Nagy István magyar újságíróknak nyilatkozva kiemelte: tizenegy tagállam, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia azért fogott össze, hogy sikeres pályázatok elnyerésével ledolgozzák mind a biomassza-, mind pedig az agrár-élelmiszeri kutatásban tapasztalt lemaradásukat és fokozzák az uniós támogatások mértékét.
    Elmonda, az unió Horizont Európa programjában a felsorolt kutatási tevékenységekre kilencmilliárd euró áll rendelkezésre, amelyből a kelet-közép-európai országok együttvéve mindössze 5,7 százalékban részesültek, kevesebbel, mint egy unión kívüli, fejlődő ország. Az unió idén kezdődött, hétéves költségvetési időszakában nem engedhető meg, hogy az Európai Unió egy nyugati állampolgárra 135 euró, egy keletire pedig csak 47 euró kutatás-fejlesztési támogatás jusson, ahogy az volt az előző ciklusban – hangsúlyozta.
    „Az aláíró kelet-közép-európai országok azért szövetkeztek, azért fogtak össze baltikumi és a balkáni országokkal kiegészülve, hogy erőt mutassanak és az uniós programból minél nagyobb részt tudjanak kihasítani maguknak” – fogalmazott.
    Hangsúlyozta: az innováció és a kutatás területe fontos a versenyképeség szempontjából, ugyanis egy piac van, az uniós állampolgárok mindegyike arra az egy piacra termel. Lehetővé kell tenni, hogy ne csak egy szűk kiváltságos réteg, hanem az unió minden polgára egyenlő eséllyel tudjon pályázni az uniós támogatásokra – jelentette ki.
    Az agrárminiszter elmondta, a részt vevő országok az együttműködéssel akár az éghajlatváltozásból, vagy az állategészségügyből eredő problémákhoz tudnak forrást teremteni, illetve sokkal könnyebben tudnak majd megfelelni az állatjóléti elvárásoknak is, hiszen nagyobb tudásbázist tudnak bevonni a kezdeményezébe. Kiemelte azt is, hogy az egyetemeknek és a kutatási intézeteknek a korábbinál jelentősebb szerepe és lehetősége lesz a következő időszakban, ugyanis az aláíró országok új anyagi és erőforrásokat tudnak majd bevonni a kutatás-fejlesztésbe és az innovációba.
    „Közösen nagyobb erőt tudunk kifejteni, könnyebben tudunk pályázni és lehívni a ránk eső részt, az ugyanis nem lehet, hogy a fejlődő országok több uniós támogatást kapjanak, mint az EU-n belüli országok” – tette hozzá Nagy István.
    Magyar támogatással 2016-ban jött létre a BIOEAST kelet-európai összefogás, kiemelt célja a tudás alapú mezőgazdaság, erdészet és akvakultúra megteremtése a biomassza alapú gazdaságban, hosszú távú kutatási és innovációs stratégia kidolgozása, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram jobb kihasználása. Jelenleg tizenegy tagállam tagja az együttműködésnek, amely egész Közép- Kelet-Európát lefedi a Baltikumtól a Balkánig.

The post A részt vevő tagállamok megerősítették együttműködésüket a BIOEAST-kezdeményezésben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az uniós tagállamok többsége és az Európai Bizottság is elismerte a magyar javaslatra útjára indított BIOEAST kezdeményezés jelentőségét a mezőgazdasági kutatás-fejlesztés és a biomassza alapú gazdaság támogatásában

A biomassza alapú gazdaság egyre nagyobb szerepet fog betölteni a mezőgazdasági ágazat fenntarthatóbbá tételében. Magyarország alapvető érdeke, hogy kiaknázza az ebben rejlő lehetőségeket. Kelet-Közép-Európa – így Magyarország is – biomasszában gazdag terület, azonban ennek a kapacitásnak nagy része még mindig kevéssé hasznosított – emlékeztetett Nagy István.

A magyar javaslatra útjára indított – és mára 11 térségbeli tagállam által támogatott – BIOEAST kezdeményezés olyan eszköz, amelyen keresztül a kelet-közép-európai tagállamok fokozhatják teljesítményüket és jelentős uniós kutatás-fejlesztési forrásokhoz juthatnak a mezőgazdaságban.

A miniszter kiemelte,

a kezdeményezés keretein belül össze kell gyűjteni a jó példákat és létre kell hozni egy kölcsönös tanulási folyamatot, amely segíti az érdekelt feleket, hogy helyi szinten legyenek sikeresek.

Csak jó példákkal és a legjobb gyakorlatok megosztásával lehet hozzásegíteni gazdálkodóinkat a biomassza alapú gazdaság nyújtotta megoldások értékének felismeréséhez annak érdekében, hogy hajlandóak is legyenek befektetni hatékonyabb vállalkozásokba.

Számos jó példa van az együttműködésekre, a termelői szövetkezésekre, vagy regionális együttműködésekre, akik befektethetnek olyan helyi biomassza felhasználást jelentő kapacitásokba, amelyek helyben teremtenek értéket és helyi szinten hasznosítják a kutatási eredményeket és innovatív megoldásokat – hangsúlyozta a magyar tárcavezető.

.

Forrás: AM

—

The post A BIOEAST kezdeményezésre épülhet a mezőgazdasági kutatás-fejlesztés és a biomassza alapú gazdaság támogatása appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.