A miniszter beszédében kifejtette, a tavalyi év még a legszkeptikusabb magyar gazdákat is ráébresztette az aszály okozta károk súlyosságára, a szárazság és csapadékhiány ugyanis a teljes mezőgazdasági területek 30 százalékát tönkretette. Magyarország ezért még inkább elkötelezett az iránt, hogy részese legyen az amerikai agrárminisztérium AIM for Climate kezdeményezésnek, amely az agrárium klímakutatása iránt elkötelezett tagállamokat fogja össze. Jól mutatja a magyar agrárium elkötelezettségét, hogy megkeresésünkre nyolc egyetemi kar és öt kutatóintézet jelezte, hogy jelenleg több mint 200 kapcsolódó kutatási és innovációs projektet hajtanak végre, 50 millió dollár értékben. Tevékenységük elsősorban a szántóföldi növénytermesztés víz- és talajgazdálkodási technikáinak fejlesztésére összpontosul. A jelenlegi projektösszetétel jól tükrözi a mezőgazdaság fontosságát, de növelni kell a magán- és az európai finanszírozást is – tette hozzá a tárcavezető. Nagy István kitért arra is, hogy támogatjuk a közigazgatás digitális innovációját is, például egy új távérzékeléses értékelési eszköz alkalmazását az állami kockázatkezelési rendszerünk számára. Hangsúlyozta, a nemzetközi együttműködések is kiemelten fontosak számunkra. A miniszter példaként említette a BIOEAST kezdeményezést, ami tizenegy közép-kelet-európai mezőgazdasági minisztérium biogazdasági, kutatási és innovációs szövetsége. A miniszter fontos célnak nevezte egy uniós kutatási és innovációs partnerségi program kidolgozását.  Nagy István kiemelte, az Agrárminisztérium elkötelezett a felnövekvő generáció támogatásában is, így köz- és magánösztöndíjas vagy start-up programokkal is együttműködik, és az európai biomassza alapú gazdasági ifjúsági nagykövetünkre is nagyon büszkék vagyunk.

A tárcavezető az Egyesült Államokba történő látogatása során találkozik Tom Vilsack mezőgazdasági miniszterrel és Glenn Thompsonnal, a Kongresszus Mezőgazdasági Bizottságának elnökével, illetve egyeztetéseket folytat majd gazdaszervezetek vezetőivel is.

Forrás: AM Sajtórioda

Fotó: Pelsőczy Csaba

The post Teremtett világunk megóvása közös kötelességünk appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

    Nagy István magyar újságíróknak nyilatkozva kiemelte: tizenegy tagállam, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia azért fogott össze, hogy sikeres pályázatok elnyerésével ledolgozzák mind a biomassza-, mind pedig az agrár-élelmiszeri kutatásban tapasztalt lemaradásukat és fokozzák az uniós támogatások mértékét.
    Elmonda, az unió Horizont Európa programjában a felsorolt kutatási tevékenységekre kilencmilliárd euró áll rendelkezésre, amelyből a kelet-közép-európai országok együttvéve mindössze 5,7 százalékban részesültek, kevesebbel, mint egy unión kívüli, fejlődő ország. Az unió idén kezdődött, hétéves költségvetési időszakában nem engedhető meg, hogy az Európai Unió egy nyugati állampolgárra 135 euró, egy keletire pedig csak 47 euró kutatás-fejlesztési támogatás jusson, ahogy az volt az előző ciklusban – hangsúlyozta.
    „Az aláíró kelet-közép-európai országok azért szövetkeztek, azért fogtak össze baltikumi és a balkáni országokkal kiegészülve, hogy erőt mutassanak és az uniós programból minél nagyobb részt tudjanak kihasítani maguknak” – fogalmazott.
    Hangsúlyozta: az innováció és a kutatás területe fontos a versenyképeség szempontjából, ugyanis egy piac van, az uniós állampolgárok mindegyike arra az egy piacra termel. Lehetővé kell tenni, hogy ne csak egy szűk kiváltságos réteg, hanem az unió minden polgára egyenlő eséllyel tudjon pályázni az uniós támogatásokra – jelentette ki.
    Az agrárminiszter elmondta, a részt vevő országok az együttműködéssel akár az éghajlatváltozásból, vagy az állategészségügyből eredő problémákhoz tudnak forrást teremteni, illetve sokkal könnyebben tudnak majd megfelelni az állatjóléti elvárásoknak is, hiszen nagyobb tudásbázist tudnak bevonni a kezdeményezébe. Kiemelte azt is, hogy az egyetemeknek és a kutatási intézeteknek a korábbinál jelentősebb szerepe és lehetősége lesz a következő időszakban, ugyanis az aláíró országok új anyagi és erőforrásokat tudnak majd bevonni a kutatás-fejlesztésbe és az innovációba.
    „Közösen nagyobb erőt tudunk kifejteni, könnyebben tudunk pályázni és lehívni a ránk eső részt, az ugyanis nem lehet, hogy a fejlődő országok több uniós támogatást kapjanak, mint az EU-n belüli országok” – tette hozzá Nagy István.
    Magyar támogatással 2016-ban jött létre a BIOEAST kelet-európai összefogás, kiemelt célja a tudás alapú mezőgazdaság, erdészet és akvakultúra megteremtése a biomassza alapú gazdaságban, hosszú távú kutatási és innovációs stratégia kidolgozása, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram jobb kihasználása. Jelenleg tizenegy tagállam tagja az együttműködésnek, amely egész Közép- Kelet-Európát lefedi a Baltikumtól a Balkánig.

The post A részt vevő tagállamok megerősítették együttműködésüket a BIOEAST-kezdeményezésben appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.