A tárcavezető hangsúlyozta:

a gazdálkodók és az agrártárca is elkötelezett a fenntartható környezet megteremtése mellett, ugyanakkor az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) részét képező javaslatokban környezet- és klímavédelmi szempontok mögé bújva olyan célszámokat írna elő Brüsszel, amelyek kivitelezhetetlenek.

• Felére csökkentenék például a növényvédőszerek használatát, illetve kötelezően ökológiai termelésbe vonnák 2030-ig az összes mezőgazdasági terület 25 százalékát. Ezek a követelmények nyilvánvalóan teljesíthetetlenek tíz év alatt, alternatív megoldások és módszerek hiányában pedig nem csak az uniós versenyképességet, de akár az élelmezésbiztonságot is veszélyeztethetik.

     Ráadásul semmilyen hatástanulmány sem kapcsolódik a stratégiákhoz.

Felelős döntést ilyen átfogó és komoly kihatással járó stratégiák elkészítésekor kizárólag olyan vizsgálatok alapján lehet meghozni, amelyek a várható hatásokat megfelelően elemzik

– figyelmeztetett a miniszter.

    Nagy István hozzátette, hogy a javasolt intézkedések az élelmiszer- és az alapanyagárak drasztikus emelkedéséhez vezethetnek, és miután a kereskedelmi ellátási lánc piaci alapon működik, ez utat nyithat az EU-n kívülről érkező élelmiszerek még nagyobb mértékű beáramlásának.

•     A javaslat emellett akár azt is eredményezheti, hogy a nyugati országok vállalkozásai még inkább áthelyezik a termelést harmadik országokba, ahol jóval kevesebb feltételnek kell megfelelni. A harmadik országokban készült élelmiszerek előállítása sokkal kevésbé fenntartható módon történik már jelenleg is, tehát jóval nagyobb környezeti kárt okoz, mint amekkora előnyt jelent az, hogy az európai gazdákat irreális zöld szabályok betartására kötelezik. Emellett a növényvédő szerek felhasználására és azok szermaradékaira vonatkozó uniós és harmadik országbeli előírások is eltérőek. Nincs olyan nemzetközi előírás ami alapján a harmadik országok kötelezhetők lehetnének az extra környezeti- és klímavédelmi követelmények betartására.

    Amennyiben mégis sikerülne a Bizottság vágya szerint egyes harmadik országokat hasonló intézkedések bevezetéséről meggyőzni, az időbeni eltérés miatt az uniós termelők akkor is behozhatatlan hátrányba kerülnek, vagy nem is tudnak fennmaradni addig, amikor már nagyjából hasonló versenykörülmények alakulnának ki – hívta fel a figyelmet Nagy István.

    Önmagában komoly veszélyt jelent az, hogy a javaslat a felére csökkentené a  növényvédőszer használatát. Ennek ugyanis jelenleg nincsenek meg a feltételei, hiszen a legtöbb esetben nem áll rendelkezésre alternatíva. A gazdáknak viszont az az érdekük, hogy  – akár más eszközökkel is – fenntartsák a termelés biztonságát. Ez közvetetten azt is eredményezheti, hogy erősebbé válik a GMO-k használata iránti európai mezőgazdasági igényt, amelyet nagyon nem tartana jó iránynak.

•     A tárcavezető arra is kitért, hogy nem tisztázott a most megjelent stratégia Közös Agrárpolitikához fűződő viszonya sem. A KAP reform jogszabályi javaslatai alapján a legtöbb tagállam már megkezdte a támogatási rendszer jövőbeni működtetéséhez szükséges, úgynevezett KAP stratégiai tervek előkészítését. Jogilag sem tűnik vállalhatónak az, hogy az Európai Unió azonnal érvényesítse a most megfogalmazott új követelményeket a KAP tervezésben, hiszen akkor olyan követelményeket kérnének számon a tagállamokon, amelyek csak évek múlva hatályba lépő uniós jogszabályokban jelennek meg. Ezzel jelentősen aláásnák a jogbiztonságot, másik oldalról pedig nem biztosítanának kellő felkészülési időt sem a gazdáknak, sem pedig a tagállamoknak.

    A magyar kormány mindvégig hangsúlyozta, hogy amennyiben az agrárium környezet- és éghajlatvédelmi terheit növeljük, ahhoz további uniós forrásokat kell biztosítani a Közös Agrárpolitika költségvetésében.

A Bizottságnak a Többéves Pénzügyi Keretre vonatkozó, a COVID-19 nyomán felülvizsgált javaslata csak május 27-én jelenik meg, annak elfogadása előtt, anélkül, hogy látnánk a pontos számokat, felelőtlenség ilyen javaslatokat letenni az asztalra – tette hozzá az agrárminiszter.

    Nagy István azt is elmondta: az egész világot és az EU-t még inkább sújtó COVID-19 járvány kellős közepén egyértelmű, hogy a Green Deal részét képező javaslatok bemutatását el kellett volna halasztania a Bizottságnak. A Bizottság a járvány kezelése kapcsán komoly hibákat vétett eddig is, miközben a termelők és az egész élelmiszerlánc bizonyította az elmúlt hónapokban, hogy a mezőgazdaság képes folyamatosan biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Európai Unió lakosságát. Az Európai Bizottság viszont mostani javaslataival úgy köszöni meg ezt az áldozatos munkát, hogy teljesíthetetlen többletteherrel sújtja a gazdákat – fogalmazott az agrárminiszter.

    A tárcavezető megerősítette, hogy a hazai, és az európai mezőgazdasági szakmai szervezetek álláspontja szerint is az európai mezőgazdaság jövőjét veszélyezteti Brüsszel a javaslataival. Példaként említette az egyik spanyol mezőgazdasági szervezetet, amely szerint a javaslatok kidolgozásáért felelős ügyvezető alelnök, Frans Timmermans, a mezőgazdaság számára „persona non grata”.

The post Az európai mezőgazdaság halálos ítélete is lehet… appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az Európai Bizottság jóváhagyta a tagállamok 2020-2022 közötti időszakra vonatkozó méhészeti programjait és a kapcsolódó uniós támogatások mértékét, a magyar méhészeti ágazat erejét mutatja, hogy Magyarország az uniós keretösszeg 7,8 százalékát, közel 3 milliárd forintot kap, ami a hetedik legmagasabb az unió tagállamai között .

    Hozzátette, hogy a kormány kész az uniós társfinanszírozási szabályoknak megfelelően a költségvetésből ugyanekkora összeggel támogatni az ágazatot, így a 2020-2022-es években összesen 5,878 milliárd forint forrás juthat majd az ágazatnak. 
   A miniszter hangsúlyozta

az ország számára kulcsfontosságú a méhészet, hiszen mintegy 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaláddal gazdálkodik Magyarországon, és a méztermelésen túl a méhek kiemelt szerepet játszanak a növénytermesztés biológiai hátterének biztosításában, az ökológiai egyensúly fenntartásában is.

    kiemelte: a következő időszakra vonatkozó támogatás a jelenleg futó 2017-2019-es méhészeti éveket lefedő programhoz képest 575 millió forintos emelkedést jelent.
    A tárcavezető az MTI-nek beszámolt arról is, hogy az emelt összegű támogatás lehetőséget biztosíthat az olyan sikeres intézkedések további támogatására, mint a méz kinyeréséhez és a léptároláshoz szükséges új eszközök beszerzése, a méhcsaládokat megtámadó kártevők és betegségek elleni védekezés, vagy a szaktanácsadói hálózat működtetése.

—

Forrás: MTI

Fotó: archiv

..

The post Mintegy 6 milliárd forint támogatást kaphat a méhészeti ágazat a következő három évben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Április 25-én, egy gazdafórum előtt megtartott sajtótájékoztatón csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón jelentette ki az agrárminiszter:

Az európai uniós agrártámogatások elvonása  és a források egy részének migráció támogatására fordítása meghívólevél lehet a migránsok számára.

    Nagy István reagálva az Európai Bizottság nemrégiben tett nyilatkozatára elmondta, ugyan rendelkezésre áll az az összeg, amellyel változatlan formában lehetne a gazdákat támogatni, de Brüsszel a termelők helyett inkább migránscélokra és a bevándorlás támogatására szeretne az eddigieknél nagyobb forrásokat fordítani.

.

Ez a legnagyobb leleplezés, ami most Brüsszelből érkezhetett, hiszen beismerték, bevallották azt, hogy az európai uniós támogatásokat, amelyeket a gazdáknak kellene megkapni, migránscélokra kívánják fordítani

– fogalmazott az agrárminiszter, hozzátéve, ez teljesen fölösleges, meggondolatlan és veszélyes cselekedet, amit a magyar kormány a lehető leghatározottabban visszautasít.

A tárcavezető megerősítette, a kormány azt is vállalja, hogy Nagy-Britannia kiesése miatt hajlandó megemelni a közös uniós büdzsébe befizetendő juttatásokat és támogatásokat annak érdekében, hogy ne csökkenjenek a magyar gazdák támogatásai.

Ennek ellenére új célokat, „migrációs célokat támogató rubrikákat” létrehozni a közös agrárpolitikán (KAP) belül számunkra azt jelenti, hogy Brüsszelben felelőtlenül gondolkodnak a jövőről és egy olyan intézkedéscsomagot kívánnak előterjeszteni, amely sokkal komolyabb problémákat fog előidézni a jövőben, mint azt bárki gondolná – fejtette ki.

Álláspontja szerint változatlan formában szükség van a támogatásokra, mivel az élelmiszerárak szintje nagyban függ a támogatások szintjétől, az olcsó élelmiszer pedig minden európai polgár érdeke.

    Brüsszel bejelentése újabb meghívólevél szerte a világban azok számára, akik útra készek és szeretnének egy jobb világba jönni, de mi nem akarjuk a problémát idehozni, hanem azt ott kell kezelni, ahol felmerült – rögzítette Nagy István.
   Hozzátette, érthetetlen, miért kell olyan célokat kitűzni, amely sokkal több problémát importál Európába, mint amennyit megold.

    Jelezte, a magyar gazdatársadalom érzi ennek a veszélyét, így nem véletlen, hogy ilyen sok termelő látja el kézjegyével a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által indított aláírásgyűjtés íveit.

Az agrárminiszter a sajtótájékoztatón kitért arra is, 2010-től mintegy 153 százalékos kibocsátást ért el a magyar mezőgazdaság, ez a növekedés dobogós helyezést jelent az uniós tagállamok rangsorában.

Az egy hektárról megtermelhető és megszerezhető jövedelemben viszont még mindig elmaradás tapasztalható.
    Elmondta, az egyre súlyosabb aszály miatt a kormány elindított egy tíz évig tartó, 170 milliárd forint értékű öntözésfejlesztési programot, amelynek segítségével a jelenlegi két százalékos öntözési ráta legalább nyolc százalékra emelkedhet, 100 ezer hektárral nőhet az öntözött terület.

.

Forrás: MTI

Fotó: Kalmár László

—

The post Brüsszel csökkentené az agrárcélokra szánt összeget és többet költene migránspolitikára … appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter március 5-i sajtótájékoztatón, Budapesten.

Teljes mellszélességgel támogatja az agrártárca a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által indított aláírásgyűjtést az uniós agrárforrások szintjének megőrzéséért – ennek érdekében egy országjárás is kezdődik,

   A miniszter kiemelte

az Európai Bizottság 2020 után számottevően csökkentené a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetését. A szűkebb forrásokkal többek között meggátolnák az ágazat fejlődését, nehéz helyzetbe kerülne a vidéken élők megélhetése is. Ez teljesen elfogadhatatlan, mivel nemcsak az ágazat, hanem az egész ország jövőjét hátrányos érintené.     

Nagy István szerint a KAP mérséklése azért sem megoldás, mert a magyar gazdálkodók jövedelmi helyzete már most sem kielégítő, az Európai Unió (EU) ráadásul egyre komolyabb elvárásokat támaszt a környezeti fenntarthatóság javítása, illetve a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében.

„Ha ez nem lenne elég: a brüsszeli bürokraták az agráriumból elvont összegeket a migránsok letelepedésének elősegítése, illetve a bevándorlók okozta válsághelyzetek kezelésére kívánják felhasználni” – jegyezte meg.     

Kifejtette, hogy az új, 2020 utáni KAP tervezésekor ismét felmerült a migráció kérdése. A tavaly májusban megjelent uniós költségvetés-tervezet kilátásba helyezte a terület külön büdzséből történő támogatását, a KAP költségvetésének csökkentése mellett. Ezáltal a KAP-ból elvont támogatásokkal a migránsok letelepedését és vidéki közösségekbe való integrációját segítenék elő. Amennyiben ezek az intézkedések megvalósulnak, illetve az új költségvetés-tervezetet is elfogadják, a magyar gazdák jelentős európai uniós forrásoktól eshetnek el.     

A miniszter reméli, hogy egy bevándorlásellenes többségű parlament dönthet majd a vidék jövőjéről.     

Arra buzdít minden magyar állampolgárt, hogy akár online, a www.peticioamagyargazdakert.hu oldalon, akár a falugazdászoknál vagy a megyei igazgatóságokon elérhető íveken, támogassák aláírásukkal a kezdeményezést – tette hozzá.     

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta,

Magyarországon közel 500 ezer gazda tevékenykedik, az agrárium magyar családok megélhetését biztosítja. Álláspontja szerint az Európai Bizottságnak agráriumra fordítható fejlesztési forrásokkal kapcsolatos terve felháborító, szakmaiatlan és elfogadhatatlan.    

Üdvözölve a Magosz és a NAK által indított civil kezdeményezést elmondta, hogy az aláírásgyűjtés nemcsak a hazai gazdákról és földről szól, hanem minden magyarról. A petíciót bárki aláírhatja, aki szerint rossz irány az, amit a brüsszeli bürokrácia kitalált, miszerint az agrárfejlesztésekre fordítható pénz nagy részét át kívánják csoportosítani a migráció kezelésére, támogatására. Az európai parlamenti választásnak az is tétje, hogy védjék meg a magyar gazdákat.     

Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, hogy a petíciót hétfő estig több mint tízezren írták alá. A KAP teljes költségvetésének mintegy 20-25 százalékát akarják elvonni, a területalapú támogatásokra vetítve ez 15-20 ezer forintos hektáronkénti támogatáscsökkenést jelenthet. 

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post Petíció a magyar gazdákért appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az Európai Bizottság javaslata engedélyezné a borelőállítást az évtizedek óta tiltott szőlőfajtákból. Az ülésen összesen 12 tagállam támogatta a tilalom fenntartását szorgalmazó magyar nyilatkozatot. Jól jelzi a magyar kezdeményezés sikerét, hogy az azt támogató tizenkét tagállam az EU borszőlőtermesztésének több mint 90%-át adja.

Nagy István a tárgyaláson hangsúlyozta

Ezeket a borelőállítás szempontjából idejét múlt fajtákat alapos indokkal tiltották ki, amelyek nem változtak. Az  ezek között szereplő Othello vagy Noah fajták alkalmasak lehetnek csemegeszőlőnek, azonban a bortermelésbe történő bevonásuk veszélyeztetheti az európai, és köztük a magyar borok hosszas erőfeszítések árán elért jó hírnevét és hagyományosan magas minőségét

Nagy István elmondta, vitán felüli, hogy a KAP-nak, és ezen belül a borágazatnak is hozzá kell járulnia a környezet- és klímavédelmi célok megvalósulásához, de erre a korábban okkal betiltott fajták újra engedélyezése nem lehet a megoldás. A javaslat jóval nagyobb kárt okozna az EU-s boroknak minőségi és versenyképességi szempontból, mint amennyit javítana az ágazat fenntarthatóságán. Megfelelő egyensúlyt kell találni, ami jelen esetben a hatályos szabályok megtartása

– emelte ki az agrárminiszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Magyar kezdeményezésre sikerülhet elkerülni, hogy gyengébb minőségű szőlőfajtákból is lehessen bort készíteni appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Magyarország továbbra is elkötelezett a GMO-mentes élelmiszerek és a GMO-mentes takarmányozás iránt. Utóbbi kapcsán kiemelten fontos cél az Unió szójaimport-függőségének csökkentése, hosszútávon pedig kiváltása. Ennek elengedhetetlen előfeltétele a GMO-mentes fehérjetermesztés megfelelő ösztönzése

– hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter.

Ahogyan arra a Bizottság által kiadott Fehérje Terv is kitér, kiemelt szerepet kaphatnak a fehérjenövényekre vonatkozó kutatási és innovációs programok.

Ezzel kapcsolatban elsősorban az új összetételű takarmányreceptúrák kifejlesztésének ösztönzése, valamint az ipari melléktermékek és a magas fehérje tartalmú szemes takarmányok piacképes elterjesztése jelenthet előrelépést.

A kutatási és innovációs programok mellett az új Közös Agrárpolitikának is támogatnia kell a fehérjenövények termesztését. Erre Magyarország megfelelő és jól bevált eszköznek tartja a termeléshez kötötten adható támogatásokat, amelyeket 2021 után is fent szeretnénk tartani.

A magyar tárcavezető kiemelte, hogy világszerte egyre nagyobb a kereslet a GMO-mentes termékek iránt. Erkölcsi kötelezettségünk biztosítani a fogyasztók számára a szabad termékválasztást. A vásárlóknak joguk van tudni, hogy milyen alapanyagokból készült a termék, amelyet megvásárolnak. Magyarország emiatt szorgalmazza, hogy egyértelműen jelölésre kerüljön a termékeken, ha azok GMO-mentes növényi, illetve GMO-mentes takarmánnyal etetett állatokból származnak. Ehhez elkerülhetetlen a már meglévő GMO-mentes tanúsítási rendszerek összehangolása.

(AM Sajtóiroda)

The post A GMO-mentes fehérjenövény termesztés ösztönzésével kell csökkenteni az Európai Unió szójaimport-függőségét appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István hangsúlyozta, hogy nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy a Közös Agrárpolitika jövőbeni szabályaira tett javaslatában, az Európai Bizottság az eddigieknél is magasabb követelményeket ír elő a gazdák számára, amit a javasolt forráscsökkenéssel együtt nem tart kivitelezhetőnek. Nem kérhetünk a gazdáktól többet úgy, hogy közben csökkentjük a támogatásaikat, ráadásul a jelenleginél bonyolultabb szabályrendszerben – tette hozzá.

Az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről, benne az agrártámogatások mértékéről, az állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanács hoz majd döntést várhatóan idén ősszel.

A mezőgazdasági miniszterek folytatták a vitát az új KAP végrehajtásának részletszabályairól is. Magyarország csak olyan megállapodást tud elfogadni, amely valódi egyszerűsítést jelent majd a gazdák számára. Egyszerű szabályok szükségesek, hogy a gazdák a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben juthassanak hozzá az őket megillető támogatásokhoz – mondta hozzászólásában a magyar tárcavezető.

A Közös Agrárpolitika 2021 utáni szabályairól szóló tárgyalások a költségvetési vitával párhuzamosan zajlanak Brüsszelben. A mezőgazdasági miniszterek várhatóan 2019 őszéig alakíthatják ki közös álláspontjukat az új KAP részletszabályairól.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Elengedhetetlen a vidékfejlesztési források megtartása a jelenlegi szinten appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A sikerrel megkezdett programok folytatásán túl többek között

• az élelmiszerbűnözés visszaszorításának ügye,

• valamint a sertés-és baromfi járványok álltak a minisztérium tevékenységének a központjában tavaly.

Hazánk uniós összehasonlításban is figyelemre méltó termelékenységi számai 2010 óta folyamatosan növekednek, miközben jelentős további tartalékokkal rendelkezünk. Erre és a magyar agrárium értékeire épül a 2019-es év agrárpolitikája.

A 2018-as évben folytatódott a Tanyafejlesztési Program, melynek eddigi hétéves működése során közel 2000 pályázat részesült pozitív támogatói döntésben, összesen 8,9 milliárd forint összegben. A kérelmek benyújtásának időszaka ebben az évben január 28-tól indul. 

Bővült az Agrár Széchenyi Kártya maximum 100 millió forint összegű, akár 3 éves futamidejű szabad felhasználású hitellehetősége. Ennek eredményeként 2019-től:

• a fás szárú növénykultúrák termesztésével,

• illetve sertéstenyésztéssel foglalkozó vállalkozások is részesülhetnek kiemelt támogatásban.

A támogatás formája 100%-os mértékű kamat-, kezességi díj és kezelési költség támogatás a hitel teljes futamidejére, valamint a hitel felvételével, fenntartásával kapcsolatos (meghatározott) költségekre vonatkozó 100%-os költségtámogatás.

A horgász regisztráció és horgászkártya-igénylés kapcsán egy egyszerűbb, áttekinthetőbb rendszer jött létre. A változásoknak köszönhetően az állami horgászvizsga díjmentessé válik az idei évtől.

Az élelmiszerbűnözés visszaszorítása érdekében szigorodtak az élelmiszerhamisítással kapcsolatos szabályok, amelynek köszönhetően biztonságosabb, minőségi élelmiszerek kerülhetnek a magyar asztalokra.

Az Európai Bizottsággal történt egyeztetéseket követően új és a korábbinál nagyobb forrást, összesen 10 milliárd forintos keretet nyújtó támogatási ciklus nyílt meg a sertés állatjóléti feltételeinek biztosítására.

Ez azt jelenti, hogy ha

• a sertéstartó a támogatási évben valamennyi állategészségügyi nyilvántartási kötelezettségének eleget tesz,
• valamint betartja az állategészségügyi és állatvédelmi szabályokat,
• és megvalósítja a támogatás igénybevételéhez előírt feltételeket,
• egy sertés egyedre összesen 2100 Ft-ot igényelhet. 

Emellett az afrikai sertéspestis-járvány megjelenése miatt támogatási rendelet lépett hatályba, kiküszöbölve ezzel a mangalica ágazatot érintő hátrányokat, a madárinfluenza-járvány okozta károk mérséklésére pedig támogatási programot dolgozott ki a tárca.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Magyarország jobban teljesít az agráriumban is appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelők védelmének elsőbbséget kell élveznie.

A gazdák az első és legfontosabb szereplői az élelmiszerláncnak, azonban gyengébb gazdasági pozíciójuk és tárgyalási lehetőségeik miatt ők szenvednek a leginkább a gazdaságilag erősebb szereplők által folytatott tisztességtelen magatartásoktól. Ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kell.

A Bizottság javaslata

• uniós szinten tiltaná be a gazdákkal kötött felvásárlói szerződések egyoldalú és visszamenőleges módosítását,
• a romlandó élelmiszerek esetében a késedelmes fizetést,
• a romlandó élelmiszerek megrendelésének utolsó pillanatban történő lemondását,
• valamint a visszáruzást.

A júliusban kezdődött szlovák V4 Elnökség első agrárminiszteri ülésén a delegációvezetők egyetértettek abban, hogy a Bizottság javaslata jó irány, de csak korlátozott védelmet nyújt az élelmiszert termelő kis- és közepes vállalkozásoknak. Az ülés végén aláírt közös nyilatkozatban határozottan kérték, hogy az irányelv rendelkezései valamennyi felvásárlóra nézve legyenek kötelezőek, függetlenül azok méretétől.

Az uniós szabályozás elfogadása segíthet a jövőben megakadályozni az olyan helyzetek kialakulását, amely jelenleg a magyar almatermelőket érinti. A kormányzat álláspontja szerint az idei évben a vállalkozások közötti tisztességes kapcsolatokkal kialakítható olyan felvásárlási ár az ipari alma piacán, amely lehetővé teszi, hogy mind a termelők, mind pedig a feldolgozók megfelelő jövedelem mellett végezhessék tevékenységüket.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post A Visegrádi országok találkozóján appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.