dr. Nagy István agrárminiszter, térségi országgyűlési képviselő beszédében elmondta:

A digitalizáció, az információs társadalom robbanásszerű térhódításának hatására a vidék fogalma, de még inkább a vidéki életformát meghatározó tényezők tartalma, azok megítélése nagymértékű változáson megy keresztül.

A korábban elmaradottnak tekintett térségek egykor negatívan értékelt tulajdonságai a társadalom megújuló értékrendjében előnyökké válnak. A fogyasztás és a tömegtermelés gazdaságteremtő szerepének visszaszorulása, a túlvárosiasodás és a nagyvárosok egyre mélyülő társadalmi problémáinak felhalmozódása új lehetőséget teremtenek a vidéki térségek feléledésére.

A magyar vidék megérdemli, hogy az ország jövőjéről való gondolkodás fókuszába kerüljön. Mindannyiunk – beleértve az ország teljes lakosságát – érdeke, hogy hosszú távon is egy stabil, kiszámítható és nem utolsó sorban fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődést alapozzunk meg.
Ez viszont elképzelhetetlen a városi és vidéki Magyarország együttműködése nélkül.

Nekünk, a társadalompolitika alakítóinak feladatunk, hogy segítsük az érintett vidéki térségeket alkalmazkodni ezekhez a tendenciákhoz, hogy ne elszenvedői, hanem nyertesei legyenek ennek a folyamatnak.
A magyar Kormány elkötelezett ebben a tekintetben.

 
Célunk, hogy a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében történelmi léptékű fejlesztési lehetőséghez juttassuk a vidéki térségek gazdaságát és közösségeit, kiemelten a kulcsszerepet játszó magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart.

Éppen ezért az agrár digitalizáció ösztönzése az idei évtől új támogatási célként jelent meg, hogy minél szélesebb körben elterjedjen a precíziós gazdálkodás és minél többen használják a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket.
Ma talán minden eddiginél fontosabb, hogy előre tekintsünk, a megkezdett úton haladva az ország jövőjét építsük. A magyar Kormány a békét, a nemzet gyarapodását választja.

Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője az általuk indított településszonda keretében Rajkát jó példának, jó tanulságnak nevezte a többi település előtt. Szakaszhatárnak nevezte a program életében a sikeres pilot zárását, majd megköszönte azokat a segítségeket, melyeket a projekt során pozitívumként kaptak a helyi városvezetőktől. Kiemelte a Széchenyi István Egyetem együttműködését, melyet a modellváltás élharcosának nevezett.

A köszöntőbeszédek után sajtóbeszélgetés keretében tudhattak meg további részleteket az érdeklődők, melynek témái
• a 2021. novemberében a Digitális Falu Program keretén belül számos településen indultak el pilot projektek.
• Mosonmagyaróvár és Rajka esetében ezen projektek részét képezi a Településszonda kutatás, a „Költözzünk Vidékre!” Betelepülési és Beruházási Platform bevezetése,
• illetve drónok alkalmazása a városüzemeltetési feladatok ellátására.

The post Digitális Falu Program bemutatása Rajkán appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.

Nagy István agrárminiszter február 19-én a PREGA konferencia és kiállítás megnyitóján, Budapesten. 

Precíziós gazdaság nélkül nem lesz megújuló magyar mezőgazdaság, az agrárdigitalizáció elősegíti a stabilitást és a kiszámíthatóságot az élelmiszertermelésben, növeli a hatékonyságot, ezzel pedig a versenyképességet és magasabb jövedelemszintet tesz elérhetővé

    Az Agroinform.hu portál, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrármarketing Centrum (AMC) által szervezett, precíziós gazdálkodásról szóló kétnapos konferencián a miniszter hangsúlyozta, hogy a modern technológiák használata a sikeres és tudásalapú vidék alapjait teremti meg.

    A kormány törekszik arra, hogy a környezetet, a talajt és a vizet egyaránt kímélő helyspecifikus gazdálkodás valósuljon meg. Ennek segítésére vezették be a Digitális jólét programot, valamint készítették elő a Digitális agrárstratégiát, aminek lényege, hogy a mezőgazdasági termelők, az agrárszakemberek, a szakigazgatásban dolgozók a mindennapi munkájuk során minél szélesebb körben használhassák az új technológiákat, informatikai és infokommunikációs rendszereket és elsajátítsák az ezek alkalmazásához szükséges komplex tudást – tette hozzá.

    Nagy István kifejtette,

fel kell készülni arra, hogy a digitalizációra épülő új világ kevesebb, de magasabban kvalifikált munkaerőt igényel. Továbbra is szeretnék elérhetővé tenni a közigazgatási adatrendszerekben rejlő gazdaságfejlesztési potenciált.

A digitális agrár-rezsicsökkentés célja egyrészt minél több állami adatbázis ingyenessé és elérhetővé tétele, másrészt az állam, illetve az unió felé történő kötelező adatszolgáltatások egyszerűsítése, a döntéshozatali eljárások gyorsítása. Nagy adatvagyon áll már most is a gazdálkodók rendelkezésére és az a cél, hogy ezt ki is tudják használni – fűzte hozzá.

a magyar nemzet jövője szempontjából rendkívül fontos a magyar vidék gazdaságának és erőforrásainak megőrzésén túl, annak megújítása is. Összhangot kell teremteni az innováció és a hagyományos – helyi igényekre épülő és kisléptékű – vidékfejlesztés között.

Az agrárminiszter szerint az idei PREGA kiállítás újabb lendületet ad majd az innovatív megoldások és technológiák felfedezésére és használatára.

    Győrffy Balázs, a NAK elnöke rámutatott arra,

a következő évtizedekben dinamikusan fog növekedni az agrártermékek iránti kereslet, felértékelődik a mezőgazdaság, bő 30 év múlva 9 milliárd embert kell majd táplálni a Földön. Mivel a szántóterületek nagysága csak minimálisan növelhető, ezért új erőforrásokban kell gondolkodni, illetve a meglévők felhasználását kell a fenntarthatóság szempontjából optimalizálni.

Az agrárkamara elnöke szerint a megoldás a precíziós gazdaságban rejlik, mivel csak az képes egyszerre a fenntarthatóságot és a versenyképességet biztosítani.

    Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerint

a precíziós gazdálkodás, a digitális technológiák alkalmazása fontos eszköze a mezőgazdasági kibocsátás növelésének, emellett a versenyképesség és a környezeti fenntarthatóság szempontjából is fontos. Nem a precíziós gazdálkodásra átállás költsége a jelentős tétel, hanem az a veszteség, amelyet annak hiánya évről-évre okoz.

    Nyugat-európai szakértők szerint a precíziós gazdálkodással évente hektáronként 25-30 ezer forintnak megfelelő összeggel nagyobb eredmény érhető el szántóföldi művelésben, Magyarországon pedig ennél is lényegesen nagyobb, 65-70 ezer forintos eredményesség javulás lenne elérhető, mivel a bázis alacsonyabb a nyugat-európainál.

Ez 300-350 milliárd forinttal nagyobb termelési értéket jelenthet csak a szántóföldi növénytermesztésben, ami majdnem annyi, mint amennyit területalapú, vagy állatalapú támogatásból évente igénybe vesznek a gazdák.

    Bolyki Bence, az agroinform.hu portál vezetője, a rendezvény főszervezője ismertette,

az idei PREGA-ra több mint ezren jelezték részvételi szándékukat. Az érdeklődők elméleti és gyakorlati kérdésekre egyaránt választ kaphatnak a precíziós gazdálkodással kapcsolatban, több mint száz előadást hallgathatnak meg.

Számos modern alkalmazással is megismerkedhetnek, például a talajművelés, a növényvédelem, a vízgazdálkodás, a térinformatika területén. A kiállítótérben pedig több mint 40 szakmai kiállító mutatja be termékeit és újdonságait – sorolta. 

Forrás: mti

Fotó: Pelsőczy Csaba

..

The post PREGA konferencia 2019 appeared first on dr. Nagy István agrárminiszter.