Nagy István az Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek című program projektzáró rendezvényén arról beszélt, az a cél, hogy a pályaválasztás előtt álló tanulók minél többen az agrárszakképzést válasszák, tudásuk pedig olyan naprakész, korszerű és modern legyen, amellyel versenyképesek lehetnek az ágazatban. Ahhoz, hogy a szakképzésről olyan képet tudjunk felmutatni a gyerekeink számára, amely vonzóvá teszi a szakmát, befektetések szükségesek – jelentette ki a tárcavezető.

A térségi agráriskolák vezetőihez és kancellárjaihoz szólva az agrárminiszter kifejtette: a fejlesztések mellett az a lényeg, hogyan lehet az iskolákra bízott gyerekeket a szakma felé terelni, számukra jövőképet mutatni, mert – szavai szerint – mit sem ér a technológia, ha nincs aki ezeket üzemeltesse. A nagy értékű gépek, a precíziós technológia és az ebből származó rengeteg adat nem használható, ha nincs szaktudás ezeket üzemeltetni, ha nincs értő ember, aki ezeket az adatokat feldolgozza és meghozza a legjobb gazdálkodási vagy művelési döntéseket – mondta Nagy István. Ezért óriási felelősség a szakképzés fejlesztése, hiszen a családi gazdálkodásra építő magyar modell gyakorlatias, jól képzett, középfokú végzettségű szakembereket igényel – tette hozzá.

Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium (AM) helyettes államtitkára előadásában elmondta, a szaktárca az elmúlt két évben 1570 milliárd forintnyi fejlesztésről döntött, a fő stratégiai cél az állattenyésztés, az élelmiszeripar és annak megújulásának támogatása volt. A Vidékfejlesztési Programon keresztül az állattenyésztési ágazatot tekintve több mint 500 milliárd forint fejlesztési igény érkezett be a szaktárcához, ami 2700 családi gazdaság gép- és eszközfejlesztését tette lehetővé, a gyümölcstermesztési beruházásokra, valamint az alapanyag-feldolgozásra pedig 160 milliárd forintos forrás hasznosul. Élelmiszeripari fejlesztésekre 750 milliárdos keretet biztosítanak, az első támogatói döntések már megszülettek – jelezte a helyettes államtitkár.
Az agrárkörnyezet- és ökológiai gazdálkodási fejlesztésekre 1,7 millió hektáron jelentkeztek a gazdák, számukra megháromszorozott forráskeret áll rendelkezésre. A mezőgazdasági kisüzemek támogatására eddig 15 ezer családi gazdaság nyújtott be kérelmet, amire hatalmas, 82 milliárd forintnyi forrásigény érkezett be az AM-hez.

„Nagy terveink vannak az agrárszakképzési centrumokkal és az agrár-felsőoktatási intézményekkel még az idei évben, a közös munkának eredményeként komoly fejlesztésekben tudunk együtt gondolkodni” – mondta a helyettes államtitkár. Emlékeztetett: a 2023-tól megváltozó támogatási rendszerben több mint 2800 milliárd forint az a támogatási összeg, amelyet csak a beruházásokra fordítanak majd a magyar agráriumban. A 2019-ben indult, több mint egymilliárd forint értékű Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek című program során több mint száz képzést indítottak a projektben résztvevő Északi és Alföldi Agrárszakképzési Centrum diákjai számára.

The post Mintegy hárommilliárdos támogatást kapnak az agrárszakképzési centrumok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Az agrárminiszter arra emlékeztetett, hogy tavalyi tanévtől kezdődően teljes körű átalakításon és megújuláson esett át az agrárszakképzés. A versenyképesség javítása érdekében ugyanis elengedhetetlen követelmény, hogy lépést tartson a hazai mezőgazdaság a világban végbemenő technológiai fejlődéssel. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ágazat szereplői a legkorszerűbb ismeretek birtokában legyenek – tette hozzá. Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy

a célok elérése érdekében 2020. július 1-jével 5 Agrárszakképzési Centrumot alakítottak ki. Az intézmények fenntartóváltását követően pedig az öt központ összesen 58 feladatellátási helyen 56 agrárszakképző iskolát foglal magába, ahol 2020-ban összesen 17.517 diák tanult.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a minisztérium fenntartásában lévő intézményekben 2019 óta folyamatosan emelkedik a beiratkozó tanulók létszáma.  Kifejtette, egyre nagyobb az érdeklődés a technikus képzések iránt, elsősorban a mezőgazdasági technikusi és a mezőgazdasági gépésztechnikusi ismeretek iránt nagy a kereslet. A 2021/22-es tanévben az augusztusi adatok alapján várhatóan 4326 új tanuló kezdi meg tanulmányait. A diákok körében a legnépszerűbb a mezőgazdasági és erdészeti ágazat. Ezekre a képzésekre a tavalyi évhez viszonyítva 14%-kal több tanulót vettek fel. A környezetvédelem és vízügy vonatkozásában pedig az előző tanévhez viszonyítva 44%-kal többen kezdhetik meg tanulmányaikat most szeptemberben.

Nagy István szerint az oktatási rendszer átalakításának elsődleges célja a munkaerőpiac igényeihez sokkal rugalmasabban alkalmazkodó szakképzési rendszer megteremtése, illetve a diákok versenyképes és gyakorlati tudással történő felvértezése. A speciális szakmai ismereteket ugyanis a duális gyakorlati képzésben az ágazati alaptudással lehet hatékonyan elsajátítani – húzta alá a tárcavezető.

The post Folyamatosan nő az érdeklődés az agrárszakképzés iránt appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.