Nagy István közölte:

a kormány az év elején indított állatvédelmi online párbeszéd nyomán kialakult társadalmi igényt figyelembe véve hozta meg a döntést.

    Hozzátette: a kabinet az országszerte működő egyesületek támogatásán keresztül Magyarország minden megyéjében hathatós segítséget nyújt az állatvédőknek, az önkénteseknek, a menhelyek fenntartóinak.
    Az online kérdőívet kitöltő több mint negyedmillió ember véleménye és az országjáró körutak tapasztalatai is azt mutatják, hogy az ivartalanítás az állatvédelem egyik legfontosabb feladata – mondta a miniszter, aki szerint az elmúlt időszak erre irányuló programjai több tízezer ilyen beavatkozást tettek lehetővé.
    Nagy István közölte: szigorúan fellépnek az állatkínzókkal, a tiltott állatviadalok szervezőivel, az illegális kutyaszaporítókkal és a gondatlan állattartókkal szemben.
    A tárcavezető elmondta

a Nemzeti állatvédelmi program megújításában mérföldkőnek számított a Nemzeti Állatvédelmi Tanács megalakulása, amely célként tűzte ki, hogy Magyarország öt éven belül Európa élmezőnyébe tartozzon az állatvédelem területén, valamint, hogy hozzájáruljon az élhető környezet és a versenyképes magyar vidék megteremtéséhez.

    Arról is beszámolt, hogy a tanács a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közösen szeptembertől ingyenes, online képzési programot indít Gazdijogsi néven. A program arra szolgál, hogy az emberekben tudatosítsa, felelősséggel tartoznak állataikért.

    Ovádi Péter, a Nemzeti állatvédelmi program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos elmondta, nagy problémát jelent az ebrendészeti telepek állapota és működése, a kóbor állatok magas száma, valamint, hogy ma Magyarországon virágzik az állatok illegális szaporítása. A civil szervezetek visszajelzési alapján pedig az ivartalanítás jelenti a legnagyobb gondot.
    A miniszteri biztos ezért fontos lépésként értékelte, hogy a kormány a Magyar falu programban fél milliárd forintos országos ivartalanítási pályázatot írt ki, amely 14 ezer állat ivartalanítására ad lehetőséget. Az 5000-nél kevesebb lakossal rendelkező települések önkormányzatai pályázhatnak, egy település legfeljebb 1,5 millió forintot igényelhet. A pályázat célja, hogy megteremtse az együttműködést az önkormányzatok és az ügyben érintett civil szervezetek között.    
    Ovádi Péter úgy fogalmazott:

„a civil szervezetek adják a fő gerincét az állatvédelemnek,” egy civil szervezet pedig akkor működik jól, ha minimum három lábon áll: az állam, az szja felajánlások és a lakosság támogatását is maga mögött tudhatja.

Az szja felajánlások alkotják a legstabilabb lábat, ugyanis az adatok szerint a második legtöbb felajánlás az állatvédő civil szervezetekhez érkezett. Ugyanakkor jelezte, még bőven van tartalék a rendszerben: 2020-ban a civil kezdeményezetteknek felajánlható szja 1 százalékos összege meghaladta a 20 milliárd forintot, miközben a felajánlások alapján a kiutalt összeg 9,6 milliárd forint volt.
    A konferenciát az egyetem Állatvédelmi, Jogi, Elemző- és Módszertani Központja szervezte.

The post A kormány 141 millió forinttal segíti 67 állatvédő civil szervezet munkáját appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.