Forrás: MTI

A tárcavezető elmondta: az éjszakába nyúló ülés napirendjén számos kérdés szerepel, ami jól mutatja, hogy az európai agrárium nehéz helyzetben van. Magyarország két napirendi pont tárgyalását is kérte, köztük a tejpiaci válság azonnali kezelését.

Nagy István emlékeztetett: Magyarország már a decemberi tanácsülésen is napirendre vetette a problémát, ám azóta tovább romlott a helyzet. A tej felvásárlási ára az 53 centes szintről 20 cent környékére esett vissza, ami több tagállamban is súlyos gondokat okoz. Hangsúlyozta: Magyarország azonnali segítséget kér, és szorgalmazza a magántárolás intézményének megnyitását sajt és vaj esetében, valamint olyan támogatások biztosítását, amelyek átsegítik a termelőket a nehéz időszakon. „A tejtermelők nagyon fontos szereplői a magyar agráriumnak, ezért harcolni fogunk értük” – fogalmazott.

A miniszter felidézte: decemberben az Európai Bizottság részéről Christophe Hansen agrárügyekért felelős uniós biztos azt ígérte, megvizsgálják a helyzetet, most azonban a romló piaci körülmények miatt Magyarország ismét napirendre tűzi az ügyet. Kiemelte: Olaszország is külön napirendi pontként kérte a tejhelyzet tárgyalását, ami jelzi, hogy uniós szintű problémáról van szó.

Nagy István beszélt arról is, hogy Magyarország Lengyelországgal, Szlovákiával és Ausztriával közösen a Mercosur-egyezmény kapcsán is fellép a piacvédelem érdekében. Mint mondta, az érzékeny ágazatok támogatására kompenzációs alap létrehozását tartják szükségesnek, amelyből a károsult gazdákat lehetne segíteni.

A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország mindaddig meg kívánja akadályozni a Mercosur-megállapodás ideiglenes hatályba léptetését, amíg azt a tagállamok nem ratifikálják. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Parlament bírósághoz fordult az ügyben, és még nem alakult ki végleges álláspont.

A miniszter szerint a tanácsülésen szó lesz az uniós költségvetésről és a közös agrárpolitikáról (KAP) is. Magyarország álláspontja nem változott: ragaszkodik ahhoz, hogy a KAP forrásai külön, kétpilléres rendszerben maradjanak, megfelelő finanszírozással és kiszámíthatósággal, mert csak így lehet megvédeni az európai gazdákat a szabadkereskedelmi egyezmények hatásaival szemben.

Nagy István kitért arra is, hogy az üléshez kapcsolódóan Várhelyi Olivér uniós biztossal tanácskoznak az állat- és növényegészségügyi ellenőrzések kérdéséről. Hangsúlyozta: a teljes biztonságot az jelentené, ha az Európai Unió csak olyan termékeket engedne be a piacára, amelyekre ugyanazok a termelési szabályok és feltételek vonatkoznak, mint az uniós gazdákra.

The post Az európai tejágazati válság súlyosbodott, azonnali kezelésére van szükség appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István a tagországok agrárminisztereinek tanácsülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: az uniós gabonaimport-tilalom megszüntetése semmilyen szakmai érvvel nem indokolható. Ragaszkodni kell az intézkedés fenntartásához, ugyanis nem engedhető meg, hogy a magyar tározókat a bennragadt ukrán készletekkel ismét teletöltsék – húzta alá. „Az intézkedést hatályát muszáj az aratás utánra kitolni, hogy a saját termésünknek helye legyen. Amennyiben nem érkezik ukrán gabona az országba, akkor lesz helye a magyar termésnek” – jelentette ki. Emlékeztetett: a fekete-tengeri kikötők le vannak zárva, és nem sikerült a gabonaegyezmény meghosszabbítása, azaz az orosz fél nem járul hozzá ahhoz, hogy tengeri útvonalon kiszállítsák a gabonát. Ha az a 40 millió tonna ukrán gabona az Európai Unió belső piacára kerül, akkor a hagyományos európai mezőgazdaság összeomlik – figyelmeztetett.
  

„Ezért azt javasoljuk, hogy a moratórium határidejét az EU legalább az év végéig, december 31-ig hosszabbítsa meg” – fogalmazott a miniszter, majd hozzátette: Magyarország továbbá azt a javaslatot tette, hogy az EU részesítse tranzitdíj-támogatásban az ukrán gabonaszállítmányokat azért, hogy Európából a hagyományos piacokra tudjon eljutni az ukrán gabona. „Ne az Európai Unió belső piacait nehezítse, hanem jusson el oda, ahol a hiánya nagyon nagy veszélyeket okoz. Az éhezés ugyanis olyan migrációs hullámot idézhet elő, amely megint csak az Európai Unió gazdaságát nehezítené és további nagyon nehezen kezelhető problémákat okozna” – tette hozzá.

Segíteni kell, az ugyanis humanitárius kérdés – jelentette ki. Magyarország egyet szeretne, hogy a szolidaritás következményeit és gazdasági hatásait ne egyedül kelljen kezelnie. Magyarország ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a határon leplombálják az Ukrajnából érkező gabonaszállítmányokat, és ellenőrizzék, hogy azok el is hagyják Magyarország területét – húzta alá. „Ha segíteni akarunk, ha valóban humanitárius célokat akarunk szolgálni, akkor egyszerre kell tudnunk segíteni az ukrán gazdákat, egyszerre kell tudnunk segíteni az ukrán államot, és egyszerre kell tudnunk segíteni az Európai Unió minden tagországát, hiszen mentesítjük a piaci zavaroktól. Ezzel segíteni tudjuk azokat az országokat is, amelyek rászorulnak erre az élelmiszerre” – tette hozzá. Az agrárminiszter a növényvédőszerek felhasználásával és azok csökkentésével kapcsolatban azt mondta, Magyarország egyetért azzal, hogy a növényvédőszerek felhasználását csökkenteni kell, mert az az egészség és az élelmiszerek minősége szempontjából fontos. Nem ért egyet azonban azzal a javaslattal, amely szerint minden tagországnak 50 százalékkal kellene csökkentenie a felhasználást, hiszen – mint mondta – nem egyforma annak mértéke.

„Az nem megy, hogy egy olyan ország, mely Magyarországhoz képest háromszor több növényvédőszert használ, ugyanúgy 50 százalékkal csökkenti az ilyen szerek alkalmazását. Magyarország az európai uniós csatlakozásakor már megfelezte a növényvédőszerek használatának mennyiségét. Azt még egyszer megfelezni lehetetlen” – tette hozzá Nagy István.

(MTI)

The post Mindenáron megvédjük a magyar gazdák érdekeit appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte, a magyar kormány és az Agrárminisztérium számára a magyar gazdák védelme elsődleges, mindig az ő érdekeiket tartják szem előtt. A kelet-európai tagállamok gazdaszervezetei, köztük a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) delegációja azért tüntettek ma Brüsszelben, hogy az Európai Unió vegye komolyan az ukrán gabona beáramlása elleni intézkedéseket, és ne csupán a felszínen kezelje a problémát.

Hozzátette, a gazdák azt szeretnék elérni, hogy legalább ez év végig érvényben maradjon az importtilalom, ugyanis a helyzet június 5-ig nem fog megoldódni, az érintett országokban a gabonatárolókat továbbra is leginkább a tavalyi ukrán gabonaszállítmányok foglalják el.

Nagy István arra emlékeztetett, ahhoz, hogy az öt érintett ország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia számára megfelelő uniós intézkedések kellenek az ukrán import okozta, korábban nem látott mértékű regionális gabonapiaci nehézségek megfelelő kezelésére. Jelenleg várjuk az arra vonatkozó bizottsági javaslatot, amely a jelenleg érvényben lévő uniós szabályozás június 5-e utáni fenntartására irányul, fűzte hozzá.

Az agrárminiszter leszögezte, a magyar agrárkormányzat és a gazdaszervezetek egyetértenek abban a célban, hogy az Európába beáramló, a szigorú európai uniós termelési kötöttségek nélkül, így sokkal alacsonyabb költséggel előállított ukrán gabona a hagyományos piacaira jusson el és ne lehetetlenítse el a kelet-európai gabonapiac működését, újra megfelelő módon működjenek a megszokott kereskedelmi csatornák.

Forrás: AM SAjtóiroda

The post Az Agrárminisztérium a Brüsszelben tüntető magyar gazdák mellett áll az ukrán gabona importtilalom meghosszabbításáért appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Kifejtette, az orosz-ukrán háború, és az arra válaszul adott elhibázott brüsszeli szankciók miatt megemelkedett energiaárak és inputköltségek az európai gazdálkodókat is roppant súlyosan érintik. Az Ukrajnával határos tagállamokban – így Magyarországon is – mindezt tetézi a soha nem látott mennyiségben beérkező és ezekben az országokban maradó gabona- és olajosmag import. Ezen felül a teljes körű vámmentességet élvező ukrán mezőgazdaság az európai piacra nagy mennyiségű baromfit, tojást és mézet kezdett exportálni, ami kiszorítja hagyományos piacairól a magyar termékeket és a termelési költségek szintje alá süllyeszti a gazdálkodók értékesítési árait, hangsúlyozta.

Nagy István elmondta, a kelet-európai állam és kormányfők Brüsszel tehetetlenségét látva tegnapi levelükben egy olyan komplex intézkedéscsomag haladéktalan kidolgozását kérik az Európai Bizottság elnökétől, amely az érintett gazdák azonnali megsegítését és a kiváltó okok kezelését is magában foglalja.

A miniszter kitért arra is, hogy az ukrán import miatt értékesítési gondokkal küzdő gazdálkodók azonnali megsegítése érdekében a rendkívüli támogatásra fordítható összegek megemelését szorgalmazzák további források bevonásával, mert nyilvánvaló, hogy a Közös Agrárpolitika keretében erre a célra felhasználható forrásokból és a nemzeti költségvetésekből nem oldható meg a helyzet kezelése. Szintén a kialakult helyzet rövid távú kezelése érdekében kérjük a Bizottságtól, hogy vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy az EU humanitárius célból vásárolja fel a határmenti tagállamokban megtermett és az import okozta árcsökkenés miatt eladhatatlan, betárolt gabonát. A kereskedelempolitika területén pedig azt javasoljuk, hogy ha az import miatt kialakult piaci zavarok más módon nem háríthatók el, akkor a Bizottság tegyen lépéseket a vámok és vámkontingensek visszavezetésére, jegyezte meg.

Nagy István kiemelte, a Magyar Kormány bízik abban, hogy az Európai Bizottság Ukrajna megsegítése során a kelet-európai gazdákról sem feledkezik meg, hiszen nem elvárható és nem is igazságos, hogy az EU 27 tagállama által Ukrajna felé nyújtott közös szolidaritás árát a határmenti tagállamok mezőgazdasági termelői fizessék meg. El kell kerülni, hogy ugyanaz történjen, mint a szankciók esetében, vagyis, hogy az EU több kárt okozzon saját magának és mezőgazdasági termelőinek, mint amekkora segítséget jelent Ukrajnának a mezőgazdasági termékek szárazföldi úton történő vámmentes beengedése, szögezte le.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Kelet-Európai állam- és kormányfők közösen kérnek segítséget Brüsszeltől az ukrán gabonaimport miatt appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 21-i ülésén az Európai Bizottság bemutatta a műtrágyák elérhetőségére és megfizethetőségére vonatkozó közleményét. Az ülésen Magyarországot képviselő Nagy István agrárminiszter elmondta, hogy a bizottság javaslata nem több, mint a már rendelkezésre álló eszközök és eddig megtett intézkedések összefoglalása. A szerves trágyák előtérbe helyezése és a fenntartható ammóniára való áttérés támogatása kétségkívül jó és hasznos kezdeményezések, azonban rövidtávon nem kínálnak megoldást az energiaárak emelkedése miatti helyzet kezelésére. Márpedig a jelenlegi nehéz helyzetben, amikor az élelmiszerárak az egekbe szöktek és az élelmezésbiztonságot is veszély fenyegeti az elszabadult műtrágyaárak és input költségek miatt, egyértelmű, hogy a gazdáknak a lehető leghamarabb további rendkívüli uniós támogatásra van szükségük – közölte a tárcavezető.

Hozzátette, a válsághelyzetet a háború és az arra válaszul adott elhibázott brüsszeli szankciók okozzák, amelyek az energiaárak emelkedéséhez vezettek. Ez teljesen mértékben független a mezőgazdaságtól, ezért nem lehet kizárólag a Közös Agrárpolitika forrásaira támaszkodni. A miniszter elengedhetetlennek tartja, a KAP-on kívüli friss uniós források bevonását. Kifejtette, a leghatékonyabb kezelése a helyzetnek azonban mégiscsak az azonnali tűzszünet és a béke lenne. Ez stabilizálná az energiapiacokat, csökkentené az alapanyagok árát, és így megoldaná a mezőgazdasági ágazatra is nehezedő kihívásokat, amelyek az élelmezésbiztonságot, az élelmiszerellátást és az élelmiszer megfizethetőségét egyaránt veszélyeztetik – hívta fel a figyelmet Nagy István.

Forrás: Am Sajtóiroda

Fotó: archiv

The post Az elhibázott brüsszeli szankciók felelősek az elszabadult műtrágyaárakért appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az Európai Bizottság március 23-án hozta nyilvánosságra a több elemből álló uniós válságkezelési csomag részleteit, amely a megnövekedett input költségek és az orosz-ukrán háború miatt nehéz helyzetbe került mezőgazdasági ágazatok támogatását célozza. A javaslat legfőbb eleme egy összesen 500 millió euró összegű rendkívüli támogatási csomag, amelyet a tagállamok a leginkább bajban lévő mezőgazdasági ágazatok támogatására fordíthatnak. Magyarország közel 17 millió euró (mintegy 6,4 milliárd forint) összegben részesül a válságkezelési csomagból. Agrárdiplomáciai siker, hogy amíg az unió mezőgazdasági termelésének 2,1%-át adjuk, addig a források közel 3,4%-át sikerült megszerezni, ami a nyolcadik legmagasabb összeg a huszonhét tagállamból – mondta a tárcavezető.

Magyarország tavaly ősz óta kérte több tagállammal együtt a Bizottságtól, hogy vezessen be rendkívüli intézkedéseket elsősorban az állattartó ágazatokban kialakult precedens nélküli válsághelyzet kezelésére. Az orosz-ukrán háború tovább rontotta az agrárpiacok helyzetét, ezért a Bizottság a tagállamok kérését meghallva a mezőgazdasági krízisalap és az uniós agárköltségvetés terhére 500 millió eurós rendkívüli válságkezelési csomag bevezetését javasolja. Az Agrárminisztérium a Magyarországnak jutó közel 6,4 milliárd forintot a hónapok óta nagy bajban lévő állattartók megsegítésére fogja fordítani – hangsúlyozta az agrárminiszter.

A ma bejelentett csomag másik fontos eleme, hogy a Bizottság az év végéig átmeneti jelleggel enyhít a szántóföldi kultúrák termesztéséhez előírt zöldítési követelményeken. Ennek keretében a parlagként bejelentett területeken megkötés nélkül termeszthető bármilyen, egyébként termeszthető növénykultúra. Az ilyen terület önálló kultúraként a terménydiverzifikációs követelmény teljesítésénél is figyelembe vehető lesz függetlenül attól, hogy a nem parlagként bejelentett területen esetleg ugyanazt a kultúrát termeszti a gazdálkodó. Sőt, ezek a parlagként bejelentett, de valójában termelésbe vont területek ökológiai célterületként (EFA) is elszámolhatóak lesznek. Magyar kezdeményezésre került be a javaslatba, hogy az ökológiai célterületként bejelentett parlagterületeken ideiglenesen lehetőség lesz akár növényvédőszer használatára is, ha ezt az adott növényállomány sikeres termesztése megkívánja. Magyarországon a Bizottság által felkínált lehetőségekkel természetesen élni kívánunk, és erről a szükséges bejelentéseket meg fogjuk tenni. Mivel az intézkedés adminisztratív szempontból összetett, kiemelt jelentősége lesz annak, hogy a gazdálkodók, a falugazdászok és szaktanácsadók pontosan kövessék a minisztérium és az Államkincstár közleményeit, útmutatásait. Úgy gondolom, hogy az az intézkedés a termelés növelésével hozzájárul majd a háború miatti élelmezésbiztonsági kockázatok csökkentéséhez – mondta  a tárcavezető.  

Emellett, a korábbi évekhez hasonlóan, október 16-át követően idén is lehetőség lesz emelt szintű előleget fizetni a gazdálkodóknak a közvetlen támogatások, valamint a terület- és állatalapú vidékfejlesztési intézkedések esetében.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Magyarország közel 6.4 milliárd forint összegben részesül az 500 millió eurós uniós válságcsomagból appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács március 21-i ülésén az uniós agrárminiszterek megvitatták a Közös Agrárpolitikához kapcsolódó stratégiai tervek elfogadási folyamatát. Az orosz-ukrán háborús konfliktus komoly élelmezésbiztonsági aggályokat vet fel, hiszen Ukrajna adja a világ gabonanövény-termelésének jelentős részét. Ebben a nehéz helyzetben az EU-nak is újra kell gondolnia eddigi álláspontját, elsősorban a Termőföldtől az asztalig stratégiában előírt célértékek, valamint a KAP stratégiai tervekkel szemben támasztott zöld ambíciószint kapcsán – hangsúlyozta Nagy István agárminiszter.

A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy a mezőgazdaság is hozzájáruljon a klímaváltozás elleni küzdelemhez és teremtett világunk megőrzéséhez, azonban ez nem veszélyeztetheti az élelmiszerellátást. A háborús konfliktus új helyzetet teremtett, amihez alkalmazkodni kell. Hozzátette, nem felejthetjük el, hogy hivatalos bizottsági hatástanulmány továbbra sem készült az Európai Zöld Megállapodáshoz. Mértékadó szervezetek által készített tanulmányok az európai mezőgazdasági termelés 15-20%-os visszaesését jósolják a célértékek teljesítésének esetén. A jelenlegi helyzetben pedig az EU-nak növelnie kellene termelését, így újra kell gondolni, és a kialakult helyzethez kell igazítani a környezet és klímavédelmi ambíciószintet – fejtette ki a miniszter.

Nagy István emellett a KAP stratégiai tervek mielőbbi, legkésőbb július végére történő bizottsági elfogadása mellett érvelt. A gazdáknak még a nyár folyamán döntést kell hozniuk őszi vetési terveikről, és ismerniük kell a gazdálkodásukat befolyásoló összes feltételt és körülményt ahhoz, hogy meg tudjanak felelni a 2023-tól induló új KAP által támasztott követelményeknek. Magyarország elvégezte a házi feladatát, és december 30-án, a határidő lejárta előtt benyújtotta a magyar stratégiai tervet. Most a Bizottságon a sor, hogy időben jóváhagyja azt – húzta alá az agárminiszter.

The post Újra kell gondolni a Zöld Megállapodásban rögzített mezőgazdasági célértékeket appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 15-i ülésén újabb tagállamok csatlakoztak a korábbiakhoz, így már Belgium, Németország, Franciaország, Lengyelország, Írország, Szlovákia, Csehország, Románia, Bulgária, Litvánia, Lettország, Észtország, Horvátország, Luxemburg, Görögország, Finnország, Ciprus, Ausztria és Magyarország is rendkívüli uniós piaci válságkezelési intézkedések bevezetését kérte az Európai Bizottságtól a sertéságazatban kialakult krízishelyzet kezelésére. A Bizottság elutasította a tagállamok kérését és jelezte, hogy a már eddig is alkalmazott támogatási formák elegendő lehetőséget biztosítanak a sertéstartóknak a válsághelyzet átvészelésére. A biztos álláspontja szerint a rendkívüli piaci válságkezelési intézkedések bevezetése csak elodázná a probléma megoldását egy későbbi időpontra, ezért óva intett attól, hogy hamis várakozásokat ébresszünk a sertéstartókban.

Nagy István az ülés után tarthatatlannak nevezte a kialakult helyzetet és értetlenségét fejezte ki a Bizottság hozzáállása miatt, hiszen a Közös Agrárpolitika szabályrendszere lehetőséget biztosít rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére, ahogyan az az orosz embargó vagy a 2015-ös tejválság esetében is történt. A mostani válsághelyzet a sertéságazatban elsősorban a COVID járvány hatásai, az afrikai sertéspestis miatt beszűkült exportlehetőségek, valamint a magas takarmány és műtrágya árak miatt megemelkedett termelési költségek miatt alakult ki. Fontos tisztázni, hogy a rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére kizárólag a Bizottság jogosult, a tagállamok többsége nem kényszerítheti erre – tette hozzá a tárcavezető.

Az agrárminiszter emlékeztetett, hogy a magyar kormány az elmúlt időszakban minden rendelkezésre álló lehetséges eszközzel támogatta az állattartókat és azon belül a sertéstartókat is. Az idei állatjóléti támogatások kerete 4 milliárd forinttal kerül megemelésre, támogatott hitelt nyújtunk a sertéstartóknak, és az Európában elsőként elindított mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerünk is elérhető már a sertéstartók számára is. Emellett szigorított ellenőrzésnek vetjük alá az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízó alapanyagot, a minőségi hazai állomány állategészségügyi szintjének és versenyképességének megőrzése, javítása érdekében. Azonban olyan fokú válsághelyzetbe került az ágazat, amit nemzeti tagállami lehetőségekkel már nem lehet kezelni. Ismét bebizonyosodott, hogy a magyar sertéstartók csak a Kormányra számíthatnak – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter.

The post Botrányos Brüsszel hozzáállása a sertésválsághoz appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az utóbbi időben drasztikusan emelkedő takarmány- és energiaárak, valamint a koronavírus világjárvány és az afrikai sertéspestisjárvány tartós negatív hatásai miatt a gazdák kettős nehézséggel néznek szembe: az alacsony átvételi árak mellett rövid idő alatt meredeken nőttek a terheik. A folyamatosan dráguló alapanyagok költségeit a fogyasztói árakban nem lehet rövidtávon maradéktalanul érvényesíteni, ezért jelentős veszteségeket szenvednek az ágazat szereplői.  Nagy István kiemelte, a kormány ebben az évben már 4,4 milliárd forinttal megemelte az állatjóléti és állattenyésztési támogatások kifizetésére fordítható keretet, annak érdekében, hogy enyhítse az érintettek nehézségeit. Ezen felül az Agrárminisztérium 800 millió forintnyi támogatás előrehozott kifizetéséről döntött a gazdák likviditásának elősegítésére – tette hozzá.

Kifejtette, a nehézségek orvoslása európai szintű megoldásokat kíván, hasonlóan az orosz embargó után kialakult helyzethez. Brüsszelben a Mezőgazdasági Tanács októberi ülésén Nagy István – több más tagállammal együtt – felszólította az Európai Bizottságot, hogy hozzon azonnali válságintézkedéseket a nehézségek további elmélyülésének megakadályozására. A Bizottság azonban mindeddig nem reagált a kezdeményezésre. A miniszter ezért a soron következő novemberi Tanácson a sertéságazat nehézségeinek kezelése érdekében a belga, bulgár, ciprusi, cseh, észt, francia, görög, horvát, lengyel lett, litván, osztrák és szlovák delegációkkal együtt újra kezdeményezi, hogy az Európai Bizottság azonnal cselekedjen az ágazat rendkívüli támogatása érdekében. Az uniós szabályozás alapján a Bizottságnak van felhatalmazása arra, hogy súlyos piaci zavarok esetén rendkívüli lépéseket tegyen a kialakult helyzet kezelésére – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.

The post Tizennégy ország kér uniós beavatkozást a sertésszektor összeomlásának elkerülése érdekében appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Vitán felül áll, hogy a mezőgazdaságnak és a gazdáknak is hozzá kell járulniuk a klímavédelmi célok eléréséhez, azonban meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a környezeti és versenyképességi szempontok között. A KAP reformról idén júniusban megszületett politikai megállapodás megtalálta ezt az egyensúlyt, mondta a magyar tárcavezető. Az agrárminiszterek döntő többségének támogatásával bekerült a megállapodásba, hogy a tagállami KAP stratégiai tervek elfogadásakor csak uniós jogszabályban foglalt követelmények kérhetők számon. Ehhez képest a Bizottság most végrehajtási rendeletben akarja a tagállamokra kényszeríteni a Termőföldtől az asztalig és a Biológiai sokféleség stratégiákban szereplő ambiciózus számszerű célkitűzéseit. Ezek egyelőre semmilyen uniós jogaszbályban nem szerepelnek és a várható hatások vizsgálata sem történt meg. Az elmúlt időszakban több olyan nem hivatalos hatástanulmány is napvilágot látott, amely megerősíti, hogy a stratégiák végrehajtása súlyos gazdasági következményekkel járna: a termelés csökkenéséhez és az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez vezetne. Ezzel pedig a zöld átmenet árát a lakossággal és a gazdákkal fizettetné meg Brüsszel-tette hozzá a tárcavezető. Az életszerű zöld átmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatosan biztosított marad és a gazdák sem lehetetlenülnek el, hangsúlyozta Nagy István.

A mezőgazdaság hozzá fog járulni a Zöld megállapodásban foglalt célok eléréséhez, azonban ennek az uniós jogszabályokban foglaltak szerint kell történnie. A 2027-ig tartó KAP keretében teljes egészében nem kérhetők számon a 2030-ig elérendő célok, márpedig a Bizottság épp erre tenne javaslatot. Az újonnan bevezetésre kerülő agro-ökológiai alapprogram, az alaptámogatáshoz előírt zöld követelmények és a vidékfejlesztésben meglévő környezet- és klímavédelmi intézkedések végrehajtásával a mezőgazdaság megfelelő mértékben fog hozzájárulni a zöld átmenethez, emelte ki az agrárminiszter.

The post Brüsszel jogalap nélkül akarja rákényszeríteni akaratát a gazdákra appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.