A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az évi mintegy 26 milliárd forintos keretösszeggel működő termeléshez kötött támogatás módosításának célja a gazdálkodók költségeinek mérséklése. A kérelmezők ugyanis jellemzően a fordulónapot követően selejtezik az idősebb állatokat. A fordulónap és az állománycsökkentés előrehozatalával a tartási, takarmányozási és egyéb fenntartási költségek így rövidebb időszakra nézve terhelik a gazdálkodókat, ami részben ellensúlyozhatja a felvásárlási árak csökkenéséből eredő veszteségeiket.

Nagy István ismertette, hogy ezt az intézkedést az Európai Unióban és hazánkban egyaránt tapasztalható tejpiaci válság indokolja. Magyarországon 2025. végétől különösen érezhetők a piaci zavar hatásai, amelyek – többek között a ragadós száj- és körömfájás járvány gazdasági utóhatásai következtében – abban nyilvánultak meg, hogy eladatlan készletek halmozódtak fel, valamint egyes esetekben a tejfelvásárlási szerződések megújítása nem történt meg vagy a termelők számára kedvezőtlenebb feltételek mellett jött létre.

Fontos, hogy az ellési és életkori feltételek nem változnak. Ez azt jelenti, hogy a kérelmezett állatoknak az ellésre és a legalább 23 hónapos életkorra vonatkozó feltételeknek március 31-ig meg kell felelniük. A szükséges rendeletmódosítás már meg is jelent a Magyar Közlönyben – tette hozzá a miniszter.

A kormány célja továbbra is a hazai tejtermelők működőképességének megőrzése, a tejágazat stabilizálása, illetve elkötelezett a magyar élelmiszer-ellátás biztonságának fenntartása iránt, ebben a kihívásokkal terhelt európai piaci környezetben is. Mint ismeretes, ennek érdekében felgyorsította az egységes kérelemben igényelhető uniós források végkifizetését, valamint több mint 2,4 milliárd forintos nemzeti támogatást biztosított a tejtermelők részére a közelmúltban. 

(AM Sajtóiroda)

The post Újabb intézkedéssel segíti a kormány a tejhasznú tehéntartókat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

A tárcavezető kiemelte, hogy az uniós és hazai támogatási források a megszokottnál korábban érkeznek meg az érintett gazdálkodókhoz, ugyanakkor az ágazat szereplőivel való egyeztetés nyomán további hathatós lépések várhatók a kormányzat részéről. A termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás végkifizetése ezekben a napokban zajlik, de ezzel párhuzamosan az agrártárca megteremtette a feltételeit annak is, hogy nemzeti támogatásként további 2,43 milliárd forint összegű támogatás kifizetésére kerülhessen sor a termelőknek. 

A Magyar Államkincstár által a közeljövőben folyósításra kerülő támogatás mintegy 2300 gazdálkodót érint. Egyben közvetlen válasz az Európai Unió egészét, azon belül Magyarországot is sújtó tejpiaci válságra, különös tekintettel az elhúzódóan alacsony tejfelvásárlási árakra, amelyek jelentős jövedelemkiesést okoznak az ágazat szereplőinek – tette hozzá.

A rendkívüli támogatás célja az uniós szintű túltermelésből és az EU vámpolitikai lépéseire adott kínai válaszreakcióból fakadó kedvezőtlen hatások mérséklése, a tejtermelők deficitjének részleges kompenzálása, valamint az állattartó telepek fennmaradásának és működésének biztosítása, amíg a piac stabilizálódik. Magyarország kezdeményezésére a tejpiac súlyos helyzete az uniós Mezőgazdasági és Halászati Tanács napirendjén is szerepelt, amelynek nyomán az ágazati folyamatokat fokozott figyelemmel kíséri a Bizottság is – közölte.

Nagy István hangsúlyozta: a termelők számíthatnak a kormányra, amely elkötelezett, hogy az uniós szabályok maximális kihasználása mellett nemzeti hatáskörben is minden lehetséges eszközzel támogassa a stratégiai jelentőségű tejágazatot, hozzájárulva a hazai élelmiszer-ellátás biztonságához, a vidéki munkahelyek megőrzéséhez és a magyar tejtermékek piaci pozícióinak megerősítéséhez, a sokszor pillanatok alatt drasztikusan változó európai piaci környezetben is. Éppen ezért az Agrárminisztérium – a társtárcákkal történő egyeztetések alapján – további beavatkozásokat is mérlegel, illetve kezdeményezi azok bevezetését – zárta a miniszter.

The post Célzott nemzeti támogatás érkezik a tejpiaci válság miatt nehéz helyzetben lévő termelőknek appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Forrás: MTI

Nagy István agrárminiszter az alapkőletétel előtti köszöntőjében kiemelte, hogy a 2025-ben lezárult vidékfejlesztési programban több mint 1500 milliárd forint jutott el a gazdákhoz. A 2027-ig tartó KAP Stratégiai Tervben az élelmiszer és feldolgozóipar számára csaknem 500 milliárd forint áll rendelkezésre – ismertette a miniszter. Nagy István hozzátette, eddig három pályázati kiírás jelent meg, a döntések alapján több mint 900 élelmiszeripari és feldolgozóipari projekt kapott támogatást, 450 milliárd forint értékben. Ezen belül 73 takarmánygyártó üzem részesült csaknem 80 milliárd forintnyi támogatással.

Csorba Zsolt, a Sano-Modern Takarmányozás Kft. ügyvezetője elmondta, az új késztápkeverő üzem a magyar, román, szlovák és bolgár szarvasmarha- és sertéstelepeket látja el takarmánnyal, valamint egyéni felhasználóknak értékesítenek. Az üzemben két gyártósort alakítanak ki, sertés- és szarvasmarha-táp készítésére. A létesítmény tervezett kapacitása óránként 60 tonna, így évente 120 ezer tonna késztáp gyártását teszi lehetővé. A gyárat egy 2400 négyzetméteres raktár egészíti ki. A beruházás a tervek szerint 2028 októberében készül el.

A Sano-Modern Takarmányozás Kft., a német Sano csoport leányvállalataként 1994 óta van jelen a Magyarországon. A cég takarmánykeverő üzeme 2007-ben épült meg Csémen, ennek fő profilja a takarmánykiegészítő koncentrátumok gyártása. A cégcsoport összesen 35 milliárd forintot fordított beruházásokra, megvásárolta a komáromi Solum Mezőgazdasági Zrt-t, valamint világszínvonalú sertés- és szarvasmarhatelepeket alakított ki a térségben. A Sano-Modern Takarmányozás Kft. 40 embert foglalkoztat, 2023-ban 12 milliárd forint árbevételük volt, 1 milliárd forint adózott eredmény mellett, 2024-ben az árbevétel 7,5 milliárd forintra csökkent, míg az adózott eredmény 1,3 milliárd forintra emelkedett.

The post Új késztápkeverő üzemet épít a Sano Csémen appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető közölte, hogy hazánk a tavalyi év végén záruló Vidékfejlesztési Program teljes, mintegy 3000 milliárd forintos keretét forrásvesztés nélkül használta fel. Ennek köszönhetően 393 ezer támogatói okirat jutott el a kedvezményezettekhez. A program jelentőségét a megvalósult beruházások mutatják, amelyek alapvetően járultak hozzá a magyar vidék élhetőségéhez és fejlődéséhez, valamint a hazai élelmezésbiztonság erősítéséhez. Ennek az időszaknak a stratégiai célja a vidéki életkörülmények javítása volt a népesség megtartó képességének erősítése érdekében, ezen túlmenően az agrárium szerkezete is jelentősen elmozdult, ugyanis nagyobb hangsúlyt kapott a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása.

2021 és 2023 között a kormány példátlan mértékű forrást biztosított a vidékfejlesztési felhívásokhoz, soha nem látott számú nyertes pályázattal. Ezek a támogatások jelentősen erősítették az agrárvállalkozások hatékonyságát és ellenálló képességét a változó természeti és gazdasági környezetben – tette hozzá az agrárminiszter.

Nagy István ismertette, hogy a termelők számára a jelenlegi uniós ciklus ugyancsak egyedülálló lehetőségeket kínál fejlesztéseik és beruházásaik megvalósításához, miközben a termelői likviditás erősítése sem marad el. Az előlegfizetés, a támogatott hitelkonstrukciók és a kamatköltség-támogatás mind segítik az agrárium szereplőit.

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv agrártámogatási időszakában, a 80 százalékos hazai társfinanszírozásnak köszönhetően, összesen 5650 milliárd forint áll a gazdák rendelkezésére. Ebből a kormány döntése alapján 3150 milliárd forintot lehet felhasználni agrár-vidékfejlesztési célokra, hogy folytatódjon a magyar agrárium versenyképességnek erősödése. Az új ciklus végrehajtása a megfelelő ütemben halad, a keretösszeg több mint 92 százaléka, azaz 2900 milliárd forint támogatást már meg is ítélt az Agrárminisztérium idén január elejéig, 102 ezer támogatói okirattal – szögezte le a tárcavezető.

(AM Sajtóiroda)

foto: Archiv

The post Több mint 2900 milliárd forint jutott el a gazdákhoz az új agrártámogatási ciklusban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető elmondta, az Agrárminisztérium elkötelezettségét mutatja, hogy a gazdálkodói tudatosság élénkítése mellett folyamatosan a termelők likviditásának megőrzése érdekében alakítja ki a hazai agrártámogatási környezetet. A közvetlen támogatásokon túl, a megfelelően célzott beruházási felhívások mellett, egyrészt felhívja a figyelmet az alkalmazkodás jelentőségére az agráriumban, másrészt egy következetesen tervezett kockázatkezelési rendszert is működtet. A 2012 óta működő, folyamatosan fejlesztett és monitorozott mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR) hatékonyan járul hozzá az egyre inkább szélsőségessé váló időjárási viszonyok okozta mezőgazdasági károk utólagos enyhítéséhez.

A tavalyi gazdálkodási év ismételten komoly kihívások elé állította a mezőgazdasági termelőket: az állattenyésztési szektort kora tavasszal a ragadós száj- és körömfájás vírus sújtotta, a gyümölcs- és szőlőtermesztők ismétlődő, súlyos tavaszi fagykárokkal szembesültek, míg a szántóföldi növénytermesztők az ország számos régiójában jelentős aszálykárt szenvedtek el. A kiszámíthatatlan időjárás, és a járványos állat- és növénybetegségek megjelenése ismételten ráirányította a figyelmet a gazdálkodói tudatosság és a mezőgazdasági kockázatkezelés jelentőségére. A mezőgazdasági kockázatkezelési eszközök leginnovatívabb intézkedésének számít a 2021 óta működő mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer. Az uniós szinten jelenleg még egyedülállónak számító intézkedés arra szolgál, hogy az időjárási kockázatokon túlmenően hatékonyan kezeljen minden olyan kockázati tényezőt – legyen az akár állat- vagy növénybetegség járványszerű megjelenése, termelési költségek növekedése, piaci árak csökkenése vagy éppen piacvesztés – ami gazdálkodói jövedelem-csökkenést okoz – emelte ki Nagy István.

A gazdáknak a rendszerhez való csatlakozásra minden év február 1. és február 28. között van lehetőségük, a csatlakozási kérelem Magyar Államkincstárhoz való elektronikus úton történő benyújtásával. A mezőgazdasági termelők 3 éves időtartamra szerezhetnek tagsági jogviszonyt. A csatlakozást követően a gazdáknak évente igen méltányos mértékű pénzügyi hozzájárulást kell fizetni a Krízisbiztosítási Alap részére, mely hozzájárulás uniós forrásokkal kerül kiegészítésre. A gazdák jövedelemcsökkenését méltányosan kompenzálja ez a rendszer, amihez érdemes csatlakozni a 2026-os évben is. Fontos a gazdálkodói tudatosság, hiszen a termelési környezet piaci és klimatikus viszonyait ugyanis továbbra sem lehet előre jelezni. Különösen most, amikor az Európai Bizottság a jól működő agrártámogatási rendszert igyekszik felszámolni, megszüntetve a kétpilléres Közös Agrárpolitikát. A brüsszeli döntéshozók nagypolitikai célok mentén terveznek, semmibe véve a gazdák érdekeit és a fogyasztók biztonságát. Magyarország 2026-ban is kiáll a magyar gazdákért és a családokért – hangsúlyozta a tárcavezető.

(AM Sajtóiroda)

The post A lehető legtöbb eszközzel támogatja az Agrárminisztérium a gazdálkodók tudatosságát 2026-ban is appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter hangsúlyozta, az új vidékfejlesztési intézkedés bevezetésével a tárca az állattenyésztési ágazat ellenálló képességének növelését, az állatjóléti feltételek javítását és az állategészségügyi problémák megelőzését segíti. Az új konstrukció célja, hogy a gazdálkodók a szigorú higiéniai és takarmányozási előírások teljesítésével hozzájáruljanak az állattartás fejlesztéshez. A felhívás alapján a támogatott tevékenységi körbe a körömápolás, a belső élősködő fertőzöttség ellenőrzése, a külső élősködők, valamint a legyek, szúnyogok, nyüvek elleni védekezés, és az ásványi anyag kiegészítése tartozik. A pályázatnak köszönhetően az ágazat szereplői évente 208 eurónak megfelelő forintösszegű vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek állategységenként – emelte ki a tárcavezető.

Kifejtette, a kérelmek benyújtására 2022. május 16. és június 16. között lesz lehetőség. A pénzügyi segítségben minden olyan mezőgazdasági termelő részesülhet, aki a nyilvántartási rendszerekben bejegyzett állattartóként szerepel, és hatósági állatorvos által ellenjegyzett nyilatkozattal rendelkezik arról, hogy tenyészetei maradéktalanul megfelelnek a hatályban lévő állatjóléti előírásoknak – fűzte hozzá az agrárminiszter. Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a támogatás kötelezettségvállalási időszaka 2022. július 01-től 2024. december 31-ig tart.

A végleges részletszabályokat tartalmazó pályázati felhívás a www.palyazat.gov.hu oldalon érhető el.

The post  Megjelent a kiskérődző ágazat állatjóléti támogatását célzó felhívás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán konfliktus jelentős kihívás elé állítja az agráriumot. Kárpátalján sok gazda, ha meg is szeretné művelni a szántóterületeit, azok bevetésére vagy beültetésére már nincs lehetősége. A háború okozta kereskedelmi nehézségek közepette ugyanis helyben nem lehet megfelelő mennyiségű növényi szaporítóanyaghoz jutni. A fegyveres konfliktus kirobbanása óta az Agrárminisztérium és magyar gazdaszervezetek több módon is segítették a bajba jutott határon túli termelőket. A kárpátaljai gazdák ezután is számíthatnak az anyaországra, illetve Magyarország támogatására – tette hozzá Nagy István.

A tárcavezető bejelentette, hogy az Agrárminisztérium a mezőgazdasági évkezdést segítendő tízezer kilogramm kukorica vetőmagot, ötszáz kilogramm napraforgó vetőmagot és háromezer kilogramm burgonya vetőgumót juttat el térítésmentesen olyan kárpátaljai gazdálkodóknak, akik a háborús helyzet okozta ellátási nehézségek miatt nem jutottak elegendő vetőmaghoz, így nem tudták bevetni, illetve beültetni szántóterületeiket. A vetőmagok néhány napon belül eljutnak Kárpátaljára, hiszen a kukoricának, a napraforgónak és a burgonyának is gyorsan a talajba kell kerülnie ahhoz, hogy biztosan termést hozzon – hangsúlyozta a miniszter. Nagy István örömtelinek tartja, hogy a Növényvédelmi Szövetség multinacionális tagvállalatai  közvetlen koordinációval, az Innovatív Állatgyógyszergyártók Képviselőinek Magyarországi Egyesülete tagjai pedig állatgyógyászati termékek felajánlásával veszik ki a részüket az ukrán mezőgazdaság támogatásából.

Nagy István arra emlékeztetett, hogy korábban Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért és Janez  Lenarčič válságkezelésért felelős biztos az uniós agárminiszterektől kért segítséget Ukrajna számára a mezőgazdasági nyersanyagok, a vetőmagok, a műtrágya és az állatgyógyászati eszközök, illetve gyógyszerek tekintetében. Az élelmiszer-ellátás biztonságának megőrzése és az élelmiszerrendszer ellenállóképességének megerősítése különösen fontos a jelenlegi helyzetben – emelte ki a tárcavezető.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: archiv

The post Vetőmaggal segíti a kárpátaljai gazdákat az Agrárminisztérium appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy tavaly komoly természeti károkkal kellett szembenéznie a magyar mezőgazdaságnak. A nehézségek költségeit a kockázatkezelési rendszer különböző intézkedései enyhítik a gazdálkodók számára. A legnagyobb termelői közösséget és legnagyobb területet lefedő, legrégebben működő kárenyhítési alap termelői befizetésekből és az állami hozzájárulásból összeálló forrásai terhére a Magyar Államkincstár 135.824 hektár károsodott mezőgazdasági terület után fizette ki a 2021. évi kárenyhítő juttatásokat – fűzte hozzá Nagy István.

Kifejtette, a kárenyhítő juttatások összegének megközelítően 80 %-át aszálykárra fizették ki. Annak érdekében, hogy a gazdálkodók aszálykár után is igénybe tudják venni a kárenyhítő juttatást, 2021 október 13-án országos aszály került kihirdetésre. A második legjelentősebb összegű, a teljes kárenyhítési összeg mintegy 12 %-át kitevő kárnem a tavaszi fagykár volt 2021-ben. A miniszter kiemelte, a  Magyar Államkincstár a 2021. évi kárenyhítő juttatások kifizetését a több mint 5800 mezőgazdasági termelő részére mindösszesen csaknem 11,3 milliárd forint értékben folyósítja.

Nagy István kitért arra is, hogy a minisztérium átfogó agrárpolitikai intézkedésekkel is segíti a termelőket a kihívások kezelésében, többek között a termelési- és jövedelembiztonságot nyújtó közvetlen és nemzeti támogatásokkal, beruházási hozzájárulásokkal és kedvezményes hitelkonstrukciókkal. Emellett hazánk működteti Európa egyik legfejlettebb, 2021-től négypilléressé vált kockázatkezelési rendszerét.  A tárca aktív agrárdiplomáciájával, agrármarketing tevékenységével és termelői piacok építésével is hozzájárul a termelők értékesítési biztonságának növeléséhez – sorolta a miniszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

The post Megérkezett a kárenyhítési juttatás a gazdák számára appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára elmondta: a vissza nem térítendő támogatás minimum 20 millió, maximum 3 milliárd forint, a támogatás mértéke a fejlesztés 35-50 százaléka lehet, a pályázat az ország teljes területén tud forrást nyújtani. Az Élelmiszeripari technológiai beszállító-fejlesztési program keretében az élelmiszeripar szereplőinek egyebek mellett precíziós eszközöket, gépeket, automatizált gyártósorokat, klímabarát és költséghatékony öntözési, gyomirtási megoldásokat, technológiákat szállító vállalkozások juthatnak támogatáshoz – ismertette az államtitkár. György László rámutatott, hogy a Föld népessége folyamatosan nő, és ezzel együtt az energia, a víz, valamint az élelmiszerek iránti igény is. Előrejelzések szerint 2030-ra 50 százalékkal több energiára, 40 százalékkal több vízre és 35 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség. Mint mondta, eközben az élelmiszerárak folyamatos emelkedésére lehet számítani. A technológia ugyanakkor robbanásszerűen fejlődik, és a kormány célja az, hogy a magyar vállalkozások az élvonalbeli technológiákat az elsők között tudják használni, így a hazai agrárium és az élelmiszeripar szereplői az évtized nyerteseivé váljanak – fejtette ki.

Az államtitkár jelezte, hogy Magyarország a régióban elsőként indít fejlesztési programot az agráriumot és az élelmiszeripart kiszolgáló technológiai beszállítók számára. Kitért arra is, hogy a magyar vállalkozások hatékonyan használják fel a támogatásokat, ezt mutatja szerinte, hogy 2010-2019 között a magyar vállalkozások termelékenysége 3,5-ször gyorsabban nőtt, mint az uniós átlag. Az Élelmiszeripari technológiai beszállító-fejlesztési program összegzi a három kulcsszót, amelyek mentén a magyar gazdaság jövőjét tervezi a kormány; egyszerre magyar, high-tech és zöld – emelte ki György László.

Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta: Magyarország rendkívüli adottságokkal rendelkezik, hogy az élelmiszertermelés szempontjából önellátóvá, vagy inkább élelmiszer-exportáló országgá váljon. A magyar mezőgazdaság mintegy 20 millió ember ellátására képes, ugyanakkor a jelenlegi technológiai színvonal mellett nem lehet a jövő kihívásainak megfelelni – fogalmazott. A tárcavezető hozzátette, az elmúlt egy évben kihelyezett forrásokon túl további 1400 milliárd forintnyi fejlesztési forrás juttatását tervezik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára, ami mintegy 2800 milliárd forint értékű beruházást jelent majd az ágazatban. Az Agrárminisztérium kiemelt területnek tekinti a mezőgazdaság modernizációját, a legkorszerűbb digitális technológiák alkalmazásának támogatását, illetve a precíziós gazdálkodásra történő áttérés ösztönzését – mondta a miniszter.

Rámutatott, hogy az agrárium fejlesztésére tervezett jelentős források nagy keresletet generálnak majd a technológiai beszállítóknál, ezért rendkívül fontos a hazai gyártó cégek termelékenységének és kapacitásainak fejlesztése, mert ezen a területen is önellátóvá kell válnia a magyar gazdaságnak. A miniszter különösen fontosnak nevezte, hogy a pályázat lehetővé teszi a mezőgazdaság számára kulcskérdésnek minősülő szerves trágya feldolgozásának támogatását is. Mint mondta, a szerves trágyák kedvező hatása régóta ismert, ugyanakkor az intenzív gazdálkodás viszonyai között a szervestrágyázás szerepe jelentősen csökkent. A tárca kitüntetett figyelmet fordít a műtrágya minél nagyobb kiváltására, valamint ezzel összefüggésben a mezőgazdaságban keletkező szerves trágya környezettudatos feldolgozására és továbbhasznosítására – fejtette ki Nagy István, hozzátéve, hogy a műtrágya-ellátás nehézségeire és veszélyeire is választ kell adni.

Forrás: MTI

The post Nyolcmilliárd forintos pályázat indul az élelmiszeripar technológiai beszállítóinak appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter a Goodmills Magyarország Malomipari Kft. számára átadott támogatói okirat kapcsán arra emlékeztetett, hogy az agrárgazdaságban és az élelmiszeriparban példaértékű eredményeket ért el hazánk az utóbbi években, a magyar mezőgazdaság teljesítménye pedig rekordokat döntött. Jöhettek új társadalmi elvárások, szigorú állatjóléti előírások, természeti krízisek, állategészségügyi járványok és az egész világot megrengető koronavírus pandémia, mindezek ellenére a magyar mezőgazdaság bebizonyította, hogy stabil és válságálló – tette hozzá. Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly a Megújuló vidék megújuló agrárium program részeként az élelmiszeripari üzemek kisebb léptékű fejlesztéseire 50 milliárd forint értékben, az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztéseire pedig 200 milliárd forint keretösszeggel írtak ki pályázatokat. Az utóbbi felhívás esetében az élelmiszeripari tevékenységhez kapcsolódóan új épületek, építmények kialakítására, bővítésére, felújítására, valamint technológiai rendszerek kialakítására is lehetőség nyílt. Ráadásul  immár a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő közép és nagy vállalkozások számára is nyitva álltak a források – hangsúlyozta a tárcavezető. Kifejtette, Az Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése című felhívás kapcsán eddig 64 kérelem részesült több mint 46,2 milliárd forint támogatásban. Győr-Moson-Sopron megyében összesen 17 pályázatot adtak be 15,6 milliárd forint értékben, amiből eddig 2 pályázat részesült pozitív elbírálásban, 2,58 milliárd forint támogatási összegben.

A miniszter kiemelte, a kormány határozottan kiáll a vidék gazdaságát erősítő fejlesztések, az élelmiszeripari és mezőgazdasági beruházások, az életminőséget folyamatosan javító és a szolgáltatások körét egyre bővítő építkezések támogatása mellett.

The post Az élelmiszeripar megújítása a versenyképesség alapja appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.