A tárcavezető kiemelte, hogy döntés született ennek a pályázati lehetőségnek a meghosszabbításáról is, így az eredetileg április 1-ig tervezett benyújtási határidő módosul, szeptember 3-tól ismét lehetőség nyílik a támogatási kérelmek benyújtására. Így azok a tanyasi lakosok is élhetnek a fejlesztési lehetőséggel, akik eddig nem pályáztak. A tanyafejlesztési program már közel másfél évtizede szerepel a szaktárca támogatási intézkedései között.

Kezdetben teljes mértékben nemzeti forrásból, majd uniós agrártámogatási keretek között, először a Vidékfejlesztési Programmal, most pedig a jelenlegi Közös Agrárpolitika Stratégia által támogatja a tanyák infrastrukturális megújítását és gazdálkodásuk fejlesztését. A korábbi támogatási ciklus során több mint 4 ezer tanya alapinfrastruktúrájának kiépítése valósult meg, összesen több mint 16 milliárd forint értékben – tette hozzá Nagy István.

A mostani felhívásban a támogatható tevékenységek között szerepel az ivóvízellátás, a megbízható villamosenergia-ellátás, és a hatékony egyedi szennyvízkezelés kialakítása, akár 25 millió forint támogatási összegig. Az intézkedés ezzel a vidéki térségek lakosságmegtartó képességének erősítéséhez is hozzájárul. A támogatott kérelmek köre a következő hetekben tovább bővül, mivel azok feldolgozása és a döntéshozatal is folyamatos – tájékoztatott a miniszter.

(AM Sajtóiroda)

The post Milliárdos támogatás jut a tanyák infrastrukturális fejlesztésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az agrárminiszter ismertette: az idei felhívás iránt kiemelkedő érdeklődés mutatkozott, összesen 573 pályázat érkezett, közel 1,9 milliárd forint támogatási igénnyel. A nagy érdeklődésre tekintettel az Agrárminisztérium további 500 millió forint többletforrást biztosított, így a támogatási keret 650 millió forintról 1 milliárd 150 millió forintra emelkedett –  jelentette be Nagy István. A forrásbővítésnek köszönhetően jelentősen nő a támogatott projektek száma: több mint száz további pályázat részesülhet támogatásban. Civil szervezetek, önkormányzatok, magánszemélyek és külhoni magyar közösségek egyaránt lehetőséget kapnak arra, hogy hozzájáruljanak értékeink megőrzéséhez és népszerűsítéséhez.

Nagy István rámutatott: a támogatások révén megvalósuló rendezvények, kiadványok és közösségi programok nemcsak a nemzeti összetartozást erősítik, hanem a turizmus fejlődéséhez és a helyi gazdaság élénkítéséhez is hozzájárulnak. A miniszter hangsúlyozta, hogy a hungarikum mozgalom ereje a közösségekben rejlik, és a mostani döntés is azt szolgálja, hogy ezek a kezdeményezések tovább gazdagítsák közös értékeinket, valamint erősítsék a magyarság összetartozását határokon innen és túl.

A döntési lista itt érhető el. 

(AM Sajtóiroda)

The post Az Agrárminisztérium jelentős többletforrással segíti a hungarikumok megőrzését appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: MTI

Nagy István közlése szerint a hajdú-bihari családi vállalkozás csaknem kétmilliárd forintos fejlesztéséhez mintegy egymilliárd forint pályázati forrást nyert el. A Balmaz-Sütöde Kft. beruházása tökéletesen illeszkedik a magyar kormány 2010 óta képviselt célkitűzéseihez, miszerint minden eszközzel támogatja a Magyarország élelmiszerbiztonságához alapvetően hozzájáruló gazdálkodókat és vállalkozásokat – hangoztatta a miniszter. A balmazújvárosi beruházás bátor és világos üzenet a jövőnek: a magyar pékáruk és annak előállítói képesek a fogyasztói igények változására reagálva hatékonyan és fenntartható módon megújulni, és biztosítani, hogy a környéken élő családok asztalára ne távoli országokból importált áru, hanem helyben készült, kiváló minőségű, hazai alapanyagból készült kenyér és pékáru kerüljön – tette hozzá.

Nagy István fontos célnak nevezte, hogy Magyarország élelmiszer-önellátása hosszú távon stabil legyen, és kevésbé függjön az importtól, vagy a világpiaci energiaáraktól. Ezért is növelték a maximális, 80 százalékos szintre az agrár- és vidékfejlesztési támogatásoknál az uniós forrásokhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás mértékét – jelezte. A miniszter Balmazújvárosban jelentette be, hogy a kormány foglalkozik az élelmiszerkönyv előírásainak megváltoztatásával, és bevezetik az adalékanyagoktól mentes élelmiszer kategóriáját, amely a GMO-mentesség mellett olyan védelmi hálót jelent, amely az élelmiszeripar és a fogyasztó érdekeit meg tudja védeni. Kitért arra is, hogy az Európai Unió különféle szabadkereskedelmi megállapodásaira a magyar kormány a lehető legjobb választ adta: az alapanyaggal nem az alapanyagot állítják szembe – például a magyar búzaszemet az ukrán búzaszemmel, mert a mennyiségi versenyt elveszítenék -, hanem az alapanyaggal – a búzaszemmel – a feldolgozott, jól értékesíthető termékeket.

Nagy István beszélt arról is, hogy a KAP stratégiai terv keretében március végére már 66 új agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívás jelent meg 1717 milliárd forint összeggel. A folyamatban lévő támogatási ciklus beruházási felhívásairól már több mint 1160 milliárd forint értékben születtek támogatási döntések, csaknem 6300 benyújtott kérelem alapján – monda. Nagy István közölte: nekik a kisebb üzemek is fontosak. Eddig 627 kisebb feldolgozó részesült mintegy 40 milliárd forint támogatásban, és látva a sikert, tavaly szeptemberben újra megnyitottak egy pályázati lehetőséget. Az újabb körben 866 új kérelem érkezett be, 48 milliárdos forrásigénnyel, a feldolgozás már megkezdődött – ismertette. A tárcavezető megnyugtatta az ágazat szereplőit, hogy a fejlődés nem áll meg, a fejlesztésekre megvannak a források.

Fülep Zsolt, a Balmaz-Sütöde Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a Magyar Pékszövetség alelnöke mérföldkőnek nevezte a beruházást, amelynek eredményeként egyebek mellett modern tésztaosztó gépeket, automata kelesztőkamrákat szereztek be, és a világ egyik legkorszerűbb fagyasztási rendszerét helyezték üzembe. A 190 dolgozónak munkát adó cég Kelet-Magyarország 11 városában 32 boltban kínálja termékeit. Tavalyi árbevételük 3,6 milliárd forint volt, idénre négymilliárdot terveznek – mondta el az MTI érdeklődésére a cégvezető.

The post A vidéki Magyarország motorja az erős családi vállalkozásokban rejlik appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: MTI

Nagy István felhívta a figyelmet: az Agrárminisztérium elkötelezett abban, hogy az agrárszakképzés lépést tartson a változó világgal, és valódi, korszerű tudást adjon a fiatalok kezébe.

Ennek jegyében átalakították a szakképzés rendszerét, bevezették a duális képzést, megkezdték az agrárszakképzési centrumok, oktatási intézmények modernizációját, a tangazdaságok fejlesztését – sorolta a tárcavezető.

Nagy István rámutatott: ennek eredményeként a fiatalok már a legkorszerűbb technológiákkal és modern eszközökkel sajátíthatják el a szakmát. Kiemelte: a Vidékfejlesztési Programban meghirdetett Bemutató üzemek támogatása pályázatra 15,5 milliárd forintot biztosított a kormány.

A mentorprogramról elmondta, olyan lehetőséget kínál, amelyben a fiatalok korszerű gyakorlati tudást szereznek, bekapcsolódnak a termelésbe, és már a pályájuk elején számíthatnak a szakmai közösség támogatására. A programot példaadó kezdeményezésnek nevezte, amely választ ad az egyik legfontosabb mezőgazdasági kihívásra, a generációváltásra.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a generációváltás nemcsak terv, hanem élő, működő folyamat a magyar vidéken, amelyet a kormány is támogat.

Kiemelte: az intézmény Szentes és környéke egyetlen kertészeti középiskolája, amely egyszerre őrzi a szakmai hagyományt, és korszerű, gyakorlatorientált képzést biztosít a fiataloknak. Nagy István bejelentette: az Agrárminisztérium 1,33 milliárd forinttal támogatja az iskola további fejlesztéseit.

A cél világos: biztosítani kell a kertészeti szakma utánpótlását, és meg kell erősíteni egy olyan életpályát, amely a tudásra, a munkára és a kiszámítható jövőre épül – szögezte le a miniszter. Hozzátette: a mezőgazdaság az egyik legfontosabb hivatás, ezért minden olyan kezdeményezés, amely az agrárképzést erősíti, a tudásátadást támogatja, és a jövő szakembereit neveli, az a közös jövőt szolgálja.

Nagypéter Sándor, a DélkerTÉSZ elnök-ügyvezetője azt emelte ki, hogy a kertészeti társadalom elöregedő félben van, és szükség van az innovatív, fejlődőképes termelőkre.

Beszámolt arról, hogy a mentorprogrammal kialakítottak egy kísérleti kertet a Bartha János iskola gyakorlókertjében, ahol a gyakorlati oktatást meg tudják újítani, és lehetőséget biztosít a diákoknak arra, hogy megismerjék a legkorszerűbb termesztési módszereket.

Horváth József, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója elmondta, az iskolában a kertészet jövőjéért, a jövő kertészeiért dolgoznak. A cél az, hogy ötven év múlva is egészséges zöldségeket termesszenek, amellyel akár a fél országot is el tudják látni – fűzte hozzá.

Az eseményen Farkas Sándor, az Agrárminisztérium korábbi parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője a Vidék felemelkedéséért díjat adott át Nagy István agrárminiszternek.

A rendezvény után a Bartha János iskola tankertjében ünnepélyesen átadták az eddigi fejlesztéseket.

The post Szentesen a jövő kertészete épül appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a napokban folyósított forrás tenyészkocánként 20 ezer forintot tett ki, így összesen mintegy 1 milliárd forintnyi mezőgazdasági csekély összegű támogatás jutott 495 tenyészkocatartó gazdálkodónak. Ennek a támogatásnak a célja is a magyar sertéságazat gazdasági nehézségeinek enyhítése, különös tekintettel a tenyészkocatartók jövedelemkiesésének mérséklésére. A sertéságazat a 2022-es kedvezőtlen időszakot követően 2025-ben ismét komoly gazdasági kihívásokkal szembesült, amelyek a kereslet általános csökkenéséből, a piaci bizonytalanságból, illetve az állatbetegségek okozta zavarokból adódtak.

A hasonló rendkívüli helyzetek kezelésére nem áll rendelkezésre gyorsan és hatékonyan mozgósítható uniós forrás, a tagországok pedig csak az úgynevezett mezőgazdasági csekély összegű támogatást tudják nyújtani, amelynek uniós szinten meghatározott egyéni termelői kerete gyorsan kimerül. Ezért az Agrárminisztérium az Európai Bizottságnál átmeneti keretemelést kezdeményezett a szektor szereplői számára – hangsúlyozta a miniszter.

A hazai tenyészkoca-állomány megőrzése különösen fontos, mivel hosszú távon biztosítja a hazai sertéshús-előállítás folyamatosságát. A sertéspiaci túlkínálat ellensúlyozása érdekében a kormány korábban már megteremtette annak a lehetőségét is, hogy a sertéstartással, és -tenyésztéssel foglalkozó gazdák hitelmoratóriummal élhessenek. Ezeken túl kamat- és költségmentes forgóeszköz hitel segíti az állattenyésztőket az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram keretében, illetve az Agrár Széchenyi Kártya új alkonstrukciója is elérhető, ami kifejezetten a sertéstartóknak kínál kamatmentes forgóeszközhitelt fizetőképességük javításához. Ezek az intézkedések összességében a hazai sertéságazat stabilitását, a gazdálkodók jövedelembiztonságát és a magyar élelmiszer-ellátás folytonosságát egyszerre szolgálják – emelte ki Nagy István.

(AM Sajtóiroda

The post A tenyészkocatartók támogatásával folytatódik a sertéságazat megerősítése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte, hogy a kormány legutóbbi, ágazatot érintő döntésének köszönhetően ez az újabb kifizetés kiegészíti a tavaly év vége óta összesen mintegy38 milliárd forint értékű célzott támogatást, mellyel ugyancsak az érintett gazdálkodók nehézségeit igyekeztek mérsékelni.

Az elmúlt időszakban mind az uniós, mind pedig a hazai támogatási források a megszokottnál korábban érkeztek meg az érintett gazdálkodókhoz, hiszen az ágazat szereplőivel történt egyeztetés nyomán a kormány figyelemmel kíséri a tejtermelőket sújtó tejpiaci válság alakulását – tette hozzá Nagy István.

A világpiaci folyamatok továbbra sem kedveznek a tejtermelőknek, hiszen a felvásárlási árak alacsonyak maradtak, miközben a termelési költségek emelkednek, az exportlehetőségek pedig szűkülnek. A kormány ezért továbbra is nagy hangsúlyt helyez a hazai tejágazat stabilitásának megőrzésére és a gazdálkodók működési feltételeinek javítására – hangsúlyozta az agrárminiszter.

(AM Sajtóiroda)

The post Több mint kétezer tejtermelő gazdasághoz érkezik újabb támogatás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: MTI

Nagy István azt mondta, ha a választás után a nemzeti kormány marad a hatalmon, akkor megvalósítják az új kormányprogram egyik sarkalatos pontját, az Alföld programot, amelynek célja az Alföld gazdasági megújítása.

„Erős vidéket, erős érdekérvényesítő képességű gazdálkodók alkotta erős agráriumot szeretnénk, amely egyszerre őrzi hagyományait, és választ ad minden jövőt érintő kihívásra” – emelte ki a miniszter.

Nagy István a magyar mezőgazdaságról és élelmiszeriparról azt mondta, ma már a nemzetgazdaság stratégiai pillérei, köszönhető annak, hogy az európai uniós forrásokhoz a nemzeti társfinanszírozás mértékét 80 százalékra emelték.

A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a termelés mellett kiemelt figyelmet fordít a feldolgozó- és élelmiszeripar erősítésére is. Mint mondta, minél magasabb az agráriumban a hozzáadott érték aránya, minél több magas feldolgozottságú terméket állítanak elő a magyar termelők, annál jobban helytállnak a piacon, annál inkább válságállók lesznek az ágazati szereplők, és ennek a magyar vidék lesz a nyertese. Kiemelte: ez áll a nemzeti kormány politikájának középpontjában.

Nagy István emlékeztetett arra, hogy a kormány számos támogatási programot indított annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások minél modernebb technológiával hatékonyan és versenyképesen működhessenek.

Példaként megemlítette, hogy a Nagyvállalati Beruházási Támogatási Programban több mint 78 milliárd forint támogatás jutott az ágazat vállalkozásainak, míg a Beruházásösztönzési célelőirányzat keretében további csaknem 127 milliárd forint érkezett élelmiszeripari fejlesztésekre.

Az európai uniós társfinanszírozási programok szintén meghatározó szerepet játszottak az élelmiszeripar fejlődésében – tette hozzá, majd ismertette: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban 2014 és 2025 között 1341 támogatási szerződés született mintegy 80 milliárd forint támogatással. Hozzátette, a Vidékfejlesztési Programban több mint 1000 élelmiszeripari és 668 borászati vállalkozás kapott támogatást, több mint 300 milliárd forint értékben.

Nagy István úgy összegzett, hogy az elmúlt évtizedben a vidékfejlesztési pályázatok révén Magyarország falvai és mezővárosai megújultak. „Esélyt adtunk a vidéknek a 21. századnak megfelelő minőségi életre” – mondta.

A tárcavezető szólt arról is, hogy az új uniós ciklus beruházási felhívásai keretében már több mint 1160 milliárd forint értékben születtek támogatói döntések, mely összeg közel 6300 nyertes pályázaton keresztül jutott el a gazdálkodókhoz, modernizálva az állattartást, a kertészetet és az élelmiszeripart.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság jövője a vásárlók tudatos döntésén is múlik. Véleménye szerint amikor hazai termékeket vásárolunk, akkor nemcsak kiváló élelmiszer kerül az asztalra, hanem a magyar gazdák munkáját és jövőjét is támogatjuk.

Nagy István az agrárexpóról azt mondta, ez nem csupán egy szakmai seregszemle, hanem a magyar vidék életerejének és szívósságának az ünnepe.

Font Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte, a kézműves termékek a legbiztonságosabb élelmiszerek, és ezek a magyar agrárium egyik legérdekesebb szegmense. Hozzátette, az elmúlt 17 évben mindig sok kiállító és látogató jellemezte az expot.

Domonyi László, Kiskőrös polgármestere (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a magyar gazdák által készített kézműves termékek jelentik a garantált minőséget, majd a magyar termékek támogatására szólított fel, és mint mondta: ne engedjük, hogy kiszorítsák őket a magyar piacról!

The post A kormány célja, hogy tovább erősítse a magyar agrárium versenyképességét appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte, hogy az agrárkárenyhítési rendszer a tavalyi évtől az új agrártámogatási ciklus, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv része, így a termelők által fizetett kárenyhítő hozzájáruláshoz a hazai forrás mellett uniós forrás is tartozik, mely a 2025-ös kárenyhítési év vonatkozásában 9,6 milliárd forintot jelent. A kormány gazdálkodók iránti elkötelezettségét mutatja ugyanakkor, hogy ezen felül az idei évben 18,5 milliárd forint többletforrást biztosít az eredetileg betervezett 7,7 milliárd forinton túl, aminek köszönhetően a kincstár által megállapított kárenyhítő juttatások minden érintett számára teljes körűen kifizetésre kerülhetnek.

Nagy István rávilágított, hogy az agrárkárenyhítés a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyik legfontosabb pillére, ami az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események mellett is eredményesen járul hozzá a hazai mezőgazdasági termelés biztonságához és a gazdálkodók pénzügyi stabilitásának megőrzéséhez. Ez a most folyósított jelentős forrás egyszerre segíti a gazdák fizetőképességének fenntartását és a gazdaságok működőképességének megőrzését.

Kitért arra is, hogy a tavalyi kárenyhítési évben a legsúlyosabb károkat az aszály okozta, amelyre 37,4 milliárd forint kompenzáció jut. A tavaszi fagy szintén jelentős károkat eredményezett, ennek kompenzációja 8,5 milliárd forint, melyből 1,5 milliárd forintot már korábban, előrehozott kifizetésként teljesítettek. A kárenyhítő kifizetéssel érintett területek nagysága országosan meghaladta a 360 ezer hektárt – tette hozzá a miniszter.

(AM Sajtóiroda)

The post Több mint 45 milliárd forint agrárkárenyhítő juttatás érkezik a gazdálkodókhoz appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: MTI

A tárcavezető aggályosnak nevezte a források csökkentését, amit Brüsszelben a gazdaszervezetek folyamatos tiltakozása ellenére sem vetettek el. Elfogadhatatlan továbbá, hogy az agráriumnak járó kifizetéseket Brüsszel politikai feltételekhez kösse, és megszűnjön a kétpilléres, vagyis fejlesztési forrásokat is tartalmazó támogatási rendszer – mondta.

A miniszter feszültségekre számít, ha a forráscsökkentés miatti felelősséget a mostani elképzelések alapján a tagállamokra hárítják, és aggályosnak tartja, hogy a terület- és állatlétszámalapú támogatás jövője is bizonytalanná vált.

A térség agrárminiszterei a legsürgetőbb piaci kihívásokról is tanácskoztak Budapesten. Nagy István elmondta, hogy a krízisalap megnyitására a tejpiac érdekében egyelőre nem látszik hajlandóság, ezért az Európai Bizottságtól kell segítséget kérni. Sürgős intézkedésre van szükség a műtrágyapiacon is, az ellátást ugyanis veszélyezteti a közel-keleti helyzet. Úgy vélte, ebben a helyzetben „nem lehet válogatni”, a vámtarifa felfüggesztését átmenetileg ki kell terjeszteni Oroszországra és Fehéroroszországra is, hogy Európa újabb beszerzési forrásokra tegyen szert.

Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a közös agrártámogatás a legrégibb uniós politika, amit mindenképp fenn kell tartani. A brüsszeli tárgyalások most kritikus szakaszhoz érkeztek, ezért Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Románia agrárminiszterei közös nyilatkozatban fogalmazták meg az igényeiket. A dokumentumot elküldik az Európai Bizottságnak.

Csehország mezőgazdasági minisztere arra számít, hogy az összefogás megerősíti a térség súlyát és segíthet megoldást találni a kihívásokra. Martin Šebestyán kiemelte ezek közül, hogy a mostani tervek jelentősen alulfinanszíroznák a közös agrárpolitikát, noha a fejlesztéseknek fontos szerepe volna abban, hogy a mezőgazdaság nagyobb hozzáadott érték előállítására legyen képes. Súlyos hiányosságnak tartja azt is, hogy a jogszabályi és finanszírozási háttér részleteit sem ismerni még pontosan, jóllehet a mezőgazdaságot a térség minden országa stratégiai jelentőségű ügynek tekinti.

A szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úgy véli, az EU közös agrárpolitikája nem lehet erős, ha nincsenek pénzügyi eszközei. Richard Takáč szerint a globális kihívások is megkövetelik, hogy Brüsszel ne hanyagolja el a mezőgazdaságot, hiszen a közösség nemzetközi versenyképessége gyengülhet, ha a támogatások csökkenése miatt üzemek zárnak be. Sérülne az élelmiszerbiztonság is, ennek a jelentőségét pedig csak akkor vennék észre a fogyasztók, ha az ellátást nem lehetne a régóta megszokott módon biztosítani – jegyezte meg.

A tárcavezető gyorsabb és innovatívabb intézkedéseket sürgetett Brüsszeltől az állattartást fenyegető járványok és a magas energiaárak ellen, valamint a műtrágyaellátás érdekében. Csökkenteni kell továbbá az agráriumot terhelő bürokráciát, a támogatási rendszernek pedig jobban kell igazodnia a tagállami sajátosságokhoz – tette hozzá.

A bolgár kormány ügyvivő mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztere szerint a térség államait az évszázadokra visszanyúló közös történelem is egységes fellépésre kötelezi. Ivan Hrisztanov hangsúlyozta: az agrárminiszterek budapesti állásfoglalása a gondoskodás nyilatkozata, hiszen milliók jövője múlhat rajta, és még sosem volt ennyire világos, hogy Európában a mezőgazdaság a kollektív védelmi doktrína nélkülözhetetlen része. Most derült ki igazán, hogy az élelmiszerellátást milyen könnyen veszélyeztetik a külső kihívások, ezért nem időszerű a közös agrárpolitika átalakítása – vélekedett.

Ivan Hrisztanov leszögezte: Brüsszelnek fel kell hagynia a koncepciótlan döntésekkel, az utolsó pillanatokra hagyott intézkedésekkel egy olyan helyzetben, amikor a következmények és a kiutak nehezen láthatóak.

The post Az élelmezésbiztonság nem lehet politikai játszmák része appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

A miniszter rámutatott, hogy az élelmiszeripar fejlesztése kulcsfontosságú a magyar agrárium jövője, a vidéki munkahelyek megőrzése és az élelmezésbiztonság szempontjából is. A kormány ezért stratégiai ágazatként tekint a szektorra, és számos támogatási programot indított annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások modern technológiával, hatékonyan és versenyképesen működhessenek. A Nagyvállalati Beruházási Támogatási Programban több mint 78 milliárd forint támogatás jutott az ágazat vállalkozásainak, míg a Beruházás Ösztönzési Célelőirányzat keretében további közel 127 milliárd forint érkezett élelmiszeripari fejlesztésekre.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kihívások idején is számíthatnak az ágazat szereplői a kormányra. Emlékeztetett: a világjárvány gazdasági hatásainak enyhítésére több mint 44 milliárd forint támogatás érkezett a szektorba, míg a 2022-ben bekövetkezett energiaárrobbanás következményeinek mérséklésére az energiahatékonysági fejlesztésekre több mint 50 milliárd forint állt rendelkezésre.

Nagy István megjegyezte, hogy az európai uniós társfinanszírozású programok szintén meghatározó szerepet játszottak az élelmiszeripari ágazat fejlődésében. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban 2014-2025 között 1341 támogatási szerződés született és közel 80 milliárd forint kifizetés valósult meg. A Vidékfejlesztési Programban több mint ezer élelmiszeripari és 668 borászati beruházás kapott támogatást, összesen több mint 300 milliárd forint értékben.

Az agrárminiszter továbbá kiemelte, hogy a jelenlegi Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében 2027-ig közel 500 milliárd forint áll rendelkezésre az élelmiszer- és feldolgozóipari fejlesztések támogatására. Az eddig megjelent pályázatokra kiemelkedő az érdeklődés, a három felhívásra már több mint kétezer kérelem érkezett. A foglalkoztatásélénkítésre pedig már több mint 300 élelmiszeripari vállalkozás jutott közel 600 millió forintos forráshoz. A cél változatlan: erősíteni a hazai feldolgozóipart, növelni a magyar alapanyagokból előállított termékek arányát, és biztosítani, hogy a magyar élelmiszeripar a jövőben is stabil pillére legyen a nemzetgazdaságnak – fogalmazott Nagy István.

The post Több mint ezermilliárd forinttal támogatta a kormány az élelmiszeripari fejlesztéseket appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.