A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a Green Technológia Kft.-hez kerülő minden egyes műanyag termék, használati eszköz, amelyet a mezőgazdaságban használnak, az ma már nem hulladék, hanem az újrafeldolgozás alapanyaga, így újra használatba állítható. A már nem használt műanyag eszközök így nem rongálják a környezetet.
Nagy István kiemelte, hogy jó döntés volt a mezőgazdasági fóliák gyűjtése érdekében kialakított begyűjtő hálózat kialakításának kormányzati támogatása. A következő célkitűzés az, hogy a hálózat gyűjtőhelyei mellé agglomeráló gépeket telepítenek – mondta, hozzátéve, hogy így a kész agglomerátumot csak a termékfeldolgozó helyekre kell szállítani, ami szintén a fenntartható jövőt szolgálná a kevesebb károsanyag kibocsátás miatt.
Az agrárminiszter a lébényi Green Technológia Kft.-ről elmondta, hogy a vállalkozás fejlesztései a magyar agrárium fontos mérföldkövei. Hozzátette: az újabb termékek előállításában a gazdák véleményére is számítanak abban, hogy mi az, amire leginkább szükségük van.

Nagy Lajos, a Green Technológia Kft. tulajdonos-ügyvezetője elmondta, hogy a 250 millió forint önerőből telepített csepegtető- és öntözőcső-gyártó berendezés ötven kilométer hosszú terméket tud előállítani 24 óra alatt. A berendezéssel 16 és 20 milliméter átmérőjű csepegtetőcsövet és 25 milliméter átmérőjű főgerincet tudnak gyártani.
A fejlesztéssel 15 emberre nőtt a foglalkoztatottak száma a telephelyen, amely majdnem a duplája a korábbi munkavállalói létszámnak. Nagy Lajos felidézte, hogy 2021 tavaszán indították el Lébényben a száraz agglomerálást, ami megkapta a környezetbarát védjegyet. Ezzel egyidejűleg száz gyűjtőpontos hálózatot hoztak létre az országban a már nem használt mezőgazdasági fóliák és egyéb műanyag termékek gyűjtésére. A nyilvános céginformációs adatok szerint a mosonmagyaróvári székhelyű társaság árbevétele 2021-ben 537,5 millió forint volt, 429 millió forinttal több, mint egy évvel korábban. Adózott eredménye 51,1 millió forint lett, amely 44,2 millió forinttal emelkedett 2020-hoz képest.

Forrás: MTI

The post A magyar mezőgazdaság fenntartható appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kifejtette, ennek a jövőképnek a megvalósulása érdekében a következő időszak teendőit négy fő pillér mentén szervezik az Agrárminisztériumban. Az első pillér alatt szereplő intézkedések célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások versenyképességének növelése és piacra jutásának javítása, illetve a nemzetközi versenyben való helytállásuk fokozása. A minőségi élelmiszer pillér alatt megfogalmazott célok között szerepel az élelmiszer-önellátás biztonságának szavatolása, a minőségi élelmiszer-ellátás biztosítása. A harmadik a zöld jövő pillér, amelynek célja a klímaváltozáshoz alkalmazkodó és környezetkímélő gazdálkodás megteremtése a természeti erőforrások megőrzése mellett. Végül az úgynevezett megújuló vidék pillér egyrészt a vidéki települések fejlesztését határozza meg, másrészt a generációs megújulást a gazdálkodásban.

Nagy István arról is beszélt, hogy az elmúlt években a világ más országaihoz hasonlóan Magyarországon is jelentősen nőtt az ökológiai művelésbe vont, ellenőrzött terület nagysága és az ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok száma: 2020-ban 301 430 hektáron folytattak ellenőrzött ökológiai gazdálkodást, amelynek kétharmada már átállt, egyharmada pedig átállás alatt lévő terület volt. Az ökológiai gazdálkodás 2020-ban a hazai mezőgazdasági területek több mint 6 százalékát tette ki, ami jóval magasabb a korábbi, 2,5-3 százalékos aránynál. Ezzel az európai uniós tagállamok között Magyarország érte el a harmadik legnagyobb léptékű fejlődést. Világviszonylatban az ökológiai gazdálkodásba vont területek bővülését tekintve a 10. legdinamikusabban fejlődő ország vagyunk, húzta alá.

Hozzátette, a biogazdálkodás jövője szempontjából kedvező fejlemény, hogy a környezetre és egészségre gyakorolt előnyös hatásain kívül ma már a gazdasági haszna és jelentősége is előtérbe kerül, így követendő mintaként és célként jelenik meg az új Közös Agrárpolitikában is. Ez is mutatja, hogy a magyar kormány és az agrártárca továbbra is minden helyzetben a magyar gazdák mellett áll. Ezen felül az Agrárminisztérium minden lehetséges módon segíti az ökológiai gazdálkodás hazai előmozdítását. Az egyik legfontosabb célkitűzésünk, hogy 2027-ig megduplázzuk az ökológiai művelés alá vont területek méretét, elérve ezzel a 10 százalékos ökoterület-arányt, hangsúlyozta a miniszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

The post Az Agrárminisztérium minden lehetséges módon segíti az ökológiai gazdálkodás hazai előmozdítását appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Három évvel ezelőtt az Országfásítási Program részeként indította útjára a Településfásítási Programot az Agrárminisztérium. A kezdeményezés sikerességét jól mutatja, hogy mára több mint 36 ezer sorfa gazdagítja Magyarország kistelepüléseit. A januári igénylés során erre az évre 13 fafajból összesen 10 ezer fa áll rendelkezésre, amelyből tavasszal és ősszel 433 település zöldülhet. Idén tavasszal 2000 fát szállítunk 95 településre. Mindazonáltal a program nem csupán sorfákat biztosít a magyar kistelepülések számára, hanem komplex fásítási csomagot kínál, ingyenesen. A belterületi ültetésre alkalmas, 10-14 centiméter törzskörméretű, fafajtól függően 2-5 méter magas, 3-4 éves földlabdás vagy konténeres sorfák kiszállítását a támasztókaróval, törzsvédő hálóval, valamint takarómulccsal együtt a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. végzi. A települések zöldítéséhez a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága eddig 1,5 milliárd forintnyi támogatást biztosított. A program szakmaisága mindvégig biztosított, koordinátorként ugyanis részt vesz benne az Országos Erdészeti Egyesület, amely egy helyi erdész szakembert is küld az ültetési eseményekre. Idén a legkisebb lélekszámú település Bödeháza 32 lakossal Zala vármegyéből, a legnagyobb lélekszámú pedig a 9159 főt számláló Edelény Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből.

Az agrárminisztérium célja, hogy 2030-ra az ország területének 27 százalékát tegyék ki az erdővel és fával borított térségek. Ez a munka több területen párhuzamosan zajlik. A Vidékfejlesztési Program és a Közös Agrárpolitika egyaránt támogatja a magán és önkormányzati területek erdősítését, folytatódnak az állami erdőtelepítések, továbbá az állami erdőgazdaságok erdőtelepítési mintaprogramokat is indítottak. Ezen felül évente 1 millió fát jelent az, hogy a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében minden újszülött után 10 fát ültetnek.

Az erdők megmaradása és gyarapodása a jövőnk záloga. Védelmükkel biztosítani tudjuk a biológiai sokféleség megőrzését, az ország környezeti állapotának javulását, és így az egészséges élelmiszerek előállítását is. Fel kell ismernünk, hogy erdeink különleges bánásmódot, megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Az agrártárca elkötelezett amellett, hogy minél többen vegyék igénybe az erdőtelepítésre elkülönített támogatásokat. Az Országfásítási Program meghirdetése óta 47 ezer hektár új erdő telepítésére pályáztak a magyar gazdák. Hazánk Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében a korábbi időszaknál háromszor nagyobb, összesen mintegy 310 milliárd forint támogatási keretet irányzott elő a magyar erdőgazdálkodás fejlesztésére.

Forrás: Am Sajtóiroda

Fotó: Fekete István

The post Megkezdődött a Településfásítási Program tavaszi ültetési időszaka appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy

a növénytermesztés és az állattartás során hazánkban is jelentős mértékben használnak a gazdák különböző mezőgazdasági műanyagfóliákat. Évente ezekből pedig csaknem 10 ezer tonna mennyiségben képződik hulladék, aminek a begyűjtésére és gazdaságos újrahasznosítására eddig nem volt lehetőség. 

Az agrártárca ezért az elmúlt években arra törekedett, hogy csökkentse az illegális lerakások és égetések számát, így mérsékelve a fóliahulladék környezetre és a levegő tisztaságára gyakorolt káros hatásait. Nagy István kiemelte, a kormány 2020-ban 280 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a fóliahulladék szakszerű gyűjtéséhez. A forrásoknak köszönhetően pedig 100 darab speciális gyűjtőkonténert helyeznek ki a hulladék képződéséhez közeli területeken, így egy átfogó gyűjtési rendszer valósul meg. A tárcavezető egy ilyen gyűjtőpontot adott át Kunszigeten. Emellett pedig szintén megkezdhetik működésüket a hédervári, valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó helyszíneken kialakított gyűjtőpontok is.

A miniszter elmondta,

a gyűjtési rendszer olyan innovációra épül, melynek révén, úgynevezett száraz agglomerálásos eljárással a fóliahulladékból olyan alapanyagot gyártanak, amelyből a mindennapokban, így a mezőgazdaságban is rendszeresen használt eszközök készülnek

– hangsúlyozta a tárcavezető. Kifejtette, az elkövetkezendő időszakban az ország több pontján is létesülnek az egyedülálló szabadalmi technológiát használó üzemek, amelyek fogadni tudják a fóliahulladékot. A rendszer egyaránt szolgálja a lakosság, a mezőgazdasági ágazat, a vállalkozói szektor, valamint a hulladékgazdálkodási szakpolitika céljait, és egyben a körforgásos gazdasági modell egyik mezőgazdasági mintapéldája – tette hozzá Nagy István.

The post Folyamatosan bővül hazánk mezőgazdasági fóliahulladék gyűjtő rendszere appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője pénteken, a mintaprojektet bemutató sajtótájékoztatón  hangsúlyozta:

az éghajlatváltozás arra ösztönöz, hogy „új utakat találjunk az energia előállítására és hasznosítására”.

    Hozzátette, a technológiai fejlődést a környezetvédelem szolgálatába kell állítani, így a zöld energiának, a környezettudatos gondolkodás kialakításának, a zöld kutatás-fejlesztésnek és innovációnak a figyelem középpontjában kell lennie.
    A tárcavezető elmondta, hogy Mosonmagyaróvár elkötelezett a közösségi közlekedés zöldítése mellett, és megfelelő infrastruktúrával rendelkezik az elektromos buszok üzemeltetéséhez.
    Hozzátette, hogy a buszok jövőbeni üzembe helyezésével modern, gazdaságos, környezetbarát szolgáltatást lehet biztosítani, ami „egy élhetőbb környezet záloga”.

    Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy Esztergom után Mosonmagyaróvár a második olyan település, amely nem megyei jogú városként vesz részt a programban.
    Felidézte:

a kormány célja az, hogy 2030-ra a villamosenergia-termelés kilencven százaléka szén-dioxid-kibocsátásmentesen történjen, 2050-re pedig klímasemleges legyen az ország.

    Ennek egyik módja az atomerőművi termelési kapacitás növelése, másik a megújuló energiák termelésének növelése – mondta, hozzátéve, hogy utóbbi esetében a napenergia felhasználásban látják az alternatívát.
    A klímasemlegesség eléréséhez fontos a villamos energia használatának növelése a közösségi közlekedésben és a személygépjárművek területén is, mert ez a közlekedési szektor adja az összes magyar kibocsátás húsz százalékát – mondta.
    Steiner Attila hangsúlyozta, hogy a kormány a következő pár évben 36 milliárd forintot szán 1100 elektromos busz beszerzésére.
    Az államtitkár kitért arra is, hogy Mosonmagyaróváron a Kravtex Kft. és a SOR Libchavy spo. s.r.o. konzorciuma által biztosított SOR NS 12 modell közlekedik, amely a mintaprojektben eddig tesztelt buszok közül a legtöbb utast (103) tudja szállítani, emellett kétszáz kilométert tud megtenni egyetlen töltéssel.
    Steiner Attila emlékeztetett, hogy a zöld célok elérése érdekében indította el a kormány a zöld ügyekről szóló online konzultációt, amely november végéig még kitölthető.

    Árvay István (Fidesz-KDNP), Mosonmagyaróvár polgármestere azt emelte ki, hogy Mosonmagyaróvár környezettudatos város.
    Példaként említette, hogy az elmúlt 6-8 évben valamennyi közintézményt korszerűsítették, amellyel csökkent az energiafelhasználásuk, és több megújuló energiát is használnak. Szélerőműpark működik a város határában, évente több mint négyszáz fát és többezer cserjét ültetnek el, a közeljövőben pedig geotermikus hőt is használnak majd a távfűtésben – sorolta.

    Weingartner Balázs, a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. elnök-vezérigazgatója azt emelte ki, hogy a mintaprojektnek a szemléletformáló hatása a legjelentősebb, amellett, hogy bemutatják, van alternatívája a tömegközlekedésnek.
    Mindezek mellett üzemeltetési tapasztalatot szereznek, amely háttérként is szolgál a kormány jövőbeni, elektromobilitással kapcsolatos döntései megalapozására – mondta.

The post Elektromos buszt állítottak tesztüzembe Mosonmagyaróváron appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István kiemelte, hogy a Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG) Zrt. a Magyar Természetjáró Szövetséggel és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel együttműködésben olyan látogatóközpontot alakított ki, amely a fenntartható turizmus minőségi fejlesztéséhez is hozzájárul.
    

A bemutatóterem, a hazai fajokat felvonultató vadaspark és az oktató programok új szemléletmódot képviselnek, mert az erdő egészének szolgáltatásait mutatják be

– mondta, hozzátéve, hogy ebben az egységben kell az erdőkre tekinteni, mint legfontosabb természeti erőforrásra.
    Az agrárminiszter szerint ma idehaza az átalakuló és megújuló Soproni Egyetem áll a legközelebb ahhoz az oktatási szemlélethez, amely hozzájárulhat az ember és a természet közti harmónia ismételt megteremtéséhez, mert a fenntarthatóság gondolata köré új tudásközpont szerveződik.
    A TAEG erdeje és szervezete pedig teljes egészében az egyetemi oktatást szolgálja, de az Agrárminisztérium (AM) alá tartozó 21 állami erdőgazdaság is aktívan bekapcsolódik a gyakorlati képzésbe – mondta.

    A tárcavezető fontosnak és támogathatónak nevezte azt a törekvést, hogy Sopronban helyet kapjon egy új szemléletű ökoturisztikai képzés, amelyhez jó alapot biztosít a TAEG munkája.

    Nagy István felidézte, hogy

az AM alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok a 2021 óta tartó fejlesztéseknek köszönhetően évente mintegy ötmillió látogatót fogadnak a kiépített létesítményekben, további több tízmillió alkalommal pedig egészséges környezetet kínálnak sétákhoz, kiránduláshoz és túrákhoz.

    Hozzátette, hogy 2010 óta több mint 22 milliárd forintot fordítottak kilátók, ökoturisztikai központok, erdei iskolák, erdei vasutak fejlesztésére és hasonló nagyságrendet képviselnek a folyamatban lévő beruházások is.
    Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy a járvány ideje alatt a hazai erdők látogatottsága közel 30 százalékkal emelkedett, különösen a városi erdőkben.

    Sándor Gyula, a TAEG Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a látogatóközpont a Bejárható Magyarország program részként valósult meg.
    A látogatóközpont célja, hogy az erdei ökoszisztémát mutassák be szórakoztatóan és tudományosan, ugyanakkor testközelből, emellett megmutassa az ember helyét a természetben – mondta.
    Kitért arra is, hogy a Soproni Parkerdő évente mintegy egymillió látogatót fogad, de a járvány ideje alatt 25-30 százalékkal emelkedett a látogatószám. A cég jelenleg tíz tanösvényt, kilenc kilátót, látogatóközpontot, turistaházat, közel 400 kilométer turistautat, erdei tornapályát, erdészeti erdei iskolát, történelmi emlékhelyeket, piknikező és pihenőhelyeket üzemeltet.

    Farkas Ciprián polgármester (Fidesz-KDNP) azt emelte ki, hogy az Erdő Háza 550 négyzetméteren mutatja be a Soproni Parkerdő élővilágát, 3D-s technika segítségével eleveníti meg a magyarországi nagyvadfajokat, valamint néhány, a területen élő apróvadfajt is.
    Hozzátette, hogy a beruházás jólkiegészíti a Lőverekben a Modern városok program részként megvalósult, vagy jelenleg is zajló fejlesztéseket.

    Seregi János, a Magyar Természetjáró Szövetség elnökhelyettese szerint, ezzel a beruházással olyan generációt tudnak nevelni, akik számára a természet szeretete és védelme belső igény lesz, egy magától értetődő feladat.
    

Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmus szakmai igazgatója arról beszélt, hogy hazánk turisztikai kínálata a következő években teljesen meg fog újulni.
    Részletezte, hogy a cél az volt, hogy a turisztikai térségekben frissített kínálattal várják a belföldi és külföldi vendégeket a járványt követően, és ennek egyik „fontos ékköve” az Erdő Háza látogatóközpont.
    Kitért arra is, hogy a járvány időszakában felértékelődtek idehaza a szabadidő aktív eltöltésének a lehetőségei.
    Részletezte, hogy a gyalogos, kerékpáros túrák és szolgáltatások iránt megnőtt a kereslet, így fontos, hogy az aktív és ökoturisztikai szolgáltatásokat, létesítményeket hálózatba lehessen kapcsolni, hogy a vendégek ne csak egy lokális célpontot vegyenek igénybe.

The post Átadták az Erdő Háza ökoturisztikai látogatóközpontot a Soproni Parkerdőben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1972-ben nyilvánította június 5-ét a környezetvédelem világnapjává. Az idei Környezetvédelmi Világnapon az ENSZ meghirdeti az Ökoszisztémák Helyreállításának Évtizedét.

Az agrárminiszter a világnap kapcsán a kormányzati intézkedéseket ismertetve kiemelte, hogy

a környezetvédelmi fejlesztések sorában nagy hangsúlyt fordítottunk a hulladékgazdálkodás egy speciális területére.

A kormány támogatásának köszönhetően a jövőben mintegy 280 millió forintból kiépül a mezőgazdasági termelőknél képződő fóliahulladék szakszerű gyűjtési rendszere.

Hozzátette, mindez azért is jelentős, mert Magyarországon évente 10 ezer tonna mennyiségben képződik mezőgazdasági fóliahulladék, amelyre az új begyűjtő rendszer könnyű, hatékonyabb, olcsóbb és a körforgásos gazdaság elvárásainak megfelelő, környezetbarátabb megoldást kínál a gazdáknak az agrofóliától való megszabaduláshoz. Nagy István jelezte, hogy

még ebben az esztendőben körülbelül 100 konténert helyeznek ki különböző vidéki helyszíneken. Továbbá, a közeljövőben az egész országot lefedő fóliahulladék-feldolgozó üzemek létesülnek majd, amelyek egy magyar szabadalmat használva költség- és energiahatékony módon lesznek képesek a fóliahulladékból új termékeket gyártani: így például műanyag rekeszeket, ládákat, vödröket, palántatálcákat, gyeprácsokat.

Az Agrárminisztérium aktív szereplője a természeti környezet megóvását segítő programoknak: így például az állami erdőgazdaságok az elmúlt hónapokban mintegy 6000 köbméter kommunális hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőkből a „Tisztítsuk meg az országot!” program keretében. A kezdeményezésnek köszönhetően a nemzeti park igazgatóságok összesen 5258 m3 hulladéktól tisztították meg a sűrűn látogatott turistautakat, tanösvényeket, valamint kiemelt természetvédelmi jelentőségű területeket, fokozottan védett fajok élőhelyeit a tavalyi évben.

A tárcavezető elmondta, hogy a levegő tisztaságának megóvása érdekében 2020-ban elkészült az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program is, amely meghatározza az elkövetkezendő időszak levegőminőségének javulását. A kormány célja ugyanis, hogy a program végrehajtásának időszaka alatt 50%-kal csökkenjenek a lakosság környezeti és egészségi kockázatai. Az elmúlt időszakban új mobil mérőállomásokkal, mérő- és laborműszerekkel bővült az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat, és megújultak a magyarországi nagyvárosok stratégiai zajtérképei, illetve intézkedési tervei is.

Az agrárminiszter kitért arra is, hogy az egymásra épülő fejlesztések mellett kiemelt figyelmet fordítunk a környezeti nevelésre, a természeti értékek bemutatására és a szemléletformálásra, hogy védendő értékeinket minél többen megismerjék. Ezért az Agrárminisztérium számos programmal segíti az oktatási intézményeket is. Jelenleg évente 200 ezer gyermek vesz részt a nemzeti parkok látogatóközpontjaiban, ökoturisztikai létesítményeiben zajló környezeti nevelési programokon.

Nagy István hangsúlyozta, 1093 ökoiskola működik Magyarországon, vagyis a diákok mintegy harmada ökoiskolában tanulhat. Szintén nagyon népszerű a magyarországi Zöld Óvodák Hálózata is, amelynek már több mint 1 000 intézmény a tagja, így minden negyedik óvodás Zöld Óvodába járhat. A járvány utáni enyhítések keretében újranyitottak az erdőgazdaságok erdei iskolái, ahol évente mintegy százezer gyermek sajátíthatja el a fenntartható gazdálkodással kapcsolatos ismereteket. Június közepén az ország 9 térségében indulnak az Erdei Vándortáborok is, amelyek keretében több ezer iskolás kerül közvetlen kapcsolatba a természettel.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy 2019-ben indult útjára az Országos Iskolakert-fejlesztési Program, amelynek keretében eddig 167 intézmény mintegy 20 000 diákjának figyelmét hívhattuk fel környezetünk megóvásának fontosságára. Az Iskolakert-fejlesztési program a tavalyi esztendőben 74 millió forintra emelt kerettel folytatódott, és már óvodakertekre is kiterjedt a felhívás. Kifejtette, a környezeti nevelési programok között fontos szerepet tölt be a „BISEL – Gumicsizmás Természetvédelem” elnevezésű verseny is, melynek az idei tanévre szóló felhívását ma, a Környezetvédelmi Világnapon hirdetjük meg.

The post Mindannyian felelősséggel tartozunk teremtett világunkért appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István a Föld napja alkalmából az ETO Stadionnál tartott faültetésnél azt mondta,

nem vagyunk könnyű helyzetben, mert az éghajlat változását már mindennap tapasztaljuk a bőrünkön. Fontos tenni azért, hogy a környezet szebb, tisztább és élhetőbb legyen

– fogalmazott, és megjegyezte, hogy nem véletlenül szerepel a kormány programjában a Te szedd! elnevezésű szemétszedési akció. Ezzel a települések és azok környéke lesz tisztább, emellett a környezet megóvása érdekében a kormány az illegális hulladéklerakók felszámolására is indított programot – fejtette ki.
    Nagy István az egyik legfontosabb programnak nevezte a fásítást, amelynek célja, hogy a jelenlegi 24 százalékól 27 százalékra növekedjen az erdővel borított területek aránya az országban. Kiemelte, hogy a fák oxigént termelnek, megkötik a port és a szén-dioxidot, emellett csökkentik a levegő hőmérsékletét. Hozzátette, hogy a ma elültetett fák hatásaikat a jövőben fogják kifejteni.
    Az agrárminiszter emlékeztetett, hogy

a Településfásítási program keretösszegét 500 millió forintról egymilliárd forintra emelték. A programra a tízezernél kevesebb lakosú települések pályázhatnak, településenként tíz és harminc fát igényelhetnek.

    Simon Róbert Balázs, a térség fideszes országgyűlési képviselője párhuzamot vont a faültetés és a sportoló utánpótlásnevelés között. Úgy fogalmazott: ahogy egy fát az elültetése után nevelni és gondozni kell, hogy évek múlva árnyékot adjon, úgy a Fehér Miklós Labdarúgó Akadémiára beíratott gyermekeket is gondozni kell, hogy később sikereket érjenek el.
    Hozzátette, hogy a klubnál a következő időszakban több infrastrukturális beruházás is elindul kormányzati támogatásból.

    Soós Imre, az ETO FC Győrt működtető ETO Futball Kft. ügyvezetője azt emelte ki, hogy a négy kislevelű hársfa elültetésével a Föld napja alkalmából azt a mintegy 55 ezer embert szeretnék megszólítani, akik valamilyen módon kötődnek a klubhoz.  
    A Föld napja alkalmából emlékeztetnünk kell arra, hogy vigyáznunk kell a bolygónkra – mondta.

The post A Föld napja – Nagy István: egyre égetőbb a feladat a környezet megóvása appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel

a klímaváltozás üteme messze meghaladja az erdők biológiai alkalmazkodó képességét, ezért kiemelten fontossá vált a tudományosan megalapozott, a gyakorlati tapasztalatokat integráló, a dinamikusan alkalmazkodó, aktív beavatkozásokon alapuló erdőgazdálkodás.

Hozzátette: Az elmúlt évtizedekben egyre határozottabban fogalmazódtak meg az erdők klímavédelemével, a biológiai sokféleség megőrzésével és a rekreációs szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárások.

Nagy István szerint

a helyi körülményekre kidolgozott beavatkozásokkal biztosíthatjuk erdeink és szolgáltatásaik teljes körű megőrzését és fenntartását.

A tárcavezető kiemelten fontosnak tartja a fenntartható erdőgazdálkodásban az erdész szakemberek, mint integrátorok szerepét. Az ő feladatuk, hogy a társadalmi igényeket összhangba hozzák a reális és hosszú távon is eredményes gyakorlati megoldásokkal.

Kifejtette, hazánk korábban javaslatot tett az erdészeti monitoring rendszer megerősítésére, ami a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásainak pontosabb és összehangolt megfigyelése érdekében kulcsfontosságú feladat. Nagy István fontos előrelépésnek nevezte, hogy ez a javaslat is beépült az elfogadásra kerülő pozsonyi miniszteri határozatba.

A konferencián elfogadott dokumentumok a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodás európai szinten támogatott fejlesztéséhez összességében olyan fenntartható jövőképet vázolnak fel az erdők kezelésének terültén, amellyel Magyarország is egyetért és azonosul – hangsúlyozta Nagy István.

The post Közös feladatunk az erdők felkészítése a klímaváltozásra appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztettt, hogy

hazánkban a mezőgazdasági termelők jelentős mennyiségben használnak különböző műanyag fóliákat a növénytermesztés és az állattartás során. Ennek következtében évente nagyjából 10 ezer tonnányi mezőgazdasági fóliahulladék képződik. Eddig nem volt lehetőség ezek begyűjtésére és újrafeldolgozására

– tette hozzá Nagy István. Kifejtette, a kormány ezért tavaly 280 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a gazdáknál képződő fóliahulladék szakszerű gyűjtési rendszerének kialakításához.

Egy új magyar találmánynak köszönhetően pedig évtizedes problémát sikerült megoldani a fólia- és műanyaghulladékok feldolgozásával és újrahasznosításával. A Jager Csoport szabadalma a fóliahulladékot olyan módon hasznosítja, hogy abból a mezőgazdaságban rendszeresen használt műanyagtermékek készülhessenek. A tárcavezető hangsúlyozta, ilyen eszközök gyártására alkalmas technológiákat fejlesztettek ki Nemesvámoson is, ahol most helyezték üzembe a cég locsolótömlő-gyártó gépsorát.

A miniszter szerint ez egy hatalmas lépés a körforgásos gazdaság megvalósítása felé. Nemcsak a mezőgazdaságban dolgozók életét, hanem mindannyiunk jövőjét befolyásolja az újrafeldolgozás mértékének növelése. Az Agrárminisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy a hulladékok okozta környezetterhelést a lehető legkisebb szintre lehessen csökkenteni – fűzte hozzá a tárcavezető.

The post Új korszak a mezőgazdasági hulladékfeldolgozásban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.