Nagy István a Pulyka-Java Baromfifeldolgozó Kft.-nél tett üzemlátogatása után beszélt arról, hogy

a rendkívüli helyzetben a baromfiágazatnál az állatjóléti programokban résztvevő 2370 termelőnek a lehető legrövidebb idő alatt fizetik ki a támogatásokat, és az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások esetében is ez a cél.

   Kifejtette: a válságkezelő támogatási programot a következő két hétben hirdetik meg, ebből

• az élelmiszeripar 8 milliárd,
• a baromfiágazat 3 milliárd forinttal részesül.

A beruházási pályázati csomagot a nyár folyamán teszik közzé, 50 milliárd forint értékben a teljes állattenyésztési ágazatot felöleli majd a felhívás, amelynek újdonsága, hogy

• 50 százalékos támogatás mellett 500 millió forintról 2 milliárd forintra emelik a maximálisan elnyerhető összeget.

    Az agrárminiszter kitért arra is, hogy a magyar agrárvállalkozások, gazdálkodók, termelők, élelmiszerforgalmazók a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetben is helytálltak. A magyar családok ellátási zavarok nélkül vészelték át a járványhelyzetet, március 14-én még a karácsonyi forgalmat is megháromszorozta a kiskereskedelemben a vásárlói roham, de ennek ellenére is mindig folyamatos volt az ellátás.

    A Pulyka-Java Baromfifeldolgozó Kft.-ről szólva azt mondta: a megbízható vevőkörrel és biztos piaci háttérrel rendelkező cég életére is kedvezőtlenül hatott a járvány, miközben évi 1 millió pulykát és 4,5 millió csirkét vágott és dolgozott fel a piaci szűkülést megelőzően. A járvány óriási keresletcsökkenést idézett elő a cég fő külföldi piacain, Ausztriában, Romániában, Olaszországában, Horvátországában, Németországban, Szlovéniában és Szlovákiában.
    A közel 100 dolgozónak munkahelyet biztosító családi vállalkozás az egyetlen olyan vágóhíddal rendelkezik az országban, ahol két soron külön dolgozzák fel a pulykát és a csirkét. Tervezett fejlesztéseikkel pedig a továbbfeldolgozott, ízesített, konyhakészre előkészített termékekkel szeretne újabb piacokat nyerni a vállalkozás – részletezte Nagy István.

    Kántor Mária Veronika cégvezető elmondta: a tavalyi év hasonló időszakához képest az idei első négy hónapban mintegy 40 százalékkal, 1 milliárd forinttal csökkent a cég árbevétele.
    Az MTI kérdésére hozzátette: nemrég fejeztek be saját forrásból egy 180 millió forintos beruházást, amelynek keretében az irodaházat és az öltözőket bővítették, továbbá új laboratóriumot és mosodát építettek. A növekvő igényekre válaszul terveik között szerepel új kazán, illetve hűtőautó vásárlása.
    A nyilvános cégadatok szerint a cég a tavalyi évet nettó 6,176 milliárd forintos árbevétel mellett 210 millió forintos adózott eredménnyel zárta.

The post A koronavírus után a legfontosabb dolog a fejlesztés appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

a baromfiágazat a rendszerváltás óta folyamatosan fejlődik, döntően magyar maradt a tulajdonosi kör és a belföldi húsfogyasztás több mint felét fedezi.

A hazai baromfiágazat a magyar mezőgazdaság folyamatosan fejlődő, jól szervezett, rugalmasan alkalmazkodó ágazata – fogalmazott a mezőgazdaságért felelős államtitkár. Feldman Zsolt.

Az ágazat a hazai fogyasztók növekvő igényeinek kielégítése mellett export piacait is növelni tudta. Ennek egyik titka a magas fokú integráltság. A baromfihúsok a magyar fogyasztók kedvencei, hiszen a teljes hazai húsfogyasztás több mint felét (52%) fedi le az ágazat. Ezt segítette a baromfitermékek 2017-es áfa mérséklése is

– tette hozzá már Nagy István, agrárminiszter.

 

Feldman Zsolt elmondta még: tavaly a teljes kibocsátás értéke meghaladta a 317 milliárd forintot. Ez egyébként 783 ezer tonna vágóbaromfit és 2, 4 milliárd darab étkezési tojást jelent. Kivitelünk a múlt évben – a madárinfluenza ellenére is – elérte a 470 millió eurós értéket.

A baromfihús exporttermékek

• közel harmadát a csirke-,
• negyedét a kacsa-,
• ötödét a pulyka- és a libahús tette ki.

Jelenleg 170%-os az önellátottsági szintünk baromfihúsból, további jelentős fejlődési potenciál van tehát az ágazatban, amely miatt kiemelten fontos az export-értékesítés fejlesztése. Az elmúlt években az agrárdiplomáciának folyamatosan sikerült újabb és újabb exportpiacokat nyitnia a célországok állategészségügyi hatóságaival elfogadtatott állategészségügyi bizonyítványai révén.

Az Agrárminisztérium mintegy 12 milliárd forintnyi éves állatjóléti támogatással segíti az ágazatot. A fórumon elhangzott még, hogy a baromfiágazat nemzetközi versenyképességét csak a fejlesztésekkel, korszerűsítésekkel lehet fenntartani. Ehhez növelni kell a telepméretet, ezeken nagyon hatékony állategészségügyi óvó rendszabályokat kell alkalmazni, egyúttal csökkenteni kell az ammónia-kibocsátást is. Ennek eléréséhez hatékony programot kell kidolgoznia a szakma képviselőinek.

Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár arról számolt be, hogy az utóbbi terén lesz előrehaladás a közlejövőben, hiszen az uniós vidékfejlesztési forrásokból a baromfis trágyatárolók létesítésére 1,3 milliárd forint értékben pályáznak. A mintegy 30 milliárd forint telephely-korszerűsítési támogatás felhasználásával tovább erősödhet az ágazati szereplők versenyképessége. Ősszel pedig 50 milliárd forintnyi lehetőséget nyit a tárca a feldolgozó kapacitások erősítésére.

A tematikus napon Bognár Lajos országos főállatorvos elmondta, Európa-szerte célként fogalmazódott meg az antimikrobiális szerek köztük az antibiotikumok túlzott használata elleni küzdelem. A nem körültekintő antibiotikum felhasználás a gyógyszerekkel szemben ellenálló baktériumok számát növeli ezzel rontva a gyógykezelések hatékonyságát. Az új Európai Uniós szabályozás értelmében minden tagállamnak, így Magyarországnak is cselekvési tervet kell készítenie a probléma komplex kezelésre, a felelős antibiotikum használat elősegítése és a felhasználás csökkentése érdekében.

forrás: AM Sajtóiroda

Fotó : Pelsőczy Csaba

The post Szakmai nap az Agrárminisztériumban – baromfiágazat appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.