„A hazai agrárgazdaság számára a nemzetközi versenyben, valamint a hazai élelmiszerellátás stratégiai feladatainak ellátása érdekében is fontos, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban alkalmazza a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket. Az agrárium szereplői a digitális fejlesztésekkel magasabb színvonalon és hatékonyabban állíthatnak elő a fogyasztók igényeinek még inkább megfelelő termékeket” – mondta el Nagy István.

Hozzátette:

A DAS megvalósításával hazánk nemcsak sikeres alkalmazója lehet az új technológiáknak, hanem – a fejlesztések aktív közreműködőjeként – nyertese is lehet a világ agráriumában zajló változásoknak.

Az 1895/2020. (XII. 9.) Korm. határozat a DAS-ban priorizált intézkedések megvalósításához biztosít költségvetési forrásokat. Az agrárminiszter szerint az intézkedési terv elfogadásával megnyílt a lehetőség, hogy Magyarország agrárgazdasága újabb szintre lépjen és általánossá váljon a mezőgazdaság 4.0, azaz az adat alapú digitális agrárgazdaság.  A miniszter a részleteket ismertetve elmondta, hogy a DAS végrehajtása során a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. digitális mintagazdaságként, valamint mezőgazdasági 5G- és drón tesztpályaként is segíti a jövőben a megfelelő innovációs környezet létrehozását, másrészt lehetővé teszi a termelők számára ezeknek a technológiáknak a bemutatását. Létrejön a Digitális Termelői Piac, amely logisztikai, valamint minőségbiztosítási és menedzsment-szolgáltatásokat is nyújt majd a hazai termelők és fogyasztók közötti minél rövidebb ellátási lánc működéséhez.

Hozzátette: a Digitális Agrár-rezsicsökkentési Program keretében az állami szervezetek által „előállított” és gyűjtött adatok bárki számára ingyenesen, nyílt adatként és digitálisan hozzáférhetővé válnak. Ennek első lépéseként 2021-től az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai adataihoz a mezőgazdasági termelők ingyen juthatnak hozzá. 

Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője felhívta a figyelmet, hogy a DJP keretében 2019-ben elkészült

Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) célja, hogy az agrárdigitalizáció az információ gyűjtésével és feldolgozásával, illetve a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával – az agrártermelők rendelkezésére álló környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellett – hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növeléséhez.

A szakmai vezető szerint a digitalizáció kiváló lehetőséget teremt a biztonságos, kiemelkedő minőségű élelmiszereket előállító agrárgazdaság számára, amely ennek köszönhetően fokozottabban ki tudja szolgálni az egészség- és környezettudatos fogyasztói igényeket is. Hozzátette: a DAS keretében többek között majd a Digitális Agrárakadémia (DAA) segíti a magyar gazdák digitális kompetenciájának fejlesztését, emellett megkezdődik az agrárágazat adatgazdálkodási környezetének fejlesztéséhez szükséges digitális rendszerek előkészítése is. A DJP 2.0 keretében már 2019-ben elkészült a DAA 20 db tananyaga, a következő esztendőben többek között a tananyagok továbbfejlesztése, naprakészen tartása és egy ezekhez illeszkedő online platform létrehozása, valamint a DAA országos kiterjesztése a cél. A tananyagokat a szakmában dolgozó szakemberek állították össze, akik az elméleti ismereteket gyakorlati példákkal is szemléltették a könnyebb megértés érdekében.

The post Újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar agrárium digitalizációja appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

A koronavírus-járvány miatti korlátozások utáni első hivatalos útján Nagy István agrárminiszterrel egyeztetett Thomas Schmidt szász regionális tárcavezető. A megbeszélésen a felek az agrárdigitalizáció fontosságára hívták fel a figyelmet.

A magyar miniszter szerint a mezőgazdaság 21. századi helyzetét a digitalizáció és az adatok határozzák meg, amelyek felhasználása nélkülözhetetlen az eredményes gazdálkodáshoz. Hazánk ezért alkotta meg a Digitális Agrárstratégiát. Emellett pedig nagy hangsúlyt kell fektetni az adatvédelem magas szintű szabályozására is. Az 5G hálózat kiépítésével kapcsolatban Szászország komoly tapasztalatokkal rendelkezik, melyekre hazánk is támaszkodhat. A tárgyaláson szóba került a drónok mezőgazdasági alkalmazása és a repülő eszközök törvényi szintű szabályozása is.

Nagy István a Közös Agrárpolitikáról (KAP) kapcsán arról beszélt, hogy Magyarország két átmeneti évvel számol. A miniszterek egyetértettek abban is, hogy az uniós támogatási forrásokat minél egyszerűbben és rugalmasabban kell szabályozni. Ha ugyanis túl bonyolult a rendszer, és kellő átállási idő nélkül vezetik be, akkor nem lehet sikeres. A magyar tárcavezető hangsúlyozta: objektív, mérhető indikátorok kellenek, a KAP-nak pedig figyelembe kell vennie az egyes országok sajátosságait.

A találkozón a vidéki kistelepülések megerősítése és fejlesztése is terítékre került. Nagy István a szász miniszter figyelmébe ajánlotta a Magyar Falu Programot. Az egyeztetésen Thomas Schmidt meghívta Szászországba az agrárminisztert.

The post Nagyon erősek a magyar-szász kapcsolatok appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Korszakváltást jelent Magyarország Digitális Agrárstratégiájának (DAS) kidolgozása, az ebben foglalt intézkedések elősegítik a hazai agrárium digitalizációját és versenyképességének növelését.

A magyar élelmiszergazdaságban a jelenleginél 60 százalékkal nagyobb a termelési potenciál. Az agrármodernizáció, az agrárdigitalizáció azt a célt szolgálja, hogy Magyarország a folyamatok hatékonyabb szervezésével és a feldolgozottság növelésével jobban ki tudja használni az élelmiszertermelésben rejlő lehetőségeit – fejtette ki a miniszter.

    A Magyar Közlönyben augusztus elején jelent meg a stratégia, első lépésként az Agrárminisztérium (AM) szeptember 30-ig intézkedési tervet készít a kormányhatározatban foglalt feladatok finanszírozása és megvalósítása érdekében.
   Nagy István kiemelte:

a tervezett fejlesztések csökkentik a mezőgazdaság szereplőinek adminisztrációs terheit. A szaktárca elérhetővé teszi a gazdálkodók számára azokat az információkat, adatokat, elemzéseket, amelyek növelik az agrárgazdaság versenyképességét.

    A miniszter hangsúlyozta:

a versenyképesség, a generációváltás és a fenntartható gazdálkodás területén is olyan új kihívásoknak kell megfelelni, amelyeket csak teljesen új stratégiával és szemlélettel lehet végrehajtani.

    Kiemelte, hogy a gazdaságok modernizálásával, illetve a DAS intézkedései révén ingyenesen biztosított információkkal megelőzhetők a klímaváltozás hatására kialakult szélsőséges időjárás okozta károk.
    Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium a DAS-t érvényesíteni fogja a Közös Agrárpolitika 2020 utáni tervezésénél, ez alapján tesz majd javaslatot az európai uniós források felhasználásának tervezésekor a stratégiában megfogalmazott programok támogatására.

A digitalizált élelmiszertermelés sikerének kulcsa a stabil és gyors adatforgalom

– mutatott rá az agrárminiszter. Hozzátette, az új generációs hálózatokkal lefedettségnek és a szupergyors szélessávú infrastruktúrának köszönhetően Magyarország jól szerepel a szélessávú internet-hozzáférés terén az EU 28 tagállama között. A belföldi telekommunikációs szolgáltatók Európa élvonalához csatlakozva megkezdték a következő generációs G5 hálózatok tesztelését.
   Nagy István kiemelte azt is:

a DAS nagy hangsúlyt fektet az agrár-szakképzésre és felsőoktatásra, valamint a felnőttoktatásra. A mezőgazdasági képzésekben résztvevő tanulók, hallgatók, illetve a gazdálkodók digitális tudásának fejlesztése felkészíti a magyar agrárszakembereket arra, hogy sikeresen megbirkózzanak a 21. század kihívásaival.

    Hozzátette: az Okos gazda program célja a digitális agrárgazdasággal kapcsolatos ismeretek beillesztése a mezőgazdasági szakképzés tananyagába. Emellett a tanulók gyakorlati ismereteinek bővítéséhez

• biztosítja az oktatók képzését,
• a megfelelő tárgyi feltételeket,
• valamint szakmai partnerek bevonását.

    A magyar agráriumban a digitális technológiák hatékony felhasználásához, üzemeltetéséhez 2500-3000 agrárinformatikusra lesz szükség.

A miniszter ezért különösen fontosnak nevezte, hogy a közeljövőben agrárinformatikai képzések induljanak.

Szükség van agrárinformatikai specialisták, szaktanácsadók képzésére is, akik segítenek az agrárgazdaság szereplőinek a digitális technológiák alkalmazásában – jelezte.

    A sajtótájékoztatón Gál András Levente, a Digitális jólét program szakmai vezetője egyebek mellett kiemelte:

becslések szerint mintegy 120 ezer magyar agrárvállalkozónak lehet szüksége napi szinten információkra, ha precíziós gazdálkodásba kezdenek, a digitális agrárakadémia létrehozásával várhatóan 2020 januárjától el tudják érni ezeket a gazdákat.

..

Forrás: MTI

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post Korszakváltást jelent az agráriumban a digitális agrárstratégia appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter április 4-én a Figyelő konferenciáján tartott megnyitó beszédet.

A magyar vidék és a mezőgazdaság, nem csak az agráriumban dolgozók gondja és felelőssége, mivel a sikerekben és kudarcokban társadalmunk minden tagja osztozik. Ezért is kiemelkedően fontos ez a mai konferencia.

Hangsúlyozta a tárcavezető beszédében, majd kiemelte:

2019 az építkezés éve a magyar agráriumban.

• Célunk a magyar vidék megőrzése, fejlesztése, a hosszú távon is életképes gazdaságok támogatása. Ehhez növelnünk kell a magyar mezőgazdasági vállalkozások versenyképességét, termelékenységét és hatékonyságát.
• A modern technológiákat követő mezőgazdaság, az, amely a sikeres és tudásalapú vidék alapjait teremtheti meg.

Közös feladatunk, hogy felkészüljünk és irányítsuk az agráriumot érintő digitális átalakulásokat.

• Ez egy olyan korszakváltás, amely számos pozitív változást tartogathat.
• Az agrárdigitalizáció elősegíti a stabilitást és a kiszámíthatóságot az élelmiszertermelésben, mivel több adatra, jobb minőségű információra építve helyesebb gazdálkodási döntéseket lehet hozni. Ezzel csökkenthetjük a termelés kockázatait és a mezőgazdasági termelés környezeti lábnyomát.
• Növeli a hatékonyságunkat, versenyképességünket és magasabb jövedelemszintet tesz elérhetővé.
• Ennek megfelelően az Agrárminisztériumban mindent megteszünk, hogy a megújuláshoz szükséges eszközöket és feltételeket biztosítsuk.
• Még idén el akarjuk indítani a Digitális Agrárstratégia megvalósítását. Elsőként a közigazgatási adatrendszerekben rejlő gazdaságfejlesztési potenciált szeretnénk elérhetővé tenni. A digitális agrár-rezsicsökkentés egyik célja minél több állami adatbázis ingyenessé és elérhetővé tétele.  Másrészt az állam, illetve az unió felé történő kötelező adatszolgáltatások egyszerűsítése és a döntéshozatali eljárások gyorsítása.
• Hatalmas lehetőségek, nagy adatvagyon áll már most is a gazdálkodók rendelkezésre és célunk, hogy ezt ki is tudják használni.
• Fel kell készülnünk arra, hogy a digitalizációra épülő új világ kevesebb, de magasabban kvalifikált, képzett munkaerőt igényel.

Nagy István beszélt arról is:

Kulcskérdés az agrárium digitalizációjához kapcsolódóan a generációváltás elősegítése is.

• A gazdatársadalom elöregedése egész Európában kihívást jelent. A fennálló helyzet kezelésére komplex intézkedésekre van szükség.
• Kiemelten kezeljük a gazdálkodói generációváltás elősegítésének kérdését annak érdekében, hogy a vidéki életformát fenn tudjuk tartani, illetve hogy a XXI. századi eszközöket használó fiataljainkat az agráriumhoz tudjuk kötni.
• Mivel Magyarországon eddig nincs kiépült rendszere a mezőgazdasági vállalkozások generációváltásának, ezért tárcánknál már folyamatban van egy Generációváltás Elősegítését célzó Szakpolitikai Program kidolgozása, melyet:
• több érdekképviseleti szerv bevonásával készítünk elő,
• továbbá a program gazdaságátadási és pályaorientációs fókusszal is segítséget kíván nyújtani a generációváltás ösztönzésére és megkönnyítésére.

• Nemzetünk jövője szempontjából tehát rendkívül fontos, hogy a magyar vidék gazdasága és társadalma is képes legyen a megújulásra.

A miniszter továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy

2019-ben a fejlődést támogató gazdaságpolitikára helyezik a hangsúlyt. Ehhez elengedhetetlen a stabil finanszírozási környezet megteremtése.

• A fejlődést 620 milliárd forint, a Vidékfejlesztési Program keretében már megítélt beruházási támogatás ösztönzi.
• A közelmúltban pedig 50 milliárd forintos kerettel újabb beruházási pályázatot is hirdettünk az élelmiszer feldolgozás és a borászati ágazat számára, mely április 3-ig volt elérhető az érdeklődők számára.
• Idén el kívánjuk indítani a mezőgazdasági é s élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit, beruházásait segítő, teljesen új kamattámogatási programunkat.
• Ezeken túl a kormány elkötelezett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek növelése és az ágazati szereplők támogatása, illetve megerősítése mellett. Ennek érdekében a 2018. év végén meghirdetett,újabb ökológiai gazdálkodást támogató pályázat keretösszegét a tárca megháromszorozta. Ennek megfelelően a tervezettek szerint mintegy 36 milliárd forint értékben minden jogosult pályázót támogatni fogunk.

A mezőgazdaság nemzetgazdasági szempontból is stratégiai ágazatnak számít.

• A mezőgazdasággal foglalkozni tehát hatalmas kihívás és felelősség. Az agrártárcánál tisztában vagyunk a ránk nehezedő feladatok súlyával, viszont a különböző szakterületek, kis- és nagyvállalatok, illetve szakemberek és gazdálkodók együttműködése nélkül nem tudunk sikert elérni.
• Nagy lehetőséget jelent a gazdáknak, hogy jövő héten, azaz 2019. április 9-én nyílik meg az egységes kérelem kitöltési felülete, amely a Magyar Államkincstár  e-ügyintézési felületén érhető el. Idén közel 50 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímen lehet az egységes kérelem eljárásrendjének keretében támogatást igényelni, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.  Összesen mintegy 470 milliárd forintnyi támogatásra nyújthatják be a gazdálkodók az egységes kérelmeiket.

A minisztériumon belül folyamatosan zajlik a szerződéses és integrációs kapcsolatok fejlesztésére irányuló munka.

• Termelői együttműködések nélkül például nem lehet sikeresen piacra jutni, és a gazdálkodók érdekérvényesítése sem lehet megfelelő.
• A tavalyi év nagy tanulsága pontosan ez volt az almapiacon. Láthattuk, hogy a külön-külön fellépő, kis termelői egységek hogyan küzdöttek a felvásárlókkal és feldolgozókkal. Abban a pillanatban azonban, ahogy a gazdák összefogtak, az ipari almánál 13 forintról 20-ra nőtt a kilónkénti felvásárlási ár.
• Az integrációban ezért lehet szerepe a nagyobb agrárvállalatoknak is. A gazdálkodói összefogások ösztönzésében az is jelentős szerepet játszhat, ha azokat támogatásokkal segítjük.
• Most uniós forrásból öt éven keresztül, több mint 11 milliárd forinttal támogatjuk a termelői csoportok létrejöttét, és ezt a következő költségvetési ciklusban is hangsúlyosan kívánjuk ösztönözni.
• Azt tartanám ideálisnak, ha a folyamat végén nem lenne olyan gazdálkodó, aki ne tartozna valamilyen termelői csoportba, később pedig a termelők feldolgozóipari és élelmiszerkereskedelmi tulajdonszerzése is reális cél lehet.
• Ha tehát sikeres gazdasági növekedést tűztünk ki magunk elé, a gazdasági potenciál növeléséhez elengedhetetlen az agráriumban rejlő lehetőségek kiaknázása.
• Nem hangoztatjuk eléggé, pedig így van: Magyarország egyik fő gazdasági potenciálja az agráriumban és az élelmiszeriparban van.

Megkezdődött tehát az építkezés éve.

-zárta beszédét Nagy István miniszter.

Forrás: AM Sajtóiroda

Fotó: Pelsőczy Csaba

—

The post Agrárpiac az aranytartalék – Figyelő konferencia appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter február 19-én a PREGA konferencia és kiállítás megnyitóján, Budapesten. 

Precíziós gazdaság nélkül nem lesz megújuló magyar mezőgazdaság, az agrárdigitalizáció elősegíti a stabilitást és a kiszámíthatóságot az élelmiszertermelésben, növeli a hatékonyságot, ezzel pedig a versenyképességet és magasabb jövedelemszintet tesz elérhetővé

    Az Agroinform.hu portál, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrármarketing Centrum (AMC) által szervezett, precíziós gazdálkodásról szóló kétnapos konferencián a miniszter hangsúlyozta, hogy a modern technológiák használata a sikeres és tudásalapú vidék alapjait teremti meg.

    A kormány törekszik arra, hogy a környezetet, a talajt és a vizet egyaránt kímélő helyspecifikus gazdálkodás valósuljon meg. Ennek segítésére vezették be a Digitális jólét programot, valamint készítették elő a Digitális agrárstratégiát, aminek lényege, hogy a mezőgazdasági termelők, az agrárszakemberek, a szakigazgatásban dolgozók a mindennapi munkájuk során minél szélesebb körben használhassák az új technológiákat, informatikai és infokommunikációs rendszereket és elsajátítsák az ezek alkalmazásához szükséges komplex tudást – tette hozzá.

    Nagy István kifejtette,

fel kell készülni arra, hogy a digitalizációra épülő új világ kevesebb, de magasabban kvalifikált munkaerőt igényel. Továbbra is szeretnék elérhetővé tenni a közigazgatási adatrendszerekben rejlő gazdaságfejlesztési potenciált.

A digitális agrár-rezsicsökkentés célja egyrészt minél több állami adatbázis ingyenessé és elérhetővé tétele, másrészt az állam, illetve az unió felé történő kötelező adatszolgáltatások egyszerűsítése, a döntéshozatali eljárások gyorsítása. Nagy adatvagyon áll már most is a gazdálkodók rendelkezésére és az a cél, hogy ezt ki is tudják használni – fűzte hozzá.

a magyar nemzet jövője szempontjából rendkívül fontos a magyar vidék gazdaságának és erőforrásainak megőrzésén túl, annak megújítása is. Összhangot kell teremteni az innováció és a hagyományos – helyi igényekre épülő és kisléptékű – vidékfejlesztés között.

Az agrárminiszter szerint az idei PREGA kiállítás újabb lendületet ad majd az innovatív megoldások és technológiák felfedezésére és használatára.

    Győrffy Balázs, a NAK elnöke rámutatott arra,

a következő évtizedekben dinamikusan fog növekedni az agrártermékek iránti kereslet, felértékelődik a mezőgazdaság, bő 30 év múlva 9 milliárd embert kell majd táplálni a Földön. Mivel a szántóterületek nagysága csak minimálisan növelhető, ezért új erőforrásokban kell gondolkodni, illetve a meglévők felhasználását kell a fenntarthatóság szempontjából optimalizálni.

Az agrárkamara elnöke szerint a megoldás a precíziós gazdaságban rejlik, mivel csak az képes egyszerre a fenntarthatóságot és a versenyképességet biztosítani.

    Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerint

a precíziós gazdálkodás, a digitális technológiák alkalmazása fontos eszköze a mezőgazdasági kibocsátás növelésének, emellett a versenyképesség és a környezeti fenntarthatóság szempontjából is fontos. Nem a precíziós gazdálkodásra átállás költsége a jelentős tétel, hanem az a veszteség, amelyet annak hiánya évről-évre okoz.

    Nyugat-európai szakértők szerint a precíziós gazdálkodással évente hektáronként 25-30 ezer forintnak megfelelő összeggel nagyobb eredmény érhető el szántóföldi művelésben, Magyarországon pedig ennél is lényegesen nagyobb, 65-70 ezer forintos eredményesség javulás lenne elérhető, mivel a bázis alacsonyabb a nyugat-európainál.

Ez 300-350 milliárd forinttal nagyobb termelési értéket jelenthet csak a szántóföldi növénytermesztésben, ami majdnem annyi, mint amennyit területalapú, vagy állatalapú támogatásból évente igénybe vesznek a gazdák.

    Bolyki Bence, az agroinform.hu portál vezetője, a rendezvény főszervezője ismertette,

az idei PREGA-ra több mint ezren jelezték részvételi szándékukat. Az érdeklődők elméleti és gyakorlati kérdésekre egyaránt választ kaphatnak a precíziós gazdálkodással kapcsolatban, több mint száz előadást hallgathatnak meg.

Számos modern alkalmazással is megismerkedhetnek, például a talajművelés, a növényvédelem, a vízgazdálkodás, a térinformatika területén. A kiállítótérben pedig több mint 40 szakmai kiállító mutatja be termékeit és újdonságait – sorolta. 

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post PREGA konferencia 2019 appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Új kamattámogatási hitelprogram indítását tervezi idén az agrártárca a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseinek és beruházásainak segítésére

A miniszter megnyitó beszédében elmondta, hogy 2019 az építkezés évének tekinthető, a fejlődést a vidékfejlesztési program (vp) által már megítélt 620 milliárd beruházási támogatás ösztönzi.

Ugyanakkor a tárcavezető szerint az ágazat versenyképességének javítása nemcsak a beruházásokon múlik, ezért készítették elő azt a törvénycsomagot, amelynek köszönhetően idén érdemben gyorsulhat az osztatlan közös földtulajdon felszámolása.

Nagy István hangsúlyozta, hogy a tárca fejlődést támogató gazdaságpolitikai környezetet kínál a gazdasági szereplőknek, ennek alapja a stabil finanszírozási környezet megteremtése.

A termelőknek 2018. évi kérelmeik után már tavaly 187 milliárd forint közvetlen támogatást fizettek ki előleg és részfizetés formájában, a következő hetekben, hónapokban pedig további 230 milliárd forint kifizetésével segítik finanszírozásukat és jövedelemtermelő képességük fokozását.

    A fejlesztési eltökéltséget az is mutatja, hogy a közelmúltban 50 milliárd forintos kerettel új beruházási pályázatot is hirdetett a tárca az élelmiszer-feldolgozás és a borászati ágazat számára. Emellett továbbra is elérhető a mezőgazdasági üzemek energiahatékonyság-javítását célzó 35 milliárd forintos felhívás.

    Nagy István kitért arra, hogy törekednek a klímaváltozás okozta aszálykárok hatásainak csökkentésére, valamint az öntözéses gazdálkodás elterjesztésére és ösztönzésére.

A kormány döntése szerint 2030-ig évente 17 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosítanak a mezőgazdasági öntözést szolgáló állami főművek fejlesztésére.

2019. első fél évében megkezdi működését a Nemzeti Öntözési Központ, emellett egyszerűsítik az öntözéses gazdálkodás kialakításával kapcsolatos eljárásokat, csökkentik az adminisztrációs terheket

– tájékoztatott a miniszter.

    Fontos feladatként említette a Digitális Agrárstratégia (DAS) idei elfogadását, elsőként a közigazgatási adatrendszerekben rejlő gazdaságfejlesztési potenciált tennék kihasználhatóvá.

A digitális agrár-rezsicsökkentés célja egyrészt minél több állami adatbázis ingyenessé és elérhetővé tétele, másrészt az állam, illetve az unió felé kötelező adatszolgáltatások egyszerűsítése – jelezte a miniszter.

    Szólt arról is, hogy mivel Magyarországon még nincs kiépült rendszere a mezőgazdasági vállalkozások generációváltásának, ezért a tárcánál megkezdték a generációváltás elősegítését célzó szakpolitikai program kidolgozását, amelyet több érdekképviseleti szerv bevonásával készítenek elő.
    

Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (Megfosz) elnöke kiemelte, hogy a Hungexpo és a szövetség közötti többéves megállapodásnak köszönhetően mintegy 35 ezer négyzetméteren mutatkozhatnak be az ágazati szereplők a szerdától szombatig tartó szakkiállításon.
    

Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a szakkiállítás minden évben nagy népszerűségnek örvend, ebben az évben is minden szeglete elkelt a kiállítótérnek. Az idén minden korábbinál több, összesen 4 ezer diák érkezik a kiállításra, ahol innovációkkal, az okos agráriummal is megismerkedhetnek az érdeklődők – fűzte hozzá.

Nagy István a rendezvényen átadta az AGROmashEXPO és AgrárgépShow Termékfejlesztési díjait. Nagydíjban kettő, különdíjban 12 pályamű részesült.

    A helyszínen kiadott közlemény szerint Magyarország agráripari csúcsrendezvényén több mint 350 kiállító vonultatja fel termékeit, mutatja be szolgáltatásait. A szakkiállítást számos konferencia, tájékoztató és workshop kíséri, ahol a gazdálkodók az iparág legaktuálisabb kérdéseire kaphatnak válaszokat.

Forrás: MTI

The post Új hitelprogram indulhat az agrárvállalkozások fejlesztésére appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.