A rendezvényre szép számmal érkeztek gazdák, hogy az őket érintő gazdasági kérdésekről tájékozódjanak. Az agrárminiszter minden nemzetgazdasági és helyi ügyről beszámolt.

• Az első nagy problémakör a vírusok kezelésének kérdése volt. Szó esett a koronavírus, a madárinfluenza és az afrikai sertispestis kérdésköréről, lehetséges megoldási lehetőségekről. A miniszter figyelmeztetett:

Tudatosan és fegyelemmel lehet csak elkerülni az ebből fakadó katasztrófákat.

A témához kapcsolódóan kitért a külföldön bevezetett intézkedésekre valamint az itthon kialakított állategészségügyi szabályozásokra is. Így például arra, hogy a Vidékfejlesztési forrásokból átcsoportosításokat hajtottak végre és pályázatokat hirdetnek, amely pályázati lehetőségek az állattartó telepek állategészségügyi nívójának emelését szolgálják – kerítések, fertőtlenítő kapuk, beengedő rendszer, mobil vágóhíd, alomsterilizálás.

Az Agrárminisztériumon keresztül benyújtható pályázat keretét felülről nyitott státuszban állapították meg.

Kiemelte: az egészségügyi szabályok betartása mindannyiunk közös érdeke. A legkisebbnek és a legnagyobb állattartó gazdának is egyetemleges felelőssége van ebben a kérdésben.

Nemzetgazdasági tényezőket befolyásolhat minden olyan hiányosság, mely akár az otthoni, saját tartásban nevelt állatok megfertőződéséről tájékoztat.

Az Agrárminisztérium rendelete szerint csak zártan lehet tartani az állatokat, megnyitották az erre irányuló pályázati forrásokat. Cél: a vírusmentesség és ezzel együtt a gazdaság stabilitásának megőrzése.

• A fórum következő nagy témaköre a gazdatársadalmat érintő források ügyem avagy „Hogyan tovább 2027?”

Új európai ciklus indul, amely új támogatások, új lehetőségek, pályázatok lehetőségét rejti, ám a jelenlegi egyeztetések még ott tartanak, hogy „Meg tudjuk-e őrizni azt a forrást, ami eddig volt?” – hangoztatta Nagy István.

Felhívta a figyelmet arra a gazdák által végzett plusz tevékenységre, mellyel folyamatosan érvelnek, s amelyet egy iparág sem tud pótolni, mégpedig az, hogy a gazdák a támogatási források keretein belül azokat a területeket is megművelik és rendben tartják, melyeket egyébként gazdaságilag nem érné meg. Ezáltal egy rendezett vidék, élhető környezet feltételeit teremtik meg.

Beszédében hangsúlyozta: Olyan társadalmi igény fogalmazódott meg nemzetgazdasági szinten, mely a környezetvédelmen keresztül az éghajlatváltozás okozta következményekre, a klímaváltozás okozta problémakörökre irányítja a figyelmet.

Ennek a társadalmi elvárásnak megfelelően született meg Európában az ún. Zöld megállapodás, a Green Deal, melynek keretein belül valósíthatóak meg a környezettudatos programok, elképzelések.

• Ide tartozik a fásítás, erdősítés kérdése is. Ezzel kapcsolatban a tárcavezető kiemelte: a magyar kormány 80-130%-kal növelte meg a támogatási keretet az erdőtelepítések után, ami azt jelenti, hogy aki ma tölgyet vagy bükköt akar ültetni, annak 5 millió forintot fizetnek hektáronként, aki akácost vagy nyarast, annak pedig 3 millió forintot. Ezen felül az erdőtelepítés után 12 éven keresztül jövedelempótló támogatást biztosítanak. Mindez reális alternatívát jelenthet egy gyenge növénytermesztési eredmény helyett.

Cél, hogy a jelenlegi 21% helyett 27% legyen Magyarország erdősültsége.

• A következő téma az öntözés kérdése volt. A miniszter itt is felhívta a figyelmet azokra a pályázati forráslehetőségekre, mely a tárolt víz hasznosítására szolgálnak. Kiemelte:

Erkölcsi lehetőségünk és jogunk a vízzel gazdálkodni. Ennek megfelelően ma ugyanazt a támogatást lehet igénybe venni vízfelületre, mint a termőföldre.

Az Agrárminisztérium kifejezett munkája a ciklusban, hogy felépítse a keresleti pályázati rendszert, amely azt jelenti, hogy ne arra pályázzanak a gazdák, ami éppen nyitva van, hanem arra lehessen pályázni, amire igény van. Azt szeretnék elérni, hogy a gazdák fogalmazzák meg, hogy mi a következő 10 évben az általuk elérendő célt. Mint fogalmazott: „Így juthat a szakma oda, ahova kell!”

Hozzátette: „Úgy szeretnének ezután pályázatokat kifizetni, hogy a pályázatnak kötelező feltétele legyen hosszútávú termeltetési vagy felvásárlási szerződés.”

• A következő időszak nagy kérdése még: a generációváltás megoldandó feladatainak terhe. Mint fogalmazott: „Ez a mai magyar gazdaságot egyik legjobban feszítő témája.”

Felhívta a figyelmet: A mai gazdaságok öröklési rendjét végrendelet nélkül nagyon nehezen lehet kivitelezni. A modern társadalom elvárásaihoz igazodó gazdaság-átadáshoz jelenleg 17 törvény módosítására van szükség.

Az utolsó téma az est folyamán az osztatlan közös földtulajdon problémaköre volt, melynek gyakorlati megnyilvánulása ugyancsak nemrég kezdődött el Magyarországon.

The post Gazdafórum Darnózselin appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.