni kell, össze kell fogni” – jegyezte meg. Kiemelte, hogy a cégcsoport 350 embernek ad munkát a térségben, egyúttal ennyi család megélhetéshez járul hozzá.
    A belga származású Claessens család negyedszázada vásárolta meg a Dél-Somogyi Állami Gazdaság utódcégét. A család tagjai magyar állampolgárságot kaptak, cégcsoportjuk Somogy legnagyobb állattartójává vált, szarvasmarha-tartással, tejtermeléssel, sertéstenyésztéssel, -hízlalással, növénytermesztéssel foglalkozik. Az állatok etetéséhez szükséges takarmányt saját szántóföldjükön termelik, illetve környékbeli gazdáktól vásárolják.
    Claessens Peter, a cégcsoport egyik tulajdonosa az MTI érdeklődésére közölte, hogy több mint 2100 tehenük van, tejtermelésük több mint 24 millió liter évente, és az a cél, hogy az idén elérjék a 25 millió litert. Hozzátette, hogy tenyészkoca-állományuk 8500 egyedből áll, az állatok évente 350 ezer malacot hoznak világra. A malacokból 200 ezret saját hízlaldájukban nevelnek fel, a többit belföldön értékesítik.
    A cégcsoporthoz tartozó Claessens Kft., Agrár Kft. és Csicsó Pig Kft. tavalyelőtt 10 milliárd forint árbevételre tett szert, tavaly kevesebb, mint 15 milliárdra. Claessens Péter szerint az idén várhatóan elérik a 20 milliárd forintot.

The post Növénytermesztési központ épült Somogycsicsón appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter február 19-én a PREGA konferencia és kiállítás megnyitóján, Budapesten. 

Precíziós gazdaság nélkül nem lesz megújuló magyar mezőgazdaság, az agrárdigitalizáció elősegíti a stabilitást és a kiszámíthatóságot az élelmiszertermelésben, növeli a hatékonyságot, ezzel pedig a versenyképességet és magasabb jövedelemszintet tesz elérhetővé

    Az Agroinform.hu portál, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrármarketing Centrum (AMC) által szervezett, precíziós gazdálkodásról szóló kétnapos konferencián a miniszter hangsúlyozta, hogy a modern technológiák használata a sikeres és tudásalapú vidék alapjait teremti meg.

    A kormány törekszik arra, hogy a környezetet, a talajt és a vizet egyaránt kímélő helyspecifikus gazdálkodás valósuljon meg. Ennek segítésére vezették be a Digitális jólét programot, valamint készítették elő a Digitális agrárstratégiát, aminek lényege, hogy a mezőgazdasági termelők, az agrárszakemberek, a szakigazgatásban dolgozók a mindennapi munkájuk során minél szélesebb körben használhassák az új technológiákat, informatikai és infokommunikációs rendszereket és elsajátítsák az ezek alkalmazásához szükséges komplex tudást – tette hozzá.

    Nagy István kifejtette,

fel kell készülni arra, hogy a digitalizációra épülő új világ kevesebb, de magasabban kvalifikált munkaerőt igényel. Továbbra is szeretnék elérhetővé tenni a közigazgatási adatrendszerekben rejlő gazdaságfejlesztési potenciált.

A digitális agrár-rezsicsökkentés célja egyrészt minél több állami adatbázis ingyenessé és elérhetővé tétele, másrészt az állam, illetve az unió felé történő kötelező adatszolgáltatások egyszerűsítése, a döntéshozatali eljárások gyorsítása. Nagy adatvagyon áll már most is a gazdálkodók rendelkezésére és az a cél, hogy ezt ki is tudják használni – fűzte hozzá.

a magyar nemzet jövője szempontjából rendkívül fontos a magyar vidék gazdaságának és erőforrásainak megőrzésén túl, annak megújítása is. Összhangot kell teremteni az innováció és a hagyományos – helyi igényekre épülő és kisléptékű – vidékfejlesztés között.

Az agrárminiszter szerint az idei PREGA kiállítás újabb lendületet ad majd az innovatív megoldások és technológiák felfedezésére és használatára.

    Győrffy Balázs, a NAK elnöke rámutatott arra,

a következő évtizedekben dinamikusan fog növekedni az agrártermékek iránti kereslet, felértékelődik a mezőgazdaság, bő 30 év múlva 9 milliárd embert kell majd táplálni a Földön. Mivel a szántóterületek nagysága csak minimálisan növelhető, ezért új erőforrásokban kell gondolkodni, illetve a meglévők felhasználását kell a fenntarthatóság szempontjából optimalizálni.

Az agrárkamara elnöke szerint a megoldás a precíziós gazdaságban rejlik, mivel csak az képes egyszerre a fenntarthatóságot és a versenyképességet biztosítani.

    Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerint

a precíziós gazdálkodás, a digitális technológiák alkalmazása fontos eszköze a mezőgazdasági kibocsátás növelésének, emellett a versenyképesség és a környezeti fenntarthatóság szempontjából is fontos. Nem a precíziós gazdálkodásra átállás költsége a jelentős tétel, hanem az a veszteség, amelyet annak hiánya évről-évre okoz.

    Nyugat-európai szakértők szerint a precíziós gazdálkodással évente hektáronként 25-30 ezer forintnak megfelelő összeggel nagyobb eredmény érhető el szántóföldi művelésben, Magyarországon pedig ennél is lényegesen nagyobb, 65-70 ezer forintos eredményesség javulás lenne elérhető, mivel a bázis alacsonyabb a nyugat-európainál.

Ez 300-350 milliárd forinttal nagyobb termelési értéket jelenthet csak a szántóföldi növénytermesztésben, ami majdnem annyi, mint amennyit területalapú, vagy állatalapú támogatásból évente igénybe vesznek a gazdák.

    Bolyki Bence, az agroinform.hu portál vezetője, a rendezvény főszervezője ismertette,

az idei PREGA-ra több mint ezren jelezték részvételi szándékukat. Az érdeklődők elméleti és gyakorlati kérdésekre egyaránt választ kaphatnak a precíziós gazdálkodással kapcsolatban, több mint száz előadást hallgathatnak meg.

Számos modern alkalmazással is megismerkedhetnek, például a talajművelés, a növényvédelem, a vízgazdálkodás, a térinformatika területén. A kiállítótérben pedig több mint 40 szakmai kiállító mutatja be termékeit és újdonságait – sorolta. 

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post PREGA konferencia 2019 appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.