A miniszter kiemelte, a Magyar Falu Program (MFP) azt a célt tűzte zászlajára, hogy az életminőség minden hazai kistelepülésen legalább olyan legyen, mint a városokban. Vidéken élni jó, a magyar falvak, illetve kisvárosok biztonságosak és nem utolsósorban kicsi, de összetartó közösségekre lelhetünk. Büszkeségre ad okot, hogy a programnak köszönhetően minden 5000 lélekszám alatti kistelepülés előre tudott már lépni. A kezdeményezés 2019-es indulása óta nagyságrendileg 1300 milliárd forintot fordított az állam a kistelepülések fejlesztésére, ami 2026-ban is tovább folytatódhat – tette hozzá.

Nagy István hangsúlyozta, hogy tavaly az MFP egyik legnépszerűbb pályázata a kisboltok és hentesüzletek támogatása volt, amelynek köszönhetően összesen 1918 településen, több mint 3350 kisbolt részesült működési támogatásban, mintegy 10 milliárd forint összértékben. Az átlagos támogatási összeg csaknem 3 millió forintot tett ki. Több mint 10 milliárd forint értékben pályázhattak az önkormányzatok út, híd, járda felújításra, létesítésre, valamint új elemként gyalogátkelőhely létrehozására és  felújítására. Ennek köszönhetően 786 önkormányzat nyert forrást. Ugyancsak a program keretében, a falusi útalapnak köszönhetően tavaly 10 milliárd forint keretösszeggel valósult meg a kistelepüléseket összekötő mellékutak felújítása országszerte. Az önkormányzati feladatellátást segítő ingatlanok fejlesztésére vagy eszközbeszerzésre szintén pályázhattak a települések, ezen célra több, mint 10,7 milliárd forintos keret állt rendelkezésre. Ezen a kiíráson összesen 936 település nyert támogatást. A falusi civil szervezeteket szintén támogattuk 5 milliárd forinttal 2025-ben, így összességében már több mint 28 milliárd forint támogatásban részesültek a Magyar Falu Program keretében. Pályázatot hirdettünk tavaly a felelős állattartás elősegítésére is, a félmilliárd forintos keretösszegre csaknem 400-an pályáztak sikeresen. Az első alkalommal meghirdetett, a közvilágítás korszerűsítését célzó kiírás keretösszegét megemelte a kormány, így összességében valamennyi pályázó, mintegy 1250 önkormányzat örülhet a több mint 22 milliárd forintot meghaladó támogatásnak. A templomfelújítási program keretében több száz falusi templom újulhat meg. Emellett kétszáz érintett kapott támogatást a kocsmaprogramnak köszönhetően. 2025-ben is igénybe vehető volt a falusi családok otthonteremtését segítő falusi CSOK támogatás is, amely iránt töretlen érdeklődés mutatkozott. A kezdeményezés bevezetése óta csaknem 54 ezer kérelmet fogadtak be 324 milliárd forint értékben – sorolta a tárcavezető.

Az év vége legjobb híre volt, hogy összesen 20 milliárd forint értékben hirdettünk két új pályázatot, az önkormányzati feladatellátást segítő ingatlanok és eszközök beszerzésére, valamint utak, hidak, járdák, parkolók, kapubehajtók felújítására és vízelvezetésre. A pályázatok benyújtására január közepétől lesz lehetőség.

A miniszter szerint a szülőföld tele van lehetőségekkel, amelyek kitartó munkával és odaadással termőre fordulnak, értékké válnak. Éppen ezért a nemzeti kormány politikája a vidék megerősítésére épül. A vidék megerősítése ugyanis egész Magyarország megerősítését jelenti – húzta alá Nagy István.

(AM Sajtóiroda)

The post Tovább folytatódik 2026-ban is a magyar vidék megerősítése appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető a részleteket ismertetve elmondta, hogy a gazdálkodók a 2022. január 15. és március 31. közötti időszakban beszerzett galambokra 2022-ben a korábbiakkal megegyező feltételekkel igényelhetnek támogatást, amelyre 50 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésre. Hozzátette: a támogatási kérelmeket április 1-8. közötti időszakban lehet majd a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül benyújtani .

Nagy István szerint az eddig nyújtott támogatások eredményeként nőtt a rendszeres értékesítéshez szükséges árualap, és több fővárosi áruházban és étteremben már kapható húsgalamb, illetve galambból készült étel is. Emellett idén októberben a 80. OMÉK-on a vásárlók is a kezükbe vehették az első vákuumcsomagolt húsgalamb-combot és a friss előhűtött zsigerelt húsgalambot.

The post Az Agrárminisztérium 2022-ben is támogatást nyújt a húsgalambok beszerzéséhez appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte,

az agráriumot a következő hét évben a beruházások és a digitális átálláshoz kapcsolódó precíziós fejlesztések kiemelt támogatása, a technológiai lépésváltás ösztönzése jellemzi majd, amely a gazdálkodókat versenyképességük és jövedelmezőségük növeléséhez segíti. A kormány a mezőgazdaság és élelmiszeripar ugrásszerű fejlődése érdekében megteremti a vidéki térségek gazdaságélénkítésének feltételét, hozzájárul az agráriumból élők életminőségének javításához. Mindehhez példátlan összeg, a 80%-os nemzeti kiegészítő forrással együtt összesen 4265 milliárd forint áll rendelkezésre. A források segítségével elindított Megújuló vidék, megújuló agrárium program a mezőgazdaság és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg – tette hozzá Nagy István.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy eddig 691 nagyobb állattartó telep fejlesztését segítették több mint 325 milliárd forinttal, valamint 2.500 hektár új, intenzív gyümölcsültetvény létrehozását, 38 ezer m² új hűtőház, valamint 1.860.000 ezer m² új üvegház és fóliafelület létesítését is támogatták. Kifejtette, a szántóföldi növénytermesztők és kertészek számára szól a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének segítése, melynek keretében 94 kérelem kapcsán 26 milliárd forint támogatásról döntöttek. Az élelmiszeripari üzemek megújítására összesen 250 milliárd forint keretösszeggel írtak ki pályázatokat.

A kezdeményezés népszerűségét mutatja, hogy ezekre a felhívásokra együttesen 400 milliárd forintot meghaladó összegben érkezett csaknem 1200 pályázat. Nagy István kitért arra is, hogy az agrár-környezetgazdálkodási támogatást célzó pályázatra 360 milliárd forint, az ökológiai gazdálkodást pedig 40 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre, teremtett világunk megőrzéséért ugyanis felelősséggel tartozunk. Mindezek mellett a vidéki térségek több lábon állását segíti a vidéki turizmus fejlesztésére elkülönített 50 milliárd forint is –  hangsúlyozta a tárcavezető.

A miniszter beszélt arról is, hogy a mezőgazdasági őstermelőket és családi gazdálkodókat érintő majd negyedévszázados, elavult, bonyolult szabályozási környezetet új rendszer váltotta fel. A változások legfontosabb eredményeként elmondható, hogy 2021-től kezdve 410 ezer őstermelő személyi jövedelemadó terhelése csökkent és vált egyszerűbbé. Ezen szabályozási folyamat következő lépéseként fontos kiemelni, hogy elkészült a gazdaságok átadásáról szóló törvénytervezet, melyet még ebben az évben fogadhat el az  Országgyűlés – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.

The post Az agrárium a nemzetgazdaság kiemelkedő fontosságú stratégiai ágazata appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési ciklusban a mezőgazdasági termelést vagy értékesítést érintő súlyos válságok kezelésére uniós szintű tartalékot hoztak létre. Ezt a forrást minden évben a közvetlen támogatások egy részének visszatartásával, az úgynevezett pénzügyi fegyelem mechanizmusával hozza létre az Európai Unió. A pénzügyi fegyelmi mechanizmust az egy termelőre eső összes közvetlen kifizetés 2.000 eurót meghaladó összegére kellett alkalmazni és 2,906192 %-át kellett a termelők közvetlen támogatásából visszatartani – tette hozzá a miniszter. Hangsúlyozta, az uniós válságkezelési intézkedésekre fel nem használt tartalék visszafizetésére október 15-éig van lehetőség a termelők részére. Az intézkedés több mint 70 ezer termelőt érint, a visszatérítés összege pedig 5,8 milliárd forint. Az agrárminiszter szerint a kifizetés hozzájárul a gazdálkodók pénzügyi helyzetének javulásához és likviditásuk megőrzéséhez. 

The post Csaknem 6 milliárd forint visszatérítést kap a napokban több mint 70 ezer termelő appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István közölte, hogy az eddigi döntések alapján 540 pályázat 229,6 milliárd forint támogatást kapott, amiből Győr-Moson-Sopron megye 32 pályázattal, és 10,62 milliárd forint támogatással részesül. A tárcavezető a pályázói érdeklődést méltatva kiemelte, hogy a jelentkezés a járvány legnehezebb időszakára esett, de a gazdálkodók olyannyira nem zárkóztak be ekkor sem, hogy az igényekre tekintettel 50 milliárd forintról 260 milliárd forintra kellett emelni a keretet.
    A miniszter hozzátette, hogy

a források elosztásánál figyelembe vették a kisebb pályázók egyedi érdekeit, és számukra külön kiírásokat jelentettek meg. A 15 ezer eurós kisüzemi pályázathoz még önerő sem kell, és felülről nyitott, vagyis minden érvényes jelentkezés után jár a támogatás. A kisebb állattartó gazdaságok telepeinek fejlesztését szolgáló, 30 milliárd forint keretösszegű pályázat július 22-ig marad nyitva, lehetőséget adva állattartásra szolgáló épületeinek kialakítására, korszerűsítésére, az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésére

– közölte.
    Különleges pályázati lehetőségként emelte ki a külterületi helyi közutak fejlesztési felhívását, amelyre június 30-tól vidéki önkormányzatok, önkormányzati társulások nyújthatnak be kérelmet 300 millió forintos támogatásig. Az 50 milliárd forintos keret külterületi földutak korszerűsítésére, közlekedésbiztonságot szolgáló fejlesztésekre fordítható.
    Nagy István abban bízik, hogy a vidékfejlesztési források sokszoros eredménnyel hasznosulnak, erősítve a nemzetgazdaság egészét, és hozzájárulva a vidék megmaradásához. A várható hatások közül kiemelte a mezőgazdasági önellátás erősítését, ugyanis – mint fogalmazott – Magyarország nem függhet a behozataltól, de ehhez termelési, feldolgozási kapacitásokat kell építeni.
    Értékelése szerint a járvány bebizonyította, hogy a mezőgazdaság nélkülözhetetlen, és megkerülhetetlen ágazat, a termelőket pedig köszönet illeti, amiért a legnehezebb hónapokban is dolgoztak. Az ellátás egyszer sem állt le, így mindvégig természetes maradt, hogy minden napra jutott magyar élelmiszer a családok asztalára – fogalmazott a tárcavezető a rendezvényen.

The post Történelmi léptékű támogatás segíti a termelőket appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A gazdasági napilap pénteki számában Nagy István hangsúlyozta, hogy

mintegy ezermilliárd forint áll rendelkezésre az agrárium részére a jövő évi költségvetésben.

A parlament előtt lévő költségvetési javaslat szerint 951 milliárd forintból gazdálkodhatnak, amely magában foglalja a 489 milliárd forintnyi közvetlen brüsszeli támogatásokat is. Az uniós vidékfejlesztési és halászati programokra 234 milliárd, a nemzeti földalap kiadásaira pedig 227,6 milliárd forint juthat.

A jövő évi büdzsében az agrárium számára elkülönített forrás csaknem negyvenmilliárd forinttal nagyobb az idei évinél. Nagy István szerint

mindez igen jól mutatja, hogy a kormány célja az agrárium területén is a gazdaság újraindítása.

Fontosnak nevezte, hogy az agrárium és a magyar gazdák a koronavírus-járvány idején is bebizonyították: a magyar gazdaság egyik motorjaként tudnak működni, számíthatnak rájuk az emberek.

A tervezetben szereplő költségvetési források közül kiemelte a nemzeti agrárkárenyhítési alapot, amely az idei másfélszeresére emelkedett, jövőre 4,2 milliárd forinttal több, vagyis 12,8 milliárd forint lesz felhasználható erre a célra.

Ez kiemelten fontos – mutatott rá a szaktárca vezetője -, hiszen jelentősen csökkenti a gazdálkodók termelési kockázatát. Ezen túlmenően 3,6 milliárd forinttal több forrásból gazdálkodhatnak jövőre az agrár szakképző centrumok, valamint a nemzeti földalap kiadásaira is közel egymilliárd forinttal több kiadás lesz teljesíthető, mint 2021-ben. Jövőre emellett jelentősen, bő 31 milliárd forinttal több forrás áll majd rendelkezésre a vidékfejlesztési és halászati programok végrehajtására.

The post A beruházások kora jön az agráriumban appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Az agrárminiszter Bőnyben az ország legnagyobb tojáscsomagoló üzemében arra hívta fel a figyelmet, hogy

a koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt is lesz elegendő élelmiszer, hiszen a magyar agrárium több mint 20 millió ember ellátására képes.

    Hozzátette:

a mezőgazdaság helyzetének stabilizálása és a munkahelyek megmentése mellett fontos cél az élelmiszer-termelési kapacitások védelme.

Nagy István szerint a nehéz helyzetből egyetlen irány jelenthet kiutat, ez pedig a fejlesztés.
    Az agrártárca éppen ezért minden megtesz, hogy támogassa az ágazat szereplőit a beruházások megindítása érdekében. Kifejtette, az ősszel kiírt, állattartó telepek korszerűsítését segítő pályázat keretében 115 milliárd forint igény érkezett a baromfiágazat szereplőitől, és minden jó projektet támogatni szeretne.
    Komoly segítséget jelent az étkezési tojást termelő tyúkállományok magasabb állatjóléti standardok szerinti tartásának támogatása is, amelyre csaknem 1,7 milliárd forintot fordít idén is az Agrárminisztérium.
    A tojótyúktartó telepek létesítését és fejlesztését pedig újabb 20 milliárd forintos, célzott pályázattal támogathatják a közös uniós agrárpolitika átmeneti évei alatt.
    A tárcavezető további jó hírnek tartja, hogy a hazai lakosság körében a tojásfogyasztás 2015 óta folyamatosan nő: az egy főre jutó mennyiség az akkori 133 darabról 2018-ra 158 darabra emelkedett.
    Hangsúlyozta, a

hazai termelőket azonban nem csak az ágazati támogatásokon keresztül lehet segíteni, hanem a tudatos választással is.

A magyar termékek vásárlásával ugyanis nem csak egy értékteremtő munka végeredményét kapjuk meg, hanem támogatjuk a magyar családokat, hozzájárulunk a magyar gazdaság fejlődéséhez, erősítjük a város és a vidék kapcsolatát és óvjuk a környezetünket is.
    Hozzátette, a boltok polcain vagy a hűtőpultokban a választást nemzeti színű zászlók is segítik például az ömlesztett zöldségek és gyümölcsök, illetve csirke- vagy sertéshús esetében.
    A miniszter kiemelte, a vásárlók és az ágazati szereplők pozitív visszajelzései alapján az Agrárminisztérium január 1-jétől újabb termékkörre terjesztette ki a származási információk jelölését, így már a nem előre csomagolt tojást is zászlóval kell ellátni.

The post Több százmilliárd forintos forrásokból fejlődhetnek az állattartó telepek appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István ismét történelmi léptékűnek nevezte a támogatást, és leszögezte, hogy a helyi gazdaságok erősödése megtartó erővel bír. „Megélhetést találnak az emberek, a fiatalok sosem tapasztalt lehetőségekhez jutnak” – mondta.
    

Meghatározó szerepet szánunk az agráriumnak a hazai gazdaság és Magyarország megújulásában. Érdemes azt is tudni, hogy a külkereskedelmi többletnek több mint a felét az agrár- és élelmiszeripar termeli ki

– emelte ki a miniszter.
    Nagy István megerősítette, hogy az összeg arányaiban is egyedülálló: 2021-től – a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít a kormány az uniós vidékfejlesztési források mellé.  
    A forrást szavai szerint beruházásokra, infrastrukturális fejlesztésekre, technológiai korszerűsítésre fordítanák, és emellett jelentős mértékű uniós forrást, 3272 milliárd forintot területalapú támogatásként a földhasználóknak osztanak ki.     
    Hangsúlyozta, hogy emellett továbbra is működni fog a Magyar Falu program, valamint a falusi csok kiterjesztése is zajlik.

Szintén a vidéki életminőség javulását fogja majd eredményezni, hogy elindíthatjuk a települési közintézmények fejlesztési programját is

– mondta. Hozzátette:

„célunk, hogy megmutassuk a fiataloknak, hogy vidéken élni trendi. Mi a kormányzattal azon is dolgozunk, hogy ezt a megfelelő támogatások juttatásával bebizonyíthassuk az ifjúságnak. Szeretnénk elérni, hogy külföld helyett alternatíva lehessen számukra is a magyar vidék”.

    Arról is beszélt Nagy István, hogy a koronavírus-járvány megmutatta, az autóipar vagy a légiközlekedés  megállhat, ám a mezőgazdaság soha. Ez újra felértékelődött, és szavai szerint az újrainduló gazdaság hajtóereje lehet.
    Megemlítette azt is, hogy a magyar agrárium a pandémia idején kiemelkedő eredményeket ért el:

• a mezőgazdaság kibocsátásának folyó áron számolt növekedése 2020-ban tovább folytatódott, értéke 2953 milliárd forint volt, 4,1 százalékkal több, mint egy éve. Az EU-s átlag eközben 1,4 százalékos csökkenés volt.
• A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége is jelentősen növekedett tavaly, a nettó vállalkozói jövedelem 14,9 százalékkal emelkedett  amely a harmadik legjobb eredmény az unióban Litvánia és Írország után.
• Az agrárexport 2020. január-októberben 1,9 százalékkal meghaladta a 2019. évi azonos értéket, a külkereskedelmi többlet 3,0 százalékkal növekedett – sorolta.

    A Településfásítási Programról a miniszter elmondta, hogy eddig 12 ezer fát ültettek, ezt meg fogják duplázni, a program folytatására egymilliárd forintot fordítanak.
    Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kapcsán elmondta, hogy rohamos léptékben változik az agrártudomány, és ehhez új, versenyképes tudásra van szükség. A kihívásokra tisztán agrárszempontú válasz nincs, az élettudomány elnevezés is az interdiszciplináris megközelítést sugallja: a biológia, az űrtechnológia, a robotika, a járműipar szerepe is meghatározó az agrárium sikerében – mondta.

The post Történelmi léptékű agrártámogatást biztosít a kormány 2027-ig appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a XXI. század következő évtizedének egyik legnagyobb feladata a vidéki térségek fejlesztése, az ott élő emberek életminőségének javítása, a fiatalok számára is vonzó és helyben elérhető munkahelyek, jobb minőségű életkörülmények, infrastruktúra és szolgáltatások teremtése.

Nagy István hangsúlyozta, éppen ezért óriási a jelentősége annak, hogy a kormány bizalmat szavaz a magyar gazdáknak, az élelmiszer előállításában részt vevő gazdasági vállalkozásoknak és a vidéki önkormányzatoknak azzal, hogy

2021-től – a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé. A döntés a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program forrásainak megháromszorozását jelenti

– emelte ki a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, a Közös Agrárpolitika (KAP) másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3.272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segíti a hazai mezőgazdasági szereplőket. Így a KAP uniós és hazai forrásai révén az elkövetkező kilenc évben összesen mintegy 7.537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére – tette hozzá.

A tárcavezető megjegyezte, a soha nem látott nagyságrendű források révén természetesen folytatódik a vidéki falvak, kisvárosok infrastruktúrájának megújítása, a közösségekre épülő és élhető vidéki Magyarország építése. Azt szeretnénk, hogy a vidéki Magyarország lakói a legkisebb falvaktól a megyei jogú városokig egyaránt nyertesei legyenek a következő évtizedeknek- tette hozzá. A miniszter kitért arra is, hogy a forrásból a teljes élelmiszeripar piacorientált modernizációja, valamint a biztonságos alapanyag-ellátás érdekében a mezőgazdasági termelés teljes körű környezetbarát korszerűsítése és precíziós gazdálkodásra történő átállítása is megoldódik. 

Nagy István kifejtette, az elmúlt tíz év politikája a magyar föld és a magyar vidék védelmében, megerősítésében telt a kormány részéről, amelynek keretében szövetséget kötöttek a gazdákkal, elindult a Magyar Falu Program, megvalósult a falusi családi otthonteremtési kedvezmény, eredményesen zárultak a földárverések. Ma a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb eséllyel találja meg számításait egy fiatal vidéken, ahol megerősödött az agrár-középosztály és a családi gazdálkodók köre – emlékeztetett a miniszter.

The post Négyezer milliárd forint támogatást fordít a kormány a magyar vidék fejlesztésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    A tárcavezető emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság egy éves átmeneti időszakot javasolt az új agrártámogatási szabályok alkalmazására átállás előtt, amely nyilvánvalóan nem lett volna elegendő felkészülési idő sem a gazdálkodóknak, sem a támogatási rendszert működtető intézményrendszernek. Ez pedig óriási gondot okozott volna mind az európai, mind a magyar mezőgazdaság számára.

Nagy eredmény, hogy a tagállamok egységes kiállásának köszönhetően sikerült jobb belátásra bírni az Európai Bizottságot, így két év áll rendelkezésre a 2023-ban induló új Közös Agrárpolitikára való felkészülésre.

    Emellett fontos eredmény, hogy a koronavírus okozta válsághelyzet hatásainak mezőgazdasági ágazatban történő kezelésére Magyarország számára az Európai Helyreállítási Alapban rendelkezésre álló több mint 107 milliárd forintnyi plusz forrás felhasználása már 2021-ben megkezdődhet – tette hozzá a miniszter.  
    Az elmúlt bő egy év tárgyalásainak eredményeképp elfogadott rendelet garantálja mind a közvetlen támogatások, mind pedig a vidékfejlesztési támogatások  jelenlegi szabályok szerinti, kiszámítható módon történő továbbvitelét, de már az új uniós költségvetés terhére.

Kiemelt siker, hogy a tanácsi álláspontba magyar kezdeményezésre bekerült az elsősorban állattartó ágazatok számára segítséget nyújtó, magyar költségvetésből finanszírozott átmeneti nemzeti támogatások továbbvitelének lehetősége.

Az Európai Bizottság meg akarta szüntetni ezt a támogatási formát, azonban a Visegrádi Négyek közös fellépésének köszönhetően sikerült elérni, hogy e támogatási forma a jelenlegi szinten legyen folytatható a 2021-es és 2022-es évben is. Ennek következtében továbbra is lehetőség lesz nemzeti forrásból támogatni a húsmarha, az anyatehén, az anyajuh, a tejelő szarvasmarha vagy éppen a dohány ágazatot – emlékeztetett az agrárminiszter.

The post Győzött a józan ész, két év átmeneti időszak következik a Közös Agrárpolitikában appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.