Nagy István agrárminiszter április 4-én a Figyelő konferenciáján tartott megnyitó beszédet.

A magyar vidék és a mezőgazdaság, nem csak az agráriumban dolgozók gondja és felelőssége, mivel a sikerekben és kudarcokban társadalmunk minden tagja osztozik. Ezért is kiemelkedően fontos ez a mai konferencia.

Hangsúlyozta a tárcavezető beszédében, majd kiemelte:

2019 az építkezés éve a magyar agráriumban.

• Célunk a magyar vidék megőrzése, fejlesztése, a hosszú távon is életképes gazdaságok támogatása. Ehhez növelnünk kell a magyar mezőgazdasági vállalkozások versenyképességét, termelékenységét és hatékonyságát.
• A modern technológiákat követő mezőgazdaság, az, amely a sikeres és tudásalapú vidék alapjait teremtheti meg.

Közös feladatunk, hogy felkészüljünk és irányítsuk az agráriumot érintő digitális átalakulásokat.

• Ez egy olyan korszakváltás, amely számos pozitív változást tartogathat.
• Az agrárdigitalizáció elősegíti a stabilitást és a kiszámíthatóságot az élelmiszertermelésben, mivel több adatra, jobb minőségű információra építve helyesebb gazdálkodási döntéseket lehet hozni. Ezzel csökkenthetjük a termelés kockázatait és a mezőgazdasági termelés környezeti lábnyomát.
• Növeli a hatékonyságunkat, versenyképességünket és magasabb jövedelemszintet tesz elérhetővé.
• Ennek megfelelően az Agrárminisztériumban mindent megteszünk, hogy a megújuláshoz szükséges eszközöket és feltételeket biztosítsuk.
• Még idén el akarjuk indítani a Digitális Agrárstratégia megvalósítását. Elsőként a közigazgatási adatrendszerekben rejlő gazdaságfejlesztési potenciált szeretnénk elérhetővé tenni. A digitális agrár-rezsicsökkentés egyik célja minél több állami adatbázis ingyenessé és elérhetővé tétele.  Másrészt az állam, illetve az unió felé történő kötelező adatszolgáltatások egyszerűsítése és a döntéshozatali eljárások gyorsítása.
• Hatalmas lehetőségek, nagy adatvagyon áll már most is a gazdálkodók rendelkezésre és célunk, hogy ezt ki is tudják használni.
• Fel kell készülnünk arra, hogy a digitalizációra épülő új világ kevesebb, de magasabban kvalifikált, képzett munkaerőt igényel.

Nagy István beszélt arról is:

Kulcskérdés az agrárium digitalizációjához kapcsolódóan a generációváltás elősegítése is.

• A gazdatársadalom elöregedése egész Európában kihívást jelent. A fennálló helyzet kezelésére komplex intézkedésekre van szükség.
• Kiemelten kezeljük a gazdálkodói generációváltás elősegítésének kérdését annak érdekében, hogy a vidéki életformát fenn tudjuk tartani, illetve hogy a XXI. századi eszközöket használó fiataljainkat az agráriumhoz tudjuk kötni.
• Mivel Magyarországon eddig nincs kiépült rendszere a mezőgazdasági vállalkozások generációváltásának, ezért tárcánknál már folyamatban van egy Generációváltás Elősegítését célzó Szakpolitikai Program kidolgozása, melyet:
• több érdekképviseleti szerv bevonásával készítünk elő,
• továbbá a program gazdaságátadási és pályaorientációs fókusszal is segítséget kíván nyújtani a generációváltás ösztönzésére és megkönnyítésére.

• Nemzetünk jövője szempontjából tehát rendkívül fontos, hogy a magyar vidék gazdasága és társadalma is képes legyen a megújulásra.

A miniszter továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy

2019-ben a fejlődést támogató gazdaságpolitikára helyezik a hangsúlyt. Ehhez elengedhetetlen a stabil finanszírozási környezet megteremtése.

• A fejlődést 620 milliárd forint, a Vidékfejlesztési Program keretében már megítélt beruházási támogatás ösztönzi.
• A közelmúltban pedig 50 milliárd forintos kerettel újabb beruházási pályázatot is hirdettünk az élelmiszer feldolgozás és a borászati ágazat számára, mely április 3-ig volt elérhető az érdeklődők számára.
• Idén el kívánjuk indítani a mezőgazdasági é s élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit, beruházásait segítő, teljesen új kamattámogatási programunkat.
• Ezeken túl a kormány elkötelezett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek növelése és az ágazati szereplők támogatása, illetve megerősítése mellett. Ennek érdekében a 2018. év végén meghirdetett,újabb ökológiai gazdálkodást támogató pályázat keretösszegét a tárca megháromszorozta. Ennek megfelelően a tervezettek szerint mintegy 36 milliárd forint értékben minden jogosult pályázót támogatni fogunk.

A mezőgazdaság nemzetgazdasági szempontból is stratégiai ágazatnak számít.

• A mezőgazdasággal foglalkozni tehát hatalmas kihívás és felelősség. Az agrártárcánál tisztában vagyunk a ránk nehezedő feladatok súlyával, viszont a különböző szakterületek, kis- és nagyvállalatok, illetve szakemberek és gazdálkodók együttműködése nélkül nem tudunk sikert elérni.
• Nagy lehetőséget jelent a gazdáknak, hogy jövő héten, azaz 2019. április 9-én nyílik meg az egységes kérelem kitöltési felülete, amely a Magyar Államkincstár  e-ügyintézési felületén érhető el. Idén közel 50 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímen lehet az egységes kérelem eljárásrendjének keretében támogatást igényelni, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.  Összesen mintegy 470 milliárd forintnyi támogatásra nyújthatják be a gazdálkodók az egységes kérelmeiket.

A minisztériumon belül folyamatosan zajlik a szerződéses és integrációs kapcsolatok fejlesztésére irányuló munka.

• Termelői együttműködések nélkül például nem lehet sikeresen piacra jutni, és a gazdálkodók érdekérvényesítése sem lehet megfelelő.
• A tavalyi év nagy tanulsága pontosan ez volt az almapiacon. Láthattuk, hogy a külön-külön fellépő, kis termelői egységek hogyan küzdöttek a felvásárlókkal és feldolgozókkal. Abban a pillanatban azonban, ahogy a gazdák összefogtak, az ipari almánál 13 forintról 20-ra nőtt a kilónkénti felvásárlási ár.
• Az integrációban ezért lehet szerepe a nagyobb agrárvállalatoknak is. A gazdálkodói összefogások ösztönzésében az is jelentős szerepet játszhat, ha azokat támogatásokkal segítjük.
• Most uniós forrásból öt éven keresztül, több mint 11 milliárd forinttal támogatjuk a termelői csoportok létrejöttét, és ezt a következő költségvetési ciklusban is hangsúlyosan kívánjuk ösztönözni.
• Azt tartanám ideálisnak, ha a folyamat végén nem lenne olyan gazdálkodó, aki ne tartozna valamilyen termelői csoportba, később pedig a termelők feldolgozóipari és élelmiszerkereskedelmi tulajdonszerzése is reális cél lehet.
• Ha tehát sikeres gazdasági növekedést tűztünk ki magunk elé, a gazdasági potenciál növeléséhez elengedhetetlen az agráriumban rejlő lehetőségek kiaknázása.
• Nem hangoztatjuk eléggé, pedig így van: Magyarország egyik fő gazdasági potenciálja az agráriumban és az élelmiszeriparban van.

Megkezdődött tehát az építkezés éve.

-zárta beszédét Nagy István miniszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post Agrárpiac az aranytartalék – Figyelő konferencia appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.