Forrás: MTI

A tárcavezető aggályosnak nevezte a források csökkentését, amit Brüsszelben a gazdaszervezetek folyamatos tiltakozása ellenére sem vetettek el. Elfogadhatatlan továbbá, hogy az agráriumnak járó kifizetéseket Brüsszel politikai feltételekhez kösse, és megszűnjön a kétpilléres, vagyis fejlesztési forrásokat is tartalmazó támogatási rendszer – mondta.

A miniszter feszültségekre számít, ha a forráscsökkentés miatti felelősséget a mostani elképzelések alapján a tagállamokra hárítják, és aggályosnak tartja, hogy a terület- és állatlétszámalapú támogatás jövője is bizonytalanná vált.

A térség agrárminiszterei a legsürgetőbb piaci kihívásokról is tanácskoztak Budapesten. Nagy István elmondta, hogy a krízisalap megnyitására a tejpiac érdekében egyelőre nem látszik hajlandóság, ezért az Európai Bizottságtól kell segítséget kérni. Sürgős intézkedésre van szükség a műtrágyapiacon is, az ellátást ugyanis veszélyezteti a közel-keleti helyzet. Úgy vélte, ebben a helyzetben „nem lehet válogatni”, a vámtarifa felfüggesztését átmenetileg ki kell terjeszteni Oroszországra és Fehéroroszországra is, hogy Európa újabb beszerzési forrásokra tegyen szert.

Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a közös agrártámogatás a legrégibb uniós politika, amit mindenképp fenn kell tartani. A brüsszeli tárgyalások most kritikus szakaszhoz érkeztek, ezért Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Románia agrárminiszterei közös nyilatkozatban fogalmazták meg az igényeiket. A dokumentumot elküldik az Európai Bizottságnak.

Csehország mezőgazdasági minisztere arra számít, hogy az összefogás megerősíti a térség súlyát és segíthet megoldást találni a kihívásokra. Martin Šebestyán kiemelte ezek közül, hogy a mostani tervek jelentősen alulfinanszíroznák a közös agrárpolitikát, noha a fejlesztéseknek fontos szerepe volna abban, hogy a mezőgazdaság nagyobb hozzáadott érték előállítására legyen képes. Súlyos hiányosságnak tartja azt is, hogy a jogszabályi és finanszírozási háttér részleteit sem ismerni még pontosan, jóllehet a mezőgazdaságot a térség minden országa stratégiai jelentőségű ügynek tekinti.

A szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úgy véli, az EU közös agrárpolitikája nem lehet erős, ha nincsenek pénzügyi eszközei. Richard Takáč szerint a globális kihívások is megkövetelik, hogy Brüsszel ne hanyagolja el a mezőgazdaságot, hiszen a közösség nemzetközi versenyképessége gyengülhet, ha a támogatások csökkenése miatt üzemek zárnak be. Sérülne az élelmiszerbiztonság is, ennek a jelentőségét pedig csak akkor vennék észre a fogyasztók, ha az ellátást nem lehetne a régóta megszokott módon biztosítani – jegyezte meg.

A tárcavezető gyorsabb és innovatívabb intézkedéseket sürgetett Brüsszeltől az állattartást fenyegető járványok és a magas energiaárak ellen, valamint a műtrágyaellátás érdekében. Csökkenteni kell továbbá az agráriumot terhelő bürokráciát, a támogatási rendszernek pedig jobban kell igazodnia a tagállami sajátosságokhoz – tette hozzá.

A bolgár kormány ügyvivő mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztere szerint a térség államait az évszázadokra visszanyúló közös történelem is egységes fellépésre kötelezi. Ivan Hrisztanov hangsúlyozta: az agrárminiszterek budapesti állásfoglalása a gondoskodás nyilatkozata, hiszen milliók jövője múlhat rajta, és még sosem volt ennyire világos, hogy Európában a mezőgazdaság a kollektív védelmi doktrína nélkülözhetetlen része. Most derült ki igazán, hogy az élelmiszerellátást milyen könnyen veszélyeztetik a külső kihívások, ezért nem időszerű a közös agrárpolitika átalakítása – vélekedett.

Ivan Hrisztanov leszögezte: Brüsszelnek fel kell hagynia a koncepciótlan döntésekkel, az utolsó pillanatokra hagyott intézkedésekkel egy olyan helyzetben, amikor a következmények és a kiutak nehezen láthatóak.

The post Az élelmezésbiztonság nem lehet politikai játszmák része appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: MTI

A tárcavezető elmondta: az éjszakába nyúló ülés napirendjén számos kérdés szerepel, ami jól mutatja, hogy az európai agrárium nehéz helyzetben van. Magyarország két napirendi pont tárgyalását is kérte, köztük a tejpiaci válság azonnali kezelését.

Nagy István emlékeztetett: Magyarország már a decemberi tanácsülésen is napirendre vetette a problémát, ám azóta tovább romlott a helyzet. A tej felvásárlási ára az 53 centes szintről 20 cent környékére esett vissza, ami több tagállamban is súlyos gondokat okoz. Hangsúlyozta: Magyarország azonnali segítséget kér, és szorgalmazza a magántárolás intézményének megnyitását sajt és vaj esetében, valamint olyan támogatások biztosítását, amelyek átsegítik a termelőket a nehéz időszakon. „A tejtermelők nagyon fontos szereplői a magyar agráriumnak, ezért harcolni fogunk értük” – fogalmazott.

A miniszter felidézte: decemberben az Európai Bizottság részéről Christophe Hansen agrárügyekért felelős uniós biztos azt ígérte, megvizsgálják a helyzetet, most azonban a romló piaci körülmények miatt Magyarország ismét napirendre tűzi az ügyet. Kiemelte: Olaszország is külön napirendi pontként kérte a tejhelyzet tárgyalását, ami jelzi, hogy uniós szintű problémáról van szó.

Nagy István beszélt arról is, hogy Magyarország Lengyelországgal, Szlovákiával és Ausztriával közösen a Mercosur-egyezmény kapcsán is fellép a piacvédelem érdekében. Mint mondta, az érzékeny ágazatok támogatására kompenzációs alap létrehozását tartják szükségesnek, amelyből a károsult gazdákat lehetne segíteni.

A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország mindaddig meg kívánja akadályozni a Mercosur-megállapodás ideiglenes hatályba léptetését, amíg azt a tagállamok nem ratifikálják. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Parlament bírósághoz fordult az ügyben, és még nem alakult ki végleges álláspont.

A miniszter szerint a tanácsülésen szó lesz az uniós költségvetésről és a közös agrárpolitikáról (KAP) is. Magyarország álláspontja nem változott: ragaszkodik ahhoz, hogy a KAP forrásai külön, kétpilléres rendszerben maradjanak, megfelelő finanszírozással és kiszámíthatósággal, mert csak így lehet megvédeni az európai gazdákat a szabadkereskedelmi egyezmények hatásaival szemben.

Nagy István kitért arra is, hogy az üléshez kapcsolódóan Várhelyi Olivér uniós biztossal tanácskoznak az állat- és növényegészségügyi ellenőrzések kérdéséről. Hangsúlyozta: a teljes biztonságot az jelentené, ha az Európai Unió csak olyan termékeket engedne be a piacára, amelyekre ugyanazok a termelési szabályok és feltételek vonatkoznak, mint az uniós gazdákra.

The post Az európai tejágazati válság súlyosbodott, azonnali kezelésére van szükség appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: MTI

A tárcavezető elmondta: tovább folytatják a küzdelmet annak érdekében, hogy megakadályozzák Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének szándékát, miszerint a megállapodás valósággá váljon. Nagy István szerint súlyos hibák történtek az egyezmény megkötése során, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a bizottsági elnök parlamenti jóváhagyás nélkül írta alá a dokumentumot. Felidézte: az Európai Parlament a múlt héten az Európai Unió Bírósága elé vitte az ügyet annak vizsgálatára, hogy az egyezmény tartalmaz-e elegendő védintézkedést az európai gazdák megóvására, illetve szabályos volt-e az aláírás. „Teljességgel szabálytalan, hogy hatályba lépjen és érvényes legyen ez az egyezmény” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: Magyarország szövetségeseket keres az ideiglenes alkalmazás megakadályozására.

Kiemelte: jó hír, hogy Románia várhatóan csatlakozhat az egyezményt ellenző tagállamokhoz, ami ismét lehetővé teheti a blokkoló kisebbség kialakulását. Nagy István hangsúlyozta: a Mercosur-megállapodás mellett az Ukrajna és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény hatásai is súlyosan érintik a „határ menti tagállamokat”, mivel az olcsó mezőgazdasági termékek rövid szállítási útvonalon érkeznek, és jelentős piaci nyomást gyakorolnak a helyi gazdákra. A miniszter szerint Ukrajna esetében nem érvényesülnek megfelelő védintézkedések, miközben a gazdák helyzetét tovább nehezítheti, hogy a 2027 utáni uniós költségvetésben csökkenteni akarják a közös agrárpolitika forrásait. 

Nagy István megerősítette: Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a közös agrárpolitikának különálló költségvetése legyen, és több forrást biztosítsanak az ágazat számára, mert az agrárium és az élelmiszerellátás stratégiai és nemzetbiztonsági kérdés. A miniszter beszámolt arról is, hogy egyeztetést folytatott Alois Reiner német agrárminiszterrel a közös agrárpolitika jövőjéről, a támogatási rendszer lehetséges átalakításáról, valamint az erdőirtásról szóló rendelet gazdákra nehezedő terheinek csökkentéséről. Nagy István hangsúlyozta: Magyarország továbbra is kiáll a magyar gazdák érdekei mellett, mert „senki sem kockáztathatja” az európai élelmiszertermelést. A miniszter a tejválságról szólva elmondta: a kialakult helyzet oka, hogy leállt az európai tejtermékek kínai exportja, így a sajt és a vaj nem tud megfelelő mennyiségben eljutni az Európai Unióból Kínába. Ez túltermeléshez és termékfelhalmozódáshoz vezetett, ami a felvásárlási árak drasztikus csökkenését idézte elő.

A miniszter szerint az 50 cent körüli tejfelvásárlási ár mára 20 centre zuhant, ami súlyos válságot okoz a gazdáknak. „Várjuk a megoldást” – fogalmazott, hozzátéve: nemcsak Magyarország emelte fel a hangját az ügyben, hanem több tagállam is csatlakozott, és közösen erőteljes nyomást helyeznek az Európai Bizottságra. Nagy István közölte: Magyarország javaslatokat tett az uniós döntéshozóknak, és azt szorgalmazza, hogy nyissák meg a magántárolás intézményét a vaj és a sajt esetében. Ez szerinte lehetővé tenné, hogy bizonyos mennyiségű terméket ideiglenesen kivonjanak a piacról, ami segítene helyreállítani a tejtermékek kereskedelmének normális rendjét. A tárcavezető hangsúlyozta: fontos támogatási formának tartják azt is, hogy a gazdák a mezőgazdasági alapból kapjanak segítséget a nehéz időszak átvészelésére.

The post Magyarország mindent megtesz az EU-Mercosur egyezmény ideiglenes hatályba lépésének megakadályozásáért appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: MTI

Nagy István a közzétett videóban azt hangoztatta, hogy ennek rendkívül negatív hatásai lesznek, hisz nem egyedülálló döntésről van szó, hanem egy folyamatról. Felidézte, hogy az első ciklusában Frans Timmermans alelnökkel közösen olyan szélsőséges zöldideológiákat erőltettek rá az európai agráriumra és az európai gazdaságra, amelyek teljesen versenyképtelenné tették azt. „Hol van ma már Frans Timmermans?” – kérdezte a miniszter, hozzátéve, hogy a hatása „még a mai napig is itt él közöttünk”.

Aztán az Ukrajnával megkötött szabadkereskedelmi egyezmény teljesen felborította a piacokat – folytatta, kifejtve: azzal, hogy a Green Deal létrejött, minőségi élelmiszer jött létre, de nem védték meg a piacot. Rászabadították a teljesen ellenőrizetlen körülmények között termelődött ukrán mezőgazdasági termékeket a piacra. Innentől kezdve nagyon nehéz helyzetbe kerültek a gazdák; „és akkor képzeljék el, most mindez még a dél-amerikai országok mezőgazdasági termékeivel is kibővül”.

Nagy István kiemelte, az Európai Unió élelmiszer-ellátása nem lehet politikai játszmák részese. Úgy fogalmazott: „korgó gyomorral autót vezetni sem jó, korgó gyomorral nem tudjuk élvezni a gazdaságnak az előnyeit. Viszont nem lehet máról holnapra újraindítani az európai agráriumot, ha tönkremegy”.

Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy ha csak egyetlenegy kilogramm élelmiszer is érkezik a dél-amerikai országokból, az már itt fölösleg. Ki fogja abbahagyni? Kinek lesz felesleges terméke? Hiszen most is van bőven. Hol fog elférni akkor ez a termék? Na, ezért nagyon veszélyes – mondta. „Gondoljunk bele: egy kis bociból mire fejőstehén lesz, az majdnem kettő esztendő. Mire egy kismalacból koca lesz, az több mint egy esztendő. Vetni kell előbb, hogy majd aratni lehessen.”

Egy gyárnak a négy sarkán lévő négy csavart, bármikor fel lehet szedni és odébb lehet vinni, de az élelmiszert előállítani, azt nem lehet ilyen gyorsan – magyarázta a miniszter, hozzátéve: az egy életforma, az egy életvitel, ha „ezt tesszük tönkre, kockáztatjuk az önellátásunkat, kockáztatjuk a biztonságunkat”. Európa elveszíti az utolsó szuverenitását is, hisz a történelem annyiszor bebizonyította már, hogy az élelmiszerrel való önellátás a legnagyobb stratégiai érdeke minden országnak. „Most ezt kockáztatjuk” – jelentette ki.

Nagy István hangsúlyozta, a magyar kormány a gazdák oldalán, a jó oldalon, a biztonság oldalán áll. „Ellenezzük minden erővel, hogy ez a megállapodás életbe lépjen.” A miniszter azt mondta: támogatják a gazdákat a strasbourgi tüntetésen, hogy az Európai Parlament ne szavazza meg, ne ratifikálja ezt az egyezményt. Elkövetnek a továbbiakban is mindent, hogy az Európai Unió élelmiszer-ellátása és többek között a magyar gazdák megélhetése, a magyar emberek minőségi élelmiszerrel ellátása soha ne szenvedjen csorbát, egyetlen pillanatra sem.

„Ezért dolgozunk ma is és a jövőben is. Számíthatnak ránk!” – hangoztatta Nagy István.

The post Brüsszel elárulta az európai gazdákat az EU-Mercosur-megállapodás aláírásával appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: MTI

Nagy István hozzátette, a megállapodás azért káros az európai gazdáknak, mert olcsó, lazábban szabályozott dél-amerikai mezőgazdasági termékeket engedne be az uniós piacra, miközben az európai termelők szigorú környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági előírások mellett, magasabb költségekkel dolgoznak, így versenyhátrányba kerülnek. Csökkennek a felvásárlási árak, veszélybe kerülnek a vidéki munkahelyek és nő az importfüggőség.

A poszthoz tartozó videóban Nagy István kiemelte, Brüsszelnek továbbra sem fontosak a gazdák és az európai agrárium jövője. Jelezte ugyanakkor, hogy a magyar álláspont világos. Elutasítanak minden olyan megállapodást, amely a magyar gazdák versenyképességét veszélyezteti. Az EU-Mercosur megegyezés, Brüsszel és Ukrajna szabadkereskedelmi paktuma, és az uniós agrártámogatások csökkentése az európai mezőgazdaság kivégzését jelenti. „A mindennapi kenyerünk nem lehet politikai játszmák része. Kiállunk a gazdák mellett, mert a megélhetésüket és az európai élelmezésbiztonságot nem kockáztathatjuk. Nincs más lehetőség, mint küzdeni tovább, mert az élelmiszer-önellátásunka és szuverenitásunkat meg kell őriznünk. És ebből sem engedhetünk!” – jelentette ki a miniszter.

The post A brüsszeli Mercosur-megállapodás újabb merénylet az európai gazdák és agrárium ellen appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kifejtette, a gazdálkodók a decemberi brüsszeli tüntetésen tanúsított elszántságát az Európai Bizottság sem tudja figyelmen kívül hagyni, éppen ezért kezdeményezett válságtanácskozást az unió agrárminisztereivel. A mi álláspontunk világos: a gazdáknak igaza van, hiszen Brüsszel eddigi intézkedései jelentős versenyhátrányt okoztak és jövőjüket, illetve megélhetésüket is veszélyeztetik. Brüsszel és Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodása, az agrártámogatások tervezett csökkentése, valamint az EU-Mercosur kereskedelmi megegyezés az európai agrárium kivégzését jelentheti, amit nem hagyhatunk. Elfogadhatatlan, hogy a Közös Agrárpolitikai források kifizetése a mezőgazdaságtól független, vélt vagy valós politikai elvárásokhoz legyen kötve. Az élelmezésbiztonságot nem lehet a mindennapi politikai játszmák részévé tenni – tette hozzá.

Nagy István hangsúlyozta, a magyar álláspont világos: a jelenlegi uniós agrártámogatási rendszert és a gazdáknak járó forrásokat meg kell őrizni, és nem hagyhatjuk, hogy a termelők pénzét elvegyék, majd azt Ukrajnának adják. Továbbra is elkülönített költségvetéssel rendelkező és két pilléren nyugvó Közös Agrárpolitikára van szükség, mert ez szolgálja a gazdálkodók versenyképességének megőrzését és az élelmezésbiztonság fenntartását – húzta alá az agrártárca vezetője.

(AM Sajtóiroda)

The post Közösen lépnek fel a visegrádi négyek a gazdák érdekiért Brüsszellel szemben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kifejtette, a gazdálkodók a decemberi brüsszeli tüntetésen tanúsított elszántságát az Európai Bizottság sem tudja figyelmen kívül hagyni, éppen ezért kezdeményezett válságtanácskozást az unió agrárminisztereivel. A mi álláspontunk világos: a gazdáknak igaza van, hiszen Brüsszel eddigi intézkedései jelentős versenyhátrányt okoztak és jövőjüket, illetve megélhetésüket is veszélyeztetik. Brüsszel és Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodása, az agrártámogatások tervezett csökkentése, valamint az EU-Mercosur kereskedelmi megegyezés az európai agrárium kivégzését jelentheti, amit nem hagyhatunk. Elfogadhatatlan, hogy a Közös Agrárpolitikai források kifizetése a mezőgazdaságtól független, vélt vagy valós politikai elvárásokhoz legyen kötve. Az élelmezésbiztonságot nem lehet a mindennapi politikai játszmák részévé tenni – tette hozzá.

Nagy István hangsúlyozta, a magyar álláspont világos: a jelenlegi uniós agrártámogatási rendszert és a gazdáknak járó forrásokat meg kell őrizni, és nem hagyhatjuk, hogy a termelők pénzét elvegyék, majd azt Ukrajnának adják. Továbbra is elkülönített költségvetéssel rendelkező és két pilléren nyugvó Közös Agrárpolitikára van szükség, mert ez szolgálja a gazdálkodók versenyképességének megőrzését és az élelmezésbiztonság fenntartását – húzta alá az agrártárca vezetője.

(AM Sajtóiroda)

The post Közösen lépnek fel a visegrádi négyek a gazdák érdekiért Brüsszellel szemben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: MTI

Elfogadhatatlan, amit a brüsszeli adminisztráció a 2027 utáni időszakra tervez az agrárium terén, a csökkentett költségvetés hiányzó részét a legnagyobb konkurenciának, Ukrajnának adnák – jelentette ki az agrárminiszter csütörtökön az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában. Nagy István úgy fogalmazott, megszüntetnék a közös agrárpolitika önállóságát és betagoznák azt a nagy, egész költségvetésbe, ahol a többi, többek között a kohéziós forrással kellene versenyeznie. Jelezte, ez azt jelentené, hogy a településeknek dönteniük kell majd arról, hogy „a falufejlesztési kérdések vagy éppen egy agrár-élelmiszeripari beruházás kerül előtérbe”. A tárcavezető közölte, ez csak az egyik oka mindannak, amiért a gazdák csütörtökön Brüsszelben tüntetnek. A demonstráción a 27 tagállam több mint 70 gazdaszervezetének képviselői vesznek részt azért, hogy kifejezzék egyöntetű akaratukat – mondta.

A miniszter szerint Ukrajna elveszítette hagyományos piacait, az Európai Unió szolidaritása pedig oda vezetetett, hogy az ukránok már nincsenek rákényszerítve arra, hogy a Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában értékesítsenek, mert Európában „jól fizető piacot találtak”. Hozzátette, ezzel feláldozzák az európai agráriumot, „amit nem lehet hagyni, ezért emeljük fel a hangunkat”. Nagy István rámutatott, a gazdák érdekei mellett minden európai polgár érdekeit kell megvédeni a csütörtöki tüntetésen. Jelezte, ki kell állni a garantált az élelmiszerminőség mellett, mert Ukrajnában nincs termőföldtől az asztalig nyomon követés és semmilyen érvényben lévő európai szabályozás nem vonatkozik rájuk. Közölte, nem lehet hagyni, hogy ellenőrizetlen minőségű élelmiszereket fogyasszunk, emellett pedig az európai gazdák, köztük a magyar gazdák megélhetése veszélyben forog. „A magyar kormány is teljes mellszélességgel a gazdák oldalán áll” – jelentette ki az agárminiszter.

A tárcavezető úgy fogalmazott, mind a 27 tagállam kifejezte az egyetértését tavaly arról, hogy kétpilléres agrárpolitikára, különálló büdzsére és forrásnövelésre is szükség van. Jelezte, az élelmezés minőségbiztosítása miatt többet kell erre fordítani, mert stratégiai ágazat és látható a piac sérülékenysége. Nagy István a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a témában nyilatkozva elmondta, Ukrajna támogatásának terve mellett azon is dolgozni kell, hogy ne szülessen meg az úgynevezett Mercosur-megállapodás. „Ez Ursula von der Leyennek az őrülete”, a bizottság elnökét el kell attól tántorítani, hogy azt aláírja – fogalmazott. A miniszter azt mondta, az elmúlt hetek háttértárgyalásai arról szóltak, hogy hogyan lehet ezt a veszélyes döntést elhalasztani vagy megakadályozni és „ami szomorú, hogy a Tisza Párt képviselői Brüsszelben nem emelik fel a hangjukat”. Kijelentette, a dél-amerikai államok egy részével tervezett megállapodás egész Európa agráriumát, jövőjét és a saját élelmezésének biztonságát veszélyezteti.

The post Elfogadhatatlan Brüsszel terve az agrárium terén appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az uniós tagállamok agrárminisztereinek tanácskozását követően adott nyilatkozatában Nagy István elmondta: a mindennapi kenyér biztonsága alapvető érték és közös érdek, ezért a mezőgazdasági ágazatot minden körülmények között mentesíteni kell a politikai befolyásoktól. A miniszter közölte: a tanácskozáson ismét napirendre került a közös agrárpolitika (KAP) jövője, szerkezete és forrásai. Nagy István emlékeztetett: a magyar elnökség alatt elfogadott tanácsi következtetések világos és kiszámítható jövőt biztosítanak az európai gazdálkodóknak. Hozzátette, a Európai Bizottság által szorgalmazott „KAP-egyszerűsítés, nem jelenthet teljesen új struktúrákat, mert a gazdák számára az a legnagyobb segítség, ha a már működő rendszert nem alakítják át.

A tárcavezető szerint a KAP-források csökkentése súlyos következményekkel járna az európai, így a magyar termelők számára is. Mint mondta, más tagállamok is úgy vélik, hogy míg Kína is, Oroszország is több pénzt fektet az agráriumba, akkor nagy hiba lenne az, ha az EU csökkenteni akarná az agrárköltségvetést. Nagy István beszámolt arról is, hogy magyar kezdeményezésre napirendre került a tejpiac súlyos zavarainak kezelése, mivel Európa-szerte zuhannak a nyerstej felvásárlási árai. Tavalyhoz képest 22 tagállamban csökkentek az árak, és a legtöbb tejtermék – a sajt, a vaj és a tejszín – jóval az előző évi árszint alatt van. A miniszter szerint a válságot a túltermelés és a Kínával szembeni kereskedelmi intézkedések is súlyosbítják.

A magyar kormány – tette hozzá – nemzeti hatáskörben is több intézkedést hozott: 50 milliárd forintos kedvezményes hitelkeretet biztosít a feldolgozóknak, eddig 32 milliárd forint támogatást fizettek ki a tejtermelőknek, és újranyitják az iskolatej-program beszállítói pályázatát. A tanácsülésen 17 tagállam támogatta az uniós szintű beavatkozást.Nagy István reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság a helyzet romlása esetén haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket a gazdák támogatása érdekében.

The post Az agrár-és élelmiszeripar, az élelmezésbiztonság nem lehet a politikai játéktér része appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető a rendezvényen kifejtette, a polgári kormány az Alaptörvényben rögzítette, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyar közösségek iránt. Ezt a hitvallást cselekedetek és támogatások sora támasztja alá. A kormány intézkedéseinek köszönhetően anyaországi és külhoni magyar közösségek újra egymásra találtak és folyamatosan bővülnek a közöttünk lévő kapcsolatok, mind emberi, baráti, szövetségesi, mind gazdasági értelemben. A Kárpát-medence magyar gazdatársadalma is szerves része ennek a folyamatnak. Az együttműködéseket erősítik a rendszeres találkozások és a tapasztalatcserék. Továbbá a kormány olyan intézményesült együttműködést alakított ki, amely példa nélküli a térségben. Mert a magyar gazda mindenhol magyar gazda Kárpát-medence szerte – tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta, „csak együtt vagyunk erősek”, ezért jött létre a Kárpát-medencei Összefogás Fórum is. Ezen a rendezvényen évről évre jelen vannak az Agrárminisztérium partnerszervezetei, a határon túli magyar gazdákat összefogó civil agráregyesületek vezetői, képviselői, és részt vesznek a külhoni falugazdászok is.

Stratégiai szövetségesként tekintünk a külhoni gazdálkodókra, a föld szeretete is összeköt minket, csak együtt vagyunk igazán erősek – hangsúlyozta Nagy István. Majd kitért arra is, hogy  a kormány és az agrártárca évről évre programokat, ösztöndíjakat és támogatásokat biztosít a határon túli nemzetrészek számára. Ezekkel az intézkedésekkel az anyaországból több tízezer magyar gazdálkodót érnek el a Kárpát-medence valamennyi magyarlakta területén: Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban, a Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján, a Drávaszögben és a Muravidéken.

A támogatási rendszerek célja, hogy kiszámíthatóságot, fejlődést, gyarapodást biztosítsanak a külhoni magyar gazdálkodóknak, termelőknek, agrárvállalkozóknak. A külhoni magyarság mintegy hetven százaléka él vidéken, és 25-45 százalékuk az agráriumból biztosítja a megélhetését. Ezért felelősségünk, hogy a magyar állam támogatásával biztosítsuk a megmaradásukat, a szülőföldön történő boldogulásukat, és a Kárpát-medence jövőjét – emelte ki a miniszter.

The post A Kárpát-medencei gazdaszervezetek továbbra is számíthatnak a kormány támogatására appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.