A tárcavezető elmondta, hogy minden olyan szőlő- és gyümölcstermelő, akinek 30 százalékos hozamcsökkenést meghaladó igazolt kára keletkezett, jogosult lesz erre a támogatásra. A kiszámíthatóság és a fizetőképesség ugyanis a biztonságos termeléshez nélkülözhetetlen, ezért a szaktárca a váratlan helyzetekben is a gazdálkodók segítségére van. Az agráriumot érő kihívásokkal szemben ezért egyre inkább a megelőzésre kell fókuszálni.

A tavalyi tavaszi fagy okozta gazdálkodói károk enyhítésének érdekében, az ágazati szereplőkkel való egyeztetést követően, az Agrárminisztérium megteremtette a lehetőségét a fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelők számára az általuk igénybe vehető kárenyhítési juttatás előlegfizetésének. Ennek köszönhetően 2025-ben összesen 1,45 milliárd forint kompenzáció juthatott el, több mint fél évvel a megszokotthoz képest, a kárt szenvedett gazdákhoz. Ezt követően sikerült elérni azt, hogy többletforrás álljon rendelkezésre a tavaszi fagykárok kapcsán a közös krízisalapból a hét érintett tagállam, így Magyarország számára is. Ennek a rendkívüli támogatásnak az igénylése indulhat meg hamarosan. A hazánk számára rendelkezésre álló keretösszeget 2026. április 30-ig kell kifizetni a fagykárt szenvedett termelőknek – ismertette az agrárminiszter.

Nagy István a megelőzés kapcsán kiemelte, hogy ezekben a helyzetekben nem a nulláról építkezünk, hiszen az agrártámogatási környezet egészét a termelők likviditásának megőrzése érdekében alakítjuk ki, miközben egy következetesen tervezett kockázatkezelési rendszert is működtetünk. Ez a 2012-től folyamatosan fejlesztett rendszer Európában egyedülállóan módon járul hozzá az egyre inkább szélsőségessé váló időjárási viszonyok miatti mezőgazdasági károk utólagos enyhítéséhez. Ennek minden eleme, így az agrárkárenyhítési alap, a biztosítási támogatás és a krízisbiztosítás is bizonyítja a hasznosságát az egyre kiszámíthatatlanabb klímakörnyezetben – fűzte hozzá.

(AM Sajtóiroda)

The post Már benyújthatók a támogatási kérelmek a fagykárkrízis-támogatásra appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető elmondta, az Agrárminisztérium elkötelezettségét mutatja, hogy a gazdálkodói tudatosság élénkítése mellett folyamatosan a termelők likviditásának megőrzése érdekében alakítja ki a hazai agrártámogatási környezetet. A közvetlen támogatásokon túl, a megfelelően célzott beruházási felhívások mellett, egyrészt felhívja a figyelmet az alkalmazkodás jelentőségére az agráriumban, másrészt egy következetesen tervezett kockázatkezelési rendszert is működtet. A 2012 óta működő, folyamatosan fejlesztett és monitorozott mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR) hatékonyan járul hozzá az egyre inkább szélsőségessé váló időjárási viszonyok okozta mezőgazdasági károk utólagos enyhítéséhez.

A tavalyi gazdálkodási év ismételten komoly kihívások elé állította a mezőgazdasági termelőket: az állattenyésztési szektort kora tavasszal a ragadós száj- és körömfájás vírus sújtotta, a gyümölcs- és szőlőtermesztők ismétlődő, súlyos tavaszi fagykárokkal szembesültek, míg a szántóföldi növénytermesztők az ország számos régiójában jelentős aszálykárt szenvedtek el. A kiszámíthatatlan időjárás, és a járványos állat- és növénybetegségek megjelenése ismételten ráirányította a figyelmet a gazdálkodói tudatosság és a mezőgazdasági kockázatkezelés jelentőségére. A mezőgazdasági kockázatkezelési eszközök leginnovatívabb intézkedésének számít a 2021 óta működő mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer. Az uniós szinten jelenleg még egyedülállónak számító intézkedés arra szolgál, hogy az időjárási kockázatokon túlmenően hatékonyan kezeljen minden olyan kockázati tényezőt – legyen az akár állat- vagy növénybetegség járványszerű megjelenése, termelési költségek növekedése, piaci árak csökkenése vagy éppen piacvesztés – ami gazdálkodói jövedelem-csökkenést okoz – emelte ki Nagy István.

A gazdáknak a rendszerhez való csatlakozásra minden év február 1. és február 28. között van lehetőségük, a csatlakozási kérelem Magyar Államkincstárhoz való elektronikus úton történő benyújtásával. A mezőgazdasági termelők 3 éves időtartamra szerezhetnek tagsági jogviszonyt. A csatlakozást követően a gazdáknak évente igen méltányos mértékű pénzügyi hozzájárulást kell fizetni a Krízisbiztosítási Alap részére, mely hozzájárulás uniós forrásokkal kerül kiegészítésre. A gazdák jövedelemcsökkenését méltányosan kompenzálja ez a rendszer, amihez érdemes csatlakozni a 2026-os évben is. Fontos a gazdálkodói tudatosság, hiszen a termelési környezet piaci és klimatikus viszonyait ugyanis továbbra sem lehet előre jelezni. Különösen most, amikor az Európai Bizottság a jól működő agrártámogatási rendszert igyekszik felszámolni, megszüntetve a kétpilléres Közös Agrárpolitikát. A brüsszeli döntéshozók nagypolitikai célok mentén terveznek, semmibe véve a gazdák érdekeit és a fogyasztók biztonságát. Magyarország 2026-ban is kiáll a magyar gazdákért és a családokért – hangsúlyozta a tárcavezető.

(AM Sajtóiroda)

The post A lehető legtöbb eszközzel támogatja az Agrárminisztérium a gazdálkodók tudatosságát 2026-ban is appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A méhek kiváló indikátorai a bennünket körülvevő környezet minőségének, így ahol a méhek megélnek, ott a környezet állapota is rendben van.  A növények beporzásában betöltött szerepük pedig nélkülözhetetlen az élelmiszer-ellátásunkhoz, az ökológiai egyensúly fenntartásához.

Egyre gyakoribb jelenség, hogy Európa nagyvárosaiban megjelennek a méhcsaládok. A párizsi Grand Palais épületének tetejére szintén méheket telepítettek. De számos jó példa adódik Bécsből, Londonból, Berlinből vagy éppen New York-ból is. A városok megfelelő élőhelyet nyújtanak a méheknek, a parkok, fasorok, útmenti virágágyások, virágládák biztosítják a folyamatos nektárforrást a méhek számára.  Az Agrárminisztérium épületének erkélyén elhelyezett kaptárban a hazánkban is engedélyezett krajnai méhcsalád lelt új otthonra.

A városi méhészkedés arra is alkalmas, hogy ilyen módon is védjük saját környezetünket.

A tárca épületének erkélyére telepített kaptárban 50-60 ezer méhegyed dolgozik. Ezek az élőlények nem csak a növények beporzását végzik el a nagyvárosi környezetben, hanem gazdasági hasznuk is van, egy háztetőn vagy erre alkalmas más helyen tartható 1-2 méhcsalád által évente akár 10-20 kilogrammnyi mézet is meg lehet termelni. Ez a mennyiség pedig egy család szükségletét bőven fedezi, ráadásul egy városban olyan virágokkal is találkozhatnak, amelyek nektárjaiból az általuk előállított méz igazi kuriózumnak tekinthető.

Az agrárminiszter kezdeményezésére a kormány a Klíma- és természet­védelmi akciótervéhez kapcsolódóan személyijövedelemadó-mentességet vezet be a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételekre. Az intézkedés történelmi jelentőségű, ugyanis korábban csaknem 250 évvel ezelőtt kaptak hasonló kedvezményt az ágazat szereplői. Mivel méhek nélkül nincs élet a bolygón, ezért méhészeti ágazat nélkül nincs erős hazai agrárium sem.

Hozzátette: elengedhetetlen a beporzó rovarok védelme és a méhészetek támogatása, méhek nélkül ugyanis minden harmadik élelmiszer eltűnne a boltok kínálatából, így ez a tény önmagában jelzi, hogy komolyan kell venni a méh­állomány állapotát.

The post Méhcsalád költözött az Agrárminisztériumba appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az agrártárca programjának második szakaszában a több mint 9000 ingatlanra bárki tehet vételi ajánlatot elektronikus úton június 8-áig. 

A második értékesítési ütemben 9026 db ingatlan, illetve tulajdoni hányad meghirdetésére kerül sor, melyből 2292 db az olyan ingatlan, melyre az első értékesítési ütemben nem érkezett vételi ajánlat, így ezeket most újra elérhetővé teszik. Minden megyében és szinte minden művelési ágban meghirdetnek ingatlanokat, összesen 4663 hektárt, átlagosan 0,6 hektáros méretű földeket – hangsúlyozta a tárcavezető.

A miniszter hozzátette:

gazdák egy egyszerű ügyfélkapus regisztrációt követően 30 napig nyújthatják be pályázataikat.

Ahogy az első ütemnél, így most is az 1 hektár alatti területek esetében a Magyar Állam fizeti az értékbecslés költségeit. Kifejtette: arra törekszenek, hogy megfelelve a kormány által elrendelt biztonsági előírásoknak, a lehető legkevesebb személyes kontaktus mellett nyissák meg a magyar gazdáknak az állami földvásárlás lehetőségét.

Az agrárminiszter arra emlékeztetett, hogy a program április elején zárult első értékesítési fázisában a 6540 meghirdetett ingatlan csaknem 60%-ára volt érdeklődés, több helyen pedig árverseny alakult ki a területekért. Nagy István kiemelte: az átlagos ajánlati ár elérte az 1 millió forintot hektáronként, ami komoly eredmény, hiszen átlagosan 0,8 hektáros területeket hirdettek meg.

Az Agrárminisztérium célja a programmal, hogy a tulajdonostársak vásárolják meg a tulajdoni hányadokat és ennek köszönhetően jelentősen csökkenjen az osztatlan közös tulajdonok száma.

Emellett az eladásra kerülő földek az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálják, mivel kis területű, jellemzően magántulajdonú területek közé ékelődő, az állam által bérbeadás útján nehezen hasznosítható ingatlanok értékesítése történik.

Az értékesítésre kerülő földek listája a www.nfk.gov.hu oldal mellett a www.kormany.hu oldalon is elérhető lesz, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzétételre kerülnek a megvásárolható ingatlanok adatai – hívta fel a figyelmet Nagy István.

.

The post Folytatódik az osztatlan közös földtulajdon felszámolására indított program appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében hazánk egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.

Az előttünk álló kihívásokat csak közös erővel, összefogva tudjuk leküzdeni.

Az elmúlt napokban jól láthattuk, hogy a magyar emberek számára az egyik legfontosabb kérdés a biztonságos élelmiszerellátás, a táplálkozás ugyanis alapvető szükséglet.

Hálával és köszönettel tartozunk a magyar gazdáknak, mert elhivatottságuknak köszönhetően megfelelő élelmiszer-mennyiség áll rendelkezésre.

Az Agrárminisztériumban mindent megteszünk azért, hogy a hazai élelmiszerlánc megfelelően működjön.

• Éppen ezért ágazati szintű operatív bizottságok felállítását kértem a szakmai szervezetektől, hiszen tudnunk kell azokról a nehézségekről, amelyek a gyakorlatban megjelennek és próbatételt jelenthetnek az Önök számára.
• Hangsúlyoznom kell, hogy a magyar élelmiszeripar, és a magyar mezőgazdaság sokszorosan többet termel, mint amennyit mi el tudunk fogyasztani.

Tehát a magyar ellátás biztonságban van.

A gazdákat arra biztatom, hogy tartsanak ki és folytassák munkájukat. Az Agrárminisztérium, a kormány és bátran mondhatom, hogy az egész ország mellettük áll, és minden segítséget megad ahhoz, hogy közösen átvészeljük ezt a nehéz időszakot.

Magyarország több mint ezer éves történelméből jól tudjuk, hogy ha baj van, akkor a magyar emberek mindig számíthatnak a gazdatársadalomra.

Arra kérem most is a termelőket, hogy ebben a szorult időszakban is legyenek hazánk aranytartalékai.

Számítunk az ágazat szereplőinek szorgalmas munkájára, hogy a koronavírus-járvány ideje alatt is friss és egészséges élelmiszerek kerülhessenek a magyar családok asztalaira.

Vigyázzunk egymásra!

The post Vigyázzunk egymásra! appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter ismertette, a magyar gazdálkodóknak idén több mint 450 milliárd forintot fizetnek majd ki különböző terület- és állatalapú támogatási jogcímeken a tavasszal benyújtandó támogatási kérelmeik után.

A vidékfejlesztési program keretében beérkezett kérelmek folyamatos elbírálásával és a kifizetések további gyorsításával folytatódik a nyertes pályázatok kihirdetése. Még a mostani program keretében új pályázatokat hirdetnek meg idén a termelői csoportok újabb támogatására, az öntözési közösségek együttműködésének és a csemetekertek gépbeszerzésének támogatására.

Emellett – bár a program jelenlegi, mintegy 1400 milliárd forintos kötelezettségvállalása meghaladja a keret 100 százalékát – a maradványösszegek és az esetlegesen visszahulló források figyelemmel kísérésével új pályázatokat is meghirdetnének idén. Nemzeti forrásokból 2020-ban is 100 milliárd forintot fordítanak agrártámogatásokra, kiemelten fókuszálva az állattenyésztésre – tette hozzá a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, hogy idén a többi között támogatják az öntözésfejlesztési beruházásokat, folytatják a vidékfejlesztési programot, és folytatódnak a közös agrárpolitika (KAP) reformjára vonatkozó tárgyalások is.

A jogalkotási feladatok között van

• a családi gazdasági és az őstermelői kategória évtizedes, „ráncfelvarrásra szoruló” szabályozási környezetének rendezése,
• a mezőgazdasági adózás rendszerének megújítása,
• valamint a hazai szőlő-bor ágazat szabályozási környezetének megújítása, egy új bortörvény megalkotása.

Nagy István fontosnak nevezte, hogy a mezőgazdasági termelőknek az időjárás okozta tavalyi veszteségeik után a kárenyhítő juttatást idén március 31-ig kifizessék a kárenyhítési alapból. Előzetes becslések szerint mintegy 15 milliárd forintot folyósíthatnak majd mintegy 7500 gazdálkodónak.

Idén is kedvezményes hitelprogramokkal segítik a mezőgazdasági termelést és az ágazat beruházásait.

Várakozásaik szerint 2020-ban

• teljes egészében lekötik a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar 100 milliárd forint összegű beruházási hitelhez kapcsolódó kamattámogatási programjának forrásait.
• Folytatódik az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahiteleinek támogatása is, így a vállalkozások továbbra is csaknem kamatmentesen jutnak a napi működésüket finanszírozó hitelekhez – jegyezte meg.

A tárcavezető kiemelte, hogy január elsején hatályba lépett az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, amely szerint az öntözés közérdek és ahhoz való hozzájutást igyekeztek egyszerűbbé, átláthatóvá, olcsóbbá és könnyebben elérhetővé tenni.

• A cél, hogy a jelenlegi 87,5 ezer hektáros öntözött terület nagyságát két év alatt 200 ezer hektárra növeljék.

Ennek elérése érdekében

• ösztönöznék az öntözési közösségek, együttműködések kialakulását,
• valamint elérnék, hogy ne lehessen a mozaikos földszerkezetből adódóan megakadályozni az öntözési szándékot.

Nagy István beszélt arról is, hogy a tavaly létrehozott Nemzeti Földügyi Központ idén a törvény által meghatározott módon segíti az öntözéses beruházásokat, készíti az engedélyezést gyorsító dokumentumokat.

Ez a központ kulcsszerepet tölt be az osztatlan közös tulajdon tervezett rendezésében is.

Az agrártárca elkészítette és tervei szerint idén tavasszal az Országgyűlés elfogadja azt a birtokrendezésről szóló törvénycsomagot, amely

• a rendszerváltás óta le nem zárt állami birtokpolitikai ügyek rendezését célozza,
• és jelentős részben az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítására szolgál.

A miniszter az idei év egyik legfontosabb témájának nevezte a generációváltás kérdését.

Ezért olyan szakpolitikai programon dolgoznak, amely megkönnyíti, hogy a gazdaságokat az idősebb generációk átadják a fiatalabbaknak. 2020-ban hangsúlyosan törekszenek arra, hogy a gazdatársadalom figyelmét ráirányítsák a gazdaságátadás és a rendezett öröklés fontosságára, valamint az agráréletpálya népszerűsítésére, ezért kommunikációs kampányt indítanak.

Nagy István szerint az élelmiszergazdaságban nem megoldható a károsanyag-kibocsátás mérséklésére a termelés mértéke csökkentése, ezért az agráriumban kibocsátáscsökkentő technológiák bevezetése jelentheti a megoldást a klímavédelem érdekében.

Magyarország mezőgazdaságában klímapolitikai szempontból a miniszter kiemelt jelentőségűnek tartja például a fejlesztést

• az öntözés,
• a digitalizáció és a precíziós mezőgazdaság,
• az állattartótelepek, a trágyakezelés,
• a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer,
• az agrárkörnyezeti és klímakutatási,
• innovációs és tudásátadási rendszerek területén.

The post Idén folytatódik a vidékfejlesztés és az agrárium megerősítése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Ezek közül érdemes kiemelni néhány, a gazdák széles körének munkáját megkönnyítő rendelkezést.

• Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény elfogadásával a minisztérium tervei szerint lehetőség nyílik az öntözésbe vont területek jelentős bővülésére.

Az új szabályozással ugyanis jelentősen egyszerűsödnek az öntözéshez szükséges hatósági eljárások, megszűnnek a bonyolult és bürokratikus szakhatósági eljárások, könnyebbé válik az öntözővíznek a kijuttatás helye szerinti táblához történő elvezetése.

• Az állattenyésztésre vonatkozó joganyag idei évben teljes átalakuláson ment keresztül. Az Európai Unióban elfogadott új jogi szabályozásra figyelemmel a tárca megalkotta az ágazatra vonatkozó alapokat lefektető, az állatgenetikai erőforrások védelmét szolgáló törvény, valamint az állattenyésztéssel kapcsolatos részletes szabályokat megállapító kormány- és miniszteri rendeletet, amelyek mind az ágazat további fejlesztését célozzák meg.

• 2019. július 1-jei hatállyal felállítottuk a Nemzeti Földügyi Központ. Az új szervezet hatáskörébe tartozik az állam tulajdonában álló földekkel kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlás mellett az osztatlan közös tulajdonban álló területek megosztásával összefüggő feladatok ellátása, a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó mezőgazdasági térképészeti tevékenység, az öntözési ügynökségi feladatok, valamint az erdőtervezés központi irányítása.

Az Agrárminisztérium a 2019. évben megjelent, egyes miniszteri rendeletekben bevezetett támogatási programok keretében

• a zöldség- (beleértve a fűszerpaprikát is) és gyümölcsfélékből, valamint gyógy- és fűszernövényből forró levegővel, mesterségesen szárított, illetve aszalt terményt előállítók fűtési költségeinek,

• a baromfi- és sertés ágazatokban alkalmazott szakképzett munkaerő megtartása érdekében a vállalkozásoknál termék-feldolgozási, termékforgalmazási és más kiegészítő tevékenységeket végző foglalkoztatottakkal kapcsolatban felmerült költségek,

• a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen méhészeti tevékenység versenyképesebbé tétele, valamint a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzése érdekében méhcsaládok vásárlása,

• a sokszínű agrártermelési szerkezet megőrzése érdekében haszongalambok vásárlása,

• a húshasznú szarvasmarha- és bivalyágazat termelési hatékonyságának, valamint az állomány genetikai színvonalának növelése érdekében a megfelelő minőségű és genetikai értékű apaállatok tenyésztésbe állításának,

• a viharok által a gazdálkodás folytatását ellehetetlenítő, a mezőgazdasági termelőeszközökben bekövetkezett károk kompenzálásának,

• a hazai és uniós állatjóléti követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokat teljesítő baromfitartók többletköltségeinek,

• a komlótermesztés leginkább tőkeigényes elemének, az ültetvény létesítésének,

• az agrárgazdasági célú fejlesztéseket megvalósító vállalkozások beruházási kedvének ösztönzése céljából a vállalkozások széles köre által igénybe vehető beruházási hitelekhez kapcsolódó kamatnak, valamint

• a méhtartási kedv fenntartása és a méhészeti ágazat versenyképességének növelése, hatékonyabbá tétele érdekében a 2020-2022 közötti időszakra vonatkozó Magyar Méhészeti Nemzeti Programban részletezett intézkedések költségeinek európai uniós, illetve hazai forrásból történő támogatását tette lehetővé.

The post Számos előterjesztéssel könnyítette az Agrárminisztérium 2019-ben is a magyar gazdák munkáját appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Tavaly a magyar gazdálkodók 355 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, változatlan áron 11 százalékkal többet, mint 2017-ben.

A miniszter hozzátette

a beruházások volumene 2013 és 2018 között 17 százalékkal bővült. A beruházások növekedési üteme 2019 első felében tovább élénkült, változatlan áron 17,1 százalékos volt a bővülés éves bázison.     

Az élelmiszeripari beruházások volumene a 2016-os kimagasló növekedést követően, 2017-ben és 2018-ban is tovább emelkedett. Az élelmiszeripari vállalkozások tavaly 237,2 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre, változatlan áron 7,3 százalékkal többet, mint 2017-ben. Az ágazat beruházásainak lendülete 2019. első felében is megmaradt, a fejlesztések volumene 7,8 százalékkal nőtt – húzta alá.

Nagy István előadásában ismertette, hogy a mezőgazdaság beruházási hiteleinek állománya 2019. második negyedévének végén 10,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogram fix konstrukción belül a mezőgazdaság részesedése közel 25 százalék. Az élelmiszeripar beruházási hitelállományának éves bővülése 20 százalékos volt. 

A tárcavezető hangsúlyozta:

a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai jelentőségű az Európai Unióban (EU), 500 millió embert lát el biztonságos élelmiszerrel, miközben a kapcsolódó ágazatokkal együtt 44 millió munkahelyet tart fenn. 

A magyar agrárium évente 600-700 milliárd forint uniós és nemzeti támogatásban részesül, ezen felül a kormány az élelmiszeripar komplex fejlesztéséhez 300 milliárd forintot biztosít 2020-ig – fűzte hozzá.

A miniszter szerint a hatékonyság és a versenyképesség a biztosítéka annak, hogy a magyar agrárium a jövőben is az európai mezőgazdaság élvonalához tartozzon.

Ezt a magyar mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban átfogó intézkedésekkel, az egymással szoros kapcsolatban álló ágazatok párhuzamos fejlesztésével kell növelni.

Az elmúlt kilenc év komoly eredményeket hozott a miniszter elmondása szerint, a magyar mezőgazdaság termelékenysége uniós összehasonlításban is kiemelkedően fejlődött.

A területi termelékenységet jelző mutató, az egy hektárra jutó változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték 2010 és 2018 között kétharmadával bővült. Ez a növekedés Belgium és Dánia után a harmadik legmagasabb érték az EU-ban – hívta fel a figyelmet.

Nagy István rámutatott:

a kormány célja, hogy Magyarország teljesítse a környezet- és klímavédelmi vállalásokat, ugyanakkor nem lehet többet kérni a magyar gazdáktól, kevesebb támogatásért.

Aggasztó a beruházási támogatásokat biztosító vidékfejlesztési források drasztikus csökkentésének felvetése – emelte ki, leszögezve,

életbevágó, hogy egyensúly legyen a környezeti és klímavédelmi célok, valamint a versenyképesség szempontjai között.

Elmondta, hogy a támogatások mellett az agrárgazdaság finanszírozásának másik kulcseleme az ágazat igényeihez igazított, kedvezményes hitelezési rendszer kialakulásának ösztönzése. Ilyen a szeptember végén indított, a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti célú beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási program, amelyben 100 milliárd forint beruházási hitelállományhoz biztosít az agrártárca 80 százalékos mértékű kamattámogatást.     

A miniszter említést tett arról, hogy

az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal együttműködve az agrártárca a vállalkozások hitelhez jutását is segíti.

Szintén a beruházások élénkítését célozza a lízingdíj támogatási program, valamint támogatják az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelt. 

Nagy István előadásában kiemelte, hogy a magyar agrárium még jelentős tartalékokkal rendelkezik. A termelékenység további növekedéséhez szükség van a technológia modernizálást elősegítő beruházásokra. A hazai agrárgazdaság korszakváltását Magyarország Digitális Agrár Stratégiája segíti.

Az agrárdigitalizációval párhuzamosan nemzedékváltást is sürget a gazdatársadalom jelenlegi korösszetétele, ezért a tárca kiemelt figyelmet fordít az agrár-szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés intézményrendszerének fejlesztésére – sorolta az agrárminiszter.

..

Forrás: MTI

Fotó: Fekete István

..

The post Jelentősen nőttek az agrárgazdaság beruházásai az elmúlt években appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A mezőgazdaság bővülő költségvetési kerete biztonságosabb és versenyképesebb termelést tesz lehetővé

   Nagy István hangsúlyozta:

a 206 milliárd forintról 218 milliárd forintra emelt költségvetési keretből az Agrárminisztériumnak (AM) meg kell találnia a megoldásokat az új kihívásokra, így többek között a környezeti változásokra, a generációváltásra és a versenyképességi feltételek javítására.

    Előbbiekhez kapcsolódik az öntözésfejlesztés, amelyre 5,5 milliárd forint jut jövőre költségvetési forrásból, és amely a jogi és adminisztratív akadályok elhárításával tovább egyszerűsödhetne – közölte. A tárcavezető megjegyezte, hogy Magyarországon 87 ezer hektár termőföld öntözhető, csupán 2 százaléknyi, miközben a nyugati országok átlaga 8 százalék körüli.
    

Az igények felmérése alapján 2022-re 200 ezer hektárra növelhető az öntözött terület nagysága.

Elsőként azokat a területeket öntözhetik, amelyek rendelkeznek kiépített, de nem működő infrastruktúrával.

2030-ra már a 400 ezer hektárt is elérheti az öntözött területek nagysága, mivel a kormány hosszabb távon, 10 éven át évi 17 milliárd forintot biztosít az infrastruktúra további fejlesztésére.

Az új nyomvonalú öntözőcsatornák tervezése és a közbeszerzési eljárások már megkezdődtek – mondta Nagy István.

    Sürgette emellett újabb nagy víztározók kijelölését, a gazdáknak pedig azt ajánlotta, hogy a költséges öntözési berendezések telepítésekor tömörüljenek öntözési közösségekbe és pályázzanak állami támogatásra.
    

Magyarország több vizet enged ki a szomszédos országokba, mint amennyit befogad tőlük, ezért a vízgazdálkodás előtt nagy lehetőségek állnak.

    A miniszter kiemelte emellett az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 5 milliárd forintos tőkeemelését és a finanszírozási eszköztár kiterjesztését. Az ösztönző intézkedéseket azzal indokolta, hogy

• az agrárvállalkozások elindítása és működtetése a hosszú termelési ciklusok,
• az időjárási kitettség, a termés és a kereslet ingadozása miatt tőkeigényes,
• hiteligényük ezért jelentős.

További támogatásokat lát indokoltnak emellett a tudásátadás és az agrárdigitalizáció ösztönzésére, valamint a beruházási lendület fenntartása érdekében a következő uniós támogatási ciklusig.

    Nagy István arra számít, hogy a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége a beruházásoknak köszönhetően már jövőre javul, a munkaerőhiány ugyanakkor kevésbé érinti, hiszen az agrárpályázatok elsősorban nem a munkahelyteremtést célozzák, hanem a korszerű technológiák bevonásával a munkaerő kiváltását. A mezőgazdaság – tette hozzá – számolhat munkaerőtartalékkal, és ezt az idénymunkáknak és a kézimunkaigényes ágazatoknak ki is kell használniuk.

    A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke üdvözölte a vízgazdálkodás fejlesztését, és hozzátette, hogy az ehhez kapcsolódó beruházások a NAK vízigényfelmérésén alapulnak. Győrffy Balázs kiemelte

a Magyar méhészeti program éves támogatási keretének emelését is 788 millió forintról 1,36 milliárd forintra, ugyanakkor az uniós szintű piacvédelmet hiányosnak ítéli. Az EU-nak – tette hozzá – ki kell nyilvánítania, hogy a gyantaszűrt készítmény nem méz, nem tartalmaz értékes anyagokat, megtéveszti a vásárlókat.

    A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta:

a majdnem 5 millió hektár magyarországi szántó hasznosításának hatékonysága fokozatosan zárkózik föl a nyugati országokéhoz, köszönhetően a korszerű technológiák bevezetésének és a vízhasznosítási rendszereknek.

Jakab István hozzátette, hogy a vizet erőforrásnak és nem problémaforrásnak kell tekinteni, hiszen a hatékony vízgazdálkodás nem csak növeli a termésátlagokat, de új növényfajok termesztését is lehetővé teszi.

..

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Biztonságosabban és versenyképesebben termelhet a mezőgazdaság appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Idén is meghirdeti az Agrárminisztérium (AM) a zártkerti revitalizációs programot, a települési önkormányzatok és ezek konzorciumai pályázhatnak a 2 milliárd forintos keretösszegű programban vissza nem térítendő támogatásra

   A pályázati felhívás július 2-án jelent meg.

A zártkerti revitalizációs programmal szeretnék elérni, hogy a falvakban és a kistelepülések határában lévő zártkertekben újrainduljon a hagyományos gazdálkodás, lehetőleg őshonos gyümölcsfajták telepítésével.

    Rámutatott arra, hogy a támogatás segít megtartani a vidéki munkahelyeket, a vidék sokszínűségét. A kert hozzájárul ahhoz, hogy a vidék élhető legyen, az elhanyagolt területekben rejlő erőforrással élni kell – mondta.
    A pályázaton támogatják például

• a zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló utak javítását,
• ezek csapadékvíz-elvezetéséhez szükséges fejlesztéseket, karbantartásokat,
• vízvételi helyek kialakítását,
• kút és esővízgyűjtő rendszer kiépítését.

Támogatást adnak még

• villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztésekre,
• vadkerítés, vadgazdálkodási és vadvédelmi elemek építésére,
• gyümölcsfa vagy szőlőtelepítésre.

    A pályázat során egyenként legfeljebb 10 millió forint támogatást lehet nyerni, a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések keretében pedig ez az összeg legfeljebb 20 millió forint – ismertette Nagy István. 

    A 2015-ben indult program statisztikái azt mutatják, hogy a zártkerti revitalizációs programra és a tanyafejlesztési programra egyaránt jelentős igény van

– mondta a miniszter.

    Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár arról számolt be, hogy a programban 100 százalékos, vissza nem térítendő támogatást nyújtanak. A nyertes pályázatok 75 százalékos előlegét a tervek szerint még idén év végéig átutalják.

..

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Idén is elindul a zártkerti revitalizációs program appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.