A rendezvényre szép számmal érkeztek gazdák, hogy az őket érintő gazdasági kérdésekről tájékozódjanak. Az agrárminiszter minden nemzetgazdasági és helyi ügyről beszámolt.

• Az első nagy problémakör a vírusok kezelésének kérdése volt. Szó esett a koronavírus, a madárinfluenza és az afrikai sertispestis kérdésköréről, lehetséges megoldási lehetőségekről. A miniszter figyelmeztetett:

Tudatosan és fegyelemmel lehet csak elkerülni az ebből fakadó katasztrófákat.

A témához kapcsolódóan kitért a külföldön bevezetett intézkedésekre valamint az itthon kialakított állategészségügyi szabályozásokra is. Így például arra, hogy a Vidékfejlesztési forrásokból átcsoportosításokat hajtottak végre és pályázatokat hirdetnek, amely pályázati lehetőségek az állattartó telepek állategészségügyi nívójának emelését szolgálják – kerítések, fertőtlenítő kapuk, beengedő rendszer, mobil vágóhíd, alomsterilizálás.

Az Agrárminisztériumon keresztül benyújtható pályázat keretét felülről nyitott státuszban állapították meg.

Kiemelte: az egészségügyi szabályok betartása mindannyiunk közös érdeke. A legkisebbnek és a legnagyobb állattartó gazdának is egyetemleges felelőssége van ebben a kérdésben.

Nemzetgazdasági tényezőket befolyásolhat minden olyan hiányosság, mely akár az otthoni, saját tartásban nevelt állatok megfertőződéséről tájékoztat.

Az Agrárminisztérium rendelete szerint csak zártan lehet tartani az állatokat, megnyitották az erre irányuló pályázati forrásokat. Cél: a vírusmentesség és ezzel együtt a gazdaság stabilitásának megőrzése.

• A fórum következő nagy témaköre a gazdatársadalmat érintő források ügyem avagy „Hogyan tovább 2027?”

Új európai ciklus indul, amely új támogatások, új lehetőségek, pályázatok lehetőségét rejti, ám a jelenlegi egyeztetések még ott tartanak, hogy „Meg tudjuk-e őrizni azt a forrást, ami eddig volt?” – hangoztatta Nagy István.

Felhívta a figyelmet arra a gazdák által végzett plusz tevékenységre, mellyel folyamatosan érvelnek, s amelyet egy iparág sem tud pótolni, mégpedig az, hogy a gazdák a támogatási források keretein belül azokat a területeket is megművelik és rendben tartják, melyeket egyébként gazdaságilag nem érné meg. Ezáltal egy rendezett vidék, élhető környezet feltételeit teremtik meg.

Beszédében hangsúlyozta: Olyan társadalmi igény fogalmazódott meg nemzetgazdasági szinten, mely a környezetvédelmen keresztül az éghajlatváltozás okozta következményekre, a klímaváltozás okozta problémakörökre irányítja a figyelmet.

Ennek a társadalmi elvárásnak megfelelően született meg Európában az ún. Zöld megállapodás, a Green Deal, melynek keretein belül valósíthatóak meg a környezettudatos programok, elképzelések.

• Ide tartozik a fásítás, erdősítés kérdése is. Ezzel kapcsolatban a tárcavezető kiemelte: a magyar kormány 80-130%-kal növelte meg a támogatási keretet az erdőtelepítések után, ami azt jelenti, hogy aki ma tölgyet vagy bükköt akar ültetni, annak 5 millió forintot fizetnek hektáronként, aki akácost vagy nyarast, annak pedig 3 millió forintot. Ezen felül az erdőtelepítés után 12 éven keresztül jövedelempótló támogatást biztosítanak. Mindez reális alternatívát jelenthet egy gyenge növénytermesztési eredmény helyett.

Cél, hogy a jelenlegi 21% helyett 27% legyen Magyarország erdősültsége.

• A következő téma az öntözés kérdése volt. A miniszter itt is felhívta a figyelmet azokra a pályázati forráslehetőségekre, mely a tárolt víz hasznosítására szolgálnak. Kiemelte:

Erkölcsi lehetőségünk és jogunk a vízzel gazdálkodni. Ennek megfelelően ma ugyanazt a támogatást lehet igénybe venni vízfelületre, mint a termőföldre.

Az Agrárminisztérium kifejezett munkája a ciklusban, hogy felépítse a keresleti pályázati rendszert, amely azt jelenti, hogy ne arra pályázzanak a gazdák, ami éppen nyitva van, hanem arra lehessen pályázni, amire igény van. Azt szeretnék elérni, hogy a gazdák fogalmazzák meg, hogy mi a következő 10 évben az általuk elérendő célt. Mint fogalmazott: „Így juthat a szakma oda, ahova kell!”

Hozzátette: „Úgy szeretnének ezután pályázatokat kifizetni, hogy a pályázatnak kötelező feltétele legyen hosszútávú termeltetési vagy felvásárlási szerződés.”

• A következő időszak nagy kérdése még: a generációváltás megoldandó feladatainak terhe. Mint fogalmazott: „Ez a mai magyar gazdaságot egyik legjobban feszítő témája.”

Felhívta a figyelmet: A mai gazdaságok öröklési rendjét végrendelet nélkül nagyon nehezen lehet kivitelezni. A modern társadalom elvárásaihoz igazodó gazdaság-átadáshoz jelenleg 17 törvény módosítására van szükség.

Az utolsó téma az est folyamán az osztatlan közös földtulajdon problémaköre volt, melynek gyakorlati megnyilvánulása ugyancsak nemrég kezdődött el Magyarországon.

The post Gazdafórum Darnózselin appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az elmúlt 9 évben komoly eredményeket ért el a magyar agrárium termelékenysége, amely európai uniós összehasonlításban is kiemelkedően fejlődött

A miniszter előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly agrár- és vidékfejlesztési támogatások címén összesen több mint 680 milliárd forintot használtak fel a gazdák az uniós és hazai forrásokból. Nagy István kiemelte, hazánk kivételesen jó adottságok birtokában van, amelyeket feltétlenül ki kell használni.

Hozzátette: az egyik kulcságazat a szántóföldi növénytermesztés, amely mezőgazdaságunk egyik stabil alappillére. Ezt támasztják alá az őszi betakarítási adatok is. A legnagyobb területen termesztett őszi betakarítású szántóföldi növényünk a kukorica, amely idén Vas megyében 26 ezer hektáros területről 8,5 tonna/hektárt hozammal, összesen 200 ezer tonnás termést adott – hangsúlyozta a tárcavezető. Kifejtette: napraforgóból 6800 hektárról 3 tonna/hektár hozam mellett 20 ezer tonnás termést takarítottak be.

A miniszter kitért arra is, hogy a betakarítás sikeres elvégzése mellett a gazdák az őszi vetésekkel is ütemesen haladtak idén. Országos szinten az 1 millió hektáros őszi búza vetésterületének készültsége jelenleg 97%-os, a többi őszi vetésű gabonáé gyakorlatilag befejeződött. Nagy István elmondta, hogy a korszerű fejlesztések nélkül elképzelhetetlen a magyar agrárium jövője. A rendezvény végén átadták az V. Vas megyei betakarítási verseny díjait.

The post A magyar agrárium még jelentős tartalékokkal rendelkezik appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Magyarország külkereskedelmi többletének több mint felét az agrárium adja az idén, és ez azt mutatja, hogy az ágazat jó irányban, jól fejlődik.

Nagy István köszönetet mondva ezért a teljesítményéért úgy fogalmazott: a gazdák 2019-ben nehéz körülmények között, sok kihívás mellett, ám mégis sikeresen dolgoztak.

Emlékeztetett: munkájukat a jövőben az idei év két kiemelkedő törvényalkotása, a 25 év után „újraszületett” állattenyésztési törvény és a hasonlóan nagy jelentőségű, várhatóan hamarosan elfogadandó öntözési törvény is segíti.

Az állattenyésztési törvényről elmondta: a szektort versenyképes helyzetbe hozza és szabályozását európai szintre emeli. Az öntözési törvényt várhatóan a jövő héten fogadja el a parlament – tette hozzá.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály kimondja majd: az öntözés közérdek. Ez pedig „olyan korszakváltást jelent a magyar agráriumban, melyre joggal építhetünk, mert biztonságot teremt, jövedelmezőséget növel és a környezet iránt is felelősséggel bír” – húzta alá.

Példaként említette, hogy az új törvény a mai feltételeknél 5 millió forinttal teszi olcsóbbá egy 100 hektáros terület öntözésének engedélyeztetését, miközben jelentősen megkönnyíti az eljárást is. A változtatások célja, hogy a mai 87 500 hektárról a ciklus végéig 200 ezer, majd a következő ciklusban 400 ezer hektárra bővüljön az öntözhető területek nagysága Magyarországon. Ez utóbbi adat 8 százalékos arányt jelentene az agrárium összterületét figyelembe véve, amely már megfelelne a jelenlegi uniós átlagnak – közölte.

A jövő év egyik kiemelt feladata lesz, hogy az osztatlan közös tulajdont: „a magyar mezőgazdaság gúzsba kötött állapotát” miként lehet megszűntetni – tájékoztatott, megjegyezve, hogy ennek törvényi szabályozását az Országgyűlés 2020-as tavaszi ülésszakára tervezik.

Mindemellett a fiatalítás, ezen belül az agrár öröklés témakörével is foglalkozni kell – hangsúlyozta. Ehhez várhatóan több törvénymódosításra is szükség lesz – tette hozzá, kitérve arra is: szintén versenyképességi tényező, hogy „amit az elődök működő gazdaságként felépítettek, azt az öröklés ne darabolja szét, és tegye ezáltal működésképtelenné.”

• Ugyancsak fontosnak nevezte a mezőgazdasági integrációról szóló jogszabály megalkotását is, melyet az egyetlen olyan megoldásként jellemzett, ami segít kiküszöbölni az üzemméretből származó gazdasági hátrányokat és különbségeket.

Összességében minden intézkedés annak érdekében történik, hogy az versenyképesebbé és még sikeresebbé tegye az agráriumot – összegzett Nagy István, aki szerint ezek a célok a további eredmények elérésének alapjául is szolgálnak, beleértve, hogy vonzóbbá tegyék a gazdálkodói hivatást a fiatalok számára.

The post A külkereskedelmi többlet több mint felét az agrárium adja az idén appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Generációváltáshoz érkezett harminc év elmúltával az agrárium, ez számos feladatot ró mind a fiatal gazdászokra, mind a jogalkotókra.

Nagy István elmondta, hogy ezzel előtérbe kerül két fő kérdéskör, az öröklés és a nyugdíj. A gazdálkodóknak nagyon kis százaléka rendelkezik ugyanis végrendelettel, e nélkül azonban az utódok kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Bár a területük megvan, de ha nincs szabályozva az öröklés, akkor a terület feldarabolódhat vagy elveszhet – mutatott rá. Hozzátette, ahhoz is szabályozás szükséges, ha a gazda át szeretné adni a gazdaságát utódjának. Ezen a két területen komoly jogalkotási munka folyik – jelezte.

Kifejtette: a fiatal gazdáknak meg kell ismerniük az integráció, az együttműködés és a szövetkezet fogalmát és tartalmát, mert a jövő gazdálkodásában ezek ismerete, alkalmazása nélkül nem lesznek sikeresek. Az integrációból, az együttműködésből és a szövetkezetből piacot szerezhetnek, megfelelő banki hitelt kaphatnak, és garanciákat is szerezhetnek. Fontos, hogy közösen gondolkodjanak, hogy egymásban ne az ellenfelet, hanem a versenytársat lássák, amely cselekvésre ösztönöz – emelte ki a miniszter.

Az integrációnak Nagy István szerint a szerződések miatt van nagy jelentősége. „Vége annak a lehetőségnek, hogy árnyékban is lehet gazdálkodni, mert a szerződések mindent rögzítenek” – fogalmazott Nagy István. Így mindenki egyformán áll a rajtvonalhoz – szögezte le, hozzátéve, hogy ez szükséges ahhoz, hogy az ágazat tervezhető legyen. A fiatal gazdálkodók tevékenységére hatással lesz a jövőben, hogy a kármentesítés és a biztosítás körében szeretnék létrehozni a negyedik pillérű támogatást – mondta el a tárcavezető. Ez a hitelezésnél és az előre tervezésnél is fontos – fűzte hozzá.

Nagy István tájékoztatott arról, hogy Magyarországon ötmillió hektár termőföld van, amelynek csupán két százalékán, 87,5 ezer hektáron jelentettek be öntözést a gazdák. Meglátása szerint az alacsony arány azzal hozható összefüggésbe, hogy 27 engedély szükséges ahhoz, hogy egy gazda öntözési engedélyt kapjon. Hangsúlyozta, hogy a jövőben egyszerűbb és gyorsabb is lesz az öntözés kérelme, mert törvényben rögzítik, hogy az öntözés közérdek. Már megalakították az öntözés intézményrendszerét, a Nemzeti Öntözési Központ feladata lesz, hogy az engedélyeket megszerezze, nem pedig a gazdáké.

Míg korábban száz hektár öntözési engedély megszerzésének az ára ötmillió forint volt, a következőkben ez a költség nem terheli a gazdákat. A szabályozás módosításától azt remélik, hogy két év alatt kétszázezer hektárra felmegy az öntözött területek nagysága, amellyel az agrárium még versenyképesebbé válhat. Nagy István óriási dolognak nevezte, hogy az idén az exportmennyiség 54,12 százalékát az agrárium adta Magyarországon.

..

Forrás: MTI

Fotó: Kalmár László

..

The post Az agráriumban a generációváltás számos feladattal jár appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az országgyűlési képviselő hozzátette:

fontos, hogy a mezőgazdaságban növekedjen a hozzáadott érték, hogy az ott dolgozók bére is emelkedjen, hogy a gazdák tudjanak gépesíteni, piaci pozíciókat szerezni és javítani a termelékenységen.

A szabolcsi gazdák hangja mindig elér a minisztériumig, sok olyan kezdeményezés indult a megyéből, ami ma már rendeletekben foglaltatik. Kezdjük a számvetéssel: 2010 óta több mint 50%-kal nőtt a mezőgazdaság kibocsátása, míg az export egyenlege 62%-kal emelkedett. Persze beszélnünk kell a gondokról is: meg kell oldanunk a térség munkaerő-hiányát, az öntözéssel kapcsolatos problémákat.

A tudás alapú mezőgazdaság a jövő kiindulópontja, ehhez erősíteni kell az agrárképzést, emellett segíteni kell a generációváltást és az integrációt.

Forrás: http://kolcseytv.hu

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post Fontos, hogy növekedjen a hozzáadott érték a mezőgazdaságban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Utalt arra, hogy az Európai Unió bírósága kedden úgy döntött, hogy ellentétes az uniós joggal azok haszonélvezeti jogának megvonása, akik nem közvetlen hozzátartozói a magyarországi mezőgazdasági földterületek tulajdonosainak. Magyarország a vitatott törvénnyel az úgynevezett „zsebszerződéseket” akarja megakadályozni, Brüsszel azonban a döntéssel az államtitkár szerint a „külföldi földspekulánsok” oldalára állt.
    Hozzátette: ezek a spekulánsok a baloldal kormányzása idején arra készültek a zsebszerződések megkötésével, hogy ha 2011-ben lejár a külföldiek földvásárlási moratóriuma, 600 ezer hektár magyar földet szerezzenek meg. Nagy István hangsúlyozta:

A nemzeti kormány a föld alkotmányos védelmével és az új földtörvénnyel megakadályozta ezt a szándékot.
    A kormány célja változatlan: a magyar földet magyar kézben akarja tartani, meg akarja védeni a külföldi spekulánsoktól, ugyanakkor növelni szeretné a kisbirtokok, a családi gazdaságok arányát, ami erősíti a vidéki középosztályt, növeli a munkahelyek számát, a vidék életképességét.

    V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón arról szólt, hogy a mezőgazdaság különleges ágazat.

Az agráriumnak nemcsak az a feladata, hogy egészséges élelmiszerrel lássa el az országot, hozzájárulva annak gazdasági teljesítményéhez, hanem a természet karbantartójaként fontos szereplője a környezetünk megőrzésének is.

Mindezek mellett az agráriumnak van egy fontos vidékfejlesztési funkciója is, az agráriumon keresztül lakjuk be az országot.

    Az elmúlt 8 év távlatából V. Németh Zsolt a legfontosabb eredmények közé sorolta, hogy az agrárium kibocsátása másfélszeresére nőtt, ami hozzájárult a vidék jólétéhez.
    A sajtótájékoztató után megtartott agrárfórumon bemutatták a Szövetségben a magyar mezőgazdaságért című kiadványt, amelyben a mezőgazdaság korszerűsítése okán olyan célok fogalmazódnak meg, mint a tudásalapú mezőgazdaság, a digitalizáció szükségessége, az ágazat minél nagyobb fokú automatizálása, valamint az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek növelése.

forrás: MTI 

The post Nagy István: ha az ellenzék hatalomra jut, veszélybe kerül a termőföld – Választás 2018 appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Bár szép eredményeket könyvelhet a mezőgazdaság, vannak előtte kihívások. Kihívást jelent, hogy míg a munkagépek az űrtechnikát idézik, addig a mezőgazdaság nem igazán vonzó a fiatalok számára.
Kérdés továbbá, hogy a falu csupán a városi ember alvóhelye lesz? Ezekről is szó esett a fórumon. A beszélgetés házigazdája Vargha Tamás országgyűlési képviselő volt. A gazdák optimizmusát jól mutatja a több beruházás.

Nem szabad terményt exportálni feldolgozás nélkül, és választ kell találni a kérdésre: Mi lesz az új funkciója a falvaknak?

hangzott el Nagy István fórumán.

2010 óta 50 százalékkal növelte a termékkibocsátást a magyar mezőgazdaság. Ez olyan tény, amelyet nem lehet elvitatni.

fogalmazott Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki hétfő este Fehérváron tartott gazdafórumot.

2010-hez képest 676 ezerrel dolgoznak többen, miáltal a munkanélküliségi ráta 6,7 százalékról 3,8 százalékra csökkent, a nettó keresetek pedig 47 százalékkal nőttek. A gazdák nyelvére lefordítva, ez azt jelenti, nőtt a fizetőképes kereslet a termékeik iránt

– folytatta az államtitkár.

Bővült hazánk mezőgazdasági exportja is, a kivitelben a korábbinál nagyobb arányban szerepelnek feldolgozott termékek. A cél azonban az, hogy egyetlen kiló búza se hagyja el az országot anélkül, hogy feldolgoznánk – hangsúlyozta az előadó, aki negatív példaként említette a szóját, amelynek itthoni termesztését nem kevéssel támogatja a kormány, ám a terményt aztán Ausztriában dolgozzák fel… Nem megfelelő a növénytermesztés és az állattenyésztés hozzávetőleg 60/40 százalékos aránya, az utóbbi súlyát több dolog miatt is szükséges növelni.

A mezőgazdasági beruházások emelkedése mintegy bizalmi indexként működik. Jelzi, hogy optimisták a jövőt illetően az agráriumban dolgozók. Feldolgozóüzemekre, hűtőházakra azért is szükség van, hogy ne járhassunk úgy, mint amikor sertésből vagy tejből volt túltermelés, s míg más országok leporították a tejet, lefagyasztották a húst, mi erre nem voltunk képesek.

Mi lesz veled magyar falu akkor, amikor ott is berzenkednek a disznótartás ellen, és tőle tudakolják, hogy lehet a kakas hangszálait elvágni, hogy ne zavarjon senkit a kukorékolása – tette fel a kérdést az államtitkár. De nem csak a tehén és disznó tűnt el vidékről is, de a tyúk is. A falusiak is városba járnak tojást venni.

Magyarországon 200 ezer hektárnyi kert van, de mi terem azokban? Jobbára csak fű, ahol a tulaj a tujákat kerülgeti a fűnyíróval. Tehát nem a gyümölcsfákat. Nem véletlenül esett vissza 20 kilóval a hazai gyümölcsfogyasztás – vélekedett az államtitkár, aki szerint minden vidéki településnek meg kell keresnie a választ arra, hogy mi lesz, ami falun tartja a fiatalokat, hiszen a régi előnyök, köztük a háztájiból származó mellékes, az önellátásra való képesség mára elenyésztek.

A szlovákiai Nyitrán drágább az ott készült tej, mint Fehérváron. Ennek sokan örülnek, pedig ez egyáltalán nem jó, és nem lesz így örökké. Csak addig, amíg a magyar termelők tönkre nem mennek.

Az ilyen visszás helyzetek megszüntetése érdekében tesz meg mindent a kormányzat, hogy a piaci verseny tisztességes módon, egyenlő feltételek mellett érvényesüljön

– hangsúlyozta a földművelésügyi tárca államtitkára.

Nagy István szólt arról, hogy több alapvető élelmiszer áfájának csökkentése révén mindenkinek átlagban 40 ezer forinttal maradt több a zsebében. De a sornak ezzel még nincs vége, a kenyér, a zöldség-gyümölcs, illetve a tartós tej áfájának csökkentése még hátra van – jelentette ki az államtitkár.
A kormányzat ellenzi az EU közös agrárpolitikájának a gyökeres átalakítását, és ragaszkodik hozzá, hogy a támogatásokat a termelők kapják – hangzott el a fórumon.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap – 2018. 03. 06. 

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post Gazdafórum Székesfehérváron – Eredmények, kérdések, kihívások appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Óriási eredményt ért el az elmúlt nyolc évben a magyar gazdaság, köszönhetően a magyar gazdáknak is. Kiemelte, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy a gazdák érdekeit megvédje.

Forrás: 24 óra újság

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post A kormány mindent megtesz a gazdák érdekeinek védelméért appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.