A magyar mezőgazdaság ütésálló, az agrártermékek ütőképesek a piacokért folytatott, kiélezett gazdasági küzdelemben

– jelentette ki Nagy István.

    Közölte: a koronavírus-járvány volt a magyar mezőgazdaság terheléspróbája, és az agrárium, a hazai élelmiszeripar kiállta a próbát.

 Az agrártermékek aránya a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többletéből 43,6 százalék volt az év első három hónapjában. Az agrárgazdaság közel 809 millió euróval járult hozzá a nemzetgazdaság több mint 1855 millió eurós többletéhez – mondta a miniszter.

    Kitért arra is, hogy a tárca által kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program három üteme közül az első kettő sikeresen lezárult, a kifizetések szeptemberben kezdődnek a benyújtott és elbírált támogatási kérelmek után.

•     A program első körében több mint négyezer kérelem érkezett baromfi- és sertéstenyésztőktől, halgazdálkodóktól, élelmiszer-feldolgozóktól és a dísznövény ágazat szereplőitől.
• A támogatási igény meghaladta a 14 milliárd forintot.
• A második ütemben a méhészek, az anyajuh, az anyatehén és a tejelő tehén tartók igényelhettek támogatást. A mintegy 30 ezer kérelem több mint 5,3 milliárdnyi támogatásra szólt – mondta Nagy István

    Az agrárminiszter szerint minden idők legszárazabb tavaszán vagyunk túl, közel 300 ezer hektárt ér aszálykár. Ez is arra sarkall, hogy folytassák a klímavédelmi intézkedéseket, amelyek közül kiemelkedik a fásítás és az öntözésfejlesztés.

 „A versenyképes magyar agrárium egyik alapfeltétele az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése”

– állapította meg a szaktárca vezetője megjegyezve, hogy napjainkban a szántóterületek alig két százalékán, mintegy 76 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás.
    Hozzátette: az agrárminisztérium célja, hogy az öntözött területeket 2024-ig megduplázzák, és 2030-ra legalább 400 ezer hektárra növeljék.

 A kormány évi 17 milliárd, összesen 170 milliárd forint forrást biztosít az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséhez a következő tíz évben

– jelezte Nagy István.

    Az agrárminiszter arról is beszélt Debrecenben, hogy az Európai Unió (EU) következő hétéves költségvetése elegendő méretű fejlesztési forrást tartalmaz az agrárfejezetben is.
    Kijelentette:

a gazdák nem lehetnek az új Közös agrárpolitika (Kap) kárvallottjai, védőháló nélkül az európai gazdák kiszolgáltatottak, és ha a versenyhátrány miatt tönkremennek, „a világ távoli országaiból származó, ismeretlen eredetű áruk árasztják el a piacainkat az egészséges, biztonságos, magyar élelmiszerek helyett”.

    Nagy István jelezte azt is, hogy a Kap következő költségvetési időszaka előtt egy évvel meghosszabbítják az Agrár-környezetgazdálkodási programot (Akg); az ötéves Akg támogatási program kerete 250 milliárd forint, ebből eddig 170 milliárd forintot fizettek ki.
    Hozzátette: a Kap „mögöttünk álló költségvetési időszakában” eddig 1434 milliárd forint kifizetésére vállaltak kötelezettséget, és 65 ezer igénylőnek már több mint 721 milliárd forintot fizettek ki.

    A 29. Farmer Expo megnyitóján a miniszter azt mondta, a találkozó jelentőségét növeli, hogy a koronavírus-járvány megjelenése óta most nyílik első ízben lehetőség arra, hogy a magyar agrárium szereplői személyesen megoszthassák egymással a tapasztalataikat.

    Vaszkó László vásárigazgató, az expót szervező V-Trade Kiállítások Kft. ügyvezetője hozzátette: a kiállítók bátorsága, az ágazat szereplőinek szolidaritása és együttműködése kellett ahhoz, hogy a járványügyi szabályok betartásával az idén is megrendezhessék a találkozót. A négy napos expón mintegy 100 kiállító mutatkozik be, számos szakmai fórumot és állatbemutatót is tartanak – tette hozzá.

    Az expó társrendezője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amelynek elnöke a megnyitón ismertetett üzenetében kiemelte: a magyar agrárium szereplői példásan kezelték a vészhelyzetet, mindent megtettek azért, hogy Magyarország lakossága ne szenvedjen hiányt a pandémia miatt.

    Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke jelezte: az önkormányzat közreműködésével 24 termelői piacot építettek, illetve újítottak fel a megye településein az elmúlt években annak érdekében, hogy segítsék a gazdák piacra jutását.

    Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, ötvenéves álom válik valóra, amikor kormányzati támogatással az idén megkezdődik a térség vízellátását javító Civaqua program, amiből egész Kelet-Magyarország mezőgazdasága profitál.

    A Farmer Expo megnyitóján felszentelték az új búzából készült kenyeret. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke felidézte, hogy tíz éves a Magyarok kenyere program, az idén több mint hatezer itthoni és határon túli adományozó gazda, nyolcszáz tonnát meghaladó mennyiségű búzával járult hozzá, hogy minden rászorulónak jusson a magyarok kenyeréből.

The post Ütésálló a magyar mezőgazdaság appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter augusztus 17-én a debreceni Farmer Expo megnyitóján tartott agrárfórumon kijelentette:

Öntözés nélkül nem lesz eredményes termelés. A felszín feletti vizekből jelenleg 80 ezer hektárt öntöznek az országban, miközben a meglévő csatornák 200 ezer hektár öntözését tennék lehetővé.

 Magyarország folyóiba kevesebb víz érkezik, mint amennyi távozik, így „erkölcsi alapunk van öntözni”.

A kormány döntött a derecskei főcsatorna-beruházásról, amely napokon belül megkezdődik, ugyanakkor támogatásáról biztosította a Debrecen és térsége vízgazdálkodási programjának a megvalósítását.

    A miniszter az előadásában utalt a Debreceni Egyetem (DE) kutatóinak munkájára, akik 110 év napi meteorológiai adatai alapján végeztek elemzést, s kiderítették, 30 évente következik be hazánkban olyan fokú szárazság, aszály, ami nagyon komoly gazdasági károkat okoz.
 

Utoljára 1992-ben volt az utolsó ilyen nagy aszály, s a 30 évet tekintve nagyon gyorsan fel kell készülni, hogy olyan vízgazdálkodást és talajművelést folytassunk, amivel minimalizálni tudjuk majd azokat a károkat, ami elé nézünk.

 Az agrárminiszter az MTI érdeklődésére hozzátette: az Agrárminisztérium és a Belügyminisztérium vízügyi szakemberei szorosan együtt dogoznak olyan megoldási javaslatokon, „hogyan tudjuk Magyarország öntözhető területeinek a nagyságát növelni, miként tudjuk megoldani, hogy a vízgazdálkodás sikeres lehessen Magyarországon”.
    

Nagy István a fórumon kitért az agrárgazdaság időszerű kérdéseire is. 

   Az idén 4,84 millió tonna búza termett az országban, ami 21 millió ember kenyérellátását biztosítja, fedezi a vetőmagot és a megfelelő takarmányozást.
   A szaktárca teljes mértékben támogatja az almatermelők összefogását, visszautasítja a méltánytalan felvásárlási árakat, és érdemi tárgyalásokat követel az almatermelők és a felvásárlók között.
    

Nagy István ugyanakkor rámutatott: meg kell tudni újulnia az ágazatnak, a jelenlegi növénytermesztési technológiák újragondolását sürgette, kiemelve, hogy mindehhez az ágazat szereplőinek összefogására, és a fiatalok egyre növekvő szerepvállalására, generációváltásra van szükség.
    Utóbbi kapcsán elmondta:

a fiatal gazda pályázatra 4200 pályázat érkezett, és a 10 milliárd forinttal megnövelt pályázati keretből 2000-en kaptak támogatást. Fontos üzenet, hogy 4200 fiatal akar a mezőgazdaságban dolgozni

– nyomatékosította az agrártárca vezetője a debreceni Farmer Expón, ahol elindította a szabolcsi almát népszerűsítő marketing programot.
    

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere az expó megnyitóján hangsúlyozta, hogy bár az utóbbi időszakban jelentős ipari beruházásokat, és munkahelyek ezreinek létrejöttét jelentették be a városban,

a mezőgazdaság, az élelmiszeripar nem lett kevésbé fontos Debrecen életében
    

A polgármester reményét fejezte ki, hogy a 30 ezer hektár hajdúhátsági földet érintő Civaqua vízgazdálkodási programot – amit még az 1970-es években dolgoztak ki, és azóta többször frissítettek – a közeljövőben sikerül megvalósítani.

Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke kiemelte:

azon túl, hogy az expón közvetlenül juthatnak információkhoz az ágazat szereplői, arra is jó alkalom, hogy az állampolgárok valós képet kapjanak a magyar mezőgazdaságról.
   

 Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke arról tájékoztatott, hogy a Magyarok kenyere, 15 millió búzaszem program keretében összegyűlt búzából augusztus 20-án kisütik a „magyarok kenyerét”, amit minden megyébe és határon túli magyar területre eljuttatnak.

Nyolc esztendővel ezelőtt, a program indulásakor 10 tonna búza gyűlt össze, tavaly 628 tonna, az idén pedig még több búzából süthetik ki a magyarok kenyerét.
   

 Vaszkó László vásárigazgató jelezte:

az idén 300 kiállító mutatkozik be több mint 17 ezer négyzetméter kiállítási területen.
    

A számos állatfajta-bemutató mellett kertészeti, baromfi-, sertés- és szarvasmarha-konferenciát rendeznek az augusztus 20-ig tartó vásáron – tette hozzá.

Forrás: mti

fotó: Kovács Zoltán 

[See image gallery at drnagyistvan.hu]

The post Farmer Expo – az aszály a fő veszélyforrás appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.