Mézüzemet és sertésfarmot nyitottak meg március 12-én a Vajdaságban a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának részeként, amelynek keretösszege a tervezett 50 milliárd helyett már elérte a 65 milliárd forintot.

    Nagy István agrárminiszter a helyszínen elmondta,

már látható, hogy a program eredményei a jövőbe mutatnak és példaként szolgálnak. A gazdaságfejlesztési program megélhetést és megmaradást biztosít a vajdasági magyar családoknak, és ez nemzetpolitikai és gazdasági kérdés egyben.

A tárcavezető a magyarkanizsai mézüzem átadásakor kiemelte, hogy

a magyar-magyar kapcsolatokat az egymás iránti felelősségvállalás jellemzi, amely két pilléren nyugszik: a nemzetrészek egységén és azok helyi érdekérvényesítő erején. Erős helyi közösség nélkül nincs erős gazdaság.

– szögezte le.

    Nagy István elmondta, hogy ez a program „a magyar emberek alkotta gazdasági hálót hivatott támogatni, ez a háló pedig természetszerűleg túlnyúlik az országhatárokon”. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a külhoni magyarság megerősítését szolgálja, hanem egyben lehetőséget teremt a magyarországi kis- és középvállalkozásoknak is a szerb piacon történő megjelenéshez.

 Magyarkanizsán a Tisacoop kereskedelmi vállalkozás nyitott mézüzemet. A cég az utóbbi majdnem két évtizedben 35 magyarországi termelőt, élelmiszeripari céget képviselt a Vajdaságban, a magyar termékek szerbiai megismertetése céljából Hungarikum Központot nyitott Belgrádban, Újvidéken, Szabadkán és Magyarkanizsán, most pedig a kereskedelem mellett a feldolgozás irányába is fordult. 

    Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke megköszönte a magyar kormány anyagi, erkölcsi és politikai támogatását, amely nélkül szavai szerint nem valósulhattak volna meg ezek a beruházások. Elmondta,

eddig viszonylag kevés volt a tapasztalat a mézfeldolgozással kapcsolatban, és olyan sem igen volt, aki integrátorként fogta össze a méztermelőket, méhészeket, az új cég pedig ezt az összekötő feladatot is ellátja. A program keretében mintegy 150 méhésznek lesz lehetősége megjelenni a világpiacon.

A doroszlói sertésfarm átadásakor Nagy István kiemelte,

a magyar kormány arra törekszik, hogy „a szomszédos országokkal együttműködésre alapuló stratégiai kapcsolatokat építsen”. „A magyar közösségek – függetlenül attól, hogy határainkon innen vagy túl élnek – nagyban befolyásolják a magyar gazdaságot, amely visszahat rájuk is. Elég csak az agráriumra tekinteni: a magyar nemzet mindig is a vidék erejéből tudott erőt meríteni. Az ebből táplálkozó hagyományaink és a természeti kincseink nem választhatók el a határok mentén”

– fogalmazott az agrárminiszter.

Hozzátette:

a határon túli magyar közösségek támogatása tehát „nemcsak megmaradásunk, hanem gazdaságunk, és ezen belül az agrárium megújulásának záloga is.

    A doroszlói családi vállalkozás össze tudja kapcsolni a kis- és a nagytermelőket, és ezzel hozzájárul az ágazat fejlődéséhez. Az új sertéstelep Európa legmodernebb technológiáinak felhasználásával működik – magyarázta a miniszter,

hozzátéve, a befektetés célja az, hogy évente több mint ötezer anyajószágot és legalább 15 ezer hízót tudjanak tenyészteni.

    A magyar kormány és a VMSZ közös vajdasági gazdaságfejlesztési programjára Budapest kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget. A 2016-2018-as időszakra vonatkozó programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt.

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

…

The post Mézüzem és sertésfarm nyílt a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának keretében appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter december 21-i
Martonoson, vajdasági látogatásán beszédében hangsúlyozta

Az anyaországi gazdaság azáltal csak erősödhet, ha a külhoni magyar vállalkozások is megjelennek a magyar piaci folyamatokban 

A tárcavezető két magyar határhoz közeli településen, Adorjánon és Martonoson adott át olyan üzemeket, amelyeket a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának keretében bővítettek. 
Adorjáni beszédében a miniszter kiemelte, fontos szempontnak tartja, hogy minél többen találják meg számításukat szülőföldjükön.

Elengedhetetlen tehát, hogy a határon túl élő magyar gazdák gondjaira, problémáira megoldást találjunk.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány a 2016-ban indított vajdasági gazdaságfejlesztési programjára hitelek és vissza nem térítendő támogatások formájában eleinte 50 milliárd forintot szánt, később viszont növekedett a keretösszeg, és már meghaladja a 65 milliárd forintot. Örömének adott hangot, hogy a támogatások több mint fele a mezőgazdaságra irányult. 
Hozzátette, hogy elsőként ugyan a Vajdaságban indult el ez a támogatási program, de mára már kiemelt kormányzati szándék annak kiterjesztése minden magyar lakta külhoni régióra.
Az agrárminiszter a másik helyszínen, Martonoson úgy fogalmazott,

a magyar nemzet tagjainak és közösségeiknek kötelességük elkötelezetten ápolniuk és fenntartaniuk, támogatniuk azt a több mint ezer éves kapcsolatot, amely a Kárpát-medencében és szerte a világban minden magyar embert összefűz.

A támogatás azonban közös érdekünk is, mert a magyar nemzet mindig is a vidék erejéből, az e környezetben még megtalálható, és töretlenül gazdagodó nemzeti hagyományainkból, természeti kincseinkből tudott erőt meríteni. Ezek az értékek a magyarság szempontjából nem választhatók el a határok mentén, ezért a határon túli magyar közösségek támogatása nem csak megmaradásunk, hanem gazdaságunk, s ezen belül az agrárium megújulásának záloga. Azáltal, hogy a külhoni gazdák bekapcsolódhatnak az anyaországi kül- és belkereskedelembe, erősödhetnek az anyaországi gazdaságok is

Megfogalmazása szerint a magyar mezőgazdaság sikere azon múlik, lépést tud-e tartani a világban zajló robbanásszerű változásokkal, meg tud-e felelni az új kihívásoknak. Mint mondta:

kulcskérdés a termelés hatékonyságának növelése, a határon túli magyarság gazdasági megerősítése pedig alappillérré vált.

A 2016-2018-as időszakra vonatkozó gazdaságfejlesztési programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél pedig a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt.

FOTOGALÉRIA

Forrás: MTI
Fotó : Pelsőczy Csaba

The post Új üzemek a vajdasági gazdaságfejlesztési program keretében (galériával) appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.