A mezőgazdaság bővülő költségvetési kerete biztonságosabb és versenyképesebb termelést tesz lehetővé

   Nagy István hangsúlyozta:

a 206 milliárd forintról 218 milliárd forintra emelt költségvetési keretből az Agrárminisztériumnak (AM) meg kell találnia a megoldásokat az új kihívásokra, így többek között a környezeti változásokra, a generációváltásra és a versenyképességi feltételek javítására.

    Előbbiekhez kapcsolódik az öntözésfejlesztés, amelyre 5,5 milliárd forint jut jövőre költségvetési forrásból, és amely a jogi és adminisztratív akadályok elhárításával tovább egyszerűsödhetne – közölte. A tárcavezető megjegyezte, hogy Magyarországon 87 ezer hektár termőföld öntözhető, csupán 2 százaléknyi, miközben a nyugati országok átlaga 8 százalék körüli.
    

Az igények felmérése alapján 2022-re 200 ezer hektárra növelhető az öntözött terület nagysága.

Elsőként azokat a területeket öntözhetik, amelyek rendelkeznek kiépített, de nem működő infrastruktúrával.

2030-ra már a 400 ezer hektárt is elérheti az öntözött területek nagysága, mivel a kormány hosszabb távon, 10 éven át évi 17 milliárd forintot biztosít az infrastruktúra további fejlesztésére.

Az új nyomvonalú öntözőcsatornák tervezése és a közbeszerzési eljárások már megkezdődtek – mondta Nagy István.

    Sürgette emellett újabb nagy víztározók kijelölését, a gazdáknak pedig azt ajánlotta, hogy a költséges öntözési berendezések telepítésekor tömörüljenek öntözési közösségekbe és pályázzanak állami támogatásra.
    

Magyarország több vizet enged ki a szomszédos országokba, mint amennyit befogad tőlük, ezért a vízgazdálkodás előtt nagy lehetőségek állnak.

    A miniszter kiemelte emellett az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 5 milliárd forintos tőkeemelését és a finanszírozási eszköztár kiterjesztését. Az ösztönző intézkedéseket azzal indokolta, hogy

• az agrárvállalkozások elindítása és működtetése a hosszú termelési ciklusok,
• az időjárási kitettség, a termés és a kereslet ingadozása miatt tőkeigényes,
• hiteligényük ezért jelentős.

További támogatásokat lát indokoltnak emellett a tudásátadás és az agrárdigitalizáció ösztönzésére, valamint a beruházási lendület fenntartása érdekében a következő uniós támogatási ciklusig.

    Nagy István arra számít, hogy a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége a beruházásoknak köszönhetően már jövőre javul, a munkaerőhiány ugyanakkor kevésbé érinti, hiszen az agrárpályázatok elsősorban nem a munkahelyteremtést célozzák, hanem a korszerű technológiák bevonásával a munkaerő kiváltását. A mezőgazdaság – tette hozzá – számolhat munkaerőtartalékkal, és ezt az idénymunkáknak és a kézimunkaigényes ágazatoknak ki is kell használniuk.

    A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke üdvözölte a vízgazdálkodás fejlesztését, és hozzátette, hogy az ehhez kapcsolódó beruházások a NAK vízigényfelmérésén alapulnak. Győrffy Balázs kiemelte

a Magyar méhészeti program éves támogatási keretének emelését is 788 millió forintról 1,36 milliárd forintra, ugyanakkor az uniós szintű piacvédelmet hiányosnak ítéli. Az EU-nak – tette hozzá – ki kell nyilvánítania, hogy a gyantaszűrt készítmény nem méz, nem tartalmaz értékes anyagokat, megtéveszti a vásárlókat.

    A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta:

a majdnem 5 millió hektár magyarországi szántó hasznosításának hatékonysága fokozatosan zárkózik föl a nyugati országokéhoz, köszönhetően a korszerű technológiák bevezetésének és a vízhasznosítási rendszereknek.

Jakab István hozzátette, hogy a vizet erőforrásnak és nem problémaforrásnak kell tekinteni, hiszen a hatékony vízgazdálkodás nem csak növeli a termésátlagokat, de új növényfajok termesztését is lehetővé teszi.

..

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Biztonságosabban és versenyképesebben termelhet a mezőgazdaság appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István kiemelte, hogy

jövőre az idei évhez képest 12 milliárd forinttal bővül az Agrárminisztérium költségvetése, és a többletforrásoknak köszönhetően megteremthetők azok a lehetőségek, amelyek az ágazat versenyképességét és termelőképességét fokozzák.     

A jövő évi büdzsében az agrárium szinten minden területére több jut:

• tovább erősítik az élelmiszerbiztonságot, az állategészségügyet,
• fejlesztik az agrárkamarai vidéki hálózatot,
• a nemzeti parkokat,
• a meteorológiai szolgálatot 

Emellett a tárca folytatja

• az agrárium fejlesztését nehezítő osztatlan közös földtulajdonok megszüntetését,
• a zárkertek fejlesztését,
• a magyar borászat
• és méhészek támogatását.

Nagy István kifejtette, hogy jövőre 5,5 milliárd forinttal nő a tárca által fenntartott intézmények finanszírozására fordítható összeg 2018-hoz képest. Jövőre többletforrást kap többek között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), ennek mértéke egymilliárd forint, a mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei pedig 2,2 milliárd forinttal nagyobb összegből gazdálkodhatnak majd.     

Mintegy 688 millió forinttal több jut a génmegőrzési intézményekre, de jobban járnak a nemzeti park igazgatóságok, mivel 140 millió forinttal nagyobb összegből gazdálkodhatnak majd 2019-ben, mint idén.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 600 millió forint többletforrást kap egy új időjárási radar létesítésére, amely az országos jégkármegelőző rendszer munkáját segíti majd.

A miniszter ismertette, hogy az agrárágazati célfeladatokra fordítható összeg 5,77 milliárd forinttal nő majd jövőre 2018-hoz képest,

• a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) szervezésére 1,2 milliárd forint jut,
• a vidéki hálózat fejlesztésére több mint 897 millió forint áll jövőre rendelkezésre,
• a Tokaj-hegyaljai borvidéken megvalósuló szakmai feladatok támogatására 688 millió forintos keretet biztosít a kormány.    

 Kiemelte, hogy 2019-től újabb áfacsökkentés segíti a magyar családokat. A tartós és féltartós (UHT, ESL) tejek áfája is 5 százalékra csökken, amivel 20 milliárd forintot spórolnak a családok.     

A kormány célja az, hogy a legkisebb áfa terhelje a legfontosabb élelmiszereket, ugyanakkor a mérséklésnek gazdaságfehérítő hatása is van. A gabonatermékek esetében a kormány javaslata alapján 2018. december 31-ét követően is fennmarad a fordított adózás rendszere.     

A miniszter rámutatott: a tisztán nemzeti költségvetésből megvalósuló támogatások jövőre 2010-hez képest mintegy 50 milliárd forintról csaknem 99 milliárd forintra nőnek, az uniós kiegészítéssel működő támogatások pedig megnégyszereződnek, és elérik a 12 milliárd forintot.

Kitért arra is, hogy a következő uniós költségvetésről már megkezdődtek a tárgyalások, Brüsszel egy olyan költségvetési javaslatot készített elő, ami többek között a magyar gazdáktól venne el pénzt, amiből a bevándorlást elősegítő célokat támogatná. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a gazdák érdekei ne sérüljenek – jelentette ki Nagy István.

Fotó. Pelsőczy Csaba

The post A büdzsé garantálja az agrárium biztonságos növekedését appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.