A miniszter hozzátette, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében meghirdetett felhívásban legfeljebb 50 millió forint támogatás igényelhető, kiemelten magas, akár 95 százalékos támogatási intenzitás mellett. A kérelmek benyújtására első körben július 2. és 15. között lesz lehetőség, a teljes benyújtási időszak pedig 2026. október 28-ig tart.

Kifejtette, a korábban kizárólag hazai forrásból finanszírozott Zártkert Program 3 felhívásán 2017−2021 között 668 önkormányzat nyert el támogatást, mintegy 10 milliárd forint összegben. A korábbi program népszerűsége miatt döntött úgy az agrártárca, hogy a KAP Stratégiai Terv keretében ismét meghirdeti a kiírást.

A felhívás célja a zártkerti területek fejlesztése és azok mezőgazdasági hasznosításának elősegítése, a zártkerti életforma fennmaradása, az önellátás erősítése, illetve a vidéki táj értékeinek megőrzése. Az uniós forrással, amelyhez 80 százalékos hazai finanszírozás társul, az érintett önkormányzatoknak lehetősége nyílik a zártkertek megközelíthetőségének és az ivóvízellátást szolgáló fejlesztéseknek, a villamosenergia-ellátást biztosító, a vadvédelmet és a vadgazdálkodást szolgáló fejlesztéseknek a megvalósítására, a kulturális örökség megőrzése és a közösségi értékteremtés erősítése mellett.

A kormány komplex módon segíti a vidék gazdaságának fejlődését, a kis- és közepes gazdaságok fizetőképességének fenntartásától, azok beruházásain át, egészen a vidéki önkormányzatok számára biztosított forrásokig, ugyanis kiemelt figyelmet fordít azokra az önkormányzati fejlesztésekre, amelyekkel a kistelepülések lakosságmegtartó ereje egyszerre fokozható a helyi értékek megőrzésével – hívta fel a figyelmet Nagy István.

A részletes pályázati feltételek és a dokumentáció a kap.gov.hu tematikus oldalon érhetők el.

(AM Sajtóiroda)

The post A kormány továbbra is segíti a vidéki önkormányzatok zártkerti fejlesztéseit appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

A tárcavezető rámutatott: a Kárpát-medence Pannon régiójának gyepes élőhelyei Európában is egyedülálló természeti értéket képviselnek. A homokpusztáktól a szikes területeken át a hegyi kaszálórétekig rendkívül gazdag élővilágnak adnak otthont, a védett növényfajok mintegy háromnegyede, a védett állatfajok közel fele ezekhez az élőhelyekhez kötődik. A miniszter hangsúlyozta: a gyepek állapota közvetlen hatással van a vízgazdálkodásra, az élelmezésbiztonságra és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességre, ezért megőrzésük túlmutat az agrárium határain.

Az agrárminiszter emlékeztetett arra, hogy a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében több mint 200 ezer hektár gyepterület található, ahol folyamatos élőhely-kezelési és helyreállítási munkák zajlanak. Ugyanakkor a természetvédelmi célok eléréséhez elengedhetetlen a gazdálkodók, a szakmai szervezetek és a helyi közösségek együttműködése is. A mennyiségi szemlélet helyett a minőségi, természetkímélő gyepgazdálkodás megerősítése a jövő útja – tette hozzá.

Erre reagálva indult el 2019-ben Magyarország első természetvédelmi célú integrált projektje, a Grassland-HU LIFE. A csaknem 17,3 millió eurós költségvetésű kezdeményezés célja a Pannon gyepes élőhelyek természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A projekt koordinátora a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., partnerei között pedig megtalálható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is. A program részeként országos tanácsadó hálózat segíti a Natura 2000 területeken gazdálkodókat, valamint modellgazdaságok mutatják be a természetkímélő, ugyanakkor gazdaságilag is fenntartható gyakorlatokat.

Nagy István külön kiemelte a házigazda intézmény szerepét, a Kőszegi Evangélikus Középiskola 110 hektáron folytat gyepgazdálkodást, területének 90 százaléka Natura 2000-es besorolású. A 2025-ben elnyert „Az év rétiszénája” díj bizonyítja, hogy a mezőgazdasági termelés, a biodiverzitás megőrzése és a fiatalok gyakorlati képzése összehangolható. A kormány kiemelten támogatja a fiatalok agráriumba történő belépését, hiszen a 21. századi technológiák alkalmazása és a fenntartható szemlélet erősítése nélkülözhetetlen az ágazat jövője szempontjából.

A természet értékei hosszú távon csak akkor maradhatnak fenn, ha felelős gazdálkodással és tudatos szakmai együttműködéssel őrizzük meg azokat. A hazai gyepek jelentős nemzeti értéket képviselnek, megóvásuk és fenntartható hasznosításuk közös kötelességünk – hangsúlyozta Nagy István.

The post Egyedülálló gyeptípusaink megőrzése közös felelősségünk appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

A tárcavezető a rendezvényen kiemelte, a magyar vadgazdálkodás és vadászat keleti és nyugati örökség, világraszóló hungarikum és olyan sajátos érték, amit meg kell őriznünk és tovább kell fejleszteni. A cél, hogy a fenntartható gazdálkodás szemléletét minél szélesebb körben, különösen a jövő generációival is megismertessük. A szemléletformálásban továbbra is kiemelt feladat, hogy ráirányítsuk a figyelmet a természetgazdálkodás jelentőségére, a hagyományos vadászati módok megőrzésére és vadászati kultúránk sokszínűségére – tette hozzá.

Az eredmények tekintetében a miniszter arról beszélt, hogy a 2024-2025-ös esztendőben 1451 vadászterületen 328 ezer nagyvadat, mezei nyúlból és fácánból pedig összesen 559 ezer példányt hasznosítottunk. A vadászati évben 72 800 trófeát bíráltak el. Ezen belül a vadfajok aránya stabilitást mutat. Az őzagancsok 56 százalékkal az elsők, a második helyen pedig a gímszarvasagancsok voltak, 31 százalékkal.

Nagy István a vadászattal és vadgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok kapcsán elmondta, az új rendelkezések egy új, a gyakorlati életben jobban és szilárdabban helytálló vadgazdálkodási és vadászati tevékenységet tesznek lehetővé. Emellett segítik a hazai vadgazdálkodás minőségi fejlesztését, a hivatásos vadászok szakmai munkáját és a természetszerető sportvadászok tevékenységét is. A természet csodákkal lát el minket, a mi felelősségünk pedig az, hogy az egyensúlyt fenntartsuk és tovább adjuk az utánunk jövő generációk számára. Erre teremt remek lehetőséget a 32. FeHoVa kiállítás is – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

The post A természet egyensúlyának fenntartásáért felelősséggel tartozunk appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz megvalósítása 2025-ben új korszakot nyit Magyarország természetvédelmében. A tíz nemzeti park igazgatóság számára elérhető 42 milliárd forintos keretből 59 projekt indul el, amelyek célja csaknem 100 ezer hektáron javítani a természeti környezet állapotát. A program átfogó célkitűzései öt fő területre koncentrálnak. Az első és legfontosabb az élőhely-rekonstrukció, amely a források közel egyharmadát teszi ki. A vizes élőhelyek helyreállítása ezen belül is a legfajsúlyosabb: ezek a természet legfajgazdagabb, legértékesebb, de egyben legsérülékenyebb területei, ezért védelmük mindannyiunk közös felelőssége. Mindez jól mutatja, hogy hazánk mindig élen járt a vizes élőhelyek védelmében, hisz 260 ezer hektárnyi Ramsari területtel büszkélkedhetünk. A második terület a kezelési infrastruktúra fejlesztése, amely magában foglalja az őshonos állatok génmegőrzését és a védett területek természetvédelmi kezelését. Jelenleg több mint 13 ezer őshonos haszonállat segíti a védett gyepek fenntartását, miközben korszerűsítjük az állattartó telepeket, itatókat és utakat. A harmadik prioritás a bemutatási tevékenység erősítése, amelynek célja az ökoturizmus fejlesztése. A nemzeti park igazgatóságok ma már a hazai ökoturizmus legfőbb letéteményesei: évente 1,6 millió regisztrált vendéget fogadnak, 1000 fős szálláshelyhálózat és 1000 kilométer hosszú tanösvényrendszer áll rendelkezésre. A negyedik terület az élettelen természeti értékek védelme. Magyarország több mint 4000 barlangot tart számon, és három UNESCO által védett geoparkkal is büszkélkedhetünk. Az ötödik terület pedig a természetvédelmi őrzés feltételeinek javítása. Akörnyezetvédelmi őrszolgálat 250 főből áll, az őrszolgálati irodák, gépparkok fejlesztése, eszközök beszerzése fog megvalósulni a projektek keretében.

A KEHOP Plusz program támogatásából az egyes nemzeti parkokra a következő összegek jutnak: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 3,3 milliárd, Balaton-felvidéki 2,6 milliárd, Bükki 3,3 milliárd, Duna-Dráva 2,8 milliárd, Duna-Ipoly 2,5 milliárd, Fertő-Hanság 2,3 milliárd, Hortobágyi 3,7 milliárd, Kiskunsági 4,3 milliárd, Őrségi 4,3 milliárd és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 4 milliárd forint.

Nagy István kiemelte, az idei év ünnepek sorozatát is hozta a nemzeti parkok számára. Az Aggteleki Nemzeti Park háromszoros évfordulót ünnepel. A park 1985. január 1-én alakult, Vass Imre 200 éve fedezte fel a Baradla barlang főágát, és 30 évvel ezelőtt az Aggteleki és Szlovák-karszt barlangjai felkerültek az UNESCO Világörökségi listára, egyetlen természeti világörökségként. Szintén idén ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját a Kiskunsági Nemzeti Park. A két nemzeti park számos programmal, rendezvénnyel és pályázattal várta a természetkedvelőket.

Fontos mérföldkő 2025-ben a természetvédelmi infrastruktúra bővítésében. A Jókai-kertben megnyílt a megújult Steindl Villában a Madárország elnevezésű kiállítás, amely Magyarország madárvilágát mutatja be. Megújult továbbá a Kis-Balatonon a Vörsi Tájház, ahol az első természetvédelmi őr, id. Gulyás József megkezdte tevékenységét. Lezárult a Kiskunsági térség Böddi LIFE programja is, mely a térség legnagyobb élőhely-rehabilitációs projektje volt. Kiemelt jelentőségű, hogy Tata városa, amely elsőként nyerte el a Ramsari Város címet, idén először adott otthont a Ramsari Városok Polgármestereinek 4. világtalálkozójának, amely egybeesett a Tatai Vadlúdsokadalom rendezvénnyel is.

Felidézte, a természetvédelem nem csupán értékmegőrző, hanem közösségépítő és gazdaságélénkítő eszköz is, különösen azokban a térségekben, ahol a természet közelsége a legnagyobb kincs. Ezért az Agrárminisztérium továbbra is támogatja a nemzeti park igazgatóságok munkáját, hogy a jövő generációi számára is megőrizzék Magyarország kiemelkedő természeti örökségeit.

(AM Sajtóiroda)

The post A kormány kiemelten támogatja a nemzeti park igazgatóságokat, hazánk természeti őreit appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte, a kormány stratégiai értékként tekint az ország erdővagyonára, melynek megőrzésére és gyarapítására az agrártárca számos eredményes programot valósított meg. Az Országfásítási Program 2019-es meghirdetése óta csaknem 200 millió darab új fát ültettünk el hazánk erdőterületének növelése érdekében. Ebből több mint 172 millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítéseivel került a földbe. Az állami erdészeti társaságok közreműködésének köszönhetően 4,3 millió fával gyarapodott az Újszülöttek Erdeje Program, amely őshonos fajokból álló elegyes erdőállományok létesítésével évente több, mint 1 millió facsemete elültetésével járul hozzá hazánk klímavédelmi céljainak teljesüléséhez. Ugyanakkor 7 milliót tettek ki a mintafásítási kezdeményezések, és a természetes úton befásodott területek erdővé alakítására is 430 ezer facsemetét használtak fel az állami erdészeti társaságok szakemberei – tette hozzá Nagy István. Az elmúlt több mint 5 évben a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében telepítették 5829 hektáron. Ezt követi Hajdú-Bihar vármegye, ahol 2614 és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, ahol 2396 hektárnyit telepítettek.

A Településfásítási Program a rendszerváltás óta az ország legnagyobb, belterületi fásítási kezdeményezése, melynek idei, 5. ütemére vonatkozóan 1,320 milliárd forint a keret, ez az összeg az eredetileg tervezettnek és a korábbiaknak több mint a duplája. Idén minden korábbinál nagyobb volt az érdeklődés, ezért az összes, több mint 1700 település fához juthatott. 2026 tavaszára már több mint 76 ezer sorfát ültetünk el országszerte a vidéki településeken. A cél 100 ezer fa elültetése 2026 év végére – húzta alá a miniszter.

Nagy István ismertette, számos kezdeményezés segítette a gyermekek környezeti nevelését. Az Iskolában az Erdő Program az elmúlt 35 év legnagyobb környezeti nevelési akciója, melynek keretében 114 ezer gyermek vehetett részt erdőpedagógiai foglalkozásokon a saját iskolájában. 2024 szeptemberétől a hátrányos helyzetű települések iskolásainak is biztosítottak lehetőséget arra, hogy eljussanak az erdei iskolákba. Az Erdei Iránytű Programban idén 250 csoport, összesen 8700 gyermek vehetett részt, amely egy-egy napos erdei iskolai látogatást biztosított számukra. A kezdeményezések iránt hatalmas az érdeklődés, ezért az agrártárca már most döntött a jövő évi folytatásról.

Az állami erdők nyitottak a nagyközönség számára: rekreációs szolgáltatásuk révén hozzájárulnak az egészségmegőrzéshez, az aktív kikapcsolódáshoz. A cégcsoport az elmúlt évtizedben megvalósult 42 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztés mellett évente 4-5 milliárd forintot fordít a rekreációs infrastruktúra működtetésére, így jelentős tehertől kímélve meg a költségvetést.

Az elmúlt 100 évben Magyarország erdeinek területe megduplázódott, ami a magyar gazdák és erdészek összefogásának eredménye. Az erdők jelentőségét mutatja, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének keretében a korábbi költségvetési időszakhoz képest háromszor annyi, összesen mintegy 310 milliárd forintnyi forrást fordít a kormány a magyar erdők megőrzésére, területük növelésére és minőségük javítására. A cél továbbra is az, hogy több és jobb erdőink legyenek, amelyeket versenyképes vállalkozások kezelnek. A támogatások segítségével a magyar erdők szénelnyelő kapacitásuk fenntartásával, klíma- és egészségvédelmi szolgáltatásaikkal jelentős mértékben hozzá tudnak járulni Magyarország klímavédelmi céljainak teljesüléséhez – húzta alá a miniszter.

(AM Sajtóiroda)

The post Az ország zöldvagyona a kulcs a klímavédelmi célok eléréséhez appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, a külterületeken élők számára a megfelelő infrastruktúra kiépítése nemcsak a földrajzi mobilitást segíti, hanem közvetlenül hozzájárul ahhoz is, hogy a vidéki lakosság biztonságosan és kiszámíthatóan érhesse el a szükséges szolgáltatásokat, ezáltal javítva az életminőséget.

Nagy István emlékeztetett, hogy a korábbi időszak Vidékfejlesztési Programjának egyik legnépszerűbb intézkedése volt a külterületi helyi közutak fejlesztésére meghirdetett két felhívás, melyek keretében együttesen 1668 kérelmet támogatott az Agrárminisztérium. Ezek esetében a Magyar Államkincstár több mint 140 milliárd forintot folyósított, a forrásoknak köszönhetően pedig összesen 2500 kilométernyi út újult meg országszerte.

Az agrártárca a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében is fontosnak tartotta, hogy ismét lehetőséget teremtsen az önkormányzatok számára az ilyen jellegű fejlesztésekre. A korábbi intézkedések folytatásaként ezért idén is meghirdette a „Külterületi utak fejlesztése” című pályázati felhívást, melyre 983 kérelem érkezett 98 milliárdos igénnyel. A felhívás keretében egyéni projektenként akár 150 millió forint finanszírozási összeghez is juthatnak a 10 ezer fő alatti lakosságszámmal rendelkező önkormányzatok – ismertette a miniszter.

A tárcavezető elmondta, hogy forrásátcsoportosításokkal az Agrárminisztérium megteremtette a lehetőségét annak, hogy minden, a formai előírásoknak megfelelő és a felhívásban foglalt minimum ponthatárt elérő kérelmet támogatásban tudjanak részesíteni.

The post Agrárvállalkozásokat is segít –  Több mint 100 település külterületi útfejlesztését támogatja a kormány appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az erdők haszna a magyar társadalom minden tagját egyformán szolgálja, az élhetőbb környezet megteremtése érdekében pedig a cél továbbra is az, hogy az ország fával borított területe 27 százalékra növekedjen. Emlékeztetett, hogy 2019-ben indult el az Országfásítási program azzal a szemlélettel, hogy a fával borított területek gyarapodása a jövőnk záloga. A kezdeményezéssel sikerült megfordítani a negatív erdőtelepítési trendet. A program eredményességét jól jelzi, hogy az eltelt pár év alatt csaknem 200 millió új fát ültettek el – mondta a miniszter.

Nagy István elmondása szerint fontos eleme az Országfásítási programnak a rendszerváltozás óta indított legnagyobb belterületi fásítás, a Településfásítási program. A 2020-ban indult és eddig négy ütemben megvalósult kezdeményezés célja a vidéki, tízezernél alacsonyabb lélekszámú települések zöldítése és környezeti állapotának javítása. Szeretnék jövőre elültetni a program részeként a százezredik nagyméretű sorfát – jelezte a tárcavezető. Elmondta, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyében a program indulása óta 5125 fát ültettek el, idén ősszel pedig további 560 sorfát szállítanak ki. Dunakiliti tíz kislevelű hársat igényelt, amelyek három helyszínen kerülnek a földbe. Nagy István arról is beszélt, hogy az Országfásítási programnak az erdőtelepítések mellett része az Újszülöttek Erdeje program is, amely őshonos fajokból álló elegyes erdőállományok létesítésével járul hozzá Magyarország klímavédelmi céljainak teljesüléséhez.

A programot kivitelező állami erdészeti társaságok 2019 és 2024 között 4,3 millió fát ültettek el, amellyel 624 hektárnyi új erdőt hoztak létre. Emellett az állami erdészeti társaságok a mintafásítási kezdeményezésekkel is hozzájárulnak az erdővel borított területek növeléséhez. Ebben a programban 2020 és 2024 között 1040 hektár új erdőt telepítettek mintegy 7 millió fa elültetésével. Az agrárminiszter kitért arra, hogy a Vidékfejlesztési programban 67 milliárd forintot különített el a kormány új erdők telepítésére 2014 és 2023 között, a Közös agrárpolitika Stratégiai Tervben pedig további 64 milliárd forintot fordítanak ugyanerre a célra 2027-ig. Ismertette, hogy az erdőtelepítési felhívás lehetőséget ad új erdők telepítésére vagy ipari célú fás szárú ültetvény létrehozására és ezek ápolására. A telepítést követő 12 évig kompenzáció jár a gazdálkodók számára, és a területalapú támogatás is elérhető marad. Külön támogatják a mezővédő erdősávok és fasorok, valamint a fás legelők kialakítását – tette hozzá a tárcavezető.

Nagy István hangsúlyozta azt is, hogy a kormány elkötelezett az erdők megőrzése és gyarapítása mellett, mert az erdők az ország zöldvagyonának legfontosabb elemét jelentik. Ez a zöldvagyon olyan kiemelt közcélokat szolgál, mint a klímavédelem, a szénmegkötés vagy a biodiverzitás növelése – mutatott rá. Hozzátette, hogy ezeknek a közösségi céloknak a megvalósításában az állami szerepvállalás különösen fontos.

(MTI)

The post Az erdők a kormány zöldpolitikájának középpontjában állnak appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

 A miniszter hozzátette, az állatkert felelősségteljes döntése példaértékű, hiszen ezzel megvédték a rájuk bízott állatok életeit. A 72 napos zárlat alatt a csaknem 1500 állatból − köztük 600, a vírusra kifejezetten fogékony egyedből − egyetlen sem betegedett meg, és végig tünetmentes maradt az állomány. Kiemelte, a fegyelmezett munka és közös erőfeszítés eredményeképp lehetünk itt együtt az Állatkertek Éjszakáján.

 Az Állatkertek Éjszakája már hagyománnyá nőtte ki magát. A 2012-ben, a Fővárosi Állatkertből indult kezdeményezés mára országos esemény, amelyet mindig a nyár utolsó péntekén tartanak. A tárcavezető elmondta, az Állatkertek Éjszakája példaértékű magyar kezdeményezés, amely egyszerre szól a közösségről, a természet szeretetéről és az ismeretterjesztésről. Az esemény teremtett világunk megőrzésére hívja fel a figyelmet, lehetőséget ad, hogy rácsodálkozzunk a minket körülvevő állat- és növényvilágra, a természet komplex rendszerére és az ökológiai sokszínűségre, valamint arra, hogy az ember nem a természet felett áll, hanem részese annak.

 Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy az országos rendezvény idei témája a „városi vadon”. A természet ugyanis nemcsak az erdőkben, a mezőkön van jelen, hanem a városokban is. Városlakóként is sokat tehetünk a teremtett világunk értékeinek megőrzéséért. A beporzó rovaroknak segíthetünk, ha a kertekben, parkokban virágokat ültetünk. A madaraknak otthont és táplálékot adunk, ha fákat telepítünk. A sünöknek pedig menedéket kínálhatunk a kertünkben egy farakás alatt. Mindezekkel az apró lépésekkel biodiverzitásunkat védjük. Az agrárminiszter aláhúzta, „az ember és természet együttléte nem múló szeszély, hanem életfeltétel.”

/AM Sajtóiroda/

The post A kormány a kihívások közepette is támogatta a győri állatkertet appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A 2025.01.01. és 2028.12.31. között megvalósuló, röviden „ÖSZ-ZI” projekt fő kedvezményezettje az Agrárminisztérium, mely a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft., HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont, Magyar Államkincstár és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem partnerségével valósítja meg a fejlesztést. A projekt a KEHOP_Plusz-3.2.2 Természetvédelmi információs rendszerek fejlesztése című felhívás keretein belül valósul meg, Magyarország teljes területére vonatkozóan.

A Magyarország természetvédelmi helyzetét leíró, a változások nyomon követését biztosító Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) felülvizsgálata során megtörténik a monitorozó programok, valamint az adatfeldolgozás korszerűsítése. A felülvizsgálat keretében átfogó elemzésre kerülnek az NBmR 20-25 éves működése alatt keletkezett adatok. Másik fő tevékenységként a BÁRKA Természetvédelmi Adattár létrehozásával kialakításra kerül mindezeknek az informatikai háttere. A cél egy országosan egységes biotikai adatgyűjtő és -megosztó rendszer létrehozása, valamint az adatok szűrhetőségének, megjeleníthetőségének és elemezhetőségének biztosítása. Mindez kiegészül egy adatbázison alapuló Természetvédelmi fejlesztések eredményeinek interaktív térképi megjelenítése nevű funkcióval, egy Natura 2000 adatbázissal, valamint az állami természetvédelmen kívüli releváns adatbázisok integrációjával.

A fejlesztés átfogó célja a természetközeli ökoszisztémák, az ökoszisztéma-szolgáltatások és a zöldinfrastruktúra megőrzése szempontjainak és eredményeinek szakágazati, területrendezési, területfejlesztési és területhasználati döntéshozatali integrációját biztosító korszerű eszközrendszer megteremtése.

A fejlesztés eredményeként új báziséven alapuló Ökoszisztéma-alaptérkép, továbbfejlesztett ökoszisztémaállapot-térképek, ökoszisztéma-szolgáltatás térképek, zöldinfrastruktúra fejlesztési térkép, valamint jövő idejű modellezett területhasználati térképek készülnek. A projekt keretében ezekhez kapcsolódóan kidolgoznak több módszertani útmutatót, valamint a projekt eredményeire épülő, közigazgatási felhasználási javaslatokat összegző ágazat-specifikus tanulmányt. Interaktív felületet hoznak létre a projekt egységes térinformatikai adatbázisba foglalt eredményeinek megjelenítése céljából.

A projekt módszertani útmutatók és adatszolgáltatások, zöldinfrastruktúra tervezési mintaprojektek által hozzájárul az EU 2030-ig szóló biodiverzitás stratégiájából, valamint természet-helyreállítási rendeletéből következő tagállami feladatok teljesítéséhez, a nemzeti szintű biodiverzitás stratégia céljainak megvalósításához, továbbá a nemzeti természet-helyreállítási terv kidolgozásához és megvalósításához.

A projektről bővebb információt a https://termeszetvedelem.hu/kehop_plusz-3-2-2-24-2024-00002/ oldalon olvashatnak.

További információ kérhető:

Kisné dr. Fodor Lívia, projekt szakmai vezető

e-mail: livia.fodor.kisne@am.gov.hu

telefon: +36 (1) 795-6276

foto: archiv

The post Elindult az ökoszisztéma-szolgáltatás alapú zöldinfrastruktúra-fejlesztések stratégiai tervezésének megalapozása appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István kiemelte, hogy „a hungarikumok olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó büszkeségeink, amelyek csak a magyarságra jellemzőek. Egyediek, különlegesek, minőséget jelentenek. Kifejezik identitásunkat, páratlan kultúránkat, segítenek bemutatni a Kárpát-medence gazdag természeti és épített örökségét.”

Köszöntőjében rávilágított, hogy az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít a hungarikumok népszerűsítésére. A szaktárca idén már tizennegyedik alkalommal hirdette meg a hungarikum pályázatot; ebben az évben 650 millió forintos keretösszeg állt rendelkezésre. A népzene és a néptánc világához kapcsolódó kezdeményezések hangsúlyosabban jelentek meg a támogatott tevékenységek között.

Az agrárminiszter szerint a tárogató méltán érdemli meg a hungarikum címet, ugyanis ez egy különleges, sajátos, utánozhatatlan hangú, ízig-vérig magyar hangszer. Ennek a hangszernek a története évszázadokra nyúlik vissza, igazi aranykorát a Rákóczi-szabadságharc idején élte, ugyanis ekkor vált a szabadság hangjává.  Ugyanakkor a tárogatónak nemcsak nagyon szép múltja és jelene van, hanem azáltal, hogy hungarikum lett, biztosan jövője is lesz – tette hozzá. 

(AM Sajtóiroda)

The post Tíz éve hungarikum a tárogató appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.